Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
Várjuk a szalonkákat Türelmetlenül váriuk már ilyenkor hosszú csőrű barátainkat. A vadászoknak ünneonaoot lelem a szalonkák érkezése. hiszen az ezt mellőz' időszakban « puska legfel!ebb a kártékony állatok ritkítására kerül le a szegről. Megjelenésük tagadhatatlanul a tavaszt hirdetik A nveiee ciklonok hatásáén indulnak el az Adriai- és Földközi-tenger szigeteiről, hogy vonulásuk során néhány napr? megpihenienek vidékünkön. Egyik csoport jön a másik megy. Érkezésüket az időiárás lényegesen befolyásolja Salgótarján környékén — a vadászok és madárbarátok hosszú évtizedes megfigyelései. feljegyzései szerint — március hónapban különböző napokon észlelték az első szálláscsináló szalonkák megjelenését. 1925- ben például március 1-én. 1031- ben 20-án 1932-ben 31-én. 1936-ban 6-án. 1940-ben 25-én. 1954-ben 17- én. 1975-ben 14-én, 1976-ban 16án. Ezekből az adatokból levonható az a tapasztalat, hogy az időjárási viszonyoktól függően érkeznek. az elsők, korábban vagy később. A több évi átlag szerint március 16-a a legkorábbi érkezési időpont. Vannak évek. amikor a vonulás valósággal robbanásszerű, és igen rövid idő, 4— 5 nap alatt zajlik le mégpedig tömegesen. De nézzük, néhány hetes vendégszereplésüket miért várja lelkes érdeklődéssel a vadá- •zok nagyobb része. Ha a vadász a borzra azt mondta, hogy az erdő remetéje akkor ez még inkább ráillik az erdei szalonkákra. Szinte lopva, titokban. éjjelenként minden feltűnés nélkül érkeznek körav ékünkre, hogy néhány (2—3) napos pihenés után tovább vonuljanak Lengyel- ország mocsarai felé a fajfenntartás örök parancsának eleget téve. Ruházatuk egyszerű teljesen beleolvad a természet színébe, nappal hosszú csőrükkel kutatgat1ák az avar alatt meehúzódó férgeket. rovarokat, gilisztákat. Életmódjuk rejtett, éppen ezért nem sokat tud róluk még most sem a tudomány. Néhány Salgótarján környékén gyűrűzött példányt (szórványosan itt is költ) december hónapokban Olaszország legdélibb részén. Szicíliában és Korzika szigetén ejtettek e’ az ottani vadászok. Idé vonulnak tehát téli szállásra. Alkonyatkor — amikor már kidugják fejüket a csillagok — megélénkülnek mintegv 25—30 percig, hajnalban pedig jóval napkelte előtt, csupán 10—15 percig tartó húzásuk szerzi meg nekünk, vadászoknak a szalonka’e.« legkedvesebb és izgalmas élményét. Hangjukat legtöbbször előbb halljuk. mint a madarat látjuk. Szemerkélő esőben bagolyszerü imbolygó repüléssel, tiszta szélcsendes időben pedig a legjobban lövő vadászt is próbára tevő nyi- lalással csapongnak a vágások, csenderesek felett párjukat hol keresve, hol hajszolva Ahogyan hosszabbodnak * napok. úgv alkonyatkor egyre később. hajnalban pedig korábban kezdik a húzást Korrogásukkal. cippogásukkal felváltják a nyugalomra térő többi madár hang^ iát. csak később a 1ó öreg füles bagoly huhogása jelzi a takaródét. adia tudtul. tériének ők is nyugovóra és a vadász i« induljon haza. hiszen a vacsoracsillag is már régóta pislog áz égen. Ruházatban, megjelenésben egyszerű. mégis előkelő madarak, nehéz puskavégre kapni Hangjuk a tavasz hangja Is. ezért dobban meg szívünk jöttük hírére. hallatára. Sajnos, számuk — annak ellenére, hogy tavasszal csak április 2<Hig ősszel pedie egyáitalán.nem szabad vadászni — rohamosan csökken. Legyen elégedett tehát az a vadász, aki trófeául két-há- rom eesettoiiiat tűzhet kalapja mellé. Dr. R. M. Vegyszerrel a szmog ellen Julian Heicklen amerikai vegyész érdekes ötletet vetett fel: szerinte a fotokémiai folyamatok során keletkező szmog képződése ellen vegyszerekkel védekezhetünk. Heicklen egyike volt azoknak a vegyészeknek, akik a hatvanas évek végén felderítették, hogy a gépkocsik kipufogógázaiban levő nitrogénoxi- dok és szénhidrogének milyen fotokémiai reakciósoro- zatok eredményeként vezetnek szmog képződéséhez. Ezután megvizsgálta, mi az a vegyszer, ami a szmog képződéséhez vezető reakciósoro- zatot az aktív gyökök befogásával megakadályozhatja. l£rre a legalkalmasabbnak a dietol-hidroxilamint találta, ez már nagyon kis koncentrációban hatásos, nem mérgező és felhasználásakor sem keletkeznek a szervezetre káros vegyületek. Az ötlet széles körű tudományos vitát váltott ki: ellenzői szerint nehéz előre látni, hogy a * vegyszeres kezelés a természetes, atmoszférikus körülmények között is hatásos lesz-e, továbbá nem keletkeznek-e mérgező termékek, és ilyen kísérlettel nem szábad milliók egészségét kockáztatni. Mások szerint ez ugyanolyan tüneti kezelés lenne, mint, ha egy rossz levegőjű szobában szellőztetés helyett légfrissítőt permeteznének szét: a gépkocsik okozta lég- szennyezést kell hatásosan csökkenteni. Rovarirtó gombák A mikroszkopikus gombák gyakran idéznek elő a rovaroknál különböző betegségeket. A spórák — ezekkel szaporodnak a gombák — a rovar szervezetébe jutva elpusztítják a szöveteket. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegének kutatói a mikroszkopikus gombák ezen tulajdonságait használták fel, amikor ipari körülmények között állították elő azokat, hogy a rovarok elleni harcban alkalmazzák a környezetet szenv- nyező vegyszerek helyett az igen hatékony rovarirtó gombákat. Az adott rovarfajhoz kiválasztott. gomba a káros élőlények tömeges megbetegedését és pusztulását idézi elő. Különböző fafajú telítetlen és fűrészelt szőlőkaró 180 cm hosszúságban meorende Illető és beszerezhető a TÜZÉP- telepeken. eszak-magyarohszAg) TÜZÉP VÁLLALAT, MISKOLC. Kráterek a Phoboson A Mars vizsgálata közben jutott idő arra is, hogy a Viking keringő egysége jó minőségű felvételeket készítsen a Mars egyik parányi holdjáról, a Phobosról. (A szabálytalan alakú Phobos különböző irányokban mért átmérője 20 és 28 km között van —, a másik hold a Deimos, csak félekkora.) Az. hogy a Phobos felületét kráterek borítják, már a Mariner—9 gyengébb felvételein is látszott; a mostani részletgazdagabb felvétel azonban olyan vonásokat tár fel, mely alapján nagyon valószínű, hogy a Phobos egy eredetileg jóval nagyobb égitest töredéke. A Phoboson ugyanis kráterláncokat találtak, hasonlókat azokhoz, melyeket a Holdon, vagy a Merkúron láthatunk. Ezek eredetének egyik szokásos magyarázata, hogy egy nagy tömegű test becsapódásakor sok törmelék repül fel. ezek visszahullanak az égitestekre, s azon kráterláncot ütnek. Visszaesni persze csak akkor fognak, ha sebességük nem haladja meg a szökési sebességet; s ez a Phobos esetében, most csak 14 m másodpercenként —, alig több. mint egy rövidtávfutóé Lehetetlennek kell tartanunk, hogy a Phobos gravitációs terében kráterláncok keletkezzenek — ezek csak akkor jöhettek létre, amikor az még egy nagyobb égitest része volt. Salgótarján városi Tanács VB pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának adócsoportja felhívja mindazon adózó állampolgár figyelmét, aki még ez ideig az 1977. I. , télévi ■adóját nem fizetle ki, nogy azt március hő 15*íg adópótlékmentesen megteheti. Az adó félévenként esedékes. Az első félévi március hó 15-ével, a második félévi szeptember 15-ével bezárólag fizethető pótlékmentesen. Az említett határnapok után történt befizetésekre 1977. január hó 1 -tői \ isszsi in e n ő S cg hava 1 százalékos adópótlékot kell fizetni. Az 1977. 1. félévi adót az 1976. évi előírás 50 százalékában kell leróni. A gépjárműadó befizetésének határideje június 30. és december 31. A Magyar Alumíniumipari Tröszt balassagyarmati fémipari vállalata a járási székhely úgynevezett nyugati iparnegyedében található. Több száz munkás dolgozik itt korszerű körülmények között — vassal és alumíniummal. Illetőleg, egyre inkább csak a „magyar ezüst” alapanyagú termékek gyártása játszik szerepet tevékenységükben. Hiszen, amióta a Magyar Alumíniumipari Tröszt vállalata lettek, s mindinkább a megye alumíniumipari bázisává válnak, természetszerűen szorul ki alapamyagíel- használásukból a vas és az acél., A „váltás” azonban nem megv egyik napról a másikra. Ki kell elégíteni még a hagyományos technológiával készült termékek iránti igényeket, s mi több: fel kell készíteni a gyár szakmunkásait is — ami egyébként évek óta tartó folyamat — az j- alapanyaggal történő' bánásmódra. Mert : lakatosoknak, hegesztőknek, forgácsoló szakmunkásoknak, öntőknél, még a nagy gyakorlattal, hosszú idő óta dolgozóknak is szokni kell az újat. Mondják, szinte kesztyűskézzel, finoman kell megmunkálni az alumíniumot. le kell szoktatni a dolgozóknak önmagukat a kemény ütésekről, az addig a vasban kárt nem tevő mozdulatokról: A vállalathoz újonnan jelentkezőknek természetesen, nem okoz gondot az új anyag. Ezt szokják meg. s hovatovább csak ezzel dolgoznak. . . A balassagyarmati gyár jövőjének anyagával. A vállalatnál dolgozók állítják: szép. hálás matéria az alumínium. Éppen ezért várják fiatal szakmunkástanulók jelentkezését: legyenek aktív részesei a ..nagy váltásnak”, munkájukkal járuljanak hozzá az eredményesen gazdálkodó vállalat további sikereihez! Az 1977 '78-as tanévre húsz szakmunkástanulót iskoláznak be forgácsolónak a- Magyar Alumíniumipari Tröszt balassagyarmati fémipari vállalatánál! íMmiuen Fiatalok! A gyáx'ban várják jelentkezéseteket ! , Az elméleti képzés a balas- sagyarmati 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben történik, (Bercsényi út 2., temásfél millió forintba kerülő tanműhely munkálatait. Tagas. világos környezetben, a szakma elsajátításához szükséges gépekkel felszerelt „kezdő munkahelyet” biztosítanak a fiataloknak. A marósoknak is pontos munkát kell végezniök. lefon: Balassagyarmat 20), a gyakorlati ismereteket pedig a vállalatnál sajátíthatják el a tanulók, magasan képzett oktatók irányítása mellett.’ S nem is akármilyen körülmények között! Hiszen már épül. és a mostani tanév megkezdése előtt befejezik egy, a gyáron belüli, korszerű, minden igényt kielégítő, több mint NÓGRAD - 1977. március 12., szombat Akik nemcsak esztergályosok lehetnek, mert a gyárnak szüksége van ezeken kívül : marósra és gyalus szakmunkásra. Minden olyan, a szakma iránt érdeklődő fiatal jelentkezését elfogadják, aki általános iskolai tanulmányaiban. megfelelő előmenetelről tett tanúbizonyságot. A vállalat mindenkivel szerződést köt: a tanulmányi eredménytől függően háromszáz forinttól ötszázig terjedő ösztöndíjhoz jutnak így a szakmával ismerkedők. A harmadévesek, akiic idejük nagy részét már kint az üzemekben, termelő- munkával töltik, egyéni teljesítményük és szorgalmas, pontos munkájuk függvényében, havonta ezerhatszáz, kétezer forintot is megkereshetnek. Munkájuk elsajátításához, megfelelő körülményeket biztosít a fiataloknak a Magyar Alumíniumipari Tröszt balassagyarmati fémipari vállalata. Korszerű gépekkel, berendezésekkel dolgozhatnak, külön a számukra épített fürdő és öltöző várja őket és naponta egy forint térítésért két fogás között választva étkezhetnek a gvár ebédlőjében. Jól berendezett, gazdag programmal rendelkező. jól berendezett KI3Z- klubban tölthetik szabad idejüket, több ezer kötetes — külön műszaki — könyvtár biztosítja művelődési lehetőségeiket. A vállalatnál nagy gondot fordítanak a fiatal szakmunkástanulók psortolására is. A balassagyarmati SE patro.iá- lásával minden évben megrendezik a kispályás futbaii- bajruokságot, az asztali ten i.;z- és sakkbajnokságot. Emellett nyár közepén kerül sor a tröszti sportnapok lebonyolítására is, a tröszthöz tartozó vállalatok, üzemek székhelyein. A fémipari vállalatnál dolgozók ja.va része fiatal. Éppen ezért nagy je’entőséget tulajdonítanak a közéletben való részvételükre is- Valamennyi fórumra, rendezvényre meghívják képviselőiket, lehetőséget biztosítanak számukra a vállalat életébe való oeL- szólásra, egészséges szellemű javaslataik, véleményeik, kamatoztatására. A sikeresen , szakmunkás- vizsgát tett forgácsolók általában tízforintos órabérrel kezdenek. De — miként már említettük, hogy egyéni teljen már összetettebb, bonyolultabb. sokrétűbb. Nem csak új készülékék alkatrészeit gyártják, hanem tésmkás-feladatc- kat is ellátnak Ez az a munka, amit nem lehet megúnry — vallják az ott dolgozók. A fő Alumíniumot munkálnak meg az esztergályosok. sítményben dolgoznak — keresetük önmaguk függvénye- A forgácsoló szakmunkások a gyúr két üzemében: az öntödei műhelyben és a szerszámkészítő résznél dolgoznak. Előbbiek a vasból készülő kábeldob-agy kivételével szinte csak alumínium megmunkálásával — huzalorsók.' fékpofák, s más alkatrészek — esztergálásával foglalkoznak. A szerszámkészítő műhelyben dolgozók feladata követelmény náluk: a gyorsaság, és a pontosság! Eléged ettek m un ka körül ményeikkel, fizetésükkel a gyár forgácsoló szakmunkásai. Nyugodt körülmények között, jól szervezetten végzik mindennapi tevékenységüket. Jelentkezzetek li is forgácsoló szakmunkástanulónak a Magyar Alumíniumipari Tröszt balassagyarmati fémipari vállalatánál ! (X) (
