Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
a salgótarjáni tavaszi tárlat előtt megjegyzések V Az elnökhelyettesi székbe... A tanári katedra mellől Somogyi József: Dózsa. NÖGRÄD MEGYE gazdag jes szervezőkészséggel látott kiállítási programmal rendel- munkához. Többi között ennek kezik. E program lényegesebb is köszönhető, hogy bár az idei részei Salgótarjánban, illetve tárlatról is lesznek hiányzó másik városunkban, .Balassa- nevek, gazdag és főként sokgyarmaton bonyolódnak le. A színű anyag gyűlt össze, salgótarjáni képzőművészeti amelynek zsűrizése már meg- tárlatok között említhetjük történt. A tavaszi tárlatot idén például a tavaszi tárlatot- a is április 4. alkalmából nyit- szabadtérj szoborkiállítást, a ják meg Salgótarjánban, a melléti Zoltán: Ipolymenti rezervátum. téri alkotásuk van a városban stb. így az idei tavaszi tárlaton is tükröződni fog majd a mai magyar képzőművészet sokszínűsége. Különböző művészi elképzeléseket valló alkotók művei szerepelnek majd egymás mellett, alkalom nyílik a kvalitások- a törekvések művészi őszinteségének ösz- szemérésére. A salgótarjáni tavaszi . tárlatot a rendezők méltóvá Kívánják tenni a város gazdag politikai múltjához, a fe’.sia- badulási évforduló jelentőségéhez, mai építőmunkánk eredményeihez- Elsősorban a dolgozó embert kívánják középpontba állítani. Nem is lehet ez másképpen egy munkásvárosban, amelynek munkáskulturális hagyományai, az építőmunka jelen stádiuma önkéntelenül ezt követeli meg. Reméljük, az alkotók az ügyhöz méltó felelősséggel és magas művészi színvonalon méltónak bizonyulnak a közönség bizalmára. Az eddigi salgótarjáni tavaszi tárlatok alapvetően ugyancsak e gondolatok jegyében szerveződtek. A gondos zsűrizés idén bizonyára meghozza a várt eredményt, színvonalas, jó eszmeiségű kiállításban gyönyörködhetünk majd. A megnyitón adják át majd a Munka—művészet nagydíját, valamint műfajonként egy-egy nívódíjat, az üzemek díjaként. Itt említjük meg, hogy az idén nagyon gazdag anyaggal jelentkeznek az iparművészek is, ez mindenképpen előnyére válhat a kiállításnak, hiszen megyénkben köztudottan sok rangos iparművész tevékenykedik. Kiváló alkalom nyílik arra. hogy az ő törekvéseikkel is közelebbről megismerkedjünk. HAGYOMÁNY MAR, hogy a klubhelyiségben az előző évi tavaszi tárlat nagydíjasa önálló kamaratárlattal jelem idézik. Idén tehát Feledy Gyula kamarakiállítása nyílik meg a tavaszi tárlat megnyitásával egyidöben- Idén először Aranydiplomákat is kiadnak, ezeket Salgótarján köztéri szobrainak alkotói kapják meg Salgótarján város Tanácsától. (te) (lllttllMlllimimillllllllttMII.IIIIIIIIIIUtlIMUIItlIIII Bebarangolni egy életpályát, számot vetni a bejárt útról — még gondolatban is nehéz. Hát még akkor, ha az embert a nyilvánosság nevében fogják vallatóra, ha olyan történésekre, eseményekre kérdeznek rá, amelyek a lélekben rejtve, a legbensőbb érzések között szuny- nyadnak... Még váirni kell rá, még nem én következem. A szemlélődés percei. Elnézem a fekete hajú assz.onyt, ahogy ül az asztal mögött, figyelem, ahogy ügyet intéz, tárgyal, telefonál. Szerénységéből, tárgyilagos hangjából magabiztosság, határozottság sugárzik. Kavargatjuk a gőzölgő feketét, felizzik a cigaretta parazsa. S ahogy faggatom önmagáról, eddigi és ezutáni életéről, a határozottság bizonytalanságba csap át. Mert önmagáról beszélni nem szeret. Ügy érzi, s úgy érezte' mindig, hogy nem a személye, a neve a fontos, — sokkal inkább a végzett munka sikere, egy-egy eredmény, amelyben az ő munkája is benn foglaltatik. Ezentúl nehezen kerülheti el a nyilvános szerepléseket, a reflektorfényt. Mert munkaköre, hivatali beosztása ezt is megkívánja tőle. És Kugel Tibornénak, a Salgótarjáni városi Tanács új elnökhelyettesének, az egykori pedagógusnak talán ebbe lesz a legnehezebb beleszoknia. — Eddigi életem vonala nem egyenesen ívelő. Itt-ott kis mellékutcák, kitérők is akadnak. Minden élményem, emlékem, a gyermekkorom a városhoz, Salgótarjánhoz kötődik. A városhoz, amelynek 'múltbeli képeit édesanyám elbeszéléseiből ismerem, ki tősgyökeres tarjánk Diákéveimet a Rákóczi úti iskolában, majd a Madách gimnáziumban töltöttem. Voltam úttörő, KISZ-vezetőségi tag, osztálytitkár. A gimnáziumi közösségünket soha nem felejtem el. Volt osztálytársaimmal ma is tartom a kapcsolatot. Érettségi, majd újabb állomás — a pályaválasztás. — Édesanyám orvost akart faragni belőlem, én magam a jogi pálya felé vonzódtam. Így érthető. hogy örültem, amikor az orvosi egyetemről megérkezett az értesítés: helyhiány miatt nem vettek fel. Az öröm mellett a bizonytalanság is hatalmába kerített: merre tovább? Azt éreztem, hogy csak olyan munkahelyen dolgozhatom, ahol közvetlen kapcsolatban állok az emberekkel, a gondjaikkal, problémáikkal. A Somoskőújfalui vámőrséghez kerültem. Részt vettem az utasforgalom irányításában, sokat utaztam, tetszett ez a munka... % Mégis félbeszakadt Mert közbeszólt a család, az új jövevény, aki gondoskodást, ápolást igényelt. És Kugel Ti- borné ekkor ismét választás elé került — hogyan tovább? —» Nem bántam meg, hogy a pedagóguspályát választottam. Egerben végeztem magyar—orosz szakon, és örömmel, lelkesedéssel láttam munkához az Iskola úti iskolában. A gyerekekkel ha értően bánik az ember velük, csodákat lehet művelni. Irodalmi színpadot csináltunk, pezsgő úttörőéletet Az űj Gagarin iskolában még jobban kitágultak a lehetőségeink. Csak az iskolai munka, a tanítással, neveléssel járó elfoglaltság kevésnek bizonyult Kugel Tiborné számára. Izgatták a város gondjai, problémái is. 1972-től, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagjaként bekapcsolódott a városépítő munkába is. És közben tanult, képezte magát, mert még ma is alapelve — ha lemondunk a tanulásról, az már az öregedés jele. Marxista esti egyetem, szakosító, politikai vezetési ismeretek, eszperantó nyelvvizsga... — Másfél évig igazgatóhelyettes voltam az iskolában. Szép terveket, elképzeléseket dédelgettünk vezetőtársaimmal. kollégáimmal. S mielőtt összerázódhattunk volna, ez év január elsejétől eme megtisztelő és nagyon nehéz feladatra vállalkoztam. A. tanári katedra mellől egy város elnökhelyettesi székébe... — Sokat töprengtem az óriási fordulaton. Mit tagadjam? Jócskán belefogytam. Az iskolában mindig tudtam, ml a feladatom, mit kell csinálnom. Itt, az elnökhelyettesi székben ülve más a helyzet. Egy egész város szerteágazó gondjait, bajait kell orvosolnom. Hozzáértéssel és óriási felelősséggel. Az ismerkedés időszakát élem, de már bekapcsolódtam az éves tervezésbe, az előző év értékelésébe is. A munkatársaim nagyon sokat segítenek, odafigyelnek a munkámra. Egynéhány fogadónapon volt szerencsém ismerkedni a városlakók panaszaival, kérdéseivel is... — Hosszú évekig pedagógus volt. Nem hiányoznak a gyerekek ? — Nagyon hiányzik a velük való mindennapi találkozás. De úgy érzem, hogy ezen a poszton is sokat tehetek értük. És nem csak egy iskola ifjúságáért, de a város minden fiataljáért, lakójáért. A mosdani városépítőkért, s a jövő várományosaiért egyaránt. — vékiss — iiiiifiiiiiiiiiimiiiiMiiiiiiiuimiifiiiiumiiiiiiiiiiiii» Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért Tízmillióval gyarapodott tavaly a város zománc biennálét, hogy csak néhányról szóljunk. E tárlatok igen fontos szerepet töltenek be a közművelődés egészében is, hiszen az esztétikai nevelés szolgálatában állanak, általuk is szorosabbá válik művészet és közönség kapcsolva, a'műrészét társadalomformáló. -?m- berfoi m Uó hatás inak érvényesülése. Tisztában vannak ennek fontosságával a salgótarjáni tavasai tárirt szervezői is- Az idei kiállítás szervezésével Sál jótarján város Tanácsa Czinke Ferenc Munkácsy-díjas érdemes művészt bízta meg, aki a tőle megszokott erőtelgyei József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. SALGÓTARJÁNNAK a XXXVII. velencei biennálén való szereplése bebizonyította a képzőművészetnek biztosított helyet és szerepet a korszerű városépítészetben. A tavaszi tárlat idén tovább szélesedett. Nem csupán a városban, illetve a Nógrád megyében élő művészek alkotásainak seregszemléje kíván lenni, hanem helyet nd az innen elszármazott alkotóknak, vagy azon művészeknek is. akiknék munkássága Valamilyen módon kapcsolatban áll Salgótarjánnal. Például úgy, hogy közElső alkalommal" 1976. tavaszán a belváros I. városkörzeti népfrontbizottság gyűlésén hangzott el a javaslat, hogy az 1971—75. között sikeres, Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalmat továbbfejlesztve, új elnevezéssel, nagyobb vállalással indítsanak akciót a városért. A javaslatot elfogadva kezdődött 1976. elején — az V. ötéves terv. időszakára — a Harmincöt- ezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom. A mozgalom kellő kereteket ad a városfejlesztési társadalmi munkaversenyhez. A tavalyi eredmények bizonyítják, hogy Salgótarján lakossága kész önzetlenül feladatot vállalni a nagy városépítő munkában, • tevékeny részese kíván lenni a megyeszékhely fejlesztésének. A tavalyi célok az alábbiak voltak: 1. Megkezdeni az ifjúsági és diák sportcentrum, valamint a magyar—szovjet barátsági park építését. 2. Oktatási és művelődési .intézmények támogatása, működési feltételeik javítása. 3. A város rendjének, tisztaságának megóvása, parkok, játszóterek építése, fenntartása és virágosítása. 4. A lakossági panaszok megszüntetése, társadalmi öszefogással. Mi valósult meg eddig a célkitűzésekből? A barátsági park alapkő- letételére 1976. június 11-én került sor. Szovjet vendégek azóta több emlékfát ültettek a parkban. Viszont gondot jelentett, hogy objektív akadályok miatt sem a park, sem a sportcentrum építése (gyakorlatilag) nem kezdődhetett meg. A társadalmi tevékenységből kiemelkedett az oktatásiművelődési intézmények működési feltételeinek javítására végzett közösségi munka. Az óvodák és iskolák támogatása keretében a város üzemei és vállalatai, a szocialista brigádok kétmillió 114 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették az intézményeket. A parkosítási munkában, virágok és fák ültetésében, ápolásában, a játszótéri felszerelések gazdagításában a város lakossága tömegesen részt vett, A külső városkörzetek mellett egyre inkább aktivizálódtak a belvárosi lakók is. Kiemelkedő volt a Hazafias Népfront VI. kongresszusa tiszteletére a Néphadsereg úti Általános Iskola melletti játszótér építése. melyet a városi tanács 90 ezer forint értékű anyaggal segített. Az építésben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjai, szülők, tanulók, kisiparosok szorgoskodtak. A NÓGRÁD- TERV által készített terv alapján elkészült játszótér értéke csaknem félmillió forint. A város több területén folyt játszótérbővítés és megkezdődött a Játszó utcában a KRESZ-park kialakítása. Az Arany János úton, Baglyasalján és más körzetekben végzett játszótéri munka értéke több mint kétszázezer forint. Üj lőterek, kispályák létesítése mellett szorgalmazták a közösségek a lakossági gondok megoldását. Jelentős a fejlődés a járdák építésében. A lakosság tavaly 3944 méter járdát épített a városban, értéke 693 ezer forint. A csapadékvíz elvezetésében a Csizmadia úton, Somiyó-bányatelepen, a Nagymező úton, a Váralja úton, a Rudolfi úton és a Kinizsi Pál úton jeleskedtek a lakók. A Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom tavalyi vállalásai tehát teljesültek. A társadalmi munkába 35 533-an kapcsolódtak be és 572 575 órát töltöttek a városi célok megvalósítása érdekében. A harmincötezer munkanap teljesítése végül 71 572 munkanapra sikerült. A városi tanács műszaki osztálya által nyilvántartott és értékelt munka tízmillió 133 ezer forint. Ebből a tanács és az üzemek által nyújtott anyag értéke kétmillió 113 ezer forint. A lakosság által végzett tiszta társadalmi munka nyolcmillió forint. Az egy lakosra jutó átlag 183 forint. Tavaly a városban tizen- négyezren vettek részt kommunista műszakban, a műszakok száma 21 542 volt. A tanács gyermekintézményfejlesztési számlájára egymillió 353 ezer forint. az ifjúsági alapra egymillió 235 ezer forint folyt be. A városi tanács a városrészek közötti verseny alapján a költségvetési keret jutalmát az alábbiak szerint adományozza. I. helyezés'- Béke-telep, Rónabánya, Zagyvaróna 75—75 ezer forint. 17. helyezés: Rónafalu, Salgóbánya. SKÜ I. körzet 50—50 ezer forint. III. helyezés: Somlyóbánya. Baglyas- alja. Csizmadia-telep 25—25 ezer forint. Az emléklapokat és jelvényeket áorilis 4. alkalmából adják át a kitüntetetteknek. A mozgalom idei feladatterve áprilisban kerül a városi tanács ülése elé. Bakallár József: Viiiarhullámok.
