Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Jügtaí^ Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP' NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIII. ÉVF 37. SZÁM ARA: 1 FORINT 1977 FEBRUAR 13.. VASÁRNAP A brigádok 60 százaléka már csatlakozóit Nagy visszhangra talált Nógrádiban a csepeliek felhívása Szinte még csak néhány nappal ezelőtt hangzott el a Csepel Vas- és Fémművek egyik szocialista brigádjának felhívása, hogy kimagasló munkaeredményekke’. ünne­peljük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulóját, s a kezdeményezés máris — az ország határain túl is — nagy visszhangot váltott ki. Mind több azon szocialis­ta brigádoknak a száma, akik pótfelajánlást tettek vállalásaikban egyidejű­leg csatlakozásukat is be­jelentve a csepeliek kez­deményezéséh ez. Tegnapig a megyében mű­ködő mintegy 3200 szocialista brigád közül — amikben több mint 35 ezer dolgozó te­vékenykedik —. hatvan szá­zalékuk tette meg vállalását, s valamennyi jelezte csatlako­zási szándékát, a csepeli fel­híváshoz. A megye ipari üze­mei közül a többi között a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, a Bányagépgyár, a Ba­lassagyarmati Fémipari Vál­lalat, a Salgótarjáni Ruhagyár, az Ipoly Bútorgyár, az öt­vözetgyár, a síküveggyár és a Nógrád' megyei. Állami Épí­tőipari Vállalat tette meg el­sőként felajánlását. De csatla­kozott hozzájuk még az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat, az Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat, a salgótarjáni Centrum Áruház, a pásztói és ,a rétsági ÁFÉSZ. Mezőgazdasági üzemeink kö­zül valamennyi állami gazda­ság és TÖVÁLL csatlakozott a csepeli felhíváshoz, s hasonló elhatározásukat jelentették be sokan, ter­melőszövetkezeteink közül is. Tegnap a karancslapujtői Na­rancs Termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlésén jelen­tették be csatlakozásukat, vállalva, hogy: jelentősen ia- vítják a munkafegyelmet, ha­tékonyabbá teszik a takarékos gazdálkodást és ágazati terve­iket 1—1.5 százalékkal szár­nyalják túl. A közlekedésben működő brigádok közül már régebben követte a „csepeli példát’ Salgótarján-külső pályaudvar MÁV—Volán komplexbrigád ja, a balassagyarmati állomás kollektívái, s ugyancsak teg­nap, gazdasági nagyaktíva- ülés keretében jelentették be csatlakozásukat a Volán 2. szá­mú Vállalat szocialista brigád­jai is. A vplámosok ebben az évben 2,5 millió utassal többet szál­lítanak el, mint 1976-ban. Ba­lassagyarmaton a III. negyed­évben új alapokra helyezik a helyijárati közlekedést. Sal­gótarjánban tovább növelik á csúcsforgalmi járatok sűrűsé­get. Javítják a menetrend­szerűséget az utazás kul­turáltságát és kiemelt jelentőséget tu­lajdonítanak az áruszállítás­sal kapcsolatos feladatok vég­rehajtásának. Az évforduló tiszteletére vállalták, hogy több mint 17 ezer társadalmi munkaórát teljesítenek köz­hasznú célok megvalósítására, s hatékonyabbá teszik együtt működésüket a MÁV-val. Szocialista brigádvezetők Szombatom a vasasszak­szervezet székházában ren­dezték meg a vasas szociális; ta brigádvezetők országos ta­nácskozását. A fővárosból és vidékről érkezett 450 küldött több mint 300 ezer szocialis­ta brigádtagot képviselt. A tanácskozáson elmondták, hogy az 1977. évi feladatok teljesítése csak fegyelmezett, jobb minőségű, hatékonyabb munkával érhető el. Ezt hang­súlyozta beszámolójában Gá- csi Miklós kohó- és gépipari államtitkár is. Elmondta, hogy a kohászatban és a gépipar­ban elsősorban rekonstrukci- ' ós jellegű fejlesztésekkel és a tartalékok feltárásának gyor­sításával kell a feladatokat végrehajtani. Hosszúi távra ki­terjedő fejlesztési elképzelé­seket dolgozott ki a miniszté­rium, s azokba beillesztette az V. ötéves terv célkitűzé­seit. Kidolgozták például a kohászat 15 éves fejlesztési programját, amelynek kereté­ben a technológiai váltás már megkezdődött. A vezetők min­denkor számítanak a szocia­lista brigádok aktív tevékeny­ségére, kezdeményezésére a termékszerkezet korszerűsíté­sében, a beruházások határ-, időre való megvalósításában, az anyag- és energiatakaré­kosságban, az exportfeladatok határidőre történt minőségi­leg kifogástalan teljesítésé­ben. Kérte a brigádokat, hogy tovább erősítsék a mozgalom gazdaságépítö tevékenységét, szilárdítsák a munkafegyel­met Ugyanakkor azt is hang­súlyozta, hogy nagyobb er­kölcsi megbecsülésben kell ré­szesíteni azokat a dolgozókat, akik példamutató, fegyelme­zett, jó munkájukkal alakítói, formálói a munkahelyi lég­körnek, egész szocialista tár­sadalmunknak. Méhes Lajos, a vasasszak­szervezet főtitkára az elmúlt tanácskozás óta elért ered­ményekkel foglalkozott, ki­emelte: növekedett a munka, a munkásember rangja, az egy*s emberek mégítéle-líoek k alapja a mumkábaj es a közéletben végzett tevékeny­ség. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére tett brigádíel- ajánlásokat értékelve el­mondta, hogy az eddigi ver­senyvállalások a hasznos munkaidőalapot összesen 11 millió órával növelik. Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes a villamos- energia-ipar legfontosabb fel­adataival foglalkozott. Ki­emelte a Tiszai Hőerőmű, a Paksi Atomerőmű, a dunántúli gyűjíőerőmű és a 750 kilovol­tos nemzetközi távvezeték épí­tésének fontosságát. A brigá­dok képviselőit arra kérte, hogy az ágazatban dolgozók gyors és minőségi munká­val mutassanak példát. Fel­hívta ‘ a figyelmet a szakmai képzettség növelésének fon­tosságára, hiszen a korszerű technika magas fokú áitaiáncs és szakmai műveltséget igé­nyel a dolgozóktól. Szombaton a MEDOSZ szék­hazában rendeztek az állami gazdaságok és a szakvállala­tok szocialista brigadvezetöi- nek tanácskozást. Klenczner András, az ÁGOK vezérigazgatója beszámolójá­ban elmondotta, hogy a gaz­daságok termelésfejleszrését nagymértékben segítik a szo­cialista brigádok. Számuk az 1971. évi IziS-ról 3800-ra, a brigádokban résztvevő dol­gozók száma 13 000-ről 65 000- re emelkedett. Nagy szerepük van a munkaverseny-mozga- lom kibontakoztatásában. A mezőgazdaság nehéz napjai­ban. heteiben mindig lehet rájuk számítani, helytálltak az árvíz, az aszály idején és példát mutattak a rendkívü­li őszi betakarítási munkák­nál. A versenymozgalomnak szerves részévé vált az elmúlt években az élet- és munkakö­rülmények. — valamint a szociális viszonyok javítása, az általános műveltség és a szak­mai • gyarapítása. A szociálist; brigádok ak­tív részt vállalnak a falvak és a t •lepüJésok fejlesztéri programjának- megvalósításá­ból. Főként a gyermekiriTéz- menyek, óvodák, bölcsődék napközi otthonok, közegész ségügyi intézmények és or vosi rendelők építésében, kor­szerűsítésében jeleskednek. Szombaton a baromfifeldol Som vállalatok trösztjének Akadémiai utcai székházában a vállalatok szocialista bri gádvezetői tanácskoztak. Nag; Tamás, a Tröszt mb. vezér igazgatója beszámolójában el mondotta, hogy az iparág az elmúlt évben jelentősen túl­teljesítette tervét. Tavaly az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal több baromfit adták a belkereskedelemnek és tojásból 20 százalékkal többet értékesítettek. Idén; tröszt és három közös válla lat a tavalyinál 800 vagonnal több vágott baromfit vásáro fel. A tanácskozáson a szocia lista brigádok elhatározták, hogy a múnka hatékonyságát tovább fokozva az idén a ter- (Folytatás a 2. oldalon) Zárszámadás a megye termelőszövetkezeteiben '!'§í ■ ... f , V' ’ ■■ :;.. : ■: . ■. Verbói Imre, Sándor Lajosné, Györki Ferenc és György Margit a nógrádmegyeri tsz tag­jai a zárszámadó közgyűlés előtt az egy főre cső részesedést latolgatják. Szombaton Nógrád megye tizenhat termelőszövetkezeté­ben tartottak zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést, ame­lyen a szövetkezeti tagság értékelte az elmúlt év gazdálko­dásának tapasztalatait, hozzászólásaikban javaslatokat tet­tek a munka javítására, elfogadták az idei tervet. Öt közös gazdaság eredményeiről, célkitűzéseiről számolunk be. Karanceság: Hatszáz literrel nőtt a tej_hozam A karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnöke, Hanzélik Ferenc arrpl szá­molt be a tagságnak, hogy az elmúlt évi mostoha időjárás a 2650 hektáron gazdálkodó tsz- ben is éreztette káros hatását. Ennek ellenére a főbb növé­nyek átlagtermései növekedtek a korábbihoz ' képest. Búzából 33,4, tavaszi árpából 21, kuko­ricából 34,2 mázsát takarítot­tak be hektáronként. A repce, silókukorica és lucerna ter­mése alatta maradt az egy évvel korábbinak. A húszmillió forintos árbe­vétel felét az állattenyésztés biztosította. 1976-ban hatszáz literrel emelkedett az egy te­hénre jutó tejtermelés, $ meg­haladta a 2900 litert. Tavaly 201 darab hízómarhát és 772 juhot értékesítettek. A tejből származó bevétel megközelíti a négy és fél millió forintot, az átadott gyapjúért 287 ezer fo­rintot kapott a termelőszövet­kezet. A szövetkezet elnöke beszá­molt a költségek alakulásáról is. A kenyér- és takarmányga­bona-, kukoricatermesztés, a tejelőállitás szűkített önköltsé­ge növekedett. A gazdaság 1 millió 283 ezer forint nyere­séggel zárta az évet. A jöve­delem felosztása után a sze­rény lehetőségekhez képest el­sősorban a fejlesztési alapot növelték, kiegészítő részesedés címén a tagoknak 415 ezer fo­rintot fizettek. Az idei tervek között szere­pel a búza vetésterületének emelése, s 35 mázsás termés­sel számolnak. A szarvas- marhák számat 910 darabra, a juhállományt 800-ra kívánják növelni, a tejhozam előirány­zata 3000 liter. Kalló: Az idén 9 száza lék ka I többet A kállói termelőszövetkezet vezetősége nevében Varga La­jos, a gazdaság elnöke szá­molt be a tavalyi év tapasz-* taiatairól. A mérleg szerint az elmúlt év munkájának ered­ményeként a nyereség .2.2 mil­lió forint volt, amiből a köz­gyűlés fejlesztési célra 950 ezer forintot szavazqtt meg. Az elmúlt évben a kállóiak reális tervet készítettek, de objektív tényezők akadályoz­ták annak végrehajtását. A lemaradást az idén szeretnék pótolni, így 1975-höz képest 9 százalékos termelésnöveke­dést irányoztak elő. Fokozott figyelmet fordítanak a ter­melés színvonalának növelé­sére. A növénytermesztési fő­ágazatban tart a vetésszerke­zet egyszerűsítése. Kenyérga­bonát, takarmánygabonát Í880 hektáron termesz­tenek, ami nagyban befolyá­solja majd az eredményeket. Az elmúlt évben a gabona termésátlaga egy mázsával maradt alatta a tervezettnek, viszont az adottságokat fi­gyelembe véve távol van a lehetőségektől. A közgyűlései elemezték az okokat. Többek között szóltak arról is, hogv késett a vetés és hiányosságom mutatkoztak a termelési el­járásban. össze! már leszűr­ték a tanulságokat, hiszen idő­ben és jó minőségben vetet­tek, hogy az 1977-re tervezett 36 mázsás búzatermést elér­jék. Tavaly az aszály legjob­ban a kukoricát sújtotta, e növényből mindössze 26 5 má­zsát takarítottak be hektáron­ként. Az idén emelik a mér­cét: a terv 40 mázsa. Nem csökken a zöldségfélék vetés­területe sem, az összetételt javítják, a meglévő lehetősé­gekhez igaz'tják. (Folytatás a 3. oldalon). Falu- és jelölő gyűlés Litkén A szokottnál is nagyobb előkészület, előzte meg Lit­kén a 14 falugyűlést, amely a Petőfi Művelődési Otthon­ban több mint 200 résztve­vővel zajlott le. Egyben or­szággyűlési képviselői jeiölő gyűlés is volt. Mint 'ismere­tes a Nógrád megyei 5-ös szá­mú ■ választókerület képviselői helye megüresedett. Az El­nöki Tanács legutóbbi hatá­rozata érteimében tavasszal időközi választásra kerül sor. Kálmán Oltó körzeti párt­titkár köszöntötte a gyűlés résztvevőit, majd Kálmán Já­nos. a községi tanács elnöke számolt be a közös községi tanács tavalyi tevékenységé­ről. s az idei feladatokról. Litkén jelentős járdaépítés, valamint közvilágítás-háló­zatbővítés történt. Megindult a szervezése annak a közép­távú feladatnak, melyet a törpevízmű-társulat megala­kulására és a vezetékes ivó­víz biztosítására kell elvégez­ni. Az 1976-ra előirányzott ravatalozó építése elmaradt. Ebben a kérdésben feltehető­en a februári tanácsülésen döntenek, önkéntes község­fejlesztési hozzájárulást és társadalmi munkát szervez­nek. Ipolytarnócon befejező­dött a házhelyek kialakítása, Folytatódott az őslele­tek védelmi övezetének elke­rítése. Á községrendezési ten­nivalók zömére, amelyek ta­valy nem valósuljak meg, il­letve 1977-re tervezték, a fe­dezet adott, de szükséges a lakók társadalmi , munkával való segítése is. 1976-ban a tervezett társadalmi munka értéke 270 ezer forint volt, melyet 400 ezer forintra tel­jesítettek. A párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek átszer­vezésének éve volt 1976. Négy község tsz-einek egye­sülésével, az Ipoly Mg Tsz a szécsényi járás legnagyobb termelőszövetkezete lett. A közös gazdaság által biztosí­tott százezer forint nélkül az ipolytarnóci napközis óvoda megnyitása szeptember ele­jén gondot jelentett volna. A tűzoltó egyesületet 16 ezer a sportköröket 8 ezer fo­rinttal támogatták az elmúit évbe'n. A tanács és a Hazafias Népfront 1976-ban, de a ta­nács és a KISZ is középtá­vú együttműködési megálla­podást kötött. Ezzel biztosí­tott a tűzoltó egyesületek, a sportkörök, s a rárósi kultu­rális rendezvény anyagi fe­dezete. A beszámolót követően nyolcán kértek szót. Nagyobb részben a beszámolóban is érintett közérdekű problé­mákkal, javaslatokkal fog­lalkoztak. A községi közös tanács el­nökének válasza után Marczi- nek István, á Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bízót i- sága megbízásából javasi-j.- tott tett az 5-ös számú vá­lasztókerület országgyűlés; képviselőjelöltjére, Hütter Csaba szécsényi agrármérnök személyében. Többen szót kértek, köz­tük Miklósik Ignác, a járási pártbizottság első titkára ja­vasolta Hütter Csaba jelölé­sét. Hütter Csaba megköszöni* a bizalmat, s ígéretet tett Ve­ra., hogy megválasztása eme- tén becsülettel képviseli • választópolgárok érdekeit. (szabó) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom