Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
Világ proletariat, eavesüljefek! V is-, csatorna program Kist erényén NÓGRÁD AZ MS2MP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVF 35. SZÁM ARA- 80 FILLÉR 1977. FEBRUAR 11., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtulcön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Havannában tartott 79. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy gondoskodjon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának megszervezéséről. A Minisztertanács jóváhagyta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság VT. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette az ülésszakon aláírt jegyzőkönyvet, és határozott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cissokhó- nak, a Mali Köztársaság külügyminiszterének január 26— 28, valamint Milos Minicánek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének január 31— február 2. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter jelentést tett a Paksi Atomerőmű építésziek helyzetéről. \ kormány a jelentést elfogadta és határozatot hozott a létesítmény program szerinti megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági Szövetkezetek III., valamint a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusán elhangzott, kormányintézkedést igénylő javaslatokat, és meghatározta az ezekből adódó feladatokat. A kormány jóváhagyta a TOT. valamint a SZÖVOSZ alapszabályát. A kormány úgy határozott, hogy a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat állami felügyeletét — tekintettel a köz- művelődésben betöltött fontos szerepére — a jövőben a kulturális miniszter lássa el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tervszerű, jövedelmező volt a gazdálkodás Gép ássa a vízvezeték árkát a Rákóczi-bányatelepen. Zárézámadó és tervtárgyaló közgyűlés Csütörtökön tartotta zár- számadó és tervtárgyaló közgyűlését a 1000 hektáron gazdálkodó szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, A termelőszövetkezeti tagok, az alkalmazottak mellett ott voltak a közgyűlésen a szomszédos termelőszövetkezetek és mindazon szervezetek, vállalatok kép’. iselöi, amelyekkel a szécsényi tsz gazdálkodási-értékesitési kapcsolatban áll. Küldöttség érkezett a zárszámadásra a csehszlovákiai testvérszövetkezetből, a sőregi gazdaságból. A hasonló adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzem munka- és baráti kapcsolata hároméves múltra tekint vissza. Részt vett és felszólalt a termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak tanácskozásán Miklósik Ignác, a szécsényi járási pártbizottság el- «ő titkára. Az elmúlt esztendő gazdálkodásáról, a szövetkezeti vezetők erőfeszítéséről, a tagok és alkalmazottak szorgalmas munkájáról, a gazdálkodás, eredményeiről Boros Béla, a termelőszövetkezet elnöke adott számot. Mint mondotta, a közös gazdaság nehéz, de eredményes esztendőt hagyott mága mögött. A termelés értéke meghaladta a 116 millió forintot. Ennek csaknem felét az állattenyésztés adta, de jelentős — 40 százalék — 9 növénytermesztés részesedése is. A gazdálkodás eredménye — a nyereség — a tervezettnél több, csaknem 16 millió forint volt. A szécsényiek, a gondos gazda módjára, mintegy 8 millió forintot fejlesztésre fordítanak, megteremtve ezzel az idei s a' következő évek gazdálkodásának még biztosabb feltételeit. Ugyanakkor mindjobban megtalálják számításukat a közösben a termelőszövetkezet tagjai, alkalmazottai, akik közül többen is szóltak erről a közgyűlésen. A vezetőség, az ellenőrző bizottság beszámolója, de a szövetkezeti tagok is úgy értékelték, hogy az elmúlt években jelentős változás következett be a szövetkezet gazdálkodásában. A vezetési rendszer korszerűsítése, a döntések következetesebb végrehajtása, a tervszerűbb, a szervezettebb, a fegyelmezettebb munka kedvezően éreztette hatását a hozamok, a jövedelem alakulásában. A szövetkezetben jól kihasználták a viszonylag kedvező természeti adottságokat, ennek megfelelően alakították a termelés szerkezetét. A növény- termesztésben a jól jövedelmező árunövények, és olcsó, nagy tömegű takarmánytermesztésre törekedtek, s törekszenek a jövőben is. A közös Szécséoyben gazdaságban jelentős területen és egyre eredményesebben termesztik a búzát, a burgonyát és a borsót. A búza tér-' méshozama a kedvezőtlen időjárás ellenére magasabb volt a megyei átlagnál, meghaladta a 44 mázsát hektáronként. A földek - termőképességét folyamatos talajjavító munkálatokkal, szerves t*> műtrágyával emelik. Az ider. a közös gazdaság a koráboinál nagyobb részt vállal Szécsény nagyközség lakosságának zöldség- és gyümölcsellátásából. A termelőszövetkezet gazdálkodásának másik fontos területe az állattenyésztés volt, mindenekelőtt a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. Az elmúlt évben — kialakítása óta először — gazdaságosan dolgozott, nyereséget hozott a baromfi- telep. A szarvasmarha- és a juhtenyésztésben az idei eredményeknek, a nagy tömegű, olcsó, tömegtakarmány-ter mesztéssel vetették meg az alapját. A tömegtakarm inv termesztését a korszerű gyep- gazöálkodásra alapozzák a termelőszövetkezetben a Következő években is. Az olcsó tömegtakarmány ugyanis nemcsak a szarvasmarha- és juhtenyésztést teszi gazdaságosabbá. Jelentős szántóterületet szabadít fel a takarmánytermesztés alól a gazdaságosan termeszt(Folytatás a 2. oldalon) A falu és város közötti különbségek felszámolásának egyik fontos állomása, hogy minden házba jó ivóvíz jusson. Kisterenyén e folyamat még a hatvanas években kezdődött. A községben társulási formában 23 kilométer ivóvíz- hálózatot építettek 17 .millió forint költséggel. Később szennyvíztársulás is alakult, mely 40 milliós beruházással olyan hálózatot alakított ki a nagyközségben, amely lehetővé (ette több, azóta mar felI A kormány hitelpolitikájának eredményeiről és céljairól (Nyilatkozóit a 2. oldalon) Megy ónk mpzoeazdasáQának lövőjéért Minisztériumi és megyei vezetők tanácskozása Salgótarjánban Már hagyományos, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium vezetése évenként találkozik a megye párt- és tanácstestületi és szakigazgatási vezetőivel, s részletesen megbeszélik milyen eredménnyel végezték el az előző évben meghatározott feladatokat és milyen munkák várnak megoldásra ebben az esztendőben a mezőgazdaságban. A tanácskozás csütörtökön zajlott le a megyei tanácson, ahol a minisztériumot Váncsa Jenő miniszterhelyettes képviselte vezető munkatársai élén Nógrádból a pártbizottság képviseletében jelen volt Dev- csics Miklós, a megyei pártbizottság titkára Hoffer István, a megyei tanács elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, 1 majd Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese adott számot a végzett munkáról és részletesen ismertette a megyénk mezőgazdaságáfa váró idei feladatokat. A tanácskozás úgy ítélte meg, hogy minden nehézség ellenére Nógrád megyében a mezőgazdaság teljesítménye megegyezik az országoséval. Az elmúlt évi eredmények általában alatta maradtak az előző évinek, ennek ellenére, a nehéz körülmények között —, amelyet elsősorban a kedvezőtlen időjárás idézett elő — hátrányos helyzetben levő megyei mezőgazdasági üzemek termelési eredménye elismerésre méltó. Ebben a testületi vezetés jól átgondolt irányító munkája. valamint a szakigazgatás tevékenysége elismerésre méltó, a termelési egységek megfeszített munkája mellett. A mezőgazdasági munkát egyeztető minisztériumi és megyei vezetői tanácskozás a növénytermesztés idei feladatait abban jelölte meg, nogy a növénytermesztést 8—10 százalékkal, az állattenyésztést 4—5 százalékkal kell emelni, mert a népgazdasagi igényt és a megyei szükségletet így tudjuk teljesíteni. Ehhez a cukorrépa-, és kukorica-vetésterület meghagyása mellett a talajerő fokozásával emelni kell a termésátlagot. A burgonya vetésterületét pedig fokozni, és ezen keresztül is magasabb termésmennyiséget kell biztosítani. A zöldségtermesztést minőségileg szükséges fejleszteni, a hagyományos növényekkel. Az állattenyésztési ágazatban elsősorban a hozamok növelése a legfontosabb, de erre az évre meghatározott állatmennyiség beállítása sem nélkülözhető. A tejtermelés ütemét a jelenlegi évi 100—150 liternél magasabbra kell emelni. Hasonlóan a kocalétszám emelését is igényli a közellátás. Megfelelőnek tartották az anyajuhlétszam emelkedését. A feladatok végrehajtásának feltétele biztosított a megyében, de a munka színvonalát emelni kell, javítani a vezetést. A MÉM és a megyei vezetés a beruházást jelölte meg mint egyik gondot. Ezzel kapcsolatban is megegyezés született, amelyről emlékeztető készült és a minisztérium ennek alapján segítséget nyújt (elsősorban) az építkezésekhez. A tanácskozás a felek kölcsönös egyetértésével ért véget. épült lakóház, illetve létesítmény, valamint a nagyközség távlati terveiben szereplő épület korszerűbb, magasabb színvonalú létrehozását. E folyamat soron következő szakasza az a munka, melyet jelenleg a Rákóczi-bányatelep újtelepi részén végeznek. Ugyancsak társulati formában épül az ivóvízvezeték-hálózat, mely a munkáslakta terület régi, súlyos vízgondját oldja meg. Eddig 20 méter mély kutakból kellett felhúzni a rossz minőségű vizet, de idén nyáron már csapból foiyik á jó víz. A kisterenyei víz*1, csatornaprogram költségeinek 60 százalékát a nagyközségi tanács, illetve a társulás résztvevői fedezik. Húsz százalékát adja az állam és ugyanennyit a KÖVIZIÖ. A vízvezeték-, illetve csatornahálózat mutatja, a kisterenyeiek nem várják a sült galambot, hajlandók és képesek tenni a községükért. MTESZ választmányi ülés Salgótarjánban A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád megyei Szervezetének választmánya csütörtök délután ülésezett Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának székházában. A választmányt, s a vendégeket — akik között ott volt dr. Kovács Sándor, az MTESZ főtitkára, a megyei és a városi pártbizottság képviselői, a Heves megyei MTESZ' küldötte, üzemek és társszervek képviselői — Varga Gyula, az MTESZ megyei elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Kovács Sándor főtitkár nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az „Egyesületi tagságunk szerepe a szellemi munka eredményességének növelésében” címmel. A főtitkár bevezetőben utált . ú, az MTESZ-egyesületek alapvető feladata, hogy segítsék a párt által meghatározott és állami törvényeinkben foglalt terveink valóra váltását. A tervtörvény kimondja, hogy -a tudományos és műszaki haladás követelményeinek megfelelően fokozni kell a tudományos kutatás eredményességét, s hatékonyabbá tenni a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeinek gyakorlati i alkalmazását. A munkában' növelni kell a fejlesztési feladatok segítésének a részarányát. A tapasztalatok bizonyítják, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldásában —, de különösen a műszaki fejlesztésben — nem elhanyagolható a társadalmi egyesületek szerepe: Lényeges, hogy a tudományos társadalmi egyesületek megfelelően együttműködjenek a kutatóintézetekkel, a vállalatokkal, mert ezáltal nemcsak a haladást elősegítő új javaslatok kidolgozását szorgalmazzák, hanem a tudományosműszaki haladás uj eredményeinek a megismertetését is. A tudományos egyesületek olvan szellemi erők koncentrálására képesek, amelyre e társadalmi erőket mozgósító egyesületeken kívül más fórumok kevésbe alkalmasak. Az MTESZ főtitkára a továbbiakban foglalkozott az egyesületi rendezvények, konferenciák, ankétok, tapasztalat- cserék jelentőségéve', a műszaki propagandában játszott szerepevei, valamint a sajtó es a film fontosságával. A műszaki érteim ség feladata kettős — mondotta végül— tanulni és tanítani. Ha ezt a párt irányításának szellemében, a kutatóintézetekkel együttműködve. a vállalatok igényeinek megfelelően, az MTESZ lehetőségeinek okos gyümölcsöztetésével csinálják, az eredmények nem maradhatnak e'. A választmányi ülés írásos beszámolójához Ürmössy László, az MTESZ megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Röviden áttekintette a tavaly végzett munkát, s szólt az idei feladatokról. Kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai feladatok megoldásában a tudományos társadalmi tevékenység egyik indítéka legyen a gazdálkodás eredményességének a segítése Az MTESZ, illetve a tudományos egyesületek munkája szorosan kapcsolódik a megye vállalatai éc szervezetei előtt álló teendőkhöz. Beszámolt tevékenyséaéről a számvizsgáló bizottság, maid a választmányi ülés felszólalásokkal ért véget.
