Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
Onnepség Angyalföldön a munkásőrség megalakulásának 20. éufordulöja alkalmából Kádár János nyújtotta át a Vörös Csillag Érdemrendet a Kilián György Munkakör-zászlóaljnak Ezekben a hetekben szerte az országban ünnepi egységgyűléseket tartanak a munkásőrök a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Ennek keretében került sor szerdán arra a központi ünnepi gyűlésre Angyalföldön, ahol első ízben adták át rhunkásőr-zászlóaljnak az Elnöki Tanács által odaítélt Vörös Csillag Érdemren- det. Acélszürke egyenruhások, munkásőrök töltötték meg zsúfolásig a Láng Gépgyár ka- zánműhelyé’nek hatalmas csarnokát. Feszes vigyázzban álló soraik között hozták be a Xilí. kerületi Kilián György Zászlóalj csapatzászlaját, majd — díszjel után — a résztvevők nagy tapsa közepette foglalta el helyét az elnökség: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságé-, nak titkára,1 Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára. Benkei András belügyminiszter és Czineqe Lajos vezérezredes, honvédelmi mi-_ niszter, az MSZMP KB tagjai. Az elnökség tagja volt F. F. Krii'da vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet párt-, társadalmi és tömeg- szervezeteink számos vezetője, a társ fegyveres erők és testületek képviselői, munkában és kiképzésben egyaránt kiváló munkásőrök. Cseszák Sándor zászlóalj- parancsnok jelentést tett Kádár Jánosnak, aki üdvözölte az ünneplő munkásőröket. Elhangzott a Himnusz, munkásdalokat énekelt a testület központi férfikórusa, majd Kovács Károlynak, a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának elnöki megnyitójával megkezdődött az' ünnepi gyűlés. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka beszédében emlékeztetett a két évtized jelentősebb állomásaira, s hangsúlyozta: jelenthetjük a pártnak és a népnek, hogy munkásőreink cselekvő részesei pártunk politikája megvalósításának, készen állnak, hogy bármilyen körülmények között védelmezzék népünk hatalmát, szocialista hazánkat. Az angyalföldi- munkásőrök egysége húsz esztendeje az elsők között alakult meg. a zászlóalj első két százada a Láng Gépgyár, a Magyar Acélárugyár, az Acélöntő és Csőgyár, a Hajó- és Darugyár munkásaiból ' szerveződött. Példás helytállásuk bizonyítéka, hogy több mint hatszázan rendelkeznek Kiváló dolgozó jelvénnyel. Soraikban az alapítók, a veteránok ma is a forradalmi hagyományok hordozói, közülük huszonketten a Szocialista Hazáért Érdemrend, Harmincegyen a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérem tulajdonosai. Angyalföld kommunistái, köztük a munkásőrök méltó örököse, folytatói elődeik forradalmi harcának. Papp Árpád végezetül hangoztatta, hogy a , kiképzési eredmények állandó fejlesztésével, a szolgálati teendők mind tökéletesebb ellátásával, a harckészség növelésével, a kommunista nevelés egyre hatékonyabbá tételével, példás helytállással a termelőmunkában, a közéletben szolgálják a jövőben is azt a bizalmat, amelyet pártunktól, munkásosztályunktól, népünktől kaptak. Bejelentette: az Elnöki Tanács a harckiképzésben, a honvédelmi nevelő munkában, valamint a társadalmi megmozdulásak- ban tanúsított példamutató tevékenysége elismeréséül a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta a zászlóaljnak. Bensőséges percek következtek: a magas kitüntetést Kádár János a csapatzászlóra tűzte. Ezt követően Papp Árpád és Katona, Imre szolgálati érdemrendet nyújtott át kilenc- venegy munkásőrnek, a húsz éve szolgálatot teljesítő alapítóknak, akik akkor öltötték magukra az egyenruhát, amikor szocialista vívmányainkat a néphatalommal szembeszegülő ellenforradalom fenyegette. Hagyományosan szép aktus következett, egy idős munkásőr, Bertalan Miklós, jelképesen ezekkel a szavakkal adta át a fegyvert egy most esküt tett fiatal munkásőrnek, Sipos Lászlónak: — Az alapítók lassan elbúcsúznak az önként vállalt fegyveres szolgálattól, az egység mégis fiatal, forradalmi marad, mert sorait az új nemzedék legjobbjai gyarapítják. Nagy taps fogadta az eskütételt követő elnöki bejelentést: Kádár János emelkedőt szólásra! Kádár János besscde proletárjai. eqvosüJjetek! NOGRAD AZ MSZMP HÓGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVF 34. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1977 FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK Napirenden az ifjúsági sportmozgalom Élést tartott a KISZ, központi bizottsága A KISZ központi bizottsága szerdán ülést tartott dr. Mr róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ kb első titkárának elnökletével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Bisz- ku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter és Beckl Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Az ülésen megtárgyalták Fejti Györgynek, a KISZ kb titkárának előterjesztésében az ifjúsági tömegsport és turizmus helyzetéről szóló jelentést, valamint azt a javaslatot, amely a KISZ feladatait határozza meg az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalomban és az ifjúsági turizmus fejlesztésében. A KISZ kb megállapította: az utóbbi esztendőkben előtérbe került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye. A párt-, állami szervek, társadalmi szervezetek döntései és tevékenysége nyomán számos olyan intézkedés született, amely elősegítette az iskolai testnevelés, az ifjúsági tömegsport feltételeinek javítását. •Az utóbbi két évben — társadalmi, összefogással — mintegy 270 tornaszoba, tornaterem, több száz iskolai sportudvar és 14 uszoda épült. Kialakult a diáksport új szervezete. nőtt az MHSZ tömegversenyein, valamint a turizmusban részvevő fiatalok száma. Tavaly 64 100 fiatal vett részt belföldi üdülésen, táborozáson. Az eredmények, a fejlődés ellenére az ifjúsági tömegsport és az iskolai testnevelés még .mindig nem kap társadalmi jelentőségének megfelelő figyelmet, az egyéni és a társadalmi szemlélet további formálására van szükség. A sportolás személyi, tárgyi és anyagi feltételei ma is jórészt a minőségi, a versenysportot szolgálják. A KISZ-es sportmunkát is javítani kell: a tapasztalatok szerint ugyanis a szervezetek egy része nem ismerte fel az ifjúsági tömegsport fontosságát, figyelmen kívül hagyja a sport személyiség- és közösségformáló erejét. A KISZ IX. kongresszusa jelentőségének megfelelően foglalkozott az Ifjúság sportolásával, és állást foglalt az Főzett ifjúságért tömegsportakciónak átfogó tömigsport- mozgaiommá fejlesztése, valamint a dolgozó és a tanuló fiatalokat egyaránt mozgósító turisztikai rendszer kialakítása mellett. A KISZ központi bizottsága határozatában hangsúlyozza: az ifjúsági szövetség politikai felelősségéből adódóan részese annak a társadalmi munkamegosztásnak, gmely az ifjúság testnevelését és tomeg- sportját hivatott fejleszteni. A KISZ fontos feladata a szemléletformálás, annak megértetése, hogy a testnevelés, a tömegsport, a turisztika fellendítése személyes érdekünk és nemzeti ügyünk. Részt vesz az iskolai testnevelés leli ételeinek javításában: a 6—26 éves korú fiatalokat átfogó. ?z ifjúsági tömegsport minden formáját magában foglaló Edzett ifjúságért tömegsport mozgalom kialakításában, irányításában, működtetésében, céljainak valóra váltásában. A KlSZ-szervezetek feladata, hogy akcióprogramiaikoan fogalmazzák meg a tömegsportmozgalommal kapcsolatos tennivalóikat, adjanak ezzel összefüggő, egyéni megbízatásokat, a KISZ-tagok munkájának megítélésénél térjenek <i ezek értékelésére is. Törekvésük, hogy minél több KISZ-en kívüli fiatalt nyerjenek meg a tömegsportmozgalomban való részvételre, a KISZ-tagok pedig kötelességüknek tekintik a részvételt. A tömegsport- mozgalom a KISZ mozgalmi évéhez igazodik: 1977. tavaszán hirdetik meg. A Magyar Szocialista Mim- káspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a gyűlés résztvevőit, gratulált a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Kilián György Zászlóaljnak, a Szolgálati Érdemérmet ^ / kapott munkásőröknek, kö- Jliinlékejíés az alapításra szöntötte a munkásőrséget, annak valamennyi egységét, egész állományát megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Külön köszöntötte a munkásőrség megalapítóit, azokat a munkásőröket, akik két évtizede szolgálatot teljesítenek, valamint azokat a fiatalokat, akik az idősebb nemzedékek nyomába lépnek. Emlékeztetett a munkásőrség megalakulásának Két évtizeddel ezelőtti körülményeire. Azokra a napokra, amikor Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A kitüntetéseket február 9-én az Országház Munkáesy- termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a munkásőrségben kifejtett tevékenységük elismeréséül több munkásőrnek kitüntetést adományozott. Az Elnöki Tanács a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetésben részesítette — többi között — Calicza János salgótarjáni munkásőrt. A kitüntetéseket szerdán a Parlament. Munkácsy-termé- ben Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A többi között hangsúlyozta, hogy alapvetően két forrása van annak a tiszteletnek, megbecsülésnek és bizalomnak, amelyet munkásőrségünk nemcsak pártunk, kormányunk, hanem társadalmunk és egész népünk részéről osztatlanul élvez. Az egyik: a köz ügyének önzetlen és szerény szolgálata. A másik pedig: a magasztos cél, e tevékenység tartalma, az eszme, amelynek szolgálatában a tevékenység megvalósul. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Papp Árpád vezérőrnagy. a munkásőrség országos parancsnoka és Jakab Sándor az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai. Az ünnepséget követően az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. (MTI) a part mvo szavára a munkások, a parasztok, az értelmiségiek tízezrei fogtak fegyvert a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének, a munkás- osztály, a dolgozó nép hatalmának védelmében a magyar nép minden rendű és rangú ellenségével szemben. A munkásőrség megalapítása — mint mondotta — döntő és szocialista jellegű elhatározás volt, mert azt a célt szolgálta, hogy fegyverrel és munkával védjük vívmányainkat, szolgáljuk hazánkat. Rámutatott, hogy a munkásőrség kötelékébe tartozó kommunisták és pártom- kívüliek, kétkezi és szellemi dolgozók, férfiak és nők 70 százaléka fizikai dolgozó, 80 százaléka szocialista brigádtag. Elmondható, hogy akik munkásőrként, önként vállalták a szolgálatot, a szocializmus öntudatos hívei, építői, védelmezői. A munkásőrség szocialista rendszerünk intézménye és büszkesége, teljes mértékben megfelel annak a bizalomnak, amely létrehozta. A fegyveres erők megbecsült tagja, a magyar munkásosztály, a dolgozó magyar nép forradalmi tradí(Folytatát a 2. oldalon) Magyar kulturális napok megnyílója Kubában Ünnepi műsor a Garcia Lorca Színházban Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: Pozsgay Imre magyar és Armando Hart kubai kulturális miniszter megnyitójával Havannában ünnepélyesen megkezdődött a magyar kultúra napjainak eseménysorozata. Az ünnepi díszbe öltözött Garcia Lorca Színházban a megnyitón —, amelyet ünnepi műsor követett — beszédet mondott mindkét ország kulturális minisztere. Az elnökségben ott voltak Belarmino Castilla kubai miniszterelnökhelyettes, a magyar küldöttség tagjai, valamint a Kubai Kulturális Minisztérium vezető tisztségviselői.; Megnyitó beszédében Armando Hart méltatta a magyar kultúrának azt a haladó szerepét, amelyet a különböző történelmi korokban az idegen elnyomás elleni harcban betöltött. Az ’ irodalomból vett példaként Petőfi Sándor és Ady Endre forradalmi líráját emelte ki. Méltatta annak a küzdelemnek a jelentőségét, amelyet a magyar kultúra képviselői a Tanácsköztársaság alatt és a fasizmus elleni harcban folytattak. A kultúra — mondotta — a szocializmus győzelme óta Magyarországon nemzeti kincsesé vált. A szocializmus építése a kultúra szabadságát teremtette meg, ami annyit jelent, hogy annak gyümölcseit az egész nép élvezi — mondotta. i Válaszában Pozsgay Imre kulturális miniszter elmondta: e napojc egy hazánkhoz igen közelálló, rokonszenves Szakmunka*lanülők versenye Ki tud többet a Szovjetunióról ? A megyei szakmunkástanuló napok keretében szerdán vetélkedőt tartottak Nagybátony- ban Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel. A Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézetben a megye hat intézetében legjobban szerepelt tíz csapat mérte össze tudását. Az iskolai elődöntőkből tovább jutott négyfős kollektíváknak a Szovjetunió gazdasági, politikai, kulturális életében, sporteredményeiben való jártasságot kellett bizonyítani. Az országos vetélkedő szabályzata értelmében á felkészülés legfőbb forrása a Szovjetunió című folyóirat volt. Az izgalmas játék előtt filmvetítéssel nyújtottak ízelítőt a- szovjet/fiatalok életéből, mutatták be az ismertebb nevezetességeket. Fiatalos hangulat mellett, ádáz küzdelemben válaszoltak a játékosok a villámkérdésekre, keresték a hibás szövegben az oda nem illő részeket. Egy másik feladat szerint, képzőművészeti alkotást, műémléket kellett felismerni, ehhez fűztek kommentárt a vetélkedő diákok. Mind a tíz csapat a Szovjetunió egy-egy köztársaságának a nevét viselte a játékban, ,.névadójukhoz” is kapcsolódott egy feladat megoldása. A nagy érdeklődéssel kísért játékból a salgótarjáni Egészségügyi Szakközépiskola csapata került ki győztesen, másodikok a 211-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói lettek. „Dobogóra” került még a házigazdákat képviselő csapat. A negyedik, illetve az ötödik helyet a salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátóipa í Szakmunkásképző Iskola, valamint a balassagyarmati 217- es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet szerezte meg. Az első öt csapat oklevelet és tárgyjutalmat kapott, ők képviselik a megyei döntőn a szakmunkástanulókat. A sikeres vetélkedő után a házigazdák, a KlSZ-szerve- zet rendezésében táncos klubdélutánra hívták meg a Ki 'tud többet a Szovjetunióról í vetélkedő résztvevőit. nép földjén kezdődnek meg. Olyan országban, amely végigjárta a forradalom iskoláját. A közös forradalmi tapasztalat, valamint a két ország képviselői közötti személyes kapcsolatok alapján mélyült el az a barátság, amely Kuba és Magyarország között kialakult. A magyar kulturális miniszter kiemelte: a kulturális napok rendezvénysorozatával nem csak az a cél, hogy az egyedi alkalomhoz kapcsolva ismertessük meg hazánk kulturális eredményeit, hanem az is, hogy ezt az ismerkedést a hétköznapokra is kiterjesszük. Magyarország — hangsúlyozta — hasonló szeretettel várja a kubai művészeket, a kulturális élet képviselőit. A megnyitó beszédet követő ünnepi műsorban — a Kubai Szimfonikus Zenekar előadásában — Németh Gyula karmester vezényletével először Erkel Hunyadi László című operájának nyitánya csendült fel. A fegyelmezett átéléssel interpretált nyitószámot követően Kalmár Magda és Gáti István Puccini- és Verdi-áriákat mutatott be, Kovács Dénes hegedűművész és Falvai Sándor zongoraművész előadásában pedig Mozart-, - illetve Liszt-kompozíciók szólaltak meg. Az ünnepi műsort a Pécsi Balett együttesének Kodály Zoltán művére koreografált Felszállott a páva című kompozíciója zárta. Szerdán számos vidéki városban lépnek fel a magyar együttesek és szólisták. Pozsgay Imre kulturális miniszter egyidejűleg megkezdte tárgyalásait kubai partnerével Armando Harttal, a két ország közötti kulturális kapcsolatok szélesítéséről. *
