Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

Haváti összefogás a gépiparban Népgazdaságunk műszaki fejlődésének letéteményese a gépipar. Ennek az ágazatnak teljesítményétől, munkájának, produktumának színvonalá­tól döntő mértékben függ egész iparunk műszaki feüe t- sége, korszerűsége, végső so­ron egész gazdasági halaaá- sutik üteme. Törvényszerű te­hát, hogy a szocialista nemzet­közi gazdasági együttműködés építésében is fő szerepet osz­tottak a gépiparra. Ebben az ágazathoz kötött kooperációs megállapodások szinte sajátos időgépként képesek működni: segítségükkel 1—2 év alatt olyan műszaki eredményeket, megoldásokat integrálhat egy­egy ország iparában, amelyen eléréséhez csupán nemzeti erőfeszítéssel, esetleg egy ev tized is kevés lenne. S mivel a haladás időközben újabb csúcsokra jutna el, talán vége- hossza se lenne az üldözéses versenynek­Hazánk számára különösen nagy jelentőségű a magyar— szovjet gépipari együttműkö­dés, amely a kölcsönös elő­nyök. a testvéri együttmű.có- dés és segítség szellemében már eddig is nagy eredménye­ket hozott a magyar népgaz­daságnak. Ezekből, valamint a sokat ígérő tervekből mula­tunk be összeállításunkban né­hányat. A magyar—szovjet textilgépgyártási együttműködés réven jelentősen meggyorsult a szövödék korszerűsítése. A ha­zánkban gyártott alkatrészekért kész szövőgépeket szállíta­nak a Szovjetunióból- Képünkön: a Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalatnál elektronsugaras hegesztőgéppel készítik a mikrovetélök alkatrészeit­Magyar—szovjet kooperációval fantomok ké­szülnek a buda­pesti Sugárbioló­giai Intézetben. A veszélyes su­gárzások hatását kockázatos len­ne élő emberi szervezeten ta­nulmányozni, ezért alkalmaz­zák a fantomo­kat. Képünkön: beteget helyette­sítő fantomtörzs röntgenát világí­tás közben. A Távközléskutató Intézet szovjet partnerével közösen fejlesztette ki a Druzsba nevű mikrohullámú híradástechni­kai berendezést. A készüléket a Finommechanikai Vállalat gyártja a Szovjetunió részére is. TervrzHInél nauyobb iiveresf«rés/.«‘s**dés A napokban megkezdték a nyereségrészesedés kifizeté­sét a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumhoz tartozó válla.a- toknál. A kohászat 1976-ban 3,6 milliárd forint nyereséget ért el. Ez az összeg a közgazdasá­gi szabályozórendszer válto­zása miatt nem éri el ugyan az 1975. évi szintet- attól mintegy 36 százalékkal elma­rad, azonban a szabályozó- módosítások hatásával korri­gált bázishoz képest a fejlődés csaknem tízszázalékos. A ko­hászati vállalatoknál a része­sedési alapból közvetlen anya* gi ösztönzésre fordított osz- szeg 26 napi bérnek felel meg, ebből ugyancsak az előzetes adatok szerint a nyereségré­szesedés átlagosan 15 papi. szemben az 1975. évi 17 nap­pal. Az egyik legmagasabb nyereségrészesedést, 20 napi bért, az Ózdi Kohászati Üze­mekben fizetik ki­A gépipar nyeresége mint­egy 22 milliárd forint volt- Az 1975. évi tényleges ered­ményhez képest a csökkenés 17 százalékos, de a korrigált bázisnál a nyereség 40 száza­lékkal több. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gépipar vár­hatóan már ez év végén egy­két évvel előbb a tervezettnél eléri az 1975-ös nyereség­szintet. az ágazaton belül az egyes vállalatok eredmény- növekedése eltérő. A legdina­mikusabban a közlekedési esz­közöket, a híradástechnikai és műszeripari termékeket gyár­tó vállalatok nyeresége emel­kedett. A többi alágazat nye­reségnövekedési üteme mér­sékeltebb. Míg WS^ben a ré­szesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzésre fordított összeg 29 napi bérnek felelt meg, s ebből az évközi jut­tatások után, 17 napi bért fi­zettek ki nyereségrészesedés­ként, az 1976. évi eredmény­ből a gépiparban mintegy 11 napnak megfelelő nyereség fizethető ki. Kiemelkedő, 20 nap feletti nyereségrészese­dést fizet például az Ikarus, a Magyar Vagon- és Gép­gyár és a Videoton. E válla­latok nyeresége az átlagos­nál jóval kedvezőbben ala­kult, s a két utóbbi vállalat már 1976-ban ellensúlyozta a szabályozómódosítások nyere­ségcsökkentő hatását. ■myem! Csupán azoknak, akik arra vannak beál­lítva, hogy őket csak dicsérni szabad, mindent tud­nak, mindent jól csinálnak. A tizenegy évi építésvezetői be­osztás, majd az ezt követő fő­építésvezetői megbízatás, ami immár eddig öt évet tesz ki, no meg a tízéves tanácstagi tevékenység arra tanította, hogy soha se legyen tolmács, hanem amit mond, azzal azo­nosuljon és vállalja is érte a felelősséget. — Valószínű, hogy néha „kellemetlen” dolog. De min­dig az ügy érdekében te­szem — állítja Fekete Má­tyás, & Nógrád megyei Állami Építőipari Vái’alat br.lessa- gyarmati főépítésvezetőségé­nek vezetője. Ezt a szokását valószínű a családból hozta magával, ahol őszinte, nyílt szókimondásra nevelték. Így tett akkor is. amikor kőmű­vessegédként forgatta a mai- teroskar.alat. Ezt cselekedte az egyetem padjaiban, ezt gya­korolja a mérnöki oklevél megszerzése óta. mostani fe­lelősségteljes beosztásában is. Fiatal ember, de az egyre sokasodó ős- hajszálak azt tanúsítják: nehéz éveket ha­gyott már maga mögött. — Egyik professzorom a többi között ezeket mondta egyik beszélgetésünk során: — A kivité'ező építőiparból öt év után le kell lépni, ha... harapia el a szót. Én pedig már 16. éve dolgozom vezető beosztásban Bevallom, ké­nyes kérdést tett fel, amikor a központ és a főéoítésvezető- ség közötti kapcsolatról kér­dezett. C«a k egvet tehé'ek — fogja térfára a szót —, vála­szolok — Elég nagv terület gazdá­ja vagyok, sz.erintem kevés hatáskörrel. Mint főépítésve­zetőnek sok osztállyal kell tar­tanom a kapcsolatot, ha azt. akarom, hogy ebben az évben generálban elérjük a kívánt Nyáron sincs szünet A propattandamun A Magyarnándori Állami Gazdaságban a pártvezetőség öt alapszervezet munkáját irányítja. Ahogy Szikora Pál, a pártvezetőség titkára mon­dotta, az a tény, hogy mint­egy nyolcvan kilométeres körzetben gazdálkodnak és a dolgozók több mint harminc községből jönnek össze, sajá­tos módszereket kíván a párt- munkában, a párttagok esz­mei-politikai nevelésében. Tudatos irányítás — Ügy tudom, az alapszer­vezetek, a pártvezetöség nem­régiben megvizsgálta, hogyan segíti a pártpropaganda a párttagok politikai nevelését ? Milyen tapasztalatokat gyűj­töttek? — Pártalapszervezeteink egyre tudatosabban irányítják a párttagok politikai képzését. Tulajdonképpen minden párt­tag tanul valahol és nő a tanfolyamokon a pártonkívüli érdeklődők száma is. Így a propagandamunka egyre ered­ményesebben segíti a politi­ka ismeretét, helyi megvaló­sítását — kezdte a beszélge­tést a pártvezetőség titkára. A pártoktatást tehát a po­litikai szükségleteknek, az ér­deklődésnek megfelelően szer­vezik az alapszervezetek. Így három üzemegységben idősze­rű nemzetközi kérdésekkel, egy másik alapszervezetben a társadalmi élet kérdéseivel foglalkoztak a párttagok. A gazdaság központjában pedig világnézeti és etikai kérdé­sek iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. Most első alka­lommal a gazdaságban tan­folyamot szerveztünk a tizen­három új párttagnak. Ná­lunk az új párttagok többsé­ge fiatal, akik a KISZ-ben dolgoztak. Igyekszünk lehető­séget teremteni számukra, hogy szervezetten ismerkedje­nek a politika alapjaival, a pártmunka gyakorlatával. — Mennyiben sikerült ele­get tenni ezeken a tanfolya­mokon a megnövekedett tar­talmi követelményeknek? — Vizsgálódásaink azt bi­zonyítják, hogy fokozatosan javul a pártoktatás színvona­la. Sokszor, egy látszólag je­lentéktelen intézkedés is ered­ményes lehet. Hosszú, s már- már úgy látszott, eredmény­»« tapasztalatai a Műn Gazdaságban felen vitánk volt a járási pártbizottsággal arról, mikor kezdjük, milyen időközönként tartsuk és mikor fejezzük be a tanfolyamokat. A mi ta­pasztalataink amellett szóltak, hogy október helyett novem­berre toljuk át a kezdés idő­pontját, s a szokásos két hét helyett hetente találkozzanak a hallgatók. Már az első fog­lalkozások után kiderült, hogy intézkedéseink helyesek vol­tak. Azóta a járás valameny- nyi mezőgazdasági üzemében így folyik a pártoktatás. A másik, ugyancsak lénye­ges dolog, hogy ma már fel­készült, jó propagandistáink vannak. Olyannyira, hogy a szakszervezeti oktatásban is segíteni tudunk. Korábban ugyanis nem volt egyetlen közép-, vagy felsőfokú politi­kai végzettséggel rendelkező propagandistánk sem. Két- három esztendeje azonban jó néhány egyetemet, főiskolát végzett fiatal szakember ér­kezett a gazdaságba. Beszél­tünk velük, vállalták, hogy segítenek. Azóta néhányan már befejezték tanulmányai­kat a marxista középiskolá­ban. az esti egyetemen, s most ők vezetik a politikai oktatást az alapszervezetek­nél. A munka fokmérőié A párttagok tehát folyama­tosan megismerkednek a po­litika alapvető területeivel. Csakhogy itt, Magyarnándor- ban a pártoktatás a téli hó­napokban tart. Mi történik nyáron? — A propagandamunkában nyáron sincs szünet! A tag­gyűlések, a pártcsoport-meg- beszélések, a vállalati rendez­vények megannyi lehetőséget teremtenek a propaganda- munka számára. Igyekszünk is élni vele. A tagkönyvcse- rét megelőző beszélgetéseken nemcsak az alapszervezeti tit­károk, a parttagok is szóvá tették, hogy a taggyűléseket jobban fel kell használni az elméleti, ideológiai kérdések tisztázására, a párttagok in­formálására. Azóta történt ugyan változás a tekintetben, de korántsem annyi, hogy el­tekinthetnénk a tizenhárom pártcsoportunk tevékenységé­től. Attól, hogy még jobban yurnándori Állami előkészítsék a taggyűléseket. 9 termékeny, hasznos vita bon­takozzék ki a gazdálkodásról, a pártéletről, az ideológiai munkáról, a párt politikájá­ról. Azt szeretnénk; ha ezek az eszmecserék még inkább megerősítenék párttagjainkat abban, hogy következetesen hirdessék, képviseljék és munkaterületükön példásan valósítsák meg a párt politi­káját. A propagandamunka jó fok­mérője volt többek között a most. lezajlott termelési ta­nácskozások sorozata. Szinte valamennyi üzemeevségben politikus, jó beszélgetés volt ez a gazdaság irányítói és' munkásai között. Szervezeti önképzés — Hogyan látják azalap­szervezetek, a pártvezetőség a propagandamunka fejleszté­sét? — Ahogy a Központi Bi­zottság 1976. októberi nataro- zata is megfogalmazza, tovább javítjuk a propagandamunka színvonalát. Van mit tennünk. Az alapszervezetek és a párt­vezetöség még gondosabban készíti elő a tanfolyamokat, ügyel a hallgatók kiválasztá­sára, a propagandisták felké­szítésére. S az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítanunk a munka ellenőrzésére. ta­pasztalatainak felhasználásara a i pártmunkában. Félreértés ne essék, mi a szervezett politikai oktatás ki­alakult rendszerét jónak tart­juk. A különböző tanfolyam- típusok egymásra épülnek, s mindig több, alaposabb is­meretet adnak azoknak a hallgatóknak, akik végigcsi­nálják. Csakhogy nekünk nem minden esetben sikerül meg­tartani ezt a fokozatosságot. Aztán egyre több olyan párt­tagunk vart, aki elvégezte a marxista középiskolát, vagy az esti egyetemet és érdemes lenne szervezetté tenni ön­képzésüket. Ehelyett újra a tömegoktatásban kezdenek ta­nulni. Most az októberi ha­tározat feldolgozása jó lehető­séget kínál arra, hogy meg­vizsgáljuk lehetőségeinket és konkrétan is meghatározzuk feladatainkat — fejezte be a beszélgetést Szikora Pál. Vincze Istvánná Ahogy én látom a kapcsolwot „Kellemetlen ember?! 200 milliót. Ebből saját terme­lésünk valószínűleg eléri a 90 milliót. Azért szólok feltételes módban, mert még változhat­nak a számok. Mivel a válla­lat termelésének 50 százaléka vidéken valósul meg, úgy gondolom, ennek megfelelően kellene velünk foglalkozni. — Nem igy történik? — Elmondok egy-két példát. Nem vagyok híve az írásnak, mei t ez az út csak a bürokra­tikus ügyintézéshez vezet. De kikerülni sem tudom. Ha írás­ra kényszerülök, s egy-egy té­mában visszajelzést kérek, ajk­kor sem kapom meg. Ezt az eljárást nem tudom miként minősítsem. Mondják meg, hogy nem tudják megoldani, akkor úgyis kénytelenek va­gyunk magunk intézkedni. Még szerencse, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítani a város és az üzemek vezetőivel- Tőlük sok segítséget kapok. Több tíz­millióért vagyok felelős, ugyanakkor elmarasztalnak, ha engedély nélkül 200 forint ér­tékben vásárolok kulcsokat, hogy mire megjön az enge­dély, az üzletben nehogy azt mondják: nincs — Furcsa módja ez a jobb munkára való ösztönzésnek. — Mondok még egy példát. A vállalat vezetése igen böl­csen és helyesen zöld utat biztosít a PEVA-technológiá- nak. Ez összetügg a vállalat jövőjével is Időnként azt ta­pasztalom. mintha nem értene ezzel egyet mindenki. Tíz nap­pal ezelőtt elromlott a nagy- betonkeverő gép. A/.onnal je­leztük a központnak. A tmk- ból azt telefonálták vissza, hogy nincs kocsi, nem tud­nak kijönni. (Mintha csak autóval lehetne Gyarmatra jönni.) Végső elkeseredésem­ben csak annyit kérdeztem: mondjátok meg végre, kihez forduljak ebben az ügyben? Ilyenkor az épületen dolgozó munkások azt hihetik, hogy nem intézkedtem. Pedig amint a példa mutatja, az egyik munkás a másiktól vette ei a több pénzt- Hogyan oldottuk meg ezt a problémát? Mivel az épületen két műszakban folyik a munka, hogy ne le­gyen nagy a kiesés, beállítot­tunk egy kisebb gépet. Az ütemtervet viszont nem tudtuk tartani. Egy pillanatra abbahagyja, sóhajt egyet, rám néz, majd kisvártatva, így folytatja: — sajnos, nem rendszeres a kap­csolat a központtal. Jó len­ne, ha a műszaki osztály ve­zetője és a terület ügyintéző­je egy hónapban egyszer vé­gigjárná velem és az építés- vezetőkkel a kijelölt munká­kat. E közben megbeszélhet­nénk a hosszabb távra szóló elképzeléseket, tennivalókat, [iy módon céltudatosabbá vál­na a munkánk jobban kiüt­köznének gyengeségeink is. Nem haragudnék meg, ha időnként az igazgató és a fő­mérnök is maga nyéllé ven­ne, és a helyszínen győződne meg arról, milyen módszerek­kel dolgozunk. Biztos tudná­nak olyat mondani, ami se­gítséget adna viszont ők is jobban érzékelnék a valósá­got. Nem az e’keseredés szól belőlem, még csak eszembe sem jut, hogy másfelé kacsint­gassak. Ha akartam volna, már éltem volna a lehetősé­gekkel. — Volt-e olyan időszak, amikor úgy érezte, jó a kap­csolat a központtal? — Amikor a termelési osz­tályhoz tartoztunk. Perényi László, a mostani főmérnö­künk volt akkor a vezetője. Szerettünk hozzá menni, jól összefogta a kollektívát, pedig megkaptuk a magunkét. ha valamit rosszul csináltunk- Igaz akkor az osztály 12 fő­ből állt, most pedig 5-ből. Ha­táskörébe tartoztak mindazok az osztályok, akikkel nekünk a napi munkánk során kap­csolatunk volt. — Ha már a szervezési kér­dések is szóba kerültek, meg­kérdeztem. mit vár az új szer­vezési elképzelésektől? Vissza­kérdez: Amit tavaly elkezd­tek és abbahagytak, vagy a legú jabbakról ? — Az utóbbiról. — Ügv látom erősíteni kí­vánják a központ szerepét. Nem névtábiacseréről van szó. Az új elképzelés szerint szakosodik a technológia. ’Mi ebben a láncban középső he­lyet foglalunk el Csak a szer­kezetépítéssel foglalkozunk, ezért leszünk felelősek. Ezzel a módszerrel jobban meg le­het majd állapítani, ki, ho­gyan végezte a munkáját, ki­nél, milyen a felelősségérzet. Van benne ami nem tetszik, de a rám háruló feladatokat becsületesen elvégzem. gy cselekedett eddig is. Tanúsítja a két Kiváló dolgozó oklevél, egy jelvény, a Kiváló újító ezüst 'okozat, a Balassagyarmaton társadalmi munkáért kapott két aranyérem, valamint a Munka Érdemrend bronz fokozata. S talán később a szakma rang­ját elismerő Építőipar kivá’ó dolgozója kitüntetést is átve­heti- Még akkor [is, ha az ügy érdekében továbbra is megfele'ő alapossággal „kel­lemetlenkedik” V. K. I NÓGRÁD — 1977. március 22., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom