Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! NÖGRÁD AZ MSZMP NÓG R A D W EGY £ I BIZOTTSÁGA ÉS A BEGYEI' TAN ÁCS' LAPJA XXXIII. ÉVF., 89. SZÁM ARA: 1 FORINT 1977 ÁPRILIS 17., VASÁRNAP fi minőség és a hatékonyság a szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésének kulcskérdése Megkezdődött a szocialista brigádvezetők V• országos tanácskozása Szombat reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozása. Több mint 150 ezer szocialista brigád képviseletében ezer küldött, ezen kí­vül mintegy 250 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasz­talatait összegezik és szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően ki­jelölik a szocialista brigádmozgalom új fel­adatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében he­lyet foglalt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Ká­roly az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor a Központi Bizottság titkára. Havasi Ferenc a Minisztertanács elnökhelyettese, Földvári Aladár a SZOT elnöke. Az elnök­ségben foglalt helyet a kormány több tag­ja, a tömegszervezetek képviselői, ott volt Anatolij Jakovlejics Ribakov, a szovjet gép­gyártási és műszeripari dolgozók szakszer­vezetének elnöke, a szovjet szocialista bri­gádvezetők hazánkban tartózkodó küldöttsé­gének vezetője. Az elnökségben foglalt he­lyet sok szocialista brigádvezető, üzemj és szövetkezeti dolgozó. A tanácskozást az elnöklő Havasi Ferenc nyitotta meg. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának elnöksége. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese megnyitja a tanácskozást (MTl-£otó, Szebellédy Géza felvétele) GÁSPÁR SÁNDOR: Adjunk újuld) lendületet a szocializmus építésének Havasi Ferenc megnyitója A kormány a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a KISZ központi bizottsága ne­vében üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit majd így foly­tatta: — A tanácskozás nemcsak a szocialista brigádmozgalom, hanem munkásosztályunk, egész dolgozó népünk jelen­tős társadalmi eseménye. A mozgalom szocializmust építő népünk egyik nagyszerű vív­mánya, amely soraiban egye­síti a munkában élenjáró, a társadalmi haladásért tenni kész dolgozókat. Csaknem két évtizede, hogy az első szocialista brigádok megalakultak. Az eltelt idő alatt a mozgalom — mind számbelileg, mind minőségi­leg — nagy fejlődésen ment keresztül. A szocialista bri­gádmozgalom társadalmi éle­tünk sokatígérő, előremutató jelensége. Az elmúlt hónapokban mintegy kétezer vállalatnál, ezt követően valamennyi iparágban lezajlottak a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozásai. Ezek azt bizo­nyították, hogy az elmúlt évek során nagymértékben nőtt a szocialista brigádok közéleti aktivitása, kezdemé­nyezőkészsége. Ma már a vál­lalatok törzsgárdájának zöme a szocialista brigádokban te­vékenykedik. Kedves elvtársak! Ez évben ünnepli a haladó emberiség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Büszkék va­gyunk arra, hogy a magyar munkások, parasztok, értel­miségiek munkaversenyt in­dítottak e dicső ünnep tiszte­letére. A szocialista brigádok hazafiságát, munkásszolidari­tását fejezi ki, hogy élére állták ennek a kezdeménye­zésnek és országos méretűvé fejlesztették azt. A jubileumi munkaverseny akkor éri el célját, ha min­den kollektíva a maga terü­letén hatékonyan hozzájárul gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához; részt vál­lal a gazdaságosság, a minő­ség javításában, a tartalékok feltárásában és hasznosításá­ban, az anyaggal, az energiá­val és az emberi munkával való ésszerű takarékosságban, a korszerű technika alkalma­zásában. A mi feladatunk most az, hogy összegezzük a mozgalom eredményeit, megjelöljük az időszerű tennivalókat. Meg­győződésünk, hogy tanácsko­zásunkat a továbbhaladás, a jobbra való törekvés fogja át­hatni és ezáltal hasznos fóru-/ ma, további pezsdítője lesz a brigádmozgalomnak, szocia­lista építőmunkánknak. Havasi Ferenc megnyitó szavai után Gáspár Sándor mondott beszédet. Eliizemünnepsegek a Nógrádi Szénbányáknál Kányási bányászok és a fekete gyémánt A Nógrádi Szén bán ráknál az elmúlt évi eredmények alapján három üzem érte el a kitüntető Élüzem címet. Valamennyi helyen szombaton tartották az ünnepséget. Kányás-aknaüzemnél meg­jelent Pothornifc Józsűf, az MSZMP KB tagja, a bányász­szakszervezet alelnöke, Dev- csics Miklós, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Kapolyi László nehézipari miniszter- helyettes, Hoffer István, a megjvi tanács elnöke, s a megye társadalmi szervezetei­nek vezetői. — Kányás-akna kutatófú­rásaitól kezdve 30 éves múlt7 ra tekint vissza, s az Élüzem cím jubileum is — mondot­ta többek között Laczkó Ist­ván aknaveziető. Ezután Zsuf- fa Miklós, a Nógrádi Szénbá­nyák igazgatója köszöntötte a kányási aknaüzem dolgozóit. Köszöntötte a bányászokat a Nehézipari Minisztérium nevében dr. Kapolyi László miniszterhelyettt-s is. Ugyanezen a napon ünne­pelték — immár nem először — a tiribesi dolgozók az Él­üzem cím elnyerését. Az ün­nepi szónok Sült Tibor, a vál­lalat műszaki igazgatóhelyet­tese volt. Ugyancsak élüzem lett a vállalat fuvarozási üze­me. ahol Lipták Sándor. a vállalat szociális igazgatóhe­lyettese adta at a kitüntetést. A SZOT főtitkára beveze­tőül áttekintette a szocialista brigádmozgalom csaknem 20 esztendős fejlődését, kiemelve, hogy a mozgalom olyan erővé vált, amely a munkában, a fe­gyelemben, a magatartásban, a művelődésben önmaga és egész dolgozó népünk számá­ra a továbbhaladás útját szé­lesíti. Ezután a párt XI. kongresz- szusának útmutatásait, a fej­lett szocialista társadalom épí­tését célzó programnyilatko­zatot méltatta, s szólt arról, hogy előbbreléptünk társa­dalmi viszonyaink fejleszté­sében. Tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, erősödött a szocialista de­mokrácia. Mindebben a szo­cialista brigádok tízezreinek munkássága is tükröződik. Szólt arról, hogy az ismert nehézségek miatt az élet- színvonal emelkedése mosta­nában nem olyan ütemű, mint a korábbi években volt. Tartalékaink jobb kihaszná­lása azonban az életszínvonal növekedésének ütemére is kedvező hatással lesz. Kitért a kapitalista orszá­gok munkásainak, szakszer­vezeteinek harcaira, létbi­zonytalanságukra, a munka- nélküliségre, majd hozzáfűz­te, hogy hazánkban létbizton­ság, stabilitás, bizakodás úral- kodó. Ezután így folytait: A szocialista brigádmozga­lom fejlődésében nagyok az eredmények. A feladatok azonban már ma is, de még- inkább holnap szakadatlanul növekednek. A fejlődés igé­nye ez, amely az élet minden területén' többet és többet követel. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. Csak az ezt felismerő szemlélet és ma­gatartás vihet előre bennün­ket. A brigádmozgalom ere­je és lehetőségei ma már olyanok, hogy képes az ed­diginél magasabb szinten folytatni tevékenységét. A mozgalomnak munkája mi­nőségében kell az eddiginél többet nyújtania. Ebben fog­lalható össze feladata és a mai tanácskozás célja és ér­telme. Minőséget a termelésben, a művelődésben, a veze­tésben, csak az hozhat, ha javítjuk a munkafe­gyelmet, növeljük a fe~ lelősséget, a kezdeménye­zőkészséget, a tömegmé­retű aktivitást. Ezek a tényezők lényegében tőlünk függenek. Ezért a minőség és a hatékonyság most az egész szocialista brí- gádmozgalom továbbfejlődé­sének a kulcskérdése. Miben kell tehát javítani a minőséget? Mindenekelőtt a munkához való viszonyában, a munkában, a fegyelemben, a takarékosságban, a termelt áruk színvonalában. Csak ezek nyomán lehet hatékonyabban, és feleüsségteljesebben dol­gozni. A mi társadalmunk a mun­ka társadalma, a legigazsá­gosabb társadalom, igazsá­gosabb, az összes eddiginél. Ezt a társadalmat mi hoztuk létre, közös küzdelmeink, kö­zös törekvéseink testesülnek meg mindabban, amit elér­tünk, és erre büszkék lehe­tünk. S nekünk van jogunk elégedetlennek lenni mind­lista vezetés egyik fő jelleg­zetessége, biztosítéka. Ami­lyen mértékben bevonjuk a dolgozókat a vezetésbe, úgy növekszik az aktivitás a szo­cializmus építésében és úgy erősödnek a munka szocialis­ta vonásai. Mi olyan munkáspolitikát és munkásdemokráciát va­lósítunk meg, amelyben a murkásember tudja is, érzi is, hogy van szava, szükség van a gondolataira, javaslatai­ra, bírálatára. KADAR JÁNOS felszólalása a 2.—3. oldalon azzal, amit még nem oldot­tunk meg, ami rossz, vagy fél­resikerült. Ez viszont azt is jelenti, hogy keményen és fegyelmezetten kell dolgoz­ni. Mindenkinek meg kell ér­tenie, ha egy munkának öt eleme van, akkor abból nem elegendő csak hármat, vagy négyet elvégezni. Tisztességes és becsületes munkát végezni kötelesség, de a szocialista brigádmoz­galom ennél többet akar és többgt is tesz, és többet is várunk tőle. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy a dol­gozó ember szavának olyan súlya kell, hogy legyen, a mi rendszerünkben, amely alatt a „vasbeton” is meghajlik. Ne engedjenek elsikkad­ni egyetlen jó gondolatot, kezdeményezést, előrevi" vő javaslatot sem. Kedves elvtársak! A szocialista brigádmozga­lomnak ugyancsak fontos fel­adata elősegíteni az üzemi­munkahelyi demokrácia érvé­nyesülését, nem lehet jól ve­zetni és célokat elérni a dol­gozók egyetértése, a dönté­sekben való részvétele nél­kül. A gazdasági vezetők munkája az utóbbi években e tekintetben is sokat válto­zott és jelentős eredménye­ket mutatott fel. Minden fej­lődés ellenére azonban a módszereket tovább kell fej­leszteni, mert a szocialista gazdasági vezetésnek az el­engedhetetlen követelménye. A mi társadalmi rendsze­rünkben a vezetőknek nin­csenek és nem is lehetnek a társadalom, a dolgozók cél­jaitól, érdekeitől eltérő ér­dekeik. Az üzemi, a munka­helyi demokrácia a dolgozók, a munkásosztály alapvető jo­gai közé tartozik és a szocia­A hang terjedésével kap­csolatban valamikor sokan vallották azt a nézetet, hogy minél magasabbról jön a hang, annál nagyobb az ere­je és annál gyorsabb a terje­dése. Ez a fizikában sem igaz. De még kevésbé érvényes az igazságra. Az igazság "akkor is igazság, ha lentről, alulról, bárhonnét és bárki részéről is hangozzék el. Nekünk csak ez lehet az eligazító álláspon­tunk, a dolgozók véleményé­nek meghallásában és el­fogadásában. A szocializmusban senki­nek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törek­vését, hogy az üzemi de­mokrácia keretei között beleszóljanak munkahe' lyük életébe. Ha valahol ez mégis megtör­ténik. az rendszerünk lénye­gét sérti és kárt okoz. Az elkövetkezendő idő­szakban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni es tanulni” valóra váltásában is. Amikor az ember életére már nem a „látástól vakulásig” végzett munka a jellemző, amikor már nem „a minden­napos betevő falat” megszer­zése a gond, akkor megválto­zik az élet, gyorsabban tu­dunk előbbre jutni a közössé­gi gondolkodásban, a műve­lődésben. életünk szocialistá­vá alakításában. A szocialista brigádmozgalom már eddig is jelentős eredményeket ért el az életmód formálásában és a művelődésben, de a fejlődés ebben is többet igényel, és többet is tesz lehetővé. Tegyünk többet a szocialis­ta emberi értékek terjesztésé­ért. erősítéséért. Ne engedjünk teret a tőlünk idegen nézetek­nek. életszemléletnek és ma­gatartásformáknak, amelyek­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom