Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

,,Nem luxus’ Érvek a káliéi törpe vízmű mellett GYAKORI BESZÉDTÉMA nem luxus, és elsősorban, nem a lakosság? — érdeklődtünk manapság Kálión az ivóvíz. Rossz a közkutak minősége, gyakran még a KÖJÁL is közbe szól. A község egészét érintő ügy ez, ezért a falu­gyűléseken, az időszaki ta­nácstagválasztást megelőző jelölő gyűléseken is napiren­den szerepelt. Nyilvánvaló, hogy megoldást csak a törpe vízmű hozhat. A falu lakói­nak egyetértését mégis nehéz lesz elérni. Mert a zsebbe kell nyúlni. — Pénzünket 1974-től tar­talékoljuk, erre a nagy mun­kára, 455 ezer forintért el is készíttettük a jó minőségű, bő vizet adó kutat —, tájékozta­tott Nyemcsok Mihály tanács­elnök. — Többszörös határ­idő-módosítás késleltette a tervek elkészülését, de a jövő hónapra ezzel a munkával is végeznek. Mennyit kell majd az 1700 lakosú Kallón egy-egy Család­nak hozzájárulásként fizetni a törpe vízműért? — ez a kérdés foglalkoztatja most az embereket. Erre azonban csak a tervek elkészítése, a terme­lőszövetkezet és az ÁFÉSZ anyagi hozzájárulásának tisz­tázása után lehet felelni. — Ekkor hozzuk majd lét­re az előkészítő bizottságot is, amely a vízműtársulatot hi­vatott megszervezni — mon­dotta a tanácselnök. — Tud­juk előre, az alakuláshoz a lakosság 51 százalékának tá­mogatását nehéz lesz meg­szerezni. Gondot jelent pél­dául. hogy sok az idős ember a községben, és közülük nem mindenki akar fürdőszobát. Mindenesetre segíti az ügyet, hogy a hozzájárulást — ami becslés szerint tízezer forint körül lesz — tíz év alatt kell kifizetni. Hangsúlyozni sze­retném, hogy a törpe vízmű kényelmességi szempontok sürgetik megépítését. Tizenöt közkutunk közül hivatalosan csak egyetlen egy ad jó ivó­vizet. A szó szoros értelmében a frász kerülget minket, ami­kor a KÖJÁL megérkezik a vízmintákért. A helyzet most, a csapadékos tél után a leg­rosszabb: sorra érkeznek visz- sza a minták a figyelmezte­téssel, miszerint csak forral­va fogyasztható a víz! Ezért halaszthatatlan tehát ez a munka, aminek elvégzését a megyei tanács is 2,5 millió forintos támogatással segíti. Ha minden simán megy, megalakul a vízműtársulás, akkor az év második felében el is kezdik a hálózatépítést. Ez azt jelentheti a kállóiak- nak, hogy a jövő esztendő vé­gén jó minőségű, vezetékes vízhez juthatnak. A vízmű —, ha a legna­gyobb is —, csak egy a fej­lesztési tervek közül. — Az idén Erdőtarcsán el­készül a megyei tanács támo­gatásával létesülő óvoda. Ál­tala a közös tanács igazgatása alá tartozó három községben — Kálión, Erdőtarcsán, Erdő- kürtön — minden óvodai igényt ki tudunk elégíteni. A tanácselnök szavai sze­rint: „terven felül’’ növelték az óvodások elhelyezési lehe­tőségeit. Ugyancsak egy léoés előnyt szereztek a villanyhá­lózat bővítésében. 1979. he­lyett már most befejezték egy leendő utca villamosítását, így a házhelyeknek kimért terü­leten nem kell várni majd a villany bekötésére. A legjelentősebb, a lakos­ság egészét érintő munkákat említettük csupán. A megva­lósításba, a lakóhely fejlesz­tésébe. szépítésébe közvetlen munkájával bekapcsolódik-e végezetül. — Különböző mentalitású emberek laknak a háróm községben, s ez megmutatko­zik a közhasznú társadalmi munka végzésében is — hangzott a válasz. — A leg­szebb, legpéldamutatóbb az erdőkürtiek tevékenysége. Hogy csak néhány példát em­lítsek: sok munkával segítet­ték az óvoda építését, társa­dalmi munkának, részjegyek jegyzésének köszönhető a tüzelőolajkút is, az ÁFÉSZ kezelésében. (Ez az igény és a lehetőség egyébként adott Kállón is.) Erdőtarcsán gáz­cseretelep köszönhető az ösz- szefogásnak. A tanácselnök némi szomo­rúsággal mondja: a káli ói em­ber nehezebben mozdul ki sa­ját portájáról. Nehezebben nyúl a zsebébe, de a társadal­mi munkával sem dicseked­hetnek a faluban. — Elsősorban a szocialista brigádokra számíthatunk: a helyi termelőszövetkezetben, s a távoli ipari üzemekben dol­gozókra. Az orvosi lakást és a könyvtárt segítségükkel újí­tottuk fel. némelyik kollektí­va testületileg, már hajnal­ban megjelent a vasárnapi társadalmi munkára. Elgon­dolkodtató, hogy hívó sza­vunkra elsőként azok jönnek segíteni, akik egész héten tá­vol vannak falujuktól, vagy ingáznak. ELGONDOLKODTATÓ, fi­gyelemre méltó ez a tény. S, ebből a kállóiaknak is le kell szűrni a tanulságot. A jó pél­dáért — a lakóhely szereteté- ből fakadó áldozatvállalás ho­gyan gyarapíthatja a községet — nem is kell messzire men­ni. Csak a szomszédba; Erdő- kürtre, Erdőtarcsára. K. G. Járda lesz, öltöző nem ' Vihar C s é c s é n Gergely Imre, az Ecsegi közös községi Tanács titkára több mint húsz esztendeje dolgozik tanácsi apparátus­ban, de nem emlékezik visz- sza olyan viharos falugyű­lésekre, mint amilyenekre az idén került sor. — Kozárd társközségben na­gyon szépen memt mindén. A Vöröshadsereg út járdásításá- val a három közül ez lett a járdával legjobban ellátott község. Az emberek megelé­gedettségüket fejezték ki, nem úgy, mint Ecsegen — kezdte a történetet. — Mi történt a központi községben? — A járda fájt az emberek­nek. Nem a kozárdi, az ecse- gi! A legzajosabbak a Dankó utcában lakók voltak. Töb­ben is hozzászóltak, s a ke­délyek nagyon hamar fel­kavarodtak. Igaz, ami igaz. a panasz jogos. Több mint száz lélek, mintegy 40 család érintett ebben. — Mi lesz tehát a Dankó utcaiakkal? — Megoldódik gondjuk az idén, a Hazafias Népfront tá­mogatásával. A helyben la­kók önkéntes hozzájárulást ajánlottak fel — az előzetes költségvetés alapján mintegy 800 forintot, családonként. Akinek ez pillanatnyilag gon­dot okoz, annak a takarékszö­vetkezet hitelt ad. Fölaján­lottak társadalmi munkát is. Nem akarjuk halogatni a dol­got, már be is szereztünk er­re a célra 180 mázsa cemen­tet, de ez nem elég az „üd­vösséghez”. — Ugyan, miért? ! — Azért, mert a sódert csak májusra ígérték. Az emberek meg nem akarnak addig vár­ni. Nem kellene csak hatvan köbméter. De az jó lenne va­lamivel előbb... — Hát Csécsén mi történt? i — Ott a sportöltözőt hiá­nyolták. Ez is jogos, hiszen négy éve húzódik az építés ügye. Közös épület lenne a tűzol tószertárral, már tető alatt is van, de kellene 200 ezer forint anyagra, és belső szakipari munkákra, s ezt az idén sem tudjuk előte­remteni. — Hogy húzódhat négy évig egy ilyen beruházás? — A községi tanács saját brigádja kezdte el építeni, de még a befejezés előtt fel­oszlott, nem voltak meg a működés kielégítő körülmé­nyei. Azóta hol kivitelezőt nem kapunk, hol éppen anya­gilag 'nem bírjuk, mint az idén. A rendelkezésünkre ál­ló eszközöket ugyanis peda­góguslakás _ építésére, illetve az orvosi rendelő felújítására költjük a községben. Az utób­bi fontosságát talán nem kell' részletezni, s az előbbi sem kíván különösebb magyará­zatot, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt húsz eszten­dőben több mint 40 peda­gógus szerzett községednkben munka mellett végzettséget, s közülük jó, ha tizenöt itt maradt. Az iskola nem lehet tanárok, tanítók nélkül, s ha nincs lakás, nincs jelentke­ző sem. így aztán, .sajnos, az idén sem várható, hogy elké­szül a sportöltöző, de az oko­kat meg kell érteni. A titkár az érveket sora­koztatja, de látszik rajta, ne­ki is fáj a félben maradt épület Csécsén. Jó lenne, ha a termelőszövetkezet, vagy a közeli üzemek szocialista bri­gádjai segítenének. A helybe­liek szívesen ajánlanának tár­sadalmi munkát, de a hátra­levőkhöz elsősorban szakem­ber és természetesen, anyag kell. Így aztán járda lesz az idén, öltöző nem ? G. I. A Magyar Rádió sajtók on fereneiáia Válaszok a kérdésekre A Magyar Rádió sajtókon­ferenciájára beérkezett kér­dések megválaszolását tovább folytatjuk. Ezúton is felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a megye vezetői a pótlólag be­érkezett kérdésekre is vá­laszt adnak. Szklenár István Pásztó, Hő­sök utcai lakos kérdezi; — Milyen szerepe van a megyében a háztáji és a ki­segítő gazdaságoknak? Válaszol: Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője. — A mezőgazdasági nagy­üzemek mellett Nógrád me­gyében is jelentős a háztáji és a kisegítő gazdaságok terme­lése. A több mint 47 ezer kisgazdaság mintegy 800 mil­lió forint értékű árut termel. Ez a megye mezőgazdasági termelésének 27 százaléka. A háztáji gazdaságokban talál­ható a tehénállomány csak­nem húsz százaléka, a koca­állomány fele,' a baromfiál­lomány hatvan százaléka. Nyúltenyésztéssel, méhészke­déssel pedig csak a háztáji gazdaságokban foglalkoznak. Az elmúlt évben az értékesí­tett tej egyhatodát, a hízott sertések egyharmadát, a zöldség- és gyümölcsfelvásár­lás egynegyedét a háztáji gazdaságok adták. A háztáji gazdaságok áru­termelésének és értékesítésé­nek jelentőségét növeli, hogy nem igényelnek jelentősebb beruházást, hiszen a háztáji termelők a meglevő eszközö­ket, lehetőségeket használják ki- Ugyanakkor a termékek közvetlenül a lakosság ellátá­sát szolgálják, jelentős részük a helyi szükségleteket, elé­gítik ki. Ezért 1976-ban a központi intézkedéseket több helyi intézkedés is követte, amelyek a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését szol­gáltaik. Hatásukra jó irányú szemléletváltozás történt, s növekedett a termelési kedv is- Az elmúlt évben 15 száza­lékkal nőtt a háztáji gazdasá­godban a kocalétszám. Mér­séklődött a tehénállomány csökkenése, nőtt a hízómarha­értékesítés és a meglevőek mellett öt új zöldségtermelő ■ szakcsoport alakult. Mintegy négyezer kistermelő kötött zöldség- és gyümölcsértékesí­tési szerződést, és további 13(1 üzlet vásárolja fel a háztáji gazdaságokban termelt zöldsé- get-gyümölcsöt. Célunk tehát az, hogy a háztáji gazdaságok termelése a továbbiakban se csökken­jen. Arra törekszünk, hogv áruértékesítésük szervesen, kapcsolódjon a nagyüzemi gazdaságokéhoz. Termelésük­kel, áruértékesítésükkel a továbbiakban is számolunk, különösen a friss zöldség- és gyümölcsellátásban, a sertés- és kisállattenyésztésben. E célkitűzések következetesebb-KC*0 megvalósítására a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a közelmúltban külön intézke­dési tervet fogadott el. Kadlóth Gellert kérdezi Sal­gótarjánból, a Rónai út 30- ból: — Mikor automatizálják Ba­lassagyarmat telefonhálóza­tát? Válaszol: Lombos Márton- a Balassagyarmati városi Ta­nács elnöke. — A közelmúltban elkészült a posta fejlesztési terve. En­nek megfelelően Balassagyar­mat telefonhálózatának auto­matizálására a hatodik ötéves terv második felében Kerül Fehér János kérdezi Salgó­tarjánból, a Kállai Éva út 3-ból: — Várható-e, hogy a nyug­díjasok részére gyógyüdülőt építenek Mátraderecskén? Válaszol: Vadkerty Ló­ránt, az SZMT megyei tit­kára­— Nincs tudomásunk arról, hogy a szakszervezeti szervek, a tanácsok, vagy pedig a vál­lalatok valamelyike a közel­jövőben nyugdíjas üdülő építését tervezné Mátrade­recskén. Domán János Nógrádkő- vesd, Kőbánya utcai lakos kérdezi: — Balassagyarmaton meg­épült az Ipoly Aruház, vele szemben az ABC-áruház és mellette a műszaki üzlet. Az áruházak környékén azon­ban nincs gépkocsi parkíro­zó hely. A személygépkocsival érkezők így az üzletektől tá­vol tudnak parkírozni. Van-e valamilyen elgondolásuk a város vezetőinek gépkocsi­parkírozó hely kialakítására? Válaszol: Lombos Márton, a Balassagyarmati városi Ta­nács elnöke. — Balassagyarmat építése még korántsem fejeződött be. Az esztendő második felében a Révész Gábor utca és a Rákóczi fejedelem útja sar­kán lebontjuk a vas-, az il­latszer- és a tejboltot. Így töb­bek között lehetőség lesz ar­ra is, hogy gépkocsi-parkírozó helyet alakítsunk ki a terüle­ten. Ezzel megoldódik azok­nak a vásárlóknak a parkíro- zási gondja, akik gépkocsival érkeznek Balassagyarmatra. Ez a terület ugyanis az Ipoly Áruházhoz, az ABC-áruházhoz és a műszaki bolthoz is közei van. Susán István kérdezi Bar­nából, a Kossuth út 34-ből: — Sor kerül-e Bárnán, a mátranováki víztároló megé­pítésére, és ha igen. mikor? Válaszol: Romasz Adolf, a megyei tanács tervosztályának vezetője: — Megyénkben a lakosság ivóvíz-ellátása a kiemelt ten­nivalók között szerepel. A következő években — 1976— 1980.. között — az észak-nóg­rádi regionális vízmű újabb 16 községben oldja meg az egészséges ivóvíz-ellátást. Egy-egy víztározó és a hozzá kapcsolódó vízmű »költségei több százmillió forintot tesz­nek ki- Ez meghaladja a me­gye anyagi erejét, csak a központi vízügyi szervek segít­ségével valósulhat meg. A tervek szerint 1985-ig, a köz­ponti vízügyi szervek a nyu­gat-nógrádi és a hasznos: víz­tározó megépítését ütemez­ték. így a mátranováki víz­tározó a hatodik ötéves tervet követő időszakban kerülhet, napirendre­Cigányok a ZIM-ben A megbecsülés mércéje a végzett munka A ZIM salgótarjáni gyárá­ban, az utóbbi években vég­bement gyors fejlődés révén csalcnem megduplázódott a termelésben részt vevők szá­ma. Ami egyébként azt is je­lentette, hogy még több — a jelenlegi statisztikák sze­rint közel hétszáz — cigány végzi mindennapos munkáját a ZIM-ben. Természetes, s megszokott már, hogy az embereket nem származásuk, hanem cseleke­deteik, egymáshoz való viszo­nyuk és a munkában elfog­lalt helyük szerint ítéljük meg. Ugyan ki figyeli, hogy cigány, avagy magyar-e a gépek mellett álló, ha gondok nélkül, lelkiismeretesen tesz eleget a rá kirótt feladatok­nak. ..! ? A ZIM salgótarjáni gyárá­ban a legtöbb cigány az ön­tödében —- öntőként, vashor­dóként —, az öntvénytisztí­tó műhelyben, a csiszolóban és a ’ hagyományos szereidében dolgozik. Kemény múnkát végeznek, ami jelentős mér­tékben elősegíti és befolyá­solja a gyár eredményeit. Többségük szakított már a „vándorlással”: a legfrissebb adatok szerint ötvenkét szá­zalékuk törzsgárdatag. S hogy ez így van, abban szerepet játszik a velük való törődés, a politikai nevelő munka és a környezetükben dolgozók, a szocialista brigádok nevelő hatása. Botos Dezső öntő huszonki- lencedik éve dolgozik már a ZIM-ben. — Vasat hopdtam és ürí­tettem, amikor ide kerülterp... most öntő vagyok már, hosz- szú ideje. Hogyan dolgozom? Azt tartom, ne dicsekedjen önmagával az ember... Min­denesetre, huszonkilenc év alatt egyetlenegy igazolatlan mulasztásom sem volt, s nem is igen betegeskedtem. Har­madik éve vagyok tagja a Gagari'n aranykoszorús bri­gádnak és. .. eddig öt alka­lommal kaptam meg a Kivá­ló Dolgozó jelvényt, s min­dent, ami ezzel jár. Szeretek itt lenni. Pedig nagyon nehéz az öntő munkája. És még­sem mennék máshová innént Szeretem, higgye el, szeretem minden nehézségével együtt. Mert naponta, illetve egy mű­szak alatt, legyalogolok vagy hét kilométert, s közben el­szállítok, leöntök vagy száz­öt tégely folyékony vasat. Botos Dezsőnek égy éve van hátra a nyugdíjig, vagy már annyi sem. Néhány hó­nap elteltével nem száll majd fel a Karacslapujtőből induló buszra Ahol lakik, tízegynéhány évvel ezelőtt sa­ját erejével épített lakásá­ban. — Gondolom, rossz lesz ab­bahagyni. Nem, nem a pénz miatt, hiszen a fizetésem után — háromezeregyszáz fo­rint körül keresek havonta —, szép nyugdíjat kapok, re­mélem. .. A brigádtagok hiá­nyoznak majd, s talán a haj­nali felkelések is. De hát ez az élet rendje! Csak egy a gyár hétszáz ci­gány dolgozója közül az idős öntő. De eddigi élete, mun­kássága bizonyítja: a becsüle­tes munkát végzőknél nem nézik, ki, honnan jött... Molnár István Virágzik a mandulafa A Balaton.felvidék^n az utóbbi két héttel korábban virágzásra napok napfényes, meleg időiárá- serkentette a korai érésű mandu- sának hatására virágba borult a Jät. Az időközben visszatért hi­degebb időjárás azonban lekezte mandulafák nagy része. A több- a természet korai kibontakozá- nyire enyhe februári időjárás már sát. Videoton U—10-es típusú számítógépet ‘ állítottak az egészségügy szolgálatába a szekszárdi Balassa János Kór­házban. A számítógépbe betáplálják a beteg vizsgálati ered­ményeit. így bármikor másodpercek alatt előkereshető a későbbi vizsgálatoknál is- a korábbi diagnózis. Ezzel jelentő­sen csökkent az adminisztráció, ami segíti az orvos gyógyí­tó munkáját. NÓGRÁD — 1977. március 12., szombat 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom