Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

MINDIG, MINDENRE IGEN? i,A vezetés a világ legnehezebb mestersége" — állítják sokan a különböző szintű irányítói posztokon állók körében. Meg kell felelni — mondják — a felettesek elképzeléseinek és a beosztottak normáinak egyaránt. A vezetői poszt minduntalan két ,.tűz" közé kerül, s a vezetők munkáját állandóan minősítik, tehát mindig, minden döntésben, rendelkezésben bizonyítani kell a rátermettséget, a hozzáér­tést, az elhivatottságot. A vezető bizonyos fokig megszűri a külvi­lág hatásait, hogy a vállalaton belül mindig szervezetten, rendben mehessen a munka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részle­ge mindig szervesen kapcsolódhassek a külvi­lághoz, a közvetlen környezethez, hiszen an­nak ellenére, attól függetlenül egyetlen kol­lektíva sem boldogulhat. E funkciók ellátá­sáért, mindig és mindenütt saját közössége érdekében természetszerűen — „ütköznie" kell a vezetőnek: kifelé úgyszintén, mint be­felé. Az utóbbi években általában egyre több és — sok helyzetben — hevesebb is az effajta „ütközés" az irányítói posztokon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társadalmi munka- megosztás, tehát egyre többféle igényhez, ér­dekhez. feladathoz kell igazodnia minden kol­lektívának. Egy-egy részleg tevékenységét egyre sokoldalúbban kell egyeztetni a külvi­lággal. Másrészt — örvendetes társadalmi folyamatként — rendkívül nagyot haladt elő­re a közéleti és az üzemi demokrácia. Az emberek egyre szélesebb körben és egyre mé­lyebbre hatóan részesei akarnak lenni saját állampolgári és munkavállalói sorsuk alakí­tásának. Az emberek javasolnak, vitatkoz­nak. megkérdeznek sok mindent, ami azelőtt esetleg kevésbé érdekelte őket és rákérdez­nek dolgokra, amelyeket esetleg nem könnyű megmagyarázni. S van olyan munkahelyi vezető, aki ezt a konfliktust — az „ütközé­sek” szaporodását — azzal akarja kivédeni, hogy egyre többször mond igent. Az ilyesfajta gyakorlat kialakulása mögött olykor a demokratizmus félreértése is meg­húzódik. Azért helyesel folyton — javaslat­ra, kérésre, mindenre —, nehogy elterjed­jen, hogy nem tűri a portáján a mások „okosságát”. Ez végeredményben a demokra­tikus vezetési stílus „hitelrontása". E gyakor­lat nyomán ugyanis csakúgy nem kerekedik eszmecsere, vita, vizsgálódás, a szembeálló javaslatokhoz ugyanúgy nem születnek újabb érvek, számítások, mintha a főnök mindent, ami nem tőle indul el egy határozott nemmel fékezne le. Nem születnek alternatívák, s így nincs biztosíték, hogy valóban a pillanat­nyilag választható legjobb megoldást talál­ják-e meg. Ráadásul, ahol a főnök mindig igent mond, ott végül a többiek sem vitatkoznak majd: mindenki túlzottan tisztelni kezdi a másik véleményét, javaslatát, s furcsálnák, ha va­laki megbírálna egy előterjesztést, vagy ter­vezetet. Korunkban pedig, a fejlődés mai szintjén, egyre inkább fékezheti a haladást, rendes munkát az olyan vezetési gyakorlat, amely vagy túl sok igennel, vagy túl sok nemmel elsorvasztja a közösség bölcsességét, gyengíti a szakemberek felelősségét, a több- Gc>nci hogy több ség érdekeltségét. A vezetés határozatlansá­ga visszafogja a többet akarás lendületét, az alkotókedvet — amit mindig a közösségi pár­beszéd, vita és a nyílt eszmecsere tehet leg­eredményesebbé. G. F. KALANDOZÁSOK Cipész volt az öreg — prí­ma mesterségnek számított ez abban a világban. Jó kis fű­tött műhelyecske, ücsörögni is lehet; az elnyűtt lábbelit, a lyukas talpat meg csak úgy szórakozásból is elkalapálgat- ja az ember. Minduntalan az motoszkált a fejemben; majd a gyerek, ha beletanul örökli a mesterséget, meg az apró ablakos kis kócerájt. Ügykö­dött is a fiú, s ha valamit elvétett — apa ide, vagy oda — megkapta az inasoknak ki­járó taslit. Egyszer aztán másállapotban — így 'nevezte a másnaposságot — szédült be a műhelybe. Nem állt rá a keze a munkára, rosszul fog­ta le a cipőtalpat. Az apja mérgében rávágott a combjá­ra a kalapáccsal: — Mit akarsz, te kölyök? Mi válik így belőled? Nem akart ő sem­mit, nem fűllött a foga a ci- pészséghez. Felállt és becsuk­ta maga mögött a kis műhely ajtaját. Az apja szitkozódását még az úton is hallotta. Városi ember lett? Ugvan ! Attól, hogy naponta beutazott Zagyvapálíalváról a tarjáni tűzhelygyárba semmi. Csak egyik alkalom­mal, amikor egy cimbora meginvitálta a kocsmába egy pohár sörre. Akkor még nem gondolta, hogy ez a beszélge­tés lesz élete irányítója. — Kell a pénz, haver? Akkor ne itt kereskedj, hanem a bányá­ban! Nézz meg engem. Mióta bányász lettem két váltás új ruhát csináltattam. Szórako­zásra is futja a fizetésből. Félszegen, 16 évesen beöltö­zött a bányászruhába, fejé­be tette a sapkát, és leszállt a mélybe, a pislákoló fényű fekete folyosóba; szakad róla a víz, talán a félelem tette, talán a megfeszített munka. — Mi'ndent meg lehet szok­ni, arra születtünk, hogy be­letörődjünk a sorsunkba. Egy idő után már olyan volt a bánya, mintha haza mentem volna — mondogatja, szinte magának. Bányák, bányák... Szorospa­tak, Kotyháza, Kőkút, Tiribes. Újlak, Nagybátony... Az egyik helyen a szén, mintha szalmát szárítottak volna, oly köny- nyű volt a fejte«. Szorospata­kon meg kellett küzdeni, rosz- szabb volt mint a meddőhá­nyó... Fújja a füstöt, toporog, hu­nyorogva néz a semmibe. A sok-sok Veszélyt, a szüntele­nül leselkedő félelmet soha nem tudja elfelejteni. Még ha nem is akar rágondolni, tudat alatt ott motoszkál benne, a lelkében. Odaveszett az egyik szeme. — Jöttünk kifelé, műszak végén. A kisereszkét meg el­öntötte a víz. Menekültünk, ki hogy tudott; csillén, köte­leken. A nagy sietségben ne­kiestem a kötélnek, megsérült a jobb szemem. 1958-ban ki­operálták... Volt erőm hozzá, hogy ismét leszálljak, dolgoz­tam tovább, mint rokkant vá­jár. Hallgattunk. Cipője orrával köröket rajzol a földre. Ne- nézkes a beszéde. — Bent maradtam. Egyszer Dorogon, Bányaomlas, Három társammal egy négyszer-négy méteres lyukban szorongtunk 24 órán keresztül. Nem fél­tünk, jelezték, hogy kimente­nem 'vaTtozött *><*• Csövön juttatták be a vizet, amikor meg mar nem bírtunk a gyomrunkkal, et­tük a köthet. 1969-től nyugdíjas. A bá­nyát még mo6t is szereti, ab­ban nevelkedett fel. De nem, ma már nem lenne ereje, hogy leszálljon. Most éjjeliőrként dolgozgat, hol itt, hol ott. Az éjszakai séták jólesnek az elhasználó­dott, megrokkant szervezet­nek. Varga Mihály, egykori bányász szívesen ment éjjeli­őrnek. Napközben otthon, a kis unokákkal játszadozik a zagyvapálfalvi házban, vagy a portát teszi rendbe. Éjjel aztán bejárja a megszokott utat, vigyázza a rendet. Gon­dolatban pedig végigjárja 62 év állomásait, bekalandozza élete labirintusát. — vkm — Épül a neretvai erőmű A jugoszlávia Grabovicán. a Neretva folyón, március else­jén kezdték meg az új Her­cegovinái vízi erőmű építését. A tervek szerint a -,Grabo- üzembe helyezik vica” erőművet 1980-ban he- na egymilliárd Egy másik nagy erőmű, a „Szaiakovác” építését már ko­rábban megkezdték. Az évti­zed végén — amikor ezt is Hercegovi- kilowattóra lyezik üzembe: a kapacitása 113 elektromos energiával kap lob- megawatt lesz, és évente 345 bef az eddiginél. így a tartó- millió kilowattóra elektromos . .,. , . . . . energiát termel. A berendező- manyban szilard energiában« seket jugoszláv gyárak készí- lesz az alumíniumipar fej­tik. lesztésének. Napközi és iskola Cereden az idén közel egy­millió forintos költséggel fel­újítják az általános iskola épületét, mely több mint har­minc esztendővel ezelőtt épült. A három nagy tanterem he­lyett négy kisebbet szeretné­nek kialakítani. Ezenkívül szükség van a tetőszerkezet, a nyílászárók és az ivóvízháló­zat teljes felújítására, külső­belső burkolásra. A felújítás során korszerű tantermi vilá­gítást is felszerelnek. A fel­újítást megelőzően 900 ezer forintos költséggel 50 férőhe­lyes iskolai napközi otthont alakítanak ki, mely eddig nem volt a községben, jóllehet a szülők régóta igénylik. Az építkezés háromnegyed rész­ben már készen van, a köz­ség költségvetési üzeme építi. Ügy alakítják ki, hogy szük­ség esetén a későbbiek során bővíteni lehessen. Nehéz év után, nehezebb esztendő előtt Beszélgetés Herencsényi Józseffel, a megyei tanöcs elnökhelyettesével A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tavasz be­köszöntésével megindultak a gépek. Benépesült a határ, végzik az időszerű munkát, hogy az alig egy hónapja le­zajlott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken megfogal­mazott célkitűzések teljesüljenek. A szövetkezetek életében döntő' szerepet játszó tanácskozások tapasztalatairól, a tava­lyi gazdálkodás tanulságairól és az idei feladatokról Heren­dolgozni, hogy ezek valóra váljanak, mert már most ta­lálkozni negatív vonásokkal. Az üzemek egy része indoko­latlanul csökkenti a kukorica vetésterületét Megengedhe­tetlen. hogy éppen a legjobb csényi Józseffel, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesé- adottságokkal rendelkező gaz­vei beszélgettünk. — A termelőszövetkezetek tagjai a zárszámadással egy- időben először döntöttek az idei tervekről. E kettős fela­datnak miként feleltek meg a közgyűlések? — Általában szervezettek grammon voltak, a beszámolók többsé- m°t. gét az önkritikus, kritikus hangnem jellemezte. Nagyban segítette a közgyűlések mun­káját, hogy a termelés, gaz­dálkodás jellemző adatait a tagok és alkalmazottak már korábban megismerhették. téstenyésztés kimozdult a holtpontról, s a SERKÖV már nem zárt veszteséges évet. Di­cséretes munka folyik a ju- hászatokban. A először értek el felüli gyapjúhoza­daságok számolják fel e nö­vényt! Hasonló a helyzet a takarmánytermesztésben, amely az üzemi tervezés Achilles-sarka. S. már most számolni kell a másodvetések- fiazriasáeok keL Kedvező, hogy a zöldség- -® f , ., félék vetésterülete a nagy­negy kilo­— Tehát, milyen a mérleg? — A tsz-ek halmozott ter­melési értéke 14.8, a nettó ár­bevétel 10,2 százalékkal nőtt. Viszont az üzemi eredmény a felére csökkent. Emiatt 32 üzemekben a tavalyihoz ké­pest hét százalékkal emelke? dik. állattenyésztésben legfontosabb teen­nagyuzem- ben a tervek ismertetésére, megvitatására kevés időt for­— Az melyek a dók? — Kiemelt feladat az álló? mánv mennviségi és minősé? gazdaság nem tudott képezni gi fejlesztése. A sertések sza- ilapot. _ Veszteség- ma 3^ a juhállomány 21.8 termelőszövetkezet százalékkal növekszik a ter­vek szerint az idén. A szarvas- előirányza- százalékkal biztonsági gél négy zárt. A „hiány” 12.3 millió dítottak, inkább a zárszámadó forint, melyet különböző for- marha-állomány jelleg érvényesült. rásokból fedeznek. ta a tavalyit 6 — Milyen a tavalyi mérle- — Melyek a tavalyi év fon- haladja meg, a tehénlétszám ge megyénk mezögazdaságá- tosabb tanulságai? ' 6,2 százalékkal emelkedik. Ez nak? — Ahol alacsony a vezetés kedvező, ám a megvalósulás _ Nehéz esztendőt zártak a színvonala, a kedvezőtlen idő- már bonyolultnak tűnik. A t ermelőszövetkezetek. A nö- járás is jobban éreztette hata- tehénférőhelyek beruházása- vénytermelés elmaradt az elő- sát. így e területre fokozot- it indokolatlan hosszú ideig irányzattól, amelynek oka a tabban kell figyelnünk. Az készítik elő. A tervekben kedvezőtlen időjárás mellett üzérnek nem számolhatnak op- mindössze 450 új szarvasmar- néhány üzemben a szervezet- timális időjárással. Tehát a ha-férőhely építésének előké- lenség, a szakmai fogyatékos- betakarítási munkára időben szítése szerepel. Holott, ha az ság. Jól fizettek a kalászosok, szükséges felkészülni. Az ötödik ötéves terv célkitűzé- különösen a búza, a kapások aszály felhívta a figyelmet ar- seit teljesíteni akarják az közül a cukorrépa. Számotte- t*a, hogy szűkös öntözőkapaci- üzemek, évente 1200 új férő­tásukat sem használják ki a hely bővítésére lenne szük- tsz-ek. örvendetes viszont, ség. Mindez szerepel az üze- hogy a nehéz hónapokban si- mek középtávú terveiben. Az került néhány meglevő tarta- anyagi nehézségek mellett né- lékot mozgósítani, gondolok a hány nagyüzemben a szem- másodvetésre. melléktermé- léiéiben is változásra van kék hasznosítására. Javult az szükség. Sok helyen idegen­vő volt a terméskiesés a bo­gyósokból. s az őszi betakarj - tású növényekből. Még min­dig nagy a szóródás a hoza­mokban: búzából például 22,1 és 44,5, lucernából 8.7 és 89.8 mázsa a hektáronkénti szélső érték. Már év közben látszott, összhang a termelőszövetkeze- kednek a beruházásoktól, pe­hogy a zöldségfélékből szálas- tek és a felvásárló vállalatok takarmányokból kevesebb között terem a tervezettnél. A 2700 hektár máscdvetés — a fon­tos tapasztalatok mellett — enyhített a gondokon. — Hogyan zártak az állat- tenyésztési ágazatok? — összességében teljesítet­ték tervüket. A tehénállomány 4,1 százalékkal nőtt, s ez az ütem azt jelenti: Nógrád a megyék közötti sorrendben a — Az idei feladat az ötö­dik ötéves terv első két évé­nek együttes teljesítése. Ezzel kapcsolatban szélsőséges vé­leményekkel is találkozni — optimistákkal, pesszimisták­kal egyaránt — az üzemek­ben. Mi erről a véleménye? — Nincs ok. se túlzott derű­látásra, se aggályoskodásra. A megyei pártbizottság tavaly harmadik. Míg a tejtermelés a decemberben megszabta a negyedik ötéves terv ideje feladatokat: a növénytermesz- alatt nem fejlődött, 1976-ban, tés 3—10, az állattenyésztés 220 literrel emelkedett az egy 4—5 százalékos termelésnöve­lés. örvendetes, hogy a ser- meg a feladatokat. Azért kell dig elsősorban az üzem ér­deke, hogy megteremtse az állattenyésztés továbbfejlő­désének feltételeit. — Panaszkodtak, hogy a fejlesztési támogatást későn kapják a megyétől a termelő­szövetkezetek, s a tervezés idején még nem tudták mi „jut” nekik. Mi az oka? — Korábban akadt egv-két eset. ma viszont nem jellem­ző. S, akkor sern gátolta az új beruházások kezdését. A rendelkezésre álló pénz hat­van százalékát az év elején a , , . .. . .. _ . , . . , gazdaságok rendelkezésére bo­tehenre jutó tejhozam Ezzel kedeset szükséges elemi, hogy csátjuk. A kéreimek elbírálá­som lehetünk elegedettek, hí- a két ev célkitűzéséi megva- sához viszont idő kell Az szén háromezer liter feletti lósuljanak. A termelőszövet- összeg negyven szazalékát év eredménnyel mindössze ha- kezetek terveit jónak ítéljük közben ítéli ^ a végrehajtó r°o “ d,cseíe,dhe : "reg. Zömmel reálisán terke- bizottsag. hiszen minden év_ naUabbak a tehenferohe yek, peztek fel a lehetpségeket s ben előfordulnak váratlan felere csökkent a borjuelhul- annak megfelelően szabták dolgok, amit nem szabad szá­mításon kívül hagyni. Egyéb? ként a termelőszövetkezetek­ben a beruházási tevékenység is céltudatos, miként a támo­gatás. Öt esztendőre előre is­merik az elképzeléseket, nem érheti, őket „meglepetés’’. • — Milyen biztosítékot lát arra, hogy az idei tervek tel­jesülnek? — Ez az év sem könnyebb, sőt, olyan feladatok előtt áll a mezőgazdaság, amire eddig nem volt példa. Az őszi veté­sek jó! teleltek, szebbek a ta­valyinál. A tavaszi munkák két hettel előbb kezdődtek. Több műtrágya került a föl­dekre. Az állattenyésztésben is kedvező jelek mutatkoznak. Az év első két hónapjában tíz százalékkal több tejet és 17.3 százalékkal több vágósertést értékesítettek a tsz-ek. A ter­melőszövetkezetek vezetői leszűrték az elmúlt év gaz­dálkodásának tapasztalatait, s fontos feladatnak tekintik a munka szervezettségének ja­vítását, a belső tartalékok fel­tárását, hasznosítását. Nem szabad megfeledkeznünk a mezőgazdaságban dolgozók­ról sem, akik évről évre áldo­zatos munkát végeznek, sok­szor erejüket megfeszítve munkálkodnak a földeken, is­tállókban. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken szinte mindenütt csatlakoz­tak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalomhoz, támogatásukról biztosították a vezetőségeket. S, ez a leg­főbb garancia, högy a terme­lőszövetkezetek teljesíthetik célkitűzéseiket — fejezte be a beszélgetést Herencsényi Jó­zsef. Szabó Gyula A prágai metró építéséhez összesen 14 darab elzáró szerkezetet készítenek a Ganz- MÁVAG mátranováki gyáregységében. A különös rendeltetésű szerkezetek az Ultava alatt épülő alagút zavartalan építéséhez szükséges alkotóelemek. A folyó alatt történő munká­latok során ezzel az ügyes berendezéssel segítik a szerelést- Az első három darab kész­termék szállítását március vegére tervezik. Képünkön: Saly Károly és Túrják Pál az el­záró táblákat szerelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom