Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

/ A sorozatgyártásnál a transzformátorok lemezelése a szerelősoron lassú nehézkes munka a Híradástechnikái Anyagok Gyárának romhányitelephelyén. A múlt év már­ciusában a vállalatnál újítást vezettek be. Az új eljárással készített transzformátorok vasmagjának elkészítésére vonatkozó módosítással tízszeres termelésnövekedést értek el. Jelenleg kétfajta tekercstípusnál alkalmazzák, de folyamatosan az új technológiával ké­szülnek a gyár termékei. Képünkön Kokavszki Jánosné és Leszák Józsefné az elké­szült transzformátorokat meri — f — Egy kovács nem kovács Csak több lenne A legöregebb mesterségek közé számít a korács­munka. Számtalan történet, legenda szól róluk. Közülük is talán a legrégibb és legjellemzőbb az a mondás, amely meg ma is él „Egy korács nem kovács, két kovács fél ko­vács, három kovács egy kovács." Igaz, mostanság mar eltű­nőben vannak az üllők, a különböző méretű és formájú fcé- zikalapácsok, a szénnel fűtött melegítők és a nagy bőr fúj­tatok. Helyüket elektromos gépek, légkalapácsok, földgáztü­zelésű kemencék vették át. Sok minden megváltozott, de ü munka, s a kovács az maradt. Nem állnak meg A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben sem ritka e szak­ma. A kovácsológyár B üze­mében dolgozik a Nógrádi Sándor nevét viselő szocialis­ta brigád. Közel 12 éve hogy megalakultak. Azóta különö­sebb eredményeket nem értek el. De, tavaly és az idén va­lami „megmozdult”. Brönzko- szorúsak lettek. Idén az arany­jelvény jogos várományosai teljesítményük alapján. Villá­kat és gereblyéket gyártanak. Naponta ezernégyszáz dara­bot. Rendhagyó módon nem őket kértük meg arra, hogy vall­janak magukról, hanem szom­szédságukban, a mellettük dolgozó emberek, brigádok véleményéből, jellemzéseikből alkottunk képet a. Nógrádi Sándor Szocialista Brigád munkájáról. — Nem kenyerem a sok beszéd — kezdte Kokinda Já­nos, a Március 21. szerszám- készítő szocialista brigád ve­zetője. —, De, ha megkérdez­nek, mindig megmondom a véleményem. Jól dolgoznak! Az ő munkájukhoz nagy szak­tudás, és gyakorlat kell. Egy- egy terméken legalább húsz­féle műveletet kell elvégez­ni. Nem csinálhatja akárki. — Jobb eredményeket ér­hettek volna el, de nem volt megfelelő szerszámellátásuk. Ha az idén aranykoszorúí kapnak, megérdemlik. Rövi­den ennyit, mert sietnem kell: meleg a vasam — mondta és kezében a hosszú fogóval a vörösen izzó lemez után nyúlt és „etetni” kezdte a henge­rek „éhes torkát”. — Boronatárcsákat és kor­mánylemezeket gyártunk a hatszáz tonnás présen. Előtte méretre vágni és fúrni kell az anyagot. Többször előfor­dult, hogy szabadság, vagy betegség miatt hiányoztak a brigádunkból.- Az üres helyek­re embereket kértünk és tő­lük kaptunk. Ügy dolgoztak, mintha mindig ebben a cso­portban lennének. Pontosán és megbízhatóan. Nélkülük, nehezen boldogultunk volna. Egy kicsit felelősnek is ér­zem magam, hogy nem értek el sokáig jobb eredményt, mert mi gyakran kértük a segítségüket. Ez náluk visz- szaesést jelentett. Erre mond­ták: „A ti termékeitek drá­gábbak, fontosabbak. Nem szabad, hogy álljanak a gé­pek”. — Nemcsak az üzemben ta­lálkozunk, hanem utána is. Többen jó barátok vagyunk — vallotta Űj László brigád- vezető-helyettes. — Én még fiatalnak számí­tok az üzemben. A KISZ- gyűlésen gyakran találko­zunk. A legutóbbi vezetőség­A MEZŐGAZDASÁG mű­helycsarnokáról gyakran mondják, hogy se oldalfala, se teteje, ott fúj be a szél, ott mossa az eső, égeti a'nap, ahol éri. A fedél nélküli mun­kahely emlegetésére azon­ban csupán az amúgy is is­mert nehézségek ecsetélésé­re jó, mert utópisztikus el­képzelés lenne arról dönteni, hogy védőburokkal lássák el a szántóföldeket. Tény, hogv az objektiv körülmények nagyban befolyásolják a ter­melést — ám. mint azt né­hány szakember vallja — ez is a szakma szépségéhez tar­tozik, s épp az agrár szakem­berek, s a mezőgazdálkodás korszerűsödését, segítő tudo­mányok . hivatottak rá. hogy csökkentsék a természeti té­nyezők szerepét, elősegítsék a hatékony, rugalmas gazdál­kodást. Az agrár szakemberek kö­zelmúltban megtartott ösg- szejövételén erről is sok szó belőlük ték a. dolgozó fiatalok mun­káját, es elismeréssel szóltak róluk. Mellveregetés nélkül „csendesen” mindenki becsü­lettel ellátja a rábízott fel­adatokat. Mondhatom. bár csak több ilyen fiatal dolgoz­na a brigádban és az. üzem­ben. — hallottuk Raáb Ist­vántól. aki előmelegítőként dolgozik. — A mi munkánk is ne­héz, de az sem leányálom, amit ők végeznek. Fizikailag nagyon fárasztó, mert a vas nehéz és olyan forró, hogy csak úgy sugározza a mele­get. Soha nem irigyeltem őket. A villa- és gereblye- gyártás munkaigényes és nem is fizetnek érte olyan jól. Értik a szakmát. Tanulni le­het tőlük. Egymás keze alá dolgoznak. Ha valaki nem figyel kellően, és selejtes da­rabot készít; az egész brigád rovására megy — vélekedett Korzicska Tamás kovács. Az elmondottakból láthat­juk. hogy igaz a fentiekben idézett mondás. Nem hárman, hanem huszonhármán vannak. esett. A Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Nógrád me­gyei szervezetének elnöksé­gi tagjai fontos feladatnak tekintik, hogv a tudományos kutatások legújabb vívmá­nyait mielőbb — . a szerve­zet által összefogott szakem­bereken keresztül — a gya­korlat részévé tegj'ék. Tesz­nek is érte, hiszen a komoly szakmai .tanácskozásokat 'a megye jelentős termelőszövet­kezeteiben tartották és tartják ahol közvetlenül ismerked­hetnek a már bevezetett módszerek tapasztalataival, s tanácsokkal is hozzájárulnak azok tökéletesítéséhez. Ezt a célt szolgálják azok az ösz- szejövetelek is. ahol neves tudósok, elismert kutatóinté­zetek. tanintézmények munka­társai tájékoztatják az állatte­nyésztőket. növénytermesztőket gépészmérnököket az újdonsá­gokról. Mégis, az elnökség egyik tagja úgy nyilatkozott: még mindig lassan jutnak el az új termelési eljárások a me­KÉT HÓNAPJA immár, hogy a Magyar Kábel Mű­vek balassagyarmati gyárá­ban, az úgynevezett TUBO- LAR-egységnéi bevezették a folyamatos műszakot. Szom­baton, vasárnap, éjjel és nap­pal, megszakítás nélkül üze­mel a három egységből, s több részegységből álló. nagy- feszültségű vezetéket előállító berendezés. A gépek sohasem állhatnak meg — mondogat­ják a gyár vezetői. Hogy mi­ért? A világpiacon — hiszen a balassagyarmati gyárból a tá­vol-keleti országokon kívül a skandináv államokba. Nyugat- Európába, s szinte valameny- nyi szocialista országba szál­lítanak — ugrásszerűen meg­nőtt a különböző kábelek, s különösen a nagyfeszültséget továbbító vezetékek iránti ke­reslet. Márpedig ebben az esetben a gyárnak kell a piac­hoz igazodni és nem fordítva. De —, hogy folytassuk az in­doklást — különösen idősze­rűvé tette a folyamatos mű­szák bevezetését az is. hogy ez az egyetlen ..géplánc” csu­pán két műszak alatt képes nyolcszázezer—egymillió fo­rint értékű késztermék előál­lítására. Mindebből egyszerű számtani művelettel kiszámít­ható: ..pihenésük”, harmadik műszakos kihasználatlanságuk négyszázezer körüli összeggel rövidíti meg a vállalatot. Ismételjük: két hónapja im­már, hogy a TUBOLAR-egy- ség gépei szinte pillanatra sem álltak meg, s — mintegy továbblépésként — április el­sejével másik nagyfeszültségű vezetéket gyáitó berendezés­nél is bevezetik a folyamatos műszakot. Mindez így papírra vetve, túl egyszerűnek tűnik. Ám a valóságban nem a gépekkel: a dolgozókkal kellett szembe­nézni. Először is, meg kellett értetni: a nagy értékű, s rá­adásul nagy teljesítményű be­rendezéseknél. ahol a készter­méket felvevő piac is bizto­sított, fokozni, s lehetőleg tel­jessé kell tenni a műszakszá­mot. Nem. nem a túlórakeret — miként a balassagyarmati­A napokban készült* el a Salgótarjáni Ruhagyár szocia­lista brigádverseny-mozgalmá­nak éves értékelése. A mozgalomban a három telephely (Salgótarján, Ba­lassagyarmat és Jobbágyi) harminchat brigádja vett vészt. A brigádok társadalmi mun­kából származó termelési ér­téke az elmúlt évben megha­ladta a 3 millió 200 ezer fo­rintot. Főként a balassagyar­mati telep dolgozói mutattak példát. Az eredmény közel felét ők teljesítették. Újításokból, az utókalkulá­ciós számítások alapján 1 millió 360 eaer forint megta­zőgazdasági nagyüzemekbe, bizonyos „lappangási idő” szükséges hozzá, hogy hasz­nosuljanak. Ezt a lappangú- si időt az elmúlt évben már sikerült rövidíteni, s a me­gyei szervezet az idén to­vább szeretné csökkenteni. EZ AZONBAN NEM CSU­PÁN elhatározás kérdése. Elég csak példának említeni, hogy 1975-ben a megye ter­melőszövetkezeteiben a borjú­elhullás meg 10.3 százalék volt, tavaly viszont 5.6 szá­zalékra. csaknem a felére csökkent az arány. Pedig nem nyílt újabb állategész­ségügyi állomás, a feltételek­ben sem következett be oly' mértékű változás. aminek ..számlájára” írható lenne a kedvező aránymódosulás. Na­gyon is szubjektív dolgokról van szó: több figyelmet for­dítottak a megelőzésre. kö­rültekintőbbé vált a gondozás, ami mind a szemléletváltozást ak még a múlt évben is csi­nálták — maximális felhasz­nálásával, hanem * folyamatos műszakkal. Elő kellett készí­teni a munkásokat az eddig megszokott életvitelük meg­változására. Hiszen most már egy hónapban mindössze egyetlen vasárnapot tölthetnek családi körben; a többi — munkanap A szabad szom­batra és a heti pihenőnapra eső időt hétköznap kapják meg. Lehetőleg úgy időzítve, hogy két egymást kővető nap legyen. És — ami szintén nem elhanyagolható szempont: gondoskodni kellett arról, hogy fizetésük ne legyen kevesebb', mint a két műszakban dol­gozó, s túlórázni is bejáró dol­gozóiknak. MERT — A GY^R VEZE­TŐI is elismerik: a folyama­tos műszakba járók havi ke­resete átlagosan ezer forint­tal lett kevesebb. „Felfordí­tott” életritmus — önként vgllajt többletmunka — ke­vesebb pénz. Ellentmondás? Igen! Márton Sándor főmérnök­kel és Imre Istvánnal, a párt- alapszervezet titkárával be­szélgettünk az eddigi tapasz­talatokról, az őszinteséggel bevallott. meg nem oldott visszás kérdésekről. Hosszan boncolgattuk így hármasban a folyamatos mű­szakra történő áttérés előké­szítő munkáját. Harminckét „önként jelentkezőt” kel'ett találni — huszonnégy gép­munkást és nyolcfőnyi ki­szolgáló személyzetet — akik szinte úttörőként vállalják a magasabb feladatok megvaló­sítását. Hivatalosan fogalmaz.- va: ment ez egyéni elbeszél­getés alapján, s témája volt egy rendkívüli párttaggyűlés­nek is. Nem tagadják: hosz- $zan kellett győzködni az em­bereket. S volt, aki mindezek ellenére sem vállalta a há­rom műszakba járást? Nem tagadják volt' Azt mondták: a tények elferdítése lenne, ha azt mondanánk, hogy tapsol­tak örömükben a dolgozók. Nem tapsoltak, nem is hur­karítást értek el. A beadott 35 javaslatból 25-öt fogadtak el és ezekért összesen 79 ezer 900 forint újítási díjat fizet­tek ki. A javaslatok, ötletek, főleg a termelés hatékonysá­gának növelésére és az anj'ag- takarékosságra irányultak. A termelés mennyisége az előző évhez viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A » ruházati konfekciós termékek értéke 63 millió forint volt. melyből 11 millió 381 ezer fo­rint értékben tőkésexportra és 11 millió 216 ezer forint értékben szocialista országok­ba szállítottak. jelzi. Mert gvrc van szükség akkor is, ha az említett lap­pangási idő lerövidüléséről beszélünk. Vehetjük példá­nak a kukoricatermesztést is. Az ország más vidékein már évek óta meghonosodtak az ioarsztrű termelési rendszerek, amikor a nógrádi tsz-ek közül, néhány a csatlakozás mel­lett döntött. A terméseredmé­nyek azonban jóval alatta vannak a rendszer átlagának, s talán ez is közrejátszik, hogy a tavaszi vetésterv összeállítá­sánál idegenkedés tapasztal­ható e növénynél. Holott — s ezt jól tudják a terme­lésben dolgozó szakembe­rek is — nem ördöngős dol­gok kellenek hozzá, hogy be­váljék számításuk. Adott a technológia, > s a betartáséra szükséges ügyelni, „kigyom­lálni” a termesztésben idő­ről időre jelentkező lazasá­gokat. Igaz. Nógrádbam nincs mezőgazdasági kutatóintézet —. nem mintha egvéb jellegű akadna — sem felsőfokú ag­rárszakember-képző bázis. Az új eljárások, módszerek, a gépek De! Két hónapja folyama­tosan dolgozik a nagy teljesít­ményű gépsor. Hogy milyen áron ? A ritmusváltás mellett, mint említettük, a három műszak­ban dolgozók elesnek az ed­dig jelentős összeget jelen­tő, túlórázásból származó jö­vedelemtől. Ennek ellensúlyo­zására, január végén differen­ciált bérfejlesztést hajtottak végre. Főként a folyamatosan dolgozók javára, akik — mindettől függetlenül — még egyforintos órabéremelést is kaptak. Emellett, a végigdol­gozott hónap, a selejtmenles munka függvényében, havi’öt­hatszáz forint mozgóbérrel emelik a régi. „két műszakos átlagra” keresetüket. így hoz­závetőleg havi 192 óra alatt, ugyanazt a pénzt viszik haza családiuknak. mint két hó­nappal ezelőtt 240 munkaóra után. Ez a gond. úgy tűnik, megoldódott. De még rrtindig háborodnak, s tegyük hozzá, nem minden alao nélkül. Hi­szen jogosan kérdi a vasárna­pi rendes műszakját végző, hogy miért kan a tőle két géppel arrébb dolgozó dupla pénzt? Mert túlórázik — a válasz. Vannak megoldásra váró gondok — hangoztatják be­szélgetőpartnereim. Igen, mi­ként az is, hogy nem meg­oldott a vasárnap dolgozni igyekvők helyijárati szállítása sem. Ilyenkor nem közleke­dik busz a kábelgyárhoz. De — április elsejével újabb hu­szonnégy ember kezdi meg másik gépen a folyamatos műszakot. A GYAKORLAT, a tapasz­talatok igazítják a megszokott kerékvágásba a folyamatos munkát — vallják a gyár vezetői. S miként Kapanász István és Veres Vendel is. az „úttörők” mondják: — Szo­kás kérdése az egész. Nyu­godtan követhetnek mások is. Igen. követhetik. Mert kö­vetendő példa a kábelgyá­riaké ! A gazdasági célkitűzések mellett fontos helyet kapott a szakmai, általános és poli­tikai képzésben való aktív részvétel. A Salgótarjáni Ru­hagyárban az 1976—77-es ok­tatási évben 175 dolgozó ta­nult. Egyetemeken, műszaki főiskolákon. szakközépisko­lában, gimnáziumban és kü­lönböző minősítő tanfolyamo­kon bővítik tudásukat. Az elmúlt év eredményei alapján négy szocialista bri­gád teljesítette az aranyjel­vény megszerzéséhez szüksé­ges követelményeket. Hat-hat szocialista brigád ezüst. il-. letve bronz fokozatot, öt kol­lektíva pénzjutalmat kapott. azonban eljutnak a Börzsöny, Cserhát vidékére, a Mátra lábához is. Ennek a lappan­gási időnek az okai között néha a szakemberek kései ébredése szerepel az elsők között. A tudomány élővé té­telének fontos kelléke, hogy a dolgozók is tudomást sze­rezzenek róla. S e területen is akad tennivaló, még a mind gyakrabban szervezett s'.rkn'unk s‘'ép ,ő tanfolya­mok ellenére is. A MAE MEGYESZERVE­ZETE főszerepet vállalt, s hivatását mind erőteljeseb­ben tölti be a mezőgazdasági szakemberek körében. Érde­mes lenne egyszer megvizs­gálni hogy áz évi 30—35 szakmai tanácskozáson. 4—5 tapasztalatcserén elhangzot­takból mi valósult meg a termelőszövetkezetekben, aho­vá visszatértek az összejö­veteleken lázasan jegyze­telő szakemberek. Hát*ha csökkenne az a bi­zonyos lappangási idő . .. Sz. Gy. | NÖGRAO - 1977. március 29., kedd 3 választó taggyűlésen érlékel­-bekesi— LAPPANGÁSI IDŐ de igazi kovácsok. rázták! Karácsony György Szocialista brigádverseny értékelése a ruhagyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom