Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

Kádár János beszéde '» tFolytatás az l. oldalról) cióit őrzi, a hazafias és inter­nacionalista nevelés, a kom­munista nevelés iskolája, nem párthadsereg, hanem a mun­kásosztály osztályszervezete, a magyar nép fegyveres testüle­té. Keiirt- lel ilat A munkásőrség tagjai tiszta le kiismerettei állhatnak a nép elé. A testület megoldotta es megoldja kettős feladatát:' védi a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét és tevéke­nyen részt- vesz a szocialista építúmunkában. A páht, a nép elismeri a munkásőrség érdemeit. A Központi Bizott­ság első titkára köszönetét mondott a munkásőrségben szolgálatot teljesítő pártta­goknak, a testület minden tagjának a becsületes helytál­lásért. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrség feladata váltív- zatlan és a bizalom továbbra is kötelezi. Ugyanazzal az ál­dozatkészséggel kell továbbra is helytállniok. amilyennel eddig teljesítettéit kötelezett­ségeiket. A Központi Bizottság első titkára biztosította a munkásőrséget arról, hogy to­vábbra is számíthat minden támogatásra. Kifejezte a Köz-' ponti Bizottság mély meggyő­ződését, hogy a munkásőrség a jövőben is méltó lesz a bi­zalomra és megoldja feladata­it. Kádár János részletesen be­szélt jelenlegi belpolitikai helyzetünkről. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt fő politikai irány­vonala — amelyet a Közpon­ti Bizottság 1956. decemberi határozata fogalmazott meg, s amely többek között a mun­kásőrség megalakulását is le­hetővé tette — kiállta az idő próbáját; ma is él, érvényes és érvényes lesz. Ennek a lé­nyege a marxizmus—leniniz- mus tanításainak alkotó al­kalmazása, a tömegekkel való szoros együttműködés, mind a dogmatikus, szektás, álbalolda­li. mind1 a revizionista, oppor­tunista, megalkuvó irányzatok elleni harc, a munkásosztály, a nép hatalmának, a szocia­lizmus vívmányainak védelme mindenfajta ellenséggel szem­ben. Bár változnak a körül­mények és a feladatok, a párt 20 év óta lényegét tekintve ezt a fő politikai irányvonalat kö­veti, ezt erősítették meg a párt egymást követő kongresszusai, legutóbb az 1975. tavaszán tartott XI. kongresszusa. Ba­rátaink és ellenségeink egy­aránt tudják, jelentette ki, hogy mi mindig osztályállás­ponton, a szocializmus állás­pontján álltunk és állunk a jövőben is: a 20 éve követett úton haladunk tovább. Részletesen szólt az 1976. év eredményeiről és az 1977. évi feladatokról, a gazdasági és kulturális építőmunká­ról. Rámutatott, hogy a na­gyon nehéz körülmények mi­att a népgazdasági terv né­hány fő mutatóját nem értük ugyan el, de jó irányban hala­dunk. Éppen a mostoha időjá­rási viszonyok, a szamunkra kedvezőtlen nemzetközi gaz­dasági viszonyok emelik mun­kánk értékét és tölthetnek el bizakodással. Nagy feladatok állnak azon­ban még előttünk, s az egész népnek össze kell fognia, min» denkinek tehetsége legjavát kell adnia ahhoz, hogy cél­jainkat elérjük Még sok a tennivalónk a népgazdasági egyensúly biztosításában, a munkaidő jobb kihasználása, a hatékonyság, a gazdaságosság növelése, a minőség, a ter­mékszerkezet javítása terén. Az 1977. évi terv végrehajtá­sa jól indult. Terveink feszí­tettek, de reálisak, a terve­zett ,fejlődési ütem a lehetősé­geinknek megfelel, s a terv végrehajtásához minden po­tenciális feltétellel rendelke­zünk. Népünk politikailag egységes, társadalmunk szi­lárd, a dolgozók tettrekészek és bizakodók, s számíthatunk a szocialista országok gazda­sági együttműködésében' rejlő lehetőségekre.. Harcban juthatunk tovább Rámutatott, hogy hazai épí­tőmunkánk eredményei adják meg a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyét, növe­lik szavának súlyát a béke, a haladás ügyében. Részletesen szólt a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről. Hangsúlyozta, hogy bi­zakodva ítéljük meg a nem­zetközi * helyzet alakulását, mert a haladás erői előretör­nek; a Szovjetunió, a szocia­lista országok, a szocializmus pozíciói erősödnek. Mélyül és szélesedik a nemzetközi mun­kásmozgalom harca a kapita­lizmus ellen a haladásért. A felszabadulásukért, a függet­lenségükért küzdő népek an- tiimperialista harca új sikere- 'ket eredményez Az enyhülés mindinkább tért hódít, norma­lizálódnak és erősödnek gz ál­lamok közötti kapcsolatok. Az enyhülésért vívott harcban történelmi jelentőségű ese­mény volt a helsinki tanács­kozás. Harcban jutottunk el a tanácskozáshoz, s harcban jut­hatunk tovább. Az enyhülés­ért továbbra is meg kell küz­deni, mert a kapitalizmus el­húzódó válságban van, a ha­diipari monopóliumok erősí­tik harcukat a profitért, a válság terheit a tömegekre akarják hárítani. A reakció, hogy elterelje a figyelmet a belső bajokról, fokozza táma­dásait a szocialista országok ellen. Mi azonban bízunk erőnk­ben, mert a történelem me­netét a szocializmus, a hala­dás, a béke erői határozzák meg, azok az állandóan ható tényezők, amelyek mindin­kább befolyásolják az emberi­ség sorsának alakulását. Mi folytatjuk eddigi külpolitikán­kat, szövetségben a Szovjet­unióval, a szocialista országok­kal, a haladás, a béke erőivel. A nemzetközi helyzetet reáli­san, józanul megítélő politikai tényezőkkel együttműködünk, azért szállunk síkra, hogy to­vább erősödjék a békés egy­más mellett élés szelleme. Népünk békét akar és támo­gatja ezt a külpolitikai vo­nalunkat. Magasabb fokon A Központi Bizottság első titkára szólt arról, hqgy 20 éves munkánk, harcunk ered­ményeképpen a magyar nép a szocializmus fejlődésének magasabb fokára lépett. Pár­tunk, népünk történelmi har­cokban megedződött, állam­polgáraink szocialista öntu­data erősödött. Ez Kifejező­dik a most ünnepelt munkás­őrség heytállásában, a széles­körű szocialista brigádmozga­lomban és a szocialista rnun- kaversenyben is. Ennek ki­emelkedő és meggyőzően szép példája éppen az a verseny, amely a Csepel Vas- és Fém­művek szocialista brigádjai­nak kezdeményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának meg­ünneplésére indult. E nagy­szerű versenymozgalom, ame­lyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs is üdvözölt, nemcsak hazánkban, hanem más szo­ciálisa országokban is nagy és mély visszhangot keltett, egyre több követőre talál. Né­pünk így is kifejezésre kí­vánja juttatni a Szovjetunió népei iránti barátságát. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatvan évvel ezelőt­ti győzelmének napja nálunk is állami ünnep, saját ünne­pünkként köszöntjük a vi­lágtörténelem e nagy ese­ményének évfordulóját. Azt kívánjuk, hogy az idei eszten­dő is új, gazdag és nagy si­kereket hozzon a Szovjetunió népeinek. Még egyszer szívből min­den jót kívánok a húszesz­tendős magyar munkásőrség parancsnokainak, egész sze­mélyi állományának. S a ju­bileum alkalmából Központi Bizottságunk nevében is kö­szöntőm harcedzett munkás- osztályunkat, szocializmust építő népünket, amely — sok kiemelkedő vívmánya /al együtt — létrehozta nagyszerű munkásőrségünket és a továb­biakban is megad minden tá­mogatást hivatása betöbésé^ hez — fejezte be hosszan tartó nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. A munkásőrök központi ün­nepi gyűlése Kovács Károly elnöki zárszavával és az In- ternacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Szojuz - 24 — Szál jut—5 Végrehajtottak Fazekas László, az MTI tu­dósítója jelenti: Végrehajtották a hétfőn es­te felbocsátott Szojuz—24 szovjet űrhajó és a nyolc hó­napja Föld körüli pályán ke­ringő Szaljut—5 űrállomás összekapcsolását. A közelítés és összekapcso­lás műveletei két szakaszban zajlottak le. A Szojuz—24 a Földhöz képest „alacsonyab­ban” fekvő pályáról indult a Szaljut—5 félé. Automatikus irányítás segítségével mintegy száz méterre megközelítette az űrállomást, majd miután a Szaljut—5 helyzetét jelző fé­nyek jól láthatóvá váltak, Gorbatko parancsnok és Glaz­kov fedélzeti mérnök kézi irá­nyításra tért át. Tizennégy, egyenként tíz ki­ló tolóerőt kifejtő hajtóművel manőverezve közelítették baeg az űrállomást, s a földi irá­nyítóközpont véleménye sze­rint rendkívül pontosan, üt­közésmentesen hajtották vég­re a dokkolást. A találkozás után rögzítették az összekap­csoló szerkezetet, s összekötöt­ték ' egymással az űrhajó és az űrállomás elektromos hálóza­tát. Gorbatko és Glazkov meg­kezdték az átköltözést az űr­állomásra. A Szojuz—24 — Szaljut—5 űrlaboratórium a programnak megfelelően foly­tatja útját. Viktor Gorbatko parancsnok és Jurij Glazkov fedélzeti mér­nök, a Szojuz—24 utasai szer­dán reggel átköltöztek a Szal­jut—5 űrállomásra. Az űrállo­más fedélzetén hozzáláttak a repülési programban kijelölt feladatok elvégzéséhez, azok­nak a kutatásoknak és kísérle­teknek folytatásához, amelye­ket Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szaljut—5 első le­génysége kezdett meg. A két űrhajós tanulmányoz­ni fogja a Föld felszínéit és az atmoszférát, technológiai kí­sérleteket és orvosbiológiai ku­tatásokat végeznek, s kipró­bálják az űrállomás fedélzeti rendszereit és berendezéseit. Carier sajtóértekezlete SALT — „Emberi jogok — Energiaügyek n Beltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Carter amerikai elnök ked­di sajtóértekezletén javasol­ta: mielőbb írják alá a Szov­jetunióval az újabb SALT- megállapodást. A hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásának még nyitott kér­déseit, így az amerikai „Cir­káló” szárnyasrakéta és a szovjet „Backfire’’ bombázó ügyét későbbi egyezményben lehetne rendezni — jelentette ki Carter, fenntartva ily mó­don Washington indokolat­lan „kiegyensúlyozási” igé­nyeit a két, teljesen különbö­ző fegyverrendszer vonatko­zásában. Carter megemlítette, hogy mindkét hatalom tehet egyol­dalú kezdeményezéseket a fegyverkezés korlátozására, bár a legtöbb esetben kétol­dalú tárgyalásokra kerül majd sor. Amerikai elképzelés sze­rint például kölcsönösen táJ jékoztathatnák egymást in­terkontinentális rakéták bár­milyen' kísérleti indításáról, valamint felhagyhatnának a mozgó indítóállású harcásza­ti rakéták fejlesztésével. Az elnök, aki ugyanaznap tárgyalt először a washingto­ni kínai összekötő iroda ve­zetőjével, közölte: tudomása szerint „a kínai kormány meg szeretné szüntetni a nuk­leáris fegyverektől való füg­gőséget.” (Kína ismeretesen nem csat­lakozott egyetlen atomfegy­ver-korlátozási megállapo­dáshoz sem és rendszeresen vé­gez atomfegyver-kísérleteket a légkörben is — a tud. megj.) Carter a továbbiakban — kérdésekre válaszolva — meg­ismételte korábbi álláspontját: fel kíván lépni az „emberi jogok kérdésében”, mind a Szovjetunió, mind más orszá­gok vonatkozásában. Carter, cáfolva amerikai kormánykörök korábbi közlé­seit, kijelentette: nincs még végleges döntés arról, áten­gednek-e Izraelnek a nagyha­tású új bombákból (amelyek föld alatti fedezékekben is kioltják az életet.) Az elnök újólag óvott az energiapazarlástól és figyel­meztetett: az Egyesült Álla­mok az utóbbi két hónapban olajszükségletének már több NÓQRÁD — 1977. február 10., csütörtök ] ­mint a felét fedezte behozatal­ból. Carter áprilisra t hosszú távú energiatervet ígért. Az elnök beiktatása óta tartott első, félórás sajtóér­tekezletén közölte: a jövőben legalább havonta kétszer ta­lálkozik a sajtóval. James Carter az Egyesült Államok elnökévé történt be­iktatása óta tartott első saj­tóértekezletén mindenek­előtt . külpolitikai kérdéseket érintett. Ezen belül hagy fi­gyelmet szentelt a stratégiai fegyverek korlátozásáról a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásoknak. — Ha mi és a Szovjetunió meg tudjuk állítani a fegy­verzet jelenlegi növekedését később pedig el tudjuk érni jelentős csökkentését, akkor úgy hiszem, más országokat is felszólíthatunk arra, hogv csatlakozzanak hozzánk — jelentette ki Carter. Az ame­rikai elnök kifejtette, hogy végső célként a nukleáris fegyverek teljes felszámolásá­nak híve. Belső kérdéseset érintve kijelentette, hogy az Egyesült Államokban a mun­kanélküliség csökkentésére javasolt intézkedések korlá­tozott volta „kiábrándulást’’ kelt. Diplomáciai kapcsolat a Szovjetunió es Spanyolország között Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere és Marcelino Oreja Aguirre spa­nyol külügyminiszter sózott lezájlott jegyzékváltás ered­ményeképpen megállapodás jött létre, amelynek érteimé­ben: a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­mánya és Spanyolország kor­mánya megállapodott a óban, hogy 1977. február 9-től dip­lomáciai kapcsolatot létesíte­nek a két ország között és nagykövetségi szinten diplo­máciai képviseletet cserélnek. . A Szovjetunió és Spanyolor­szág kapcsolataikat a békés egymás mellett élés elvei alapján, az ENSZ alapokmá­nyának megfelelően és az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten elért meg­állapodás szellemében fejlesz­tik. ' A két fél kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Szov­jetunió és Spanyolország dip­lomáciai kapcsolatainak meg­teremtése elősegíti majd az együttműködés további fej­lődését, politikai, kereskedel­mi, gazdasági, kulturális és egyéb területeken, a szovjet és a spanyol nép javára, Európa és a világ békéje és biztonsá­ga megszilárdításának’ érdeké­ben. (MTI) Diplomáciai kapcsolatok hazánk és Spanyolország között A Magyar Népköztársaság szág között, nagyköveti szin- és Spanyolország kormánya ten. Az erről szóló jegyzéket elhatározta diplomáciai kap- 1977. február 9-én cseréltélfl csolatok létesítését a két or- ki Madridban. (MTI) Közel-keleti jelentés Waldheimet Izraelbe várják Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő kedden — az ország történelmében először — egy­idejűleg fogadta a két nagy vallási közösség, az iszjám és a kopt keresztény egyház ve­zetőit. E találkozó — az AFP szerint — beilleszkedik azok­nak a konzultációknak ke­retébe, amelyeket Szadat „a közvélemény megnyugtatásá­ra” és a csütörtökön népsza­vazásra bocsátandó intézkedé­sek „indokolt voltának alátá­masztására” folytat. Az egyiptomi államfő az egyházi vezetőkkel tartott megbeszélésén újból a „kom­munistákra” igyekezett há­rítani a felelősséget a januári tömegmegmozdulásokért. Je­lezte, hogy a jövő évtől kezd­ve Egyiptomban kötelező lesz az iskolai vallásoktatás, majd vendégei megnyugtatására hangsúlyozta: „Egyiptom min­denkié, az egyenjogúság alap­ján a mohamedánoké csak­úgy, mint a keresztényeké”. X Anvar Szadat kedden este Felix Houphouet-Boigny-nek, az Elefántcsontpart Köztársa­ság einökénes különmegbí- zottját fogadta A megvitatott témákról semmit sem közöl­tek. X Az Egyiptomi Centrumpárt (kormánypárt) kedden este Kairóban kiadott hivatalos közleményében „telies támo­gatásáról” biztosította a Sza­dat államfő javasolta rendkí­vüli intézkedéseket, amelye­ket csütörtökön bocsátanak népszavazásra. Rendszabályok „a bújtoga- tókkal és szabotörökkel” szem­ben a legsúlyosabb büntetések, így halálbüntetés kiszabását tennék lehetővé. X s Gaafar Nimeri szudáni ál­lamfő feloszlatta a kormányt — közölte kedden az elnöki hivatal sajtószolgálata. A szűkszavú közlemény sze­rint a kormány feloszlatása nyomon követi az ország egyetlen pártjának, a Szudáni Szocialista Uniónak a múlt héten tartott II. kongresz- szusát, amely „meghatározta a különböző szektorokban köve­tendő új politika alapjait”. Az új végrehajtó testület megalakulásáig .Szajed Rasid Altaher Baki miniszterelnök és a feloszlatott kormánytag­jai látják el a folyóügyeket. X Az izraeli parlament külügyi és hadügyi bizottsága keddeti Jichak Rabin kormányfő el­nökletével tartott rendkívüli ülésén áttekintette Izrael és az Egyesült Államok kapcso­latainak alakulását, s foglal­kozott az arabközi biztonsági erők — főként Szíriái kato­nákból álló — alakulatainak dél-libanoni állomásoztatásá­val. X Slomo Avineri professzor az izraeli külügyminisztérium főigazgatója kedden este meg­erősítette, hogy Izrael csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. és 338. számú határozata alapján hajlandó részt venni a genfi közel-keleti konferen­cián. E határozatok — mint ismeretes — nem intézkednek a PFSZ-nek a konferencián való részvételéről. „A legnagyobb érdeklődés­sel fogjuk meghallgatni Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtit­kárának mondanivalóját — folytatta Avineri —, s készek vagyunk tanulmányozni min­den kompromisszumos javasla­tot, de csak azzal a feltétel­lel, hogy az beilleszkedik a Biztonsági Tanács. említett ha­tározatainak keretébe”. X Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára — aki kedden öt arab országot és Izraelt érintő lá­togató körútja során Amman- ba érkezett — Mudar Badran jordániai külügyminiszterrel I 'Italában a közel-keleti hely­eiről, különösen pedig a gen­fi békekonferencia felújításá­ról tárgyalt. • Bídran az eszmecserén ki­jelentette: Jordánia támogatja a genfi konferencia újbóli ösz- szehívását és részt vesz az ér­tekezleten. Hangsúlyozta, a Palesztina! Felszabadítási Szervezetnek képviseltetnie kell magát Genfben. X Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere szer­dán Damaszkuszban megkezd­te tárgyalásait Abdel Halim Khaddam Szíriái külügymi­niszterrel. A megbeszélések legfontosabb napirendi pont­jai: a közel-ke'eti konfliktus, az arab államok és Nyugat- Európa ^viszonya az NSZK és Szíria kapcsolatai. A szíriai—nyugatnémet tár­gyalásokon nagy súllyal sze­repelnek a gazdasági kérdések is. Az NSZK 1974-tól 1976-ig mintegyMSO millió márka tő­kesegélyt folyósított Szíriá­nak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom