Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

KÉT KÖNYV ADYROL 100 évvel ezelőtt született a századelő legnagyobb magyar költőié A magyar irodalmi és tudo­mányos élet vezető szervei az idei esztendőt Ady Endre em­lékévnek nyilvánították, méltó ünnepi keretet biztosítva ezzel a századelő legnagyobb ma­gyar költőjének és publicistá­jának. születése századik év­fordulója alkalmából. A centenárium kapcsán könyvkiadóink is fokozott fi­gyelmet fordítanak az Ady- életműre, illetve a róla szóló memoár- és értékelő iroda­lomra. Verseinek gyűjteménye a napokban jelent meg, az idei könyvhéten kerül az ol­vasók elé leveleinek és nap­lójegyzeteinek gyűjteménye, valamint válogatott publicisz­tikája három kötetben. A Gondolat kiadó bocsátja köz­re Vezér Erzsébet Ady című visszaemlékezéseit. Könyvkiadásunk egyébként mór a múlt év végén meg­kezdte az Ady-évfordulóra va­ló felkészülést. A Magvető zsels könyvtár-sorozatában lá­tott napvilágot Robotos Imre, Az igazi Csinszka című doku­mentumriportja és Dénes Zsó­fia emlékező Írása, az Élet helyett órák. Az- igazi Csinszka „Az igazság csak akkor igazság, ha nem csonkítja el­hallgatás. kultikus elragadta­tás. hagyományos elfogódott­ság vagy hamis kegyelet.” Ez­zel az írói, tudósi hitvallást summázó mondattal fejezi be a nagyváradi Robotos Imre roppant izgalmas tanulmány* kötetét — melyet ő maga do­kumentumriportnak nevez —> Az igazi Csinszkát. Ehhez az alapálláshoz, érezzük a könyv minden lapján, a szerző min­den megállapításán, a végle­tekig következetes. Nyers igaz­mondását, szavainak kímélet­len őszinteségét talán vannak, akik kifogásolják, esetleg rosszhiszerrjűséggel is vádol­ják az írót. A figyelmes olva­só számára azonban a levelek — melyeket Csinszka. azaz Boncza Berta váltott Adyval és másokkal —, valamint az egyéb dokumentumok, visz- szaemlékezések bőségesen bi­zonyítják, hogy a művet nem a nimbuszrombolás kétes tisz- , tességű szándéka ihlette, ha­nem az igazság, a valóság iránti mély elkötelezettség, az utókorral szemben érzett ro­konszenves felelősség. Az irodalomtörténet ugyan­is — minthogy a Csinszka- képet kizárólag az Ady-ver- sek alapján és a barátok em­lékezete szerint — alakította ki — évtizedeken keresztül hagyományozódó eszményítő beállítással láttatta Ady Endre és Boncza Berta házasságát. Robotos Imre könyve ezzel az eszményítéssel veszi fel a küz­delmet, s rajzol meg a rendel­kezésére álló gazdag anyagból egy valóságosabb, mindenféle szempontból reálisabb émberi kapcsolatot, hús-vér asszonyi alakot. Az igazi Csinszka olvasói 1910-től, a svájci nevelőinté­zetben töltött utolsó eszten­dőktől kezdve követhetik nyo­mon Boncza Berta életét, le­velezését, szerelemmé érett barátságát Aó’yval, végigjárva e legendás házasság, a szépsé­gek mellett nyomasztó együtt- létekkel jócskán „megtűzdelt” történetét, a Csinszka és az Ady-rokonság között lefolyt a költő özvegye számára cseppet sem hízelgő perig. Ezt a nagyon izgalmas ol­vasmányt bátor szívvel ajánl­hatjuk mindenkinek, aki Ady és az irodalomtörténet iránt érdeklődik. Élet helyett órák Dénes Zsófia könyve először 1940-ben jelent meg a köny­vesboltokban. Ezúttal harma­dik kiadásban veheti kezébe az olvasó a sokak által — Mélyre lát azok által is. akik személye­sen ismerték Adyt — dicsért könyvet. A ö'icsérők sora hosszú, hadd emlékeztessünk most csak olyan ismert és el­ismert írókra, mint Móricz Zsigmond, Féja Géza, Sásdi Sándor. Dénes Zsófia könyvének cí­mét Ady hozzáírott versétől, az Élet helyett órák-tól köl­csönözte. Ebben a költő meg­döbbentő érzelmi erővel vall arról a rádöbbenésről, amely számára Dénes Zsófia elvesz­tését jelenti. Azét az asszo­nyét, aki mellett — úgy érez­te — végérvényesen megtalál­hatta volna nyugtalan életé­nek biztos menedékét. Dénes Zsófia — ahogyan nevezték: Zsuka — az volt a költőnek, ami Csinszka nem lehetett so­ha: egyenrangú partnere, szel­lemi társa. „Húsz évig nem mertem a tárgyhoz nyúlni, mert túl kö­zel voltam hozzá. Érthető gát­lásaim voltak: nő vagyok, s eleinte nemcsak baráti szálak fűztek Adyhoz Nehezemre esett, hogy írottá tegyem, ami életemnek egy darabja volt.” Könyvének előszavában ilyen egyszerű tisztasággal szól a szerző az olvasókhoz, akik — joggal mondhatjuk — párat­lan értékű és hitelességű Ady- képet kapnak hálából, a végig­olvasó sért. Dénes Zsófia, az első ma­gyar újságírónők egyike 1913. novemberében ismerkedett meg Adyval Balázs Béla közvetíté­se révén Kölcsönösen megtet­szettek egymásnak, s elhatá­rozták, hogy házasságot kötnek, jegyespárnak tekintették egy­mást. A házasság azonban el­sősorban Zsuka édesanyjának határozott fellépésén és ter­mészetesen több más ok miatt — amelyről az emlékezés kendőzetlenül tájékoztat — meghiúsult. A két ember ba­rátsága azonban mindvégig megmaradt. Az Élet helyett órák remek olvasmány Szerzőjének írói nagyságát érezteti, hogy az erős érzelmi kötődés ellenére is meg tudja őrizni hitelessé­gét és tisztánlátását, Adyról és legtöbb szereplőjéről má­sok által is alátámasztott, va­lóságos képet fest. Dénes Zsó­fia a lélek mélyére lát. Em­berábrázoló tehetsége meg­győző, írásművésze* e eleven, élvezetes, láttató stílusú. Kü­lönösen sikerültek az első ta­lálkozásokat leíró részletek, s döbbenetes az Ady halálát idáző emlékezés. Dénes Zsófia könyvét, aki olvasta tudja, nehéz letenni a kézből — és sokáig emlékeze­tes. Sulyok László Esztergom legújabb tanúságai Évtizedes vitát döntött el ás a magyar államalapítás tör­ténetéhez adott újabb jelentős adatokat az esztergomi Vár­hegyen az utóbbi években folytatott ásatás. Nagy Eme­sének. a Nemzeti Múzeum középkori osztályvezetőjének irányításával megtalálták Géza és I. István palotájának és egy István-kori körtemplom­nak az alapfalait. A barokk épületnek tartott kaszáránya felkutatása során pedig Hor­váth István, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum igaz­gatója bizonyította be. hogy azonos Vitéz János érsek pa­lotájával. Koronatanúként vallanak a bállgatak kövek. Géza feje­delem és I. István palotájá­nak alapfalai kétségbevonha- tatlanul bizonyítják, — hogy a korábbi véleményekkel el­lentétben — a X—XI. század fordulóján nemcsak templo­mokat és lakótornyokat, ha­nem már világi rendeltetésű épületeket is emeltek kőből. Esztergom már az állam- alapítás évtizedeiben jelentős központ volt. Fejedelmi, majd királyi szálláshely., de itt la­kott az új állam szervezésé­ben nagy szerepet játszó egy­ház feje, az érsek is. A te­lepülés kedvező földrajzi es gazdasági adottságai szintén hozzájárultak Esztergom köz­ponttá szerveződéséhez. A Várhegy szerencsés stratégiai helyzete lehetővé tette a kül­ső és belső ellenség elleni hathatós védekezést, a kijevi —bécsi kereskedelmi út dunai átkelőhelyén kialakult keres­kedő-település pedig biztosí­totta a királyi szálláshely el­látását. Az ország nyugati felében levő, szárazföldi és vízi úton egyaránt jól megközelíthető Esztergomból a politikai kap­csolatok felvétele is köny- nyebb volt. Egy évvel fejede­lemmé választása után Géza követei megjelentek Nagy Ottó császárnál a quedlinburgi bi­rodalmi gyűlésen. A sorsdöntő diplomáciai lépésre jó oka volt a magyarok- fejedelmé­nek. A nyugati és a bizán­ci császár békekötése két ol­dalról is fenyegette volna a frissen hazára lelt pogány magyarságot. Az első hit­térítők Passauból jöttek, s megérkezésük után hamaro­san felépült Esztergomban a Szent István vértanúról elne­vezett első keresztény temp­lom. Ez idő tájra tehető a feje­delmi szálláshely kiépítése is. Jóllehet az ásatások során nem sikerült tisztázni teljes kiterjedését, a felszínre került, épületmaradványok és a Szent István kápolna egymáshoz való helyzetéről arra követ­keztetnek a régészek, hogy a kezdetben csak földsáncokkal védett területen az egye« épü­letek szorosabb kapcsolódás nélkül épültek fel. Nagyobb szabású építkezé­sekre az egyházi szervezet kiépítésével kapcsolatban, az esztergomi érsekség megala­pításakor került sor. Első keresztény királyunk ketté­osztotta a Várhegyet: ettől kezdve két birtokosé volt egészen a tatárjárásig. A hegy középső, legmagasabb pont­ján emelkedett a 1010-ben Szent Adalbert tiszteletére épített székesegyház. tőle északra a mártír Szent István kápolnája, valamint az első érseki lakóépület. A déli ol­dal továbbra is király birto­kában maradt. I. István bő­vítette a Géza-kori palotát, amelyhez szorosan kapcsoló­dott a kör alakú palotakápol­na. A kő védőfallal övezett, a korábbinál sokkal egységesebb alaprajzú épület semmiben sem tért el az ez idő tájt ala­kuló szomszédos államok fe­jedelmi központjaitól. Kál­mán idejében több kisebb alakítással tovább formáló­dott a magyar királyok lakó­helye. de igazán mélyreható változást csak a bizánci csá­szári udvarban nevelkedem III. Béla uralkodása hozott Az ásatások, amelyeket a XII. századi épülethez csatla­kozó, későbbi középkori épü­letek tervezett helyreállítása Indokolt, 1964-ben kezdődtek a III. Béla-kori palota és a külső erődítményrendszer te­rületén, a XVIII. századi Ka­szárnya előtti felső udvar­ban. valamint a palota és a bazilika közötti térségben. Az volt a cél, hogy tisztázzák, az 1930-as évek feltárásának né­hány még megválaszolatlan kérdését. A munkálatok mér az első évben értékes eredménnyel jártak. Ekkor fedezték fel * XII. századinál régebbi alap­falakat. Az igazi szenzációt azonban III. Béla palotájá­nak azok a részei rejtették, ahol a harmincas évek feltá­rásai nem hatoltak mélyebb­re az eiső emelet vörösmár­vány padozatánál. Az ón. Vitéz stúdió és az erény fres­kók alatt, szabálytalan köri-' tőfalban kör alakú helyiség részletei bontakoztak ki, amelynek folytatását is meg­találták a palota bejárati ter­me alatt. Az előkerült hom­lokzati szakasz vitathatatlan­ná tette, hogy az oklevelekben említett Szend Vid palota- kápolnáról van szó. A tatárjárás után IV Bé’a Budára tette át a királyi re­zidenciáját. Esztergom ettől kezdve lett kizárólagos egy­házi központ. Az érseki tu­lajdonban levő vár Vitéz Já­nos alatt élte fénykorát. A humanista műveltségű főpap nagy szerepet játszott a rene­szánsz hazai kibontakoztatá­sában. , Egészen a legutóbbi időkig erősen tartotta magát az a hiedelem, hogy Vitéz János palotája nyomtalanul elpusz­tult az évszázadok viharai­ban. Először éppen tíz éve kezdett fölsejieni a barokk korabelinek tartott kaszár­nyában folytatott felkutatás­kor. hogv az épület ielentös része középkori eredetű, s ezt igazolták további kutatások is. Mátyás halála után a mind jobban hanyatló Budától Esz­tergom vette át a művészetek ápolása terén a vezető szere­pet, a pápai tiarára áhítozó Bakócz Tamás vezetése alatt. A nagyhatalmú érsek nevéhez fűződik a ' magyar reneszánsz legszebb, s az Itálián kívüli területek egyik legkiemelke­dőbb emléke, az 1506—11. között épült Bakócz-kápolna. Bakócz építkezéseivel azon­ban ki is húnyt a láng. 1543- tól egészen 1683-ig, néhány éves megszakítással, török kézen volt Esztergom. A meg­újuló ostromok alatt a palo­ta annyira tönkrement, hogy sejteni sem lehetett egykori szépségét, maradványait pe­dig betemette az idő. Az érsekség a XVIII. száJ zad közepén kapta vissza a várat, s hogy méltó köntösbe öltöztesse eredeti székhelyét, nagyszabású építkezésbe kez­dett. Szerencsére a Várhegy teljes területét elfoglaló mun­kálatok elakadtak, s csak a múlt század elején kezdőd­hettek újra, az eredeti ter­vektől eltérő, jelentősen csök­kentett elképzelések szerint. A székesegyházat, a hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alkotását Hild József tervei alapján 1869- ben fejezték be. A monumen­tális épület, a hatalmas ku­pola azóta uralja a várost. A jövőben pedig ezt a képet gazdagítja a Várhegy rekonst­rukciója és a nagyszerű raü- e.mlékegyültesben felépítendő új múzeum. Sárvári Márta iiMiiitiiittiiiiiiifinuHiiMtiiiiiiiiiiitiiiiiiiiitiiiiiiiMiuiiiiiiiiiiiikiiiiuiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiiiiMiiiiiirniHiniMiiiimHiiHiimfitmitiMHii'KiimiiiMiiiiiMiKiiiiiuiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimriMtiimiiiiitMiitHiiiti.iimii« FILMLEVÉL A cigánytábor az égbe megy iUzov/el fi ni) BALETT Mai téréajénlatunk 18.25: NAPIRENDEN. A MUNKÁSKERÜLETEK Riportműsor A főváros három legna- ;yobb munkáskerületébe, Cse­leire, Angyalföldre és Kö- jányára látogat el a kame- •a. Balogh Mária szerkesz- őriporter ugyanazokat a kér- léseket teszi fel mindhárom terület munkásainak, lakói- lak. S a riportalanyok be­déinek a városrész múltjá- •ÓL, életükről, nehéz ifjúko­rukról, amelyben a felszaba­dulás előtt volt részük. Fia­tal munkások. munkásasszo­nyok szavaiból tárul fel a három kerület mai arculata Bevezetnek szépen berendezet: lakásaikba, korszerű munka­helyükre, gyermekeik óvo­dájába, iskolájába, az üzle­tekbe, áruházakba, a gazdag programot kínáló művelődési házakba. Persze azért kriti­kai észrevételeiknek is. han­got adnak. NÓGRAD — 1977. március 3-, csütörtök Az irodalmi alkotások meg­filmesítésének nincsenek va­lamennyi alkalomra érvé­nyes szabályai. Ilyen törvény- könyvet még nem írtak, s bi­zonyára, nem is írnak. Egy törvény azonban — írótól, té­mától. műfajtól függetlenül, — örök. Így szól: a rendező pontosan értelmezze az iro­dalmi művet és annak lénye­gét adja vissza a celluloid­szalagon.' Emil Lotianu, A cigánytá- bor az égbe megy című szov­jet filmjével Makszim Gor­kij előtt tiszteleg. Az ihlető — a Makar Csudra romazitikus világa. A mondanivaló, me­lyet a színpompás mese új változata kifejezésre juttat, így fogalmazható meg: az emberi szabadság mindennél — és mindenkinél — drágább. Lotjanu nem alakítja a nagy ró történetét, hanem folklór- köntösbe öltözteti. Magvát meghagyja, de színezi is. Mo­dern hangulatokkal. friss utalásokkal szélesíti a med­ret, melyben kristálytisztán csörgedezik a Makar Csudra sztoripatakja. A kérdés az: házasítható-e egymással a lebirhatatlan szenvedélyek rajza és a csíllogó-villogó cigányromantika, a részlete­ző/ gorkiji leírás és a doku- mentarista lényegretörés, az „egyszer volt, hol nem volt” bája és a „ma is érvényes” tárgyilagossága? Mielőtt a kérdésekbe vá­laszolnánk, elevenítsük fel a Makar Csudrá főbb cselek­ménypilléreit Lojko Zobar hírhedt lótolvaj kalandozá­sai során találkozik Raddá- val, az álomszép cigánylány- nyal. A férfi sebezhetetlen- nek* és elfoghatatlannak lát­szik, a haramiát azonban végül is kézrekerítik. A bi­tófa alól mentik meg cimbo­rái. Már-már révbe ér a sze­relem Zobar és Radda között — a csodálatos szépség kiko­sarazza a nagyhatalmú föld- birtokost is, —- aztán elkomo- rodnak a színek. A tragédia kivédhetetlen és megállítha­tatlan. Akik nem tudnak tel­jes életet élni egymás mel­lett. az egymást bírás ki­látástalan vágyát felfedve, lelépnek a színpadról. Zobar leszúrja Raddát, a lány apja pedig Zobar hátába vágja tőrét. A cigánytábor az égbe megy rendezője ..bekapcsolta” a stílusteremtő elemek közé a zenét, a dalokat. Ugyan­annyira. bogy a Jevgenyij Doga-gyűjtötte számok he­lyenként szinte el is válnak a tartalomtól, show-szerűen érzékeltetik a cigány élet­forma lényegét, a hangulatok áradását, a teremtő képze­let színeit. Két rétegből áll a film szövete, de igazi egy­ség nincs az összetevők kö­zött. Erősebb a mese, mint a valósághűség. A természet egy-egy beállításban fölébe kerekedik a szereplőknek: valahogy több arcát mutatja. Túlságosan a musical at­moszférája szabja meg az alaphangot — ez az oka an­nak, hogy a jellemteremtés nem nélkülözi a sablonokat sem. És mindezzel együtt — Emil Lotjanu alkotását jelentős műnek, fontos kísérletnek te­kintjük. A cigánytábor az ég­be megy — egyáltalán nem tucatáru. Alkotója — külön­ben maga is költő — a poéti- kus mozi . híve. Nagyon fon­tos szerepet szán vásznán az érzelmeknek. (A Bíbormadár hasonló jellegű mű volt.) Makszim Gorkij interpretá- toraként is tehetséges alko­tónak bizonyult: szolgai má­solás helyett új úton indult el Gyűjtő munkája, felfe­dező szándéka maximális si­kert hozott. A cigánydalok melódikusak és robbanéko­nyak a cigányélet örömei és keserűségei sűrűsödnek ben­nük. Néhány jelenetet lehe­tett volna kevésbé teatrálisan megfogalmazni. Emil Lotja­nu. azonban mindent egybe­vetve jól szerkeszt és birtoká­ban van a hatáskeltés vala­mennyi fontos fogásának. Szvetlána Torna bűbájos Rad­da: megjelenése. mozgása, énekhangja egvaránt elraga­dó. Tetszett Grigorij Grigo- riu is Lojko Zobar szerepé­ben. A fogadtatás — a Szovjet­unióban éppúgy, mint ná­lunk és külföldön — a szoká­sosnál jobban megosztotta a szemlélőket. Csak két példát. A cigánytábor az égbe megy megkapta a San Sebastian-i fesztivál nagyaíjat (ezt a se­regszemlét előkelő helyen jegyzik a filmvilágban). A Magyar Rádió kritikusa ér­téktelen és jellegtelen pro­duktumnak találta Lotjanu művét. Kinek van igaza? Bíz­zuk a döntőbírákra! Fölösle­ges lenne igazságot osztani. Fogalmazzunk másképpen. A cigánytábor az égbe megy elsősorban azoknak fog tet­szeni. akik szeretik a látvá­nyosságot és kedvelik a moz­galmas sztorikat. A romanti­ka végül is nem avulhat el ha van mához szoló ü’c:-.e*e S főleg, ha átélhető. Ez a szovjet film nem hibátlan, ám ennek ellenére nem uta­sítható a n\űvés*ket perifé­riájára. Főképpen azért, mert a folklór' — örök. És Emil Lotjanu az. „itt és most” va­rázslatával idézte fel a le­birhatatlan szenvedélyei, tü- zét. — s. f. — t

Next

/
Oldalképek
Tartalom