Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
Előre a XI. kongresszus lialározalainak végrehajtásával a iejlett szoelalista társadalom megteremtéséért! Felesleges aggályoskodás? Kevesebb tanulópénzzel A közművelődés-politikai határozat végrehajtásáért sokat tesznek a salgótarjáni síküveggyárban is. A teendőket a közművelődési bizottság irányítja egész évre szóló feladatterv alapján. Ez a terv szervezeti intézkedéseket is tartalmaz, amelyeket termelési tanácskozásokon ismertetnek a kollektívákkal. Túlzás nélkül állíthatjuk: nagyszerű az elképzelése, remek a tervezet, körültekintő alaposságra vall. Ha csak a negyede valósul meg, . már akkor is óriási léptekkel haladtak előre a gyár dolgozói. A közművelődési tervben a sporttal kapcsolatban is meghatározták a tennivalókat. E fejezet egyik pontja meghökkenést váltott ki az érintettek soraiban. Ugyanis az előterjesztés, á munkahelyi testedzés bevezetését indítványozza két munkahelyen: az edzőüzemben és a számviteli osztályon. A munkahelyi testedzés célja közismert; a dolgozó ember munkaerejének és munkaképességének védelmét szolgálja. De miért csak a számvitelen? — kérdik egymástól és az illetékesektől az osztály dolgozói. A többi osztályokon talán nem ajánlatos a testedzés? De lesz-e előtornász, gyakorlatvezető, aztán hol zajlik le ez a tevékenység ? Az irodákban, vagy a folyosón, ahol alig lehet közlekedni? Az érintett osztályok dolgozói hangoztatják. hogy nem a torna ellen vannak, csupán azt nem értik, hogy miért csak rájuk vonatkozik ? Uehet, hogy a meghökkenés felesleges aggályoskodást takar. Lehet, hogy nem látják biztosítottnak a feltételeket, vagy az elhatározás módját tartják furcsának. A kiválasztást az érintettek a munka jellegével indokolták. A nyugtalanságnak inkább az az oka, hogy a bejelentés váratlanul érte a dolgozókat, no meg. .. Egy esetben már bevezették , a munkahelyi testedzést a gyár présüzemében. Aztán egy idő múlva abbamaradt, mert nem volt megfelelően előkészített. Vajon most nem ismétlődik meg az akkori kellemetlen helyzet? Nem fut zátonyra egy nagyon helyes, a dolgozók javát szolgáló kezdeményezés? — rendel — A* állattenyésztő gond/ai Elavult keués technológia, takarmány Tavaly a ceredi termelő- szövetkezet nyeresége a korábbi évhez viszonyítva egy- hatodára csökkent. A hegyek közötti gazdaság a megye egyik legjelentősebb szarvas- Tnarha-ágazatát mondhatja magáénak. A domboldalakon kiválóak a. legelők, a kanyargó utak mentén gyorsan sarjad a fű, egyszóval jók az állattenyésztés adottságai. Az ágazatvezető, Varga Tibor mégis gondok között van, hiszen más a látszat, s más a valóság. — Az elmúlt évi jövedelemcsökkenésben az állattenyésztés milyen „szerepet” játszott? Jelentősei — mondja. — Az 1976-os esztendőt úgy kezdtük, hogy nem akadt elegendő tömeg takarmány, a növénytermesztés keptelen volt biztosítani a szükséges eledelt Így az önköltségek alaposan emelkedtek. A tömeg takarmányozás ráfordítása a tervezettnek csaknem duplája lett. Igaz, az árbevételt százhúsz százalékra teljesítették, az egy évvel korábbihoz képest pedig 4,5 millióval több tejet, húst értékesítettek. A mérlegnek azonban éppen az alacsony jövedelmezőség a szépséghibája. — A szarvasmarhánál a három-négy százalékos jövedelmezőségi szint elérése, csak következetes munka eredménye lehet. Hét-nyolc százalékos nyereséggel kevés, helyen dicsekedhetnek — jegyzi meg. — A 'cerediek hol tártának? — A három százaléknál. Tavaly 611 ezer forint volt a ’jövedelem, de az idén szeretnénk jóval totíbet. A ceredi ■ állattenyésztés keresztmetszete a következő: Az istállókban a tavalyi szarvasmarha-zárólétszám 1386 darab volt, s ez évben a színtentartás a jellemző. A tehenlétszám, viszont várhatóan tizenöttel emelkedik, s eléri a 385 darabot. A juhok száma —, amely a másik jelentős ágazat — 3765 darab. Az idén az anyaállományt háromszázzal kívánják növelni, hogy elérje a 2400 darabot. Az állatlétszám-növe- kedést - az idén még férőhelybővítés nélkül tudják megoldani. — Jövőre mindenféleképpen szükség lesz épületberuha- zásra, hogy tovább fejlődhessünk. A gazdaság pénzügyi helyzete, viszont nem rózsás. Szüksegmegoldásként a jelen- lenlegi istállókban helyezzük el az állományt. A 374 férőhelyes tehenészeti telepen így év végén 385 tehenet tartunk. A kihasználtság már 110 százalékos — magyarázza Varga Tibor. S mi, a helyzet az állattenyésztés egyéb feltételeivel? A tavalyi takarmányxnség- böl tanultak a cerediek. Az idei vetéstervben például már szerepel harminc hektár kukorica, 130 hektár takarmánybúza, mert drága a vásárolt abrak. Pédig jelenleg is ilyet etetnek a jószágokkal! Az ágazatvezető szerint eddig 15 vagon kukoricát vettek, s még eny- nyire szükség van. Árpa, búza még több kell. Sokkal gazdaságosabb lenne, ha saját maguk termelnék meg — Ami a hasznosítást illeti, marad egyelőre a kettősség, a tej és a hús. Elsőbbnek a tejtermelést tartjuk. Terveinkben 2850 liter átlag szerepel, de 1976-ban már az egy tehénre jutó tejtermelés 2921 liter volt. Nem állunk rosszul, mar most száz literrel többet fejtünk tehenenként a tavalyinál. Ha nem jön közbe különösebb akadály, előfordulhat, hogy az 1980-ra előirányzott 3100 litert 1977-ben teljesítjük — mondja Varga Tibor. A tejértékesítés — már bizonyos, — tíz százalékkal emelkedik. Persze nem hanyagolják a hizlalást sem. Az idén 417 marha értékesítésére kötöttek szerződést. A tej, vagy hús kérdés, még nincs véglegesen elhatározva. A gazdaságosság a döntő, s úgy látszik ez az indok a tej javára billenti a mérleget. — Milyen a technológia? — Elavult — válaszol egyszóval az állattenyésztési ágazatvezető, aztán magyarázatot fűz hozzá. — A tehenészeti telepet három régi, száz férőhelyes istálló jelenti. Az épületek zsúfoltak, nem tudjuk a takarmányozást gépesíteni, hiába rendeltünk ta ka mi a n y k i osztó - kocsikat, silómarót, nem sok jóval bíztatnak bennünket, A kézi munka pedig, köztudott, hogy nem tartozik a költségcsökkentő tényezők közé... Az elmúlt évbefn korszerűbb fejőgépeket szereztek be. Hatása máris érződik a tej mennyiségében, s a zsírszázalék alakulásában. A gondok mellett enyhe gyógyír. — A juhászaiban kevesebb a baj. Az utaspusztai majorban tartjuk az állomány zömét. Gépesítettük a hodá- lyokban a trágyázást, bevezettük a vizát, a juhászoknak szociális épületet létesítettünk. A bárányszaporulati mutatók jól alakulnak. A szaporulat egynegyede az állomány frissítését szolgálja. A tervciklus végéig még egy ötszáz férőhelyes hodályra lesz szükségünk — sorolja. — Az ötödik ötéves terv utolsó esztendejére a szarvasmarha-létszám 1350, a tehenek száma 414 lesz. Teljesíteni tudjuk a vállaltakat — mondja Sótér István, a termelőszövetkezet elnöke. : Az összlétszám már most több. Ennek ellenére a cáré- dieknek nincs okuk ' a korábbi babérokon pihenni. iíert az adottságokat tekintve többre is képesek. .Mintha a tervezéskor a ceruza vékonyan fogott volna! Sz. Gy. Nem kevés az a munka, amelyet a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat I-es számú főépítésvezetőségéhez tartozó építésvezetőségeknek kell elvégezniök ebben az esztendőben, A megye egyik kiemelt nagyberuházása, a Zagyva III. mellett Salgótarjánban. a Sebaj-telepen 126 lakás építésére vállalkoztak. De építenek Kisterenyén, Selypen, Jobbágyiban, Lőrinciben is. Az első hónapok A főépítésvezétőség kommunistái — három építésvezetőség munkásai, technikusai, az építésvezetők — taggyűlésen vitatták meg az eddigi munkát, az alapszervezet cselekvési programjának negyedéves tapasztalatait. Mint kiderült, a legeredményesebb hónapokat a kisterenyei építésvezetőség hagyta maga mögött. Gondok ugyan itt is akadtak, de a kisterenyei fiúnevelő, intézet belső munkálataival — 85 milliós beruházásról van szó — a terveknek megfelelően haladtak. Jelentős munkáslétszámot 200—220 építőt, szakmunkást foglalkoztattak a téli hónapokban is. A korábbinál tervszerűbb, szervezettebb munka eredménye, hogy a vártnál gyorsabban haladtak. Nem minden alap nélkül mondotta tehát Szabó Imre építésvezető: a belső munkálatokkal néhány hónappal határidő előtt végeznek. És a „sietség” nem megy. nem mehet a minőség rovására. A Zagyva III. feldolgozó- és vágó üzem, valamint a Se- baj-telepi lakások már több gondot okoztak az építőknek.. Igaz. a negyedévre tervezett munka zömét elvégezték, ám mindkét helyen van pótolni való a következő hónapokban. A Zagyva III-nál kétmillióval maradtak el a tervtől. A Sebaj-telepi lakások szintjei is lassabban emelkedtek, mint, ahogy tervezték. /Vem csak a daru A két építésvezető, Ko- hánka István, és Angyal Sándor véleményét sok párttag osztotta. Eszerint az elmaradás legfőbb oka, hogy a korszerű technológiai folyamatokhoz nincsenek meg mindig a szükséges gepek. Angyal Sándor szigorú tényeket sorolt. A Sebaj-telepen. ahol a lakásokat a korszerű, ám egyáltalán nem olcsó PEVA-módszerrel .építik, 300 munkaóra veszett el azért, mert' a tervezettnél két hónappal később érkezett és menetközben is gyakran állt a nagy szerkezetes építkezéseknél szinte nélkülözhetetlen portáldaru. A Zagyva III-nál 200 körül számolják a hasonló okok miatt veszendőbe ment munkaórákat. Joggal tették szóvá a kommunisták — többek között Payer Antal PEVA-sze- relő —• a gépek gazdái, az ÉGÉY szerelői munkáját. Csakhogy az is igaz: nem A ceredi közös gazdaság szarvasmarhatelepén szigorú rendet vezettek be. amelynek megtartásáról Varga Alfonz telepvezető gondoskodik. Képünkön: Varga Alfonz telepvezető, Alexa Ferenené nappali őrrel a tehenek takarmányozását „egyezteti". — kulcsár — Tagsyülés az építőknél mindig a daru és a darus volt a hibás! A példát megint csak a Sebaj-telepi lakások építése szolgáltatta. Az építés vezetőinek tapasztalatlansága. az építőmunkások gyakorlatlansága — a PEVA-brigád 40 százaléka most ismerkedett a módszerrel — tetemes tanulópénzt követelt. Nyolcszázezer forinttal maradtak el a negyedéves tervtől. Néhányan — így Olaj József gépészeti előadó. Pintér Sándor művezető — azt is elmondották, bizonyára a Zagyva III-al is előbbre tartanak, ha hegesztők és lakatosok kutatása mellett jobban megszervezik a rriegle- vő szakemberek munkáját. Ha nem fecsérlik el az időt a későn érkezett tervek, a szerződések egyeztetésével, módosításával. Szóval a munka szervezettségét, a munkafegyelmet, a beruházók és kivitelezők együttműködését lehet is. szükséges is javítani. Így les? egyre kevesebb a tanulópénz, amelyet az építők — s esetenként a beruházók is — fizetnek. Másokéban a szálkát Van egy régi közmondás, amely azt tartja: könnyebb észrevenni mások szemében a szálkát, mint magunkéban a gerendát. Hossszú ideig így voltak ezzel az építők is. A munkában jelentkező gondok okát többnyire a vállalaton kívül keresték, s kívülről várták a megoldást is. A munkának, az eredményesebb gazdálkodásnak most is akadnak olyan ellentmondásai, amelyek feloldása meghaladja erejüket. Ám az is igaz. egyre kevesebb esetben hárítják mára azt a munkát, amit maguknak kell elvégezniük. A párttaggyűlésen minderről sok szó esett. Többen is elmondották, hogy a bérelt gépek kihasználásának, javításának legbiztosabb módja. ha maguk képeznek szakmunkásokat. S a nnJVi- kafegyelem javításának sincs hatásosabb eszköze, a jó szervezésnél, a folyamatos anyagellátásnál, az ösztönző bérezésnél, a rendszeres ellenőrzésnél és számonkérésnél. Pohánka Sándor, az alap- szerevzet titkára magyarázta, hogy a változó szemléletben és a javuló munkában nem kis részük van a párttagoknak. Mindenekelőtt a párttagok. fegyelmezett becsülettel ellátott napi munkájának. Annak, hogy ma már nem kell fegyelmi büntetést adni ai párttagnak, hogy elvégezze azt a munkát, amiért fizetést kap. A másik nem kevésbé fontos tényező a kommunisták nyíltsága, bátorsága. amellyel a taggyűléseken a pártcsopor.t-ér- tekezleteken. de munkahelyükön is szólnak a hibákról, a gondokról. Ez ugyanis az első lépést jelenti ahhoz, hogy személy szerint is meghatározzák — s a cselekvési programban rögzítsék, számon is kérjék — személy szerint ki, mit tehet, hogy gyorsabban emelkedjenek a gyárak, a lakóépületek falai az I-es . főépítésvezétőség valamennyi munkaterületén. Vincze Istvánné Hasznát a munka látja Sok szó esik mostanában a szocialista brigádok verseny- mozgalmáról. Eredményessége egy percig sem vitatható. A társadalmi munkára, anyag- és energiatakarékosságra, az újításokra, s a termetes hatékonyságúnak növelésére irányuló felajánlások, vállalások, egyaránt kedvezőek és hasznosak az üzemek, vállalatok, valamint az egész népgazdaság számára. Ezért most nem is erről szeretnénk írni, inkább azt vizsgálnánk meg, hogy a munkaverseny ösztönzőleg hat-e a dolgozókra. Továbbá mi az a plusz, amit ez a mozgalom magában foglal. Színhely: a VEGY- ÉPSZER salgótarjani gyára. — Az üzemben huszonnyolc szocialista brigád dolgozik, közel négyszáz taggal. Valamennyien beneveztek a munkaverseny valamelyik formájába. Arról, hogy milyen felajánlásokat, ’■ vállalásokat tehetnek, a verseny- felhívásokból értesülhettek a csoportok. Termelési tanácskozásokon | és szakszervezeti gyűléseken szintén szó esett a brigádok tevékenységéről. — A központi értékelés negyedévenként történik. Ekkor megvizsgáljuk a teljesítéseket, továbbá meghatározzuk a következő időszak feladatait, tennivalóit. — Hogy érdekli a brigádokat a verseny, az biztos, mivel gyakran előfordul, hogy kéthetenként jönnek érdeklődni: „Miként áll a verseny, főnök”? — mondta Rónai Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára, egyben az üzem mun ka verseny-felei őse. — Az áramlásmérők esz- tergalyosmunkait végezzük. Egymás keze alá dolgozunk. Brigádunk minden évben benevezett a versemymozgalom- ba és szép eredményekkel büszkélkedhetünk — kezdte Csánvi Dezső, a Zalka Máté brigád esztergályosa. — Ezt annak köszönhetjük, hogy a tagok komolyan vették a felajánlásokat és mindenki azon igyekezett, hogy minőségben, jobbat, mennyiségben többet termeljen. Csoportunk egységnormában dolgozik és nem mindegy az sem, mennyi a fizetés. Ha jobban dolgozunk, több pénzt kapunk. — Tavaly bronz fokozatot ért el csoportunk, a Május 1 Szocialista Brigád. Anyagtakarékosságban és a beadott újítások számában a legjobbak között voltunk. Mikor ezt a tanácskozáson mindenki előtt elmondták és megdicsértek bennünket, olyan jó érzés fogott el, hogy azt mondtam: ezért érdemes volt. — Nálunk minden munkának megvan a maga felelőse. Ha valaki selejtet gyárt, vagy pontatlanul dolgozik, azt nem háríthatja a másikra. Ez figyelmeztető mindenki számára. — A brigádnaplóban és hamarosan a faliújságon is rendszeresen vezetni fogjuk a verseny pillanatnyi állását. így mindenki tudhatja, mikor kell „ráhajtani”. Nem '' titok az senki előtt, ki. mit vállalt és hogyan áll annak teljesítésével. Sőt!... — hallottuk Kapcsok József gépiforgácsolótól, — Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó. Tehát ha valamit vállal a brigád, azt csinálja is meg, nekem ez a véleményem — kezdte Kuris Elemér lakatos. — Ha a másik csoport el tud érni jó eredményt, akkor mi miért ne tudnánk. Csak akarni kell. és kész. Legutóbb olyan célszerszámot készítettünk, amellyel az adott munkát tizedrész alatt lehetett elvégezni, mint a hagyományos eljárással. Ez jócskán nyomott a latba a munkaverseny-értékelések- nél. Nem kellett hozzá más, csak egy kis leleményesség, figyelem, ügyesség. És nemcsak ez az egy feladat van, ahol ezek megvalósíthatók.. A munkaversemy, mint ahogy az a nevében is benne van, rivalizálás. Olyan egészséges vetélkedés, melyben nincsenek vesztesek és győztesekAés amelynek a közösség látja hasznát. — békési — NÓGRAD — 1977. április 28 , csütörtök 3
