Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

A terhelés elengedhetetlen flyikolaj Amoszov akadémikus nyilatkozik az egészséges életformáról A 63 éves neves agysebész mindennap gyalog megy be a munkahelyére, bár az ottho­nától jó hat kilométernyire van. A Lenin-díjas tudós, Nyi- kolaj Amoszov akadémikus magas, nagyon vidám, energi­kus ember. — Hogyan tudta így meg­őrizni fizikai frisseségét? Mi a titka? — A nagy fizikai megterhe­lés. Sokat mozgok. Húsz éve rendszeresen tornászom, az utóbbi négy évben ■ pedig még s futáshoz is kedvet kaptam. Meggyőződésem, hogy feltétle­nül szükséges a fizikai meg­terhelés. minél idősebb vala­ki. annál inkább. Természete­sen nem a terhelés foka a legfontosabb. Ha egy hajlott korú ember hirtelen sokat kezd futni, akkor az infark­tus felé szalad. Fokozatosság és ismét csak fokozatosság kell! ön például csak orvosi felügyelet mellett kap injek­ciókat. Nos. a futás éppen ilyen gyógymód, ami ugyan­csak ellenőrzést igényel. — Mi a véleménye az ész­szerű táplálkozásról? — Ez külön beszélgetés té­mája is lehetne, hiszen csak egyéni receptek vannak. Nincs mindenkire egyaránt ér­vényes előírás, csak ajánlások vannak. Egy embernek na­ponta legalább 30 deka friss zöldséget, gyümölcsöt kel­lene fogyasztania. Ez biztosít­ja a szükséges vitaminokat. Jómagam azt tartom, hogy mindegy mit eszik az ember. Ha valaki egészséges, és tar­tani tudja a normális súlyát, akkor helyesen táplálkozik. Természetesen kár lenne az­zal áltatnunk magunkat, hogy tömeges felvilágosító munká­val rá lehet szoktatni az em­bereket az ésszerű étkeztetés­re és a rendszeres testedzés­re. Az egyetlen kiút — ha van ilyen — a megfelelő közvé­lemény. sőt, ha úgy tetszik — divat kialakítása. A skandináv országokban '/Ttv'V járva sokszor láttam, hogy mennyire elterjedt a sportolás. Péntekenként szinte minden városlakó előszedi a síléceket és elindul a hegyekbe. Sok­kal kevesebb kövér emberrel is talákoztam. mint másutt. A statisztikák szerint a férfiak Skandináviában 8 évvel, a nők pedig 3 évvel tovább élnek, mint nálunk. Ez pedig igen komoly érv. — Térjünk vissza eredeti témánkhoz. Arról már volt sző hogy az .egészséges embert ne­héz „ésszerű’’ életmódra szok­tatni. És ha valaki megbe­tegszik? — Akkor kézzelfogható ve­szély fenyegeti egészségét. Szívszorulás, cukorbaj — ezek a táplálkozási rend megbom­lásának, a kevés mozgásnak, a stressznek az első veszélyes jelei... Ilyen esetben nagy szerep vár az orvosra. Nyíl­tan meg kell mondani a be­tegnek. hogy milyen az egész­ségi állapota, mi váltotta ki panaszait. mivel járnak a rendellenességek, végül pedig minden páciensnek egyénisé­gére szabott programot élet­viteli rendet kell előírnia. Ügy gondolom, hogy az or­Római lábbelik Kincset érő leletre bukkan­tak az NSZK-beli Welzhei- mer erdőben, egy közkedvelt Württemberg^ kirándulóhely közelében. Az egykori római táborhelyen folytatott ásatá­sok közben a második szá­zadból származó 150 darab római cipő maradványai ke­rültek elő. Az egykor hatal­mas Római Birodalom légio­náriusai nyilvánvalóan nem csizmát, hanem több talpré­teggel ellátott cipőt Viseltek. A stuttgarti múzeumban mindeddig két római lábbelit őriztek, így a lelet hihetetlen mércékben gazdagítja az or­szág római kori gyűjtemé­nyét. Noha csak eipőmarad- ványokat találtak. köztük egészen jó állapotban levők is vannak. Ez annak köszön­hető, hogy a felhalmozott ér­ték jó két méternyire a föld­ben, a levegőtől szinte her­metikusan elzárt üregben fe­küdt. A területen kiterjedt fel­tárási munkák folynak, a római helyőrség egyik jelen­tős épületemlékét igyekeznek kiszabadítani a több évszáza­dos rárakódás alól. vostudomány előtt ma az a fontos feladat áll, hogy fele­lősséget vállaljon a betegek fizikai erőnlétének teljes visz- szaállításáért. Tudom, nem lehet ezt egyik napról a má' síkra megoldani, de talán ér­demes lenne azon elgondolkod­ni, hogy a társadalmi-szociális ellátásra fordított összegeket és az egészségügyi tárca költ­ségvetését össze kellene von­ni. Akkor minimálisra csök- kenthetnénk az olyan esete­ket. hogy a kórház idő előtt kiírja a beteget, mert úgy kedvezőbben alakul a kórházi ágyak kihasználtságának sta­tisztikája. — Ez az egészségügy szer­vezeti része. Mit emelne ki az orvostudomány feladatai kö­zül? Mondjuk például a szervátültetést? — Az immunológia jelen légi szintjén egyelőre csak a veseátültetéseknek van jövő­je. A szövetek összeférhetet- lensegek problémáját ma még csak barbár módszerek­kel tudjuk megoldani. A be­teg szervezet érzékenységét oly mértékben letompítjuk, hogy az semmire sem tud rea­gálni. sem a mikrobákra, sem az idegen szervre. .. Az immunológusok azt ígérik, hogy ezt a kérdést hamarosan megoldják, s akkor lesz majd jövője a szervátültetéseknek. Erre már ma tel kell készül­nünk. Ami pedig konkrétan a szívátültetéseket illeti — meg vagyok győződve ari-ól, hogy a jövő a mesterséges szívé. Ügy gondolom, nincs messze a szívprotézisek korszaka. — Egyszer azt kérdezték ön­től, van-e lehetőség az agy átültetésére, hogy életben ma­radhat-e az agy a testtől el­szigetelve. Akkor azt válaszol­ta. hogy ebben nincs semmi szemfényvesztés, sőt önmaga is vállalkozna ilyen műtétre. Mi erről a véleménye ma? — Ez egyelőre temészete- sen a fantázia világába tarto­zik. A tudomány azonban olyan hihetetlen gyorsan fej­lődik, hogy ma szinte semmi­re sem mondhatjuk ki — ez irreális. — Miit dolgozik jelenleg? — Annak idején, 1963-ban újfajta szívbillentyű alkalma­zását javasoltam. A szovjet klinikai gyakorlaton először használtunk olyan mestersé­ges szívbillentyűt, amelyben az egész billentyűt, az egész gyűrűt szintetikus anyaggal vontuk be. Ennek következté­ben nem sűrűsödik meg a vér, így nem áll fenn annak a ve­szélye, hogy a leszakadó vér­rög elzárja a véredényeket. Ezzel jelentősen csökkent a trombózis és az embólia ve­szélye. s. nil. ÁréIsodronyos hűtőtorony k ipari léte­sítmény tartozéka a hűtőtorony,, amely arra szol­gál, hogy a tech­nológiai folyamat során felmelegí­tett vizet lehűtse és így újra fel­használhatóvá te­gye. Mivel az ipari víz ma már világviszony­latban „hiány­cikknek” számít és nagyméretű hűtőtavak kiala­kítására is egyre kevesebb a terü­let, gyakorlatilag minden vízigényes üzemben építe­nek hűtőtornyot. A technológiai fo­lyamatban felme­legedett - hűtővíz hőtöbbletét a hű­tőtoronyban a környező levegő­nek adják át, így a víz hőmérsékle­te csökken és is­mét alkalmassá válik hűtésre, sósán érintkezzék a levegő- A „nedves” hűtőtoronyban a vei. Ezt úgy érik el, hogy a hűtésre kerülő vizet cseppek- hűtővizet felfelé irányított re porlasztják vagy vékony szórórózsákon vagy nyitott csa- rétegekre bontják, hogy hatá- tornákból szórótányérokra csurgatva osztják el. A hűtó- ievegő áramlását legtöbbször ellenirányba biztosítják. Ha a természetes levegőhuzat nem elég. a légáramlást ven­tillátorral gyorsítják. A „szá­raz” hűtőtoronyban a hűtővíz kívül bordázott, zárt csőrend­szerben áramlik. Újfajta hűtőtornyot adtak át nemrégiben az NSZX-ban. Dortmundtól 40 kilométerre, a 300 megawattos schmemhau- seni atomerőműnél. A szak­emberek úgy vélik, hogy sze­rencsésen sikerült itt össze­hangolni a környezetvédelmi és az ipari érdekeket. A to­rony zárt csőrendszerrel dol­gozik, így a természet vízház­tartása nem ború! fel és a levegő szennyeződésétől sem kell tartani. A kívánt hűtő­hatás elérése azonban csak akkor lehetséges, ha a torony kellően magas. A megszokott építési eljárásse! ilyen tor­nyot nem lehet építeni, ezért kísérletezte ki a Krupp cég az új 181 méter magas acélsod- ronyos konstrukciót, melyet 1 milliméter vastag alumínium- lapokkal borítottak, összesen 37 ezer négyzetméternyi felü­letet borítottak be ilyen mó­don. amely terület hat fut- ballpályának felel meg. Ké­6 NÖGRAD — 1977. április 28., csütörtök pénkan: az új acólsodronyos hűtőtorony. 300 EZER Először, másodszor, har­madszor — hangzott el ápri­lis 17-én, a szövetség tavaszi árverésén gyors egymásután­ban, és alig két óra alatt 200 ezer forint értékű filatelista kincs cserélt gazdát. Az el­múlt években már tíz külön­leges gyorscserét tartottak, de ilyen forgalom és érdeklődés eddig egyetlen alkalommal sem mutatkozott. Meglepetés­re számos tétel az árjegyzéki ár felett talált vevőre, még olyanok is, amelyek a Fila-té- lia Vállalat üzleteiben általá­ban beszerezhetők. Néhány ár (zárójelben az árjegyzéki ér­tékelés): Puskin blokkpár 300 (300), Roosevelt blokkpár 1500 (1300), Állami Nyomda blokk 190 (180). 1933 Repülő négyes­ben 12 ezer (12 ezer), Nagy Madonna 3800 (3600), Tv blokk 290 (280) forint. Heves küzdelem folyt az első ma­gyar bélyegek, a klasszikus ritkaságok megszerzéséért. Az 1871. évi kőnyomatú sorozatot 15 ezer 500 forintos kikiáltási árról 20 ezer 100 forintra verték fel. A legnagyobb si­kert az 1864. évi 2 krajcáros bélyeggel bérmentesített, Sop­ronban feladott levél aratta, az 500 forintos első ár helyett 2600 forint kifizetése után ju­tott új tulaidonos birtokába. A modern bélyegek gyűjtői az 1950-es évek sorozataiból kedvezményes áron vásárol­hattak. Még olyan különleges­séghez is előnyösen lehetett hozzájutni, amit egyébként alig látni, mégpedir az 1971. vadászati világkiállítás fekete színű ajándékblokkjához, amelynek egy példányát az 5200 forintos árjegyzéki ár el­lenére 4100 forintért adták el. JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSOK 1977 a gyűjtők éve, mert a Magyar Posta sok filatelista témájú bélyeget bocsát ki. A nagy nemzetközi kiállítások között az Idén köszöntjük Braunschweig eiső bélyegének 125. születésnapját. 1852-ben 1.2 és 3 ezüstgaras névértékű, kis hercegség címerét ábrázo­ló bélyegek jelentek meg, a bajorokat követően Németor­szágban ez volt második álla- mocska, ahol bélyeget ragasz­tottak a levelekre. Ma az egyszerű bélyegek tízezreket érnek és megjelenésük emlé­kére nagyszabású kiállítást is rendeznek. Egy ma Is létező miniállam, a világ legrégibb köztársasága 25 évvel később lépett a bé­lyegkibocsátók sorába. A centenáriumot a San Marino 77 elnevezésű kiállítás kö­szönti. Nyáron Luganoban, Svájcban rendezik a REGI- OPHIL elnevezésű bemutatót. Mindhárom eseményen ma­gyar résztvevők is lesznek, ezért közös kisívet bocsát ki a Magyar Posta. A kisív há­rom azonos rajzú bélyegből áll, amelyen az 1974. budapes­ti Aerofilm kiállítás bélyege ismétlődik. A 3 forint névér­tékű bélyegekhez az egyes eseményekre utaló eltérő szel­vények kapcsolódnak. Az ér­dekes kiadványt Vertei József grafikusművész tervezte és csak 285 500 fogazott és 9700 vágott kisív kerül forgalom­ba A világ legpontosabb kar­óráit a svájci Omega gyár ké­szíti. Ezek az órák havonta legfeljebb egy másodpercet késnek, vagy sietnek. Érde­kes a szerkezetük. Az apró tokban kilencszer annyi tran­VILAGHÍRADÖ Az olasz posta egyik veze­tője javaslatot teijesztett elő, amely szerint a legközelebbi bélyegek egyikét csak a kö­vetkező felirattal díszítsék: fizessetek adót! Az eiső meg­jegyzések szerint aligha vár­ható, hogy az egyedülálló bé­lyeg majd sorban állásra ser­kenti az olaszokat, akik éven­te mintegy 200 milliárd fo­rintnak megfelelő összeggel maradnak adósok. összeha­sonlításul a teljes hazai költ­ségvetési bevétel körülbelül 340 milliárd forint. — Húsz országból 38 ezer filatelista nyilvánított véleményt az NDK 1976-ban kiadott bélye­geiről. A gyűjtői népszavazást még alkalmi postabélyegzővel is népszerűsítették. — Az ön­kéntes rendőri szolgálat egyik nemes tevékenységét, gyerme­kek segítését a közlekedésben mutatja be a legújabb cseh bélyeg. — Ezer év legszebb hazai ikonjaiból ad váloga­tást Bulgária blokkon és nyolcértékű sorozaton. — A kis területű nagyhercegség, Luxemburg szép tájakkal, épületekkel büszkélkedik. Bé­lyegen bemutatják a vakok nagy jótevőjének, Luis Brail­le arcvonásait, aki kisgyer­mekkorában elvesztette szeme világát. Húszeves korára dol­gozta ki ha* pont 63 elhe­lyezéséből álló jelrendszerét, amelynek domborított nyom­tatásával a világtalanok új- jukkal betűket. számokat, sőt kottákai is olvashatnak. zisztor van elhelyezve, mini mondjuk egy színes televízió­ban. A kvarcrezonátort, az integrál áramköröket és más berendezéseket egy miniatűr elem táplálja. Lnnél pontosabb óra nincs Hun kásszövetkezeti tagozat a vásárcsarnokban A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ keretében 1973. február 1-én alakult meg 140 fővel a Vásárcsarnoki Munkás Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Nem ön­álló jogi személyként, hanem, mint az ÁFÉSZ egyik helyi szerve. A helyi szerv münkásszövetkezeti jellegét a városi munkásellátás erősítése határozta meg, az alapvető élelmiszerekből, közte a zöldség-gyümölcs és burgonya- ellátásból is. Az alakuló ülés határozata szerint a szövetkezet egy 1000 négyzetméter alapterületű ÁBC-áruház megvalósítására vállalkozott a vásárcsarnokban. A ter­vezési változatok azonban nem tették lehetővé a csarnokon belül ilyen nagy alapte­rületű kereskedelmi egység kialakítását. A jóváhagyott tervdokumentáció meghagy­ta ugyan az összalapterületet a szövetkezet részére, de abból a hasznos kereskedel­mi alapterület 451 négyzetméterre szűkült, míg a fennmaradó részt a közlekedő­terület tölti ki. A münkásszövetkezeti tagozat megalakulása óta eltelt négy év alatt több el­gondolás volt, hogy milyen szövetkezeti egységek kerüljenek kialakításra a csarno­kon belül. Végül a Salgótarjáni városi Tanács koordinálásával sikerült kialakítani az igényeknek legjobban megfelelő kereskedelmi egységeket. A munkásszövetkezeti tagozat irányítása alatt hat kereskedelmi egység kezdi meg üzemelését. Így egy 185 négyzetméter alapterületű élelmiszer-csemege bolt, egy 108 négyzetméter alapte­rületű tej-kenyér bolt, egy 56 négyzetméter alapterületű hús-baromfi bolt egv 56 négyzetméter alapterületű terménybolt, egy 28 négyzetméter alapterületű ve­tőmagbolt és egy 18 négyzetméter alapterületű virágbolt. A szövetkezet a hat egység beruházásához, a berendezések és felszerelések, valamint az árukészlet biztosí­tásához, összesen több, mint 12 millió forintot használt fel. A szövetkezet boltjaiban 23 dolgozóval, várhatóan havi 2,2 millió forint forgalmat lehet elérni a kezdeti hóna­pokban, de később, ez a forgalom fokozható az igényeknek megfelelően. A legna­gyobb egységben, az élelmiszer-csemege boltban 10 fő dolgozik, s a havi forgalom 1 millió forintra várható. A szövetkezet igyekszik a város központjában levő 8. sz. ÁBC-áruházban megszokott ellátást biztosítani húsból, és húsárukból, de az egyéb élelmiszerekből is. A vásárcsarnok persze nemcsak a városi lakosságé, hanem a környékbelieké is. A szövetkezet egész körzetének tagságát és lakosságát, Marakodi- pusztától, Szilaspogonyig várja a csarnok szövetkezeti egységeiben. A szövetkezet a kistermelők és kistenyésztők igényeit is igyekszik kielégíteni a terménybolton és vetömagbolton keresztül. A mezőgazdasági kisgépek és -felszefelések, műtrágyák és növényvédő szerek ellátását is a vásárcsarnok közelében kívánja a szövetkezet meg­oldani a városi tanács segítségével, mivel a felszabadulás úti vetőmagbolt, szaná­lásra kerül. A szővetkazet anyagi érdekeltséget is biztosít tagjainak, a vásárlá­si és értékesítési visszatérítésen keresztül az éves nyereségtől függően. A szövetke­zet tagsági részjegyének névértéke mindössze 100 Ft, s ennek fejében előnyökhöz juthatnak a szövetkezeti tagok. A munkásszövetkezeti tagozatnak jelenleg már 582 tagja van, de a szövetkezet vezetősége készsegge] várja mindazokat, akik a szövet­kezet tagjai szeretnének lenni. A belépési szándék a vásárcsarnok szövetkezeti egységeiben is bejelenthető, de közvetlen a szövetkezet központjában (Salgótarján, Klapka tér 2. II. emelet) is lehet kérni a tagfelvételt. A szövetkezet a tagság és a lakosság szolgálatában igyekszik feladatának eleget tenni. (X) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom