Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

Szuf doli püspöki beszélgetés 16 bit Művelődési abtfvá\ Népművelő — egészségügyi oklevéllel EZ A KÍVÜLRŐL szépen kifestett épületszárny nem is emlékeztet a régebben látott szurdokpüspöki klubkönyv­tárra — villan eszembe, mi­közben az új, függetlenített vezetőjére várok Pár perc múlva feltűnik a lépcsőfeljá­rón egy iskolaköpenyes, kar­csú fiatal lány. Kiderül: reá várok, ő Gödi Ferencné, aki tavaly decembertől elvállalta a klubkönyvtár vezetését. Hellyel kínál — miközben letelepszem, jól körülnézek. A két egymásba nyíló helyiség közül a nagyobbik szabadpol­cé«, szép reprodukciókkal díszített, több új könyvtári berendezéssel ellátott kölcsön­zőterem. Az ebből nyíló kis szoba bizonyára az olvasóte­rem — az otthonos, színes tárgyak erre utalnak, s az újságok, folyóiratok az aszta­lon. Hamarosan kiderül, hogy kissé tévedtem: az épületben ezeken kívül nincs másik klubhelyiség, csak a nagyte­rem — tehá* ez a szárny ma­ga a klubkönyvtár... „Képesítés nélküli, de talp­raesett, rátermettnek látszó fiatalasszony Eszti..— mondta róla az egyik tanácsi dolgozó. Vajon hogyan vá­lasztotta a népművelést? — Tavaly végeztem az egészségügy’ szakközépiskolá­ban Hatvanban. Csecsemő­gondozónői és asszisztensi ok­levelet szereztem. De a lét­számkorlátozás miatt ezen a területen nem tudtam elhe­lyezkedni, esetleg a kórház­ban lett volna munka. Én akkor a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységébe men­tem dolgozni Varrni kislány koromtól szeretek, minden ruhámat magam készítem. Tavaly decemberben hallot­tam, hogy a helybeli könyv­táros az öregek otthonába megy át, megüresedett a stá­tusz — így vállaltam el. Itt lakom, sok fiatalt ismerek ál­talános iskolás koromtól — úgy éreztem, ezen a szálon el tudok indulni Tisztelet- díjas népművelő-ügyintéző­ként Asztalos Gábor dolgo­zik még ezen a területen. — öt hónap nem nagy idő. Mégis, mivel telt el? Milyen volt az indulás? — AMIKOR IDEJÖTTEM, még csak az intézmény ne­vében volt a klub... Csukott ajtót láthatott itt a két he­lyiség között a könyvtárláto­gató. Lett azóta magnónk, já­tékokat szereztem be, hogy legyen miért leülni. Igyekez­tem barátságossá tenni a kis szobát. A KISZ-esek — Ka­szás Gábor, a titkár — szí­vesen segítenek, a ház bejá­ratának rendbehozását társa­dalmi munkában vállalták. Számukra az öregek otthona mellett építettek KlSZ-helyi- séget, az alkalmas lesz a kul­turált szórakozásra, igazi KISZ-klub kialakítására. Én a fiatalabbakkai kezdtem a munkát. A nyolcadikosok kö­zül néhányan járnak próbák­ra, az óvodásoknak kívánnak műsort adni A 14—18 év kö­zöttieket jól ismerem: őrsve­zetőjük, illetve később ifive­zetőjük voltam. Közülük — eddig már kilencen — járnak klubfoglalkozásra ebbe a kis klubszobába. — Milyen programot ter­veztek a klubban ? — „Családi alapon” indult: otthon van sztereó lemezját­szónk, erősítővel, hangfalakkal — a férjemmel erre építve csináltuk meg az első klub- foglalkozást. Április elején nyilvános klubavatót tartot­tunk. egy hét múlva az első klubgyűlést. Még csak alakul­gat a program terve — meg A Néprajzi Múzeumban őrzik Európa egyik legna­gyobb óceániai gyűjtemé­nyét. A több mint 15 ezer maszkból, szo­borból és ri­tuális tárgyból álló gyűjte­mény nagy ré­szét neves ma­gyar néprajz kutatók Fe- nichel Sámue Festeticb Ru dolf és Bír. Lajos gyűjtőt ték. A kiállí­tás előtt gon­dosan restau falják a nag; értékű társsa­kat. kell ismerni, mit szeretnének a közös zenehallgatás mellett. A napokban egy politikai elő­adást rendezünk, amelynek Gáspár József, nyugdíjas is­kolaigazgató lesz az előadó­ja. — A munka fő területe a könyvtár, Milyen a könyvtá­ri élet? — Sok feladatot ad az új nyilvántartás elkészítése. Kö­rülbelül 3500 kötettel készül­tem el, 5300—5500 kötet van. A pásztói nagyközségi-járási könyvtár ad segítséget. Hétfő kivételével mindennap nyit­va tartunk. Hetente négyszer van mozi —, előtte bejönnek, különösen mióta beülhetnek olvasgatni is. Mondták, a hosszú falunak a másik vé­géből biztosan nem járnak el, de nem így van: sokan láto­gatnak el onnan is. Jelenleg 230 olvasónk van — ennél többet szeretnénk! Ma várom az elsősöket könyvtárlátoga­tásra. Az iskola igazgatónőjé­vel, Fent Lajosnéval beszél­tünk arról, hogy ennek le­gyen folytatása is. — A felnőtteknek milyen programot, szakkört, klubot kínál a klubkönyvtár? — JELENLEG A PÁVA- KÖR az egyetlen rendszere­sen működő csoport. Lázasan készülnek a magyamándori minősítő versenyre, sűrűn összejönnek. Ezzel vége is a sornak ... Nagyrendezvényt nem tudunk sokat szervezni, mert ráfizetésesek. A második fél évben a fő feladataim kö­zé tartozik a TIT-rendezvé- nyek indítása'. Nem szerepel a munkatervben, de komo­lyan gondolok egy kismama­klubra, beszélek a védőnővel erről. A helyiség hiánya nagy akadály a szakkörök indításá­ban... ★ Szurdokpüspöki nem csak hosszú falu — közel 2300 la­kosával megyénkben a na­gyobb községek közé tarto­zik. Bár a felnőttek többsége a falun kívül talált munkát, mégis kevés az a szórakozá­si, művelődési lehetőség, ami községükben várja őket. Ha nincs is mód a közeli évek­ben új, korszerű művelődési ház építésére, a község intéz­ményei, mozgalmi szervezetei és a termelőszövetkezet össze­fogásával 'mégis csak bővíteni kellene a kulturálódás alkal­mainak körét. Van szakkör máshol is az iskolában (es­ténként akár felnőtteknek is), előadássorozat, kertbarátkor, nyugdíjasklub nők klubja párt- és KISZ-helyiségben, a szakkörvezetők kikerülhetnek a mezőgazdasági szakemberek, pedagógusok közül —. hogy csak néhány megoldást em­lítsünk. G. K. M. középiskolásoknak Segítik a végzősök elhelyezkedését A Nógrád megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet a tavalyi évhez hasonlóan az idén is segítséget nyújt a megyénk középiskoláiban végzőknek ahhoz, hogy, ha nem tanulnak tovább, végzett­ségüknek megfelelő munkát találjanak. A múlt évben a létszámstop miatt volt fontos e munka, idén még szélesebb korban segítenek a tájékozó­dásban. 100 helyre — A és B kategóriájú iparvállalatoknak, mezőgazdasági egységeknek, kereskedelmi vállalatoknak, ÁFÉSZ-eknek, közlekedési vállalatoknak, egészségügyi és egyéb intézményeknek — küldtek levelet amelyben fel­világosítást kérnek: milyen munkalehetőséget tudnak biz­tosítani a gimnáziumokban és szakközépiskolákban végző fiataloknak. Május első nap­jaiban kerül a középiskolák­ba a feltárt lehetőségek listá­ja, amelyen az egyes munka­helyeknél a bérlehetőséget, munkakört, továbbtanulási le­hetőséget, esetleges műszakbe­osztást is feltüntetik. Mai tévéajénlatunk 21.20: Ezenkívül Ha az ember pihentető kör­nyezetben, egészséges leve­gőn, a nagyváros zajától el­szigetelve tudná tölteni mun­kája befejeztével, napja hát­ralevő óráit, bizonyosan sak­kal kevesebb lenne a beteg­ség, kimerülés. Ukrajnába visznek ennek a szovjet—ma­gyar koprodukcióban készült filmnek a készítői. A Zaporo- zsec acélművének munkásait naponta autóbusz szállítja a Dnyeper partján levő szana­tóriumba, ahol a másnapi munkakezdésig pihennek. Az sem marad azonban ki­kapcsoló program nélkül aki a gyár kulturális lehető­ségeit használja ki, s úgy töl­ti el szabad idejét, ahogyan érdeklődése, hobbija kívánja. Van, akit a zene, az éneklés vonz, van aki a kézügyességet kívánó hobbinak hódol. A munka és a pihenés mel­lett. ezen kívül a gyár képes arra, hogy dolgozóinak szóra­kozását is szolgálja, szervezze. *♦ **♦ •$* v v *1* v v v v v v v v Valeptyin Cseroik: •!« BUSZLAJEV EMLÉKEZÉSEI ;♦ v ♦> v v v ♦> ♦> ♦> ♦> v ♦> v ❖ ❖ ♦> ♦!« V 10. ' Trofim odasúgta Szemjon- rak, hogy kéredzkedjen ki a vécére. Szemjon nem akart, mert reggel már mindnyáju­kat kivitték és még nem kel­lett kinpennie, de azért sem, mert éppen focizott egy férfi­val. Krétával a padlóra raj­zolták a kaput, és egy papír- galacsint lökdöstek. Amikor nem engedelmeskedett, Trofim úgy meghúzta a fülét, hogv fájt, és akkor Szemjon szót fogadott. Trofim kopogott az ajtón és azt mondta, hogy a kisfiúnak vécére kell mennie. Egy magas policáj vitte ki. Meleg tenyere izzadságtól nyirkos. Szemjon szerette vol­na kihúzni és megtörölni a sajátját, de a policáj erősen fogta a kezét. A folyosón Oszipov állt. Szemjon rögtön megismerte. Ugyanazt a fé­nyes csizmát -viselte, sárga, csikorgó derékszíján pisztoly- táska lógott. Szemjon köszönt neki, Oszipov elfordult, erre ő megsértődött, mert Oszipov épp^n felé nézett, amikor Szemjon, szép hangosan mondta, hogy „jó napot!”. Az udvaron egy tiszttel ta­lálkoztak. A policáj kénysze­redetten vigyorgott és azt mondta: — Herr Hauptmann, a fiú­nak -e-e — és mutatta ahogy erőlködött. Szemjon ezt ne­vetségesnek találta, hiszen ő már nem kisbaba. A policáj a kerítéshez vitte Szemjont, félrehúzta az egyik deszkát és odasúgta neki: — Mássz át a drót alatt. Ne állj föl, csak kússzál, kúsz- szál. Értetted? Megértetted? — súgta a policáj. — Értem — mondta Szem­jon. — Ott egy öregasszony fog várni. Értetted? — Igen — mondta Szem­jon, pedig még semmit sem értett az egészből. Átkúszott a kerítés alatt és a bojtorjánnál valóban öreg­asszony várta. Futni kezdtek, a folyónál, a sás között egy éles fű megvágta Szemjon ujját. — Szívd ki a sebet — ta­nácsolta az öregasszony. Az öregasszony keresztett vetett, mormogott valamit, az­tán beszélni kezdett: — Ismertem Nyurkát, az anyádat, nálam lakott, amikor a tanítónőképzőbe járt. Az apádat is ismertem. Micsoda deli legény volt. — Az öreg­asszony elmosolyodott. — Mu­latságos. Nyurkának már volt egy udvarlója, de jött az apád és már vitte is. — Az öreg­asszony felnevetett. Egyetlen nagyon hosszú fog árválkodott a szájában, bandzsított és sán­tított is. Amikor Szemjon elő­ször olvasta a vasorrú bábá­ról szóló mesét, az öregasz- szonyról álmodott és egyálta­lán nem félt. Egyébként is minden mesét kitalálásnak tartott és nem is félt tőlük sohasem. Az öregasszonytól átvette egy félllábú férfi, akinek cson­ka lábához mankót erősítettek. Reggel jött és új névre taní­totta Szemjont, — Jegyezd meg, a neved Tyihomirov és Petykának hív­nak, én meg a te apuskád va­gyok. — Nem apuskám, hanem apám — javította ki Szem­jon. — Nem, apuskád. Falun nem azt mondják, hogy „apa”, hanem „apuska”. Szemjon gondolkodott, az­tán beleegyezett, hiszen apja volt, miért ne hívhatná ezt apuskának. Ráérősen mentek, bár a ló egyáltalán nem lát­szott fáradtnak, az öreg meg időről időre megkérdezte: — Mi a vezetékneved? — Tyihomirov — felelte Szemjon. Aztán bekanyarod­tak az erdőbe, a, fák mögül Oszipov jött elő és azt mond­ta: — Aggyisten, Buszlajev! Szemjon még az iskolaud­varon megharagudott rá, és elhatározta, hogy nem vála­szok — Mi az, nem ismertél meg? — kérdezte Oszipov. — Talán maga megismert engem az iskolaudvaron? — vágta rá Szemjon. — Akkor nem ismerhette­lek meg, de most már szabad. Oszipov mellén német gép­pisztoly lógott. Szemjon na­gyon szerette volna megfog­ni, még nem látott ilyen kö­zelről német géppisztolyt. (Folytatjuk) NÓGRÁD — 1977, április 28., csütörtök Felelősség! Kemény és szigorú szó a felelősség. Komoly feladat, emberi helytállás sejlik mö­götte. Nem csupán munkán­kért vagyunk felelősek, ha­nem szavainkért is. Azért, hogy miként fogadjuk a meg­ismert tényeket, közrebocsájt- juk-e tapasztalatainkat, vé­leményünket, hogy ezzel má­sok munkáját, saját tovább­lépésünket segítsük. A kriti­kától és önkritikától való fé­lelem gyakran kerékkötője a problémák megoldásának... Ezekben a hetekben való­színűleg sok kommunista pe­dagógusban, művelődésirányí­tó szakemberben születtek hasonló gondolatok a műve­lődési aktívákra készülve. A sort ott kezdték ahol a mű­velődésügy adottságai, lehető­Több figyelmet a A tanácsi költségvetésekben átlagosan ötven százalék mind­két járásban az oktatásra, közművelődésre fordított ösz- szeg. De felvetődött a kérdés: vajon hány százalékát teszi ki munkájuknak a művelő­dést gyakorlatiig végzőkkel, a tantestületek problémáival való foglalkozás? Természetes, hogy ez nem lehet szintén 50 százalék és az is, hogy nem a szakmai gondok átvételéről van szó. A fenntartó taná­csok feladata: a szakmai kö­vetelményeknek megfelelő társadalmi környezet biztosí­tása, a szakemberek élet- és munkakörülményeinek, ve­zetői, emberi gondjainak is­ségei terén a legtöbb nehéz­séggel találkozhatnak: a pász­tói és balassagyarmati járás­ban. Bár az eddig megtartott két aktívaülés anyaga kissé eltér egymástól — a pásztói járásban a művelődés káder­helyzetéről, a balassagyarma­tiban a közoktatás-politikai határozat megvalósulásáról volt szó — közös jellemzőjük az, hogy a személyi feltételek, a pedagógusok élet- és mun­kakörülményei felől közelítve, őszintén vizsgálták a közokta­tás jelenlegi színvonalát. Milyen fő kérdésekkel és gondokkal foglalkoztak az ak­tívák résztvevői? A teljesség igénye nélkül villantsunk fel néhány jellemző témakört! pályakezdőknek! merete, a helyzet javítása. Ha több figyelmet frdítanak a pályakezdőkre — köztük a képesítés nélküliek pályán maradására, szakmai fejlődé­sére — sokat javulhat a tan­testületek oktató-nevelő mun­kájának színvonala. A pásztói járásban jelenleg 371 főből 61 képesítés nélküli, a balas­sagyarmatiban 204 pedagógus közül 35 még csak tanító- és tanárjelölt. Többségük levele­ző úton tanul. Ha nem kap­nak segítséget kollégáiktól és a fennartóktól, hogy pedagó­giai munkájukat, a tanulást megfelelő körülmények kö­zött végezhessék, mire diplo­mások lesznek, sokan megfe­lelőbb munkahelyet keresnek. Miért mennek el? A pásztói járásban lassan pozitívra fordul a „nevelői mérleg”: 38 képesített peda­gógus jött és csak 19 ment el. A balassagyarmati járás­ban az utóbbi években a ne­velők 50 százaléka kicserélő­dött! Mik az okai ennek a túlzott mértékű fluktuáció­nak? Egyik fő indíték a la­kásgond. Járásonként csak 80 —90 a szolgálati és bérlakás. Hatvan körül van mindkét járásban a bejárók száma. A szolgálati lakásoknak csak har­mada komfortos, sok nevelő­nek megoldatlan a lakáshely­zete. Nőtt viszont az átlagke­reset az elmúlt években, ha nem is éri el a megyei át­lagot. Az intézményvezetők­nek, a tantestületeknek nagy a felelőssége az 5 százalékos Mi nőség e .s A pedagógiai munka nehe­zen mérhető számokban — mégis, ha az eredményesség mutatóiról van szó, nincs még egy olyan terület, ahol a százalékok ennyire fontosak. A kitűzött cél a közoktatás- politikai határozat végrehaj­tása, a tankötelezettségi tör­vény megvalósítása. Az ak­tívákon ismertetett anyagok és a hozzászólások e téren is egyszerre voltak őszinték és a feladatokat, tennivalókat kutatók. A pásztói járásban a pedagógusok képzettségé­nek, a vezetők és a testüle­tek szakmai és politikai is­mereteinek, a szakosan el­látott órák arányának, a sok túlórázás adatainak oldaláról közelítették meg a pedagó­giai munka minőségének kér­dését, javításának feladatait. bérfejlesztés még demokrati­kusabb és differenciáltabb szétosztásában, a jutalmazás­ban és a minősítésekben. A tantestületi légkört javíthatja, a pálya vonzerejét erősítheti, ha őszinte beszélgetésekben vitatják meg a végzett mun­kát, ha demokratikus szel­lemben elmondhatják gond­jaikat a pedagógusok. A pász­tói járásban sajátos jelenség, hogy magasabb szintű kor­mánykitüntetésre még nem javasoltak pedagógust. Egyes vezetők nem élnek megfelelő­en ez elismerési lehetőségek­kel, kevés a fiatal nevelőnek adott jutalom. Egyes iskolák húzódoznak a differenciálás­tól — jutalmazási javaslat- kéht tantestületi névsort jut­tatnak be... pedagógia Balassagyarmaton a lemorzso­lódás, tanévvesztés okait, csökkentésének módját, az egyes intézménytípusokban a világnézeti és erkölcsi nevelés problémáit elemezték. Mind­két helyen felvetődött a ne­velők igényességének fontos­sága és az, hogy a pedagógu­sok minősítésének alapja a végzett pedagógiai munka mi­nősége, hatékonysága legyen. Ez természetesen nem zárja ki a közéleti feladatok válla­lását, de a társadalmi kap­csolatok kiépítésében, a kü­lönböző funkciók ellátásakor kommunista és párton kívüli pedagógusnak egyaránt a köz­oktatás-politikai határozat végrehajtását kell elsősorban szem előtt tartania. G. Kiss Magdolna Zeneterápia A bolgár orvostudományi akadémia pediátriai intéze­tében 11.30-tól 12 óráig „csendrendelet” van érvény­ben. A gyermekpáciensek ágyaikban fekszenek, s a csend annyiban nem teljes, hogy a fél óra alatt zenét hallgatnak. Csajkovszkij „Hattyúk tavát”, Schubert ,.Ave Maria” és Mozart „Kis éji zene” című művét. A fárasztó vizsgálatok, ke­zelési eljárások és a kórházi iskola óráinak kimerítő láto­gatása után a zene rendkívül kedvezően - hat a gyermek­páciensekre. Feloldja a szo­katlan, kórházi környezet okozta szorongásokat, meg­nyugtatja őket és a tapasz­talatok szerint elősegíti, hogy jó étvággyal megebédeljenek, majd lepihenj'enek. Bulgáriában A „zeneterápia” ötletét pe­dagógusok adták, de termé­szetesen az illetékes orvo­sokkal # folytatott konzultáció után vezették be. Egyelőre, csak. kísérletről van szó. Az első tapasztalatokból leszűr­ték, hogy a beteg gyermekek­nek a szokatlan környezetből és egyéb tényezőkből eredő lelki egyensúly felborulását a „muzikoterápia” nagy száza­lékban helyrebillenti. A ze­nét nem hallgató kontrollcso­port kedvezőtlenebb pszichi­kai tüneteket, gyengébb kon­centrálóképességet tanúsított a kórházi iskola foglalkozá­sain. Az eljárást mér sikerrel al­kalmazzák a Szófia mellett fekvő Bankja felnőtt, kerin­gési zavarokban szenvedő be­tegeinél is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom