Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
Döntések közt tallózva Hol épül az idén üt? ! A város peremén Távol is, közel is.. Mérlegen az ingatlankezelő munkája TT^rom alkalommal üléseién a városi tanács végrehajtó bizottsága ebben az esztendőben. A testület számos közérdekű kérdésben döntött. E határozatok között tallóztunk a minap. Hol épül az idén út Salgótarjánban (január), milyen a gyermekétkeztetés közegészségügyi helyzete (február), s miként ítélte meg a testület az ingatlankezelő vállalat munkáját (március) — ezekről lesz szó az alábbiakban. Zoltán utat és a Déryné utcát. Jövőre néhány más útra is sor kerül. Nem a legrózsásabb a helyzet a megyeszékhelyen út- ügyben. A város összesen 87 kilométer hosszúságú (Salgótarján—Gödöllő távolság) közúttal rendelkezik. Ennek nem kevesebb, mint 41 százaléka (36 kilométer) kiépítetlen. Árnyaltabbá teszi a képet, hogy e 36 kilométer zöme a külső városrészekben, a családi házakkal beépített mellékutcákban található. A rossz út ettől gond marad. A tanács csak addig nyújtózhat, ameddig a takarója ér. vagyis ameddig a fejlesztési alapból telik. Bizonyos összeget jelent a lakosság közműfejlesztési hozzájárulása is. melyre 1970-ben hoztak rendeletet. Az útépítésnél lényeges, hogy először a közműveket kell elkészíteni. Ezek viszont rendkívül pénzigényesek. Ezért nem csodálható, hogy idén Salgótarjánban csupán három kilométer hosszúságban épül pormentesített út. Az ütem mérsékeltnek mondható. Ezért a végrehajtó bizottság utasította a műszaki osztályt, hogy keressék a további lehetőségeket a dinamikusabb fejlesztés érdekében. A rendelkezésre álló 12 millió forintból idén szilárd burkolattal látják el Salgótarjánban a Micsurin utat, a Schönherz A gyermekétkeztetés körülményei nem megfelelőek a városban •— így summázta megállapítását a végrehajtó bizottság. Gyermekétkeztetésben az óvodások és az általános iskolások részesülnek. A megyeszékhely 17 óvodája és 16 általános iskolája közül jelenleg 10 óvodában és 3 iskolában van főzőkonyha, ahol összesen 4230 ebédet főznek. A jelenlegi konyhai kapacitás mellett viszont csupán 2230 adagot lehetne készíteni. A Kővár étteremből 660 ebédet szállítanak a Rákóczi úti Általános Iskolának és a zagyvapálfalvi központi iskolának. Megállapították, hogy a 13 főzőkonyha közül egyedül az Arany János utcai bölcsőde-óvoda konyhája felel meg a követelményeknek. A túlterhelt konyhákban az élelmezés-egészségügyi szabályok betartása meglehetősen nehéz. A dolgozók körültekintő munkáját dicséri, hogy ennek ellenére fertőzés, étel- mérgezés az utóbbi években nem fordult elő. A frissen készült ételekből vett minták általában megfelelőek voltak.. Elhatározták, hogy az óvodai konyhák túlterheltségét figyelembe véve új óvodát főzőkonyha nélkül nem szabad létesíteni. A művelődésügyi osztály fejlesztési tervében néhány sürgető feladat megoldása szerepel. A Hősök úti óvoda bővítése során növelik a konyhai kapacitást. Baglyasalján,' Zagyvapálfalván szintén bővítik a lehetőségeket. A tervezett új iskolák (Sebaj-telep, Arany János út) már főzőkonyhával létesülnek. A Ke- merovo-körúti óvodánál rendelkezésre áll a végleges kiviteli tervr. ami főzőkonyhával együtt létesül. A végrehajtó bizottság megbízta az egészségügyi és a művelődésügyi osztályt, hogy vizsgálják meg: a Csokonai út 46. számú épületben milyen lehetőség van egy központi előkészítő konyha kialakítására. Ezzel párhuzamosan a meglevő intézményekben az előkészítő konyhák alapterületével a főzőkonyhák növelésére. 3. A közösség szolgálatában Beszámolt a megyei tanácstagi csoport elnöke A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat megfelelően dolgozott 1976-ban — állapította meg a testület. A teljes termelési tervét 96.8 százalékra teljesítette, de ha a távfűtési energia árváltozása miatti árkiegészités-hianyt is figyelembe vesszük, — ami nem a vállalat hibájából következett be. — akkor a tervteljesítés mértéke 103.8 százalék. A teljes termelési értékük 1975-höz viszonyítva így is 14.3 százalékkal emelkedett. Tavaly 18 millió 582 ezer forint lakbért szedtek be a városban. viszont lakóházfenn- tartásra 22 millió 799 ezer forintot költöttek. Az ingatlanközvetítő részleg, mely a megye egész területén dolgozott, valamivel lemaradt a tervtől. A távfűtési üzem árbevételi tervét 88.3 százalékra teljesítette. Az építőipari részleg feladata volt a lakóépületek felújítása, karbantartása, a bejelentett hibák megszüntetése. Tavaly 8 épületben. 73 lakásban végeztek teljes felújítást. Négy épület 209 lakásában részleges felújításra került sor. Az egy lakásra jutó teljes felújítás költsége 82 ezer, a részleges felújítás ára 19 ezer forint volt. A felújító részleg 103.8 százalékra teljesítette tervét. A hibaelhárítók 112,6 százalékot produkáltak. A javítási idő a sürgős hibáknál 2,5 nap volt, ami elfogadható. A „sima" bejelentéseknél a tervezett 4.5 nappal szemben 4.3 nap alatt intézkedtek. A vállalat a terv teljesítését a tervezettnél kevesebb létszámmal érte el, ezt a termelékenység fokozásával biztosította. (r. í.) Hát, bizony, meglehetősen messze van Salgótarján főterétől ez a városperem. Azt mondják, több mint tíz kilométert kell utazni a buszon, míg a megye talán egyik legszebbnek nevezhető fekvésű útján, a szinte egymást érő szerpentineken eljut az ember Rónabányára. Mintha be- lekábult volna az ember a sok kanyarba, száll le aztán az autóbuszról, de. hogy megáll, mindent elfelejt egyszerre: a rossz utat is, hepehupáival, és a vízválasztói vasötvözel- gyárnál látott, elszörnyűlkö- désre késztető tömény füstöt is, ami úgy lepi el a völgyet, mintha ködgyertyák százait gyújtották volna meg egyugyanazon pillanatban... Mert itt csend van, és erdők és madárfütty és zöldellő fű. hegynek szaladó, szálegyenes fák, és. és egy régi-régi bányászkolónia. A legújabb adatok szerint kétszáztizenheten laknak a nyolcvan — nem. nem lakásban: az idők folyamán át- meg átalakított kolóniaházakban. A telepnek van egy kocsmája, egy élelmiszerboltja, s egy régi örökségként >,rámaradt” kultórotthona, amit hogy igazán hű maradjon nevéhez, s az legyen: tavaly több mint háromszáz- ezer forint értékű társadalmi munkával qs némi tanácsi segítséggel mentettek meg az enyészettől. Mert idős kora ellenére is él, pezseg még az élet Rónabányán. S hogy meddig? Morvái Ernő, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese szerint nem hosszú ideig már... Persze, ez nem egykét évet jelent, hiszen még csak a tizenöt éves középtávú tervben is mindössze két-há- rom lakás szanálására kerül sor. Aztán jön majd a többi. — És addig? — Itt már újat nem építünk — magyarázza a tanácselnök-helyettes. — Hivatalosan fogalmazva: szintentartás folyik. Renqválás, tatarózas. Persze, mindez úgy, hogy a kor követelményeinek megfelelő környezetet tudjanak magukénak a rónabányaiak. Tarjánba költöztek, úgy zajlik az élet itt, kint a csendbe burkolózó hegyek között, mint egy kisvárosban. A Pal- kovits Gyula-vezette, harminchat tagú pártalapszerve- zet. de meg a KISZ is, él, lélegzik, s szinte mindennap hailat magáról. Most is azért hadakoznak, hogy a határőrség egyik üresen álló épületében öltözőt, zuhanyozót építsenek a sportolóknak. s hogy meglegyen végre az igazi könyvtár is. Mert könyveik vannak, csak helyiségük nincs... De ebben az évben az is meglesz Mert kell! Hatvanöt nyugdíjas van a telepen, s bár közel százan eljárnak, főleg a salgótarjáni üzemekbe. mert itt aztán tényleg semmiféle munkalehetőség nincs, de a munka utáni hasznos időtöltésre nekik is szükségük van. — Nem vagyunk mi sem semmitől elzárva — erősíti meg a fentebbieket Vadasi Lajos bácsi, a hatvannégy éves nyugdíjas, aki, mint említi. félig-meddig humorosan: nem olyan rég, csak hatvankettedik éve lakik itt. — Kétéves voltam, amikor szüleimmel ide költöztünk Inászóról. Mert, hogy bányász volt akkor mindenki a családban. Én is... Bánya, bányászkodás. Ez is csak volt már. De mióta? Lapozgatom a település történetéről szóló, csak amolyan géppel írt. ki tudja, ki által összeállított monográfiát és olvasom: „Zagyvaróna határában 1848-ban — jeles év! — Moosbrugger Jeromos osztrák vállalkozó és Weber Alajos mérnök, báró Prónai Albert birtokán kezdte meg a széntermelést. 1856-ban Prenssner József szénkereskedő vette meg a bányákat, de a vállalkozásba belebukott. A félbehagyott bányákat Weszteig Gergely nyittatta ki újra 1355-bon, és lassú felfutás után 1891 táján lendült fel az itteni bányászkodás. Amire jellemző: 1891. és 1910. között hét táróban fejtették a szenet’’. Nyolcvan kolóniaépület húzódik még a hegyek között, szinte sorokba szedve építetten Amelyekben, néhány évvel ezelőtt még — mintegy a fiatalok elköltözését bizonyítandó — ötszázan laktak, s laknak ma — felénél is kevesebben. De ez még mindig lényegesen több, mint — újra olvasok a monográfiából — 1891-ben, amikor is kilencven osztrák gráner, négy somoskői és két, bárnai család, s két megállapíthatatlan - eredetű j.uhászcsalád alkotta a telepi létszámot. Csak az emlékek — a közeliek, s a régmúltéi — emlékeztetnek már a bányatelep elnevezésre. No. meg az a hét-nyolc bányász, aki hű maradt ősei örökségéhez. s eljár Kányásra. Tiribesre. 1970-ben zárták be a bányatelep utolsó bányáját. Azt mondják az öregek, né- hányukkal beszéltem; kint a lócákon süttették elfáradt csontjaikat a csodás-melegen tűző tavaszi napfényben: Sokan itt születtünk, gondoljuk, itt is tesznek már be a föld alá. De jól megvagyunk, nem szenvedünk hiányt semmiben... De majd elmegyünk. ■Igen, elmennek,. S, lehet, hogy tizenöt-húsz év múlva, végleg elcsendesedik ez — az útikalauzokban pontosan meghatározott: a Szilváskő oldalában fekvő, tengerszint 628 méter magasságban alapított település...? K Gy. Akik — az elmondottakat bizonyítva — igen sokat adnak önerőből a régi-régi bányászkolónia „modernizálására”. Olyan jól sikerült társadalmi munkaakcióik voltak, s vannak, minek eredményeként 1976-ban is ötvenezer, s várhatóan az idén is ekkora összeget kaptak-kapnak a városi tanácstól, elismerésként. Függetlenül attól, hogy főként idősek lakják már csak a telepet — hallom —, mert a fiatalok majd mindannyian 4» ingatlantól jelentjük Jó! dolgozó brigád Sokaknak nyújt Salgótarjánban .szolgáltatást’’ az Ingatlankezelő Vállalat. Ide szólunk — telefonon vagy személyesen —, ha csöpög a vízcsap. ázik a fal, kilyukad a radiátor, nincs meleg víz, feljött a parketta, lötyög a beépített szekrény kerete... Az Ingatlankezelő Vállalat szakemberei pedig intézkednek. Kimennek a lakásba, megnézik, mi a baj, mit kell segíteni? Az Április 4. Szocialista Brigád például brigádzászló-tu- lajdonos. Vízvezeték-szerelők. Amikor a vállalatnál a szocialista brigádok elmúlt évi vállalásait értékelték, megállapították, hogy a tíz emberből álló Április 4. Szocialista Brigád ismételten teljesítette kötelezettségeit. Jó pontnak számított, hogy a kis kollektíva három újítást nyújtott be, amely a vízszereléseknél több ezer forintos megtakarítást jelentett. Szoó Béláné, a megyei tanácstagi csoport elnöke városi tanácsülésen számolt be a megyei tanácstagodnak a megyei tanácsban végzett tevékenységükről. Mint a. fórumon elmondta, a csoport az elmúlt évben négy alkalommal ülésezett s mindegyik esetben nagy felelősséggel vitatta meg a soron következő megyei tanácsülés anyagát, tájékozódott Salgótarján fejlődéséről, á város koncepciós terveinek előkészítéséről. . A csoportülések legfőbb célja az volt, hogy a tagok munkájukkal minél jobban segítsék — tartalmában és hatékonyságában egyaránt — a megyei tanácsülések előkészítését. A városi tanács vezetőitől mindenkor megfelelő tájékoztatást kaptak a megyei tanácsülés napirendjeivel kapcsolatos városi programokról és eredményekről, melyet aztán jól hasznosíthattak hozzászólások és javaslatok formájában a megyei tanácsülések alkalmával. A csoport tagjai az üléseken rendszeresen és aktívan vettek részt, szem előtt tartva a közösség, Salgótarján lakosságának érdekeit, igényeit. A vitákban felszólalt Fekete Nándor, Vadkerty Lóránt, dr. Szittner András. Ondrék László, Holkó Ferenc. Észrevételeik, javaslataik hozzájárultak a tanács céljainak, terveinek megvalósításához. A megyei tanácstagok városi csoportja az ülésein különös gonddal foglalkozott az V. ötéves terv feladatainaK végrehajtásával. A BRG-ben kihelyezett csoportülésen tájékozódtak a munkások továbbképzéséről szóló jogszabályok végrehajtásáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A csoport tagjai értékes információkat szereztek a megyeszékhely tömegsportjának helyzetéről, kiemelten kezelték a tankötelezettségi törvény végrehajtását, illetve ennek tapasztalatait. A megyei tanácsban végzett munkájukkal nagy mértékben segítették Salgótarján város további gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, (su) KirendellségSomoskoúj falun Mint ismeretes. 1977. ápri- faluban tanácsi kirendeltség lis 1-től Somoskőújfalu és működik az állampolgárok Somoskő közigazgatásilag kiseob ügyeinek intézésére Salgótarjánhoz tartozik. A Ezen túlmenően tanácstagi városi tanács végrehajtó bi- csoportot szerveznek, mely zottsága ezzél kapcsolatban összegyűjti a lakosság javasla- több kérdésben állást fog- tait, képviseli az állampolgá- lalt. Május 1-től Somoskőúj- rókát a városi tanácsban. Tavaly, december 22-én vették birtokokba a tanulók a zagyvapálfalvi új tizenkét tantermes iskolát, amely 21,1 millió forintba került. Az új létesítményhez tartozik egy nagyméretű tornaterem külső tornapályával együtt. Ez utóbbiak műszaki átadására április elején kerül sor. A berendezések elhelyezése után kezdődik majd a lornaoktatás a régen Várt létesítményben. Társadalmi munkát is végeznek. Büszkék rá, hogy száznyolcvan órát teljesítettek a közösségért. A Bartók Béla úti iskola és óvoda felszerelését javították, polcokat szereltek, betonoztak a sportpályán. Kommunista műszakon teljes létszámmal vettek részt. Ebben az évben is megtették vállalásaikat. Természetesen a vállalati terv alapján. ..Fő a minőség és az anyagtakarékosság” — adták ki saját maguknak a jelszót. Mindent egybevéve a következő brigádértékelésnél szeretnének ugyancsak a legjobbak között végezni. Tárgyalás a lioázzal A városi tanács vezetői a közelmúltban egyeztető tárgyalást tartottak a Tigáz képviselőivel. Téma az ötödik ötéves terv hátralevő feladatainak megbeszélése, a tennivalók időpontjának pontos kijelölése. Salgótarjánban ez elsősorban az épülő lakótelepeket érinti és a tanács fejlesztési tennivalói között szerepel. A tárgyalások során megállapodtak, hogy az ötödik ötéves terv esztendeiben mintegy ezerötszáz lakásba vezetik be a gázt Sebajon. a Kemerovo- és a Gorkij-telepen.
