Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

Számadás a tudományos társadalmi munkáról Ott dolgozn a közéletben NEMCSAK A TERMELŐ, szolgáltató, vagy más Hason­ló gazdálkodási tevékenység mérlegét lehet felállítani Megteheti ezt minden szerve­zet egy-egy időszak eltelte után. így cselekszik a mai napon a választmányi ülésen a Műszaki és Természettudo­mányi Egysületek Szövetsége (MTESZ) megyei szervezete is. A szervezet tevékenység? régen túlnőtt az egyesületi kereteken, tagjai közéleti te­vékenysége egyre jobban be­illeszkedik a megye szellemi életébe. A hat évvel ezelőtt meg­indult szervezeti kapcsola­tok hatására jelentős változá­sok történtek a tudományos egyesületek életében és mun­kájában. Erre utal a szám­szerű növekedés, de még in­kább a módszerek és a vég­zett munka tartalmi javuia- sa. A hat-nyolc nagy hagyo­mánnyal rendelkező egyesü­leti csoport mellett egymás után jöttek létre az újak. A megye gazdasági szerkezeté­nek változásával együttjárt a gépipar, a textilipar, az élel­miszeripar fejlődése. előtér­be kerültek az energiagazdál­kodás, a szervezés- és veze­téstudomány kérdései. En­nek megfelelően jöttek lét­re a különböző tudományos egyesületi csoportok. Hogy nem véletlenül és érdektele­nül, bizonyítja az a körül­mény, mely szerint ma a megye 18 egyesületében csak­nem 2400 személy végez tu­dományos társadalmi munkát Egy-egy újonnan létrejött egyesület tagsága gyakran meghaladja a száz főt. A Szervezés- és Vezetéstudomá­nyi Társaság 370. a gépipari egyesület pedig 240 tagot tö­mörít soraiban. A munka tartalmi fejlődé­se azért következett be, mert az egyesületi csoportok egyre közelebb kerültek a gazdál­kodási területekhez. Program­jaikkal az üzemi, intézményi feladatokhoz kapcsolódtak segítettek a kedvező megol­dások felkutatásában Rend­szeressé váltak az olyan ösz- szejövetelek, ahol a vállalati terveket, •- fejlesztési koncep­ciókat vitatták meg. Szakmai bizottságok alakultak, me­lyek egy-egy technológiai ága­zatban rendszeresen elemez­ték a folyamatokat, a ta­pasztalatok ismeretében kor­szerűsítési, minőségfejleszté­si, költségcsökkentési javas­latot tettek. Segítettek az ok­tatási feladatok ellátásában, különösen a közművelődési határozat megjelenése után. Számos tanfolyam szervezését, tematikájának kimunkálását, az oktatás lebonyolítását vál­lalták. AzSZVT gondozásában az egész megyét átfogóan megkezdték a középszintű ve­zetőképzést. ahol csaknem 300-an ismerkedhettek meg a gazdaságirányítás újszerű fel­adataival. A TUDOMÁNYOS jellegű konferenciák, ankétok rende­zésével nemcsak a helyi ér­Üj „leiállásban” Változás előtt A nemsokára sorra kerülő választás után új „felállásban” dolgozik majd a pásztói Mát­raaljai Állami Gazdaság KISZ-szervezete. A KISZ-bi- zottság létrehozásával a szer­vezeti kereteket „igazítják” a gazdaság szerkezetéhez, meg­teremtve ezzel az eredménye­sebb munka feltételét. A KlSZ-szervezet titkára, Kar­sai Gábor készletellenőr egy­éves megszakítással 1971-től áll az alapszervezet élén. Be­szélgetésünk alkalmával vas­kos iratcsomót tett maga elé; a tervezett szervezeti változta­tás kidolgozott részleteit, a ké­szülő akcióprogram vázlatát. ( — Hatvan KISZ-tag dol­gozik jelenleg az állami gaz­daságban, egy alapszarvezet- ben — mondotta elöljáróban — A gazdaság vezetése a pásztói és a sziráki központtal létre­hozott kerületekre épül. Mind­kettőben, valamint a központ­ban egy-egy KiSZ-csoport te­vékenykedett, élve az alap­szervezetet megillető jogokkal. A mindennapi „apró munkát” azonban a vezetőség nem tud­ta kellő módon összefogni. Ez érthető is, hiszen Pásztó és Szirák között még a tóidrajzi távolság is nagy. A KISZ leg­utóbbi kongresszusán módosí­tott szervezeti szabályzat most lehetőséget ad a KlSZ-oizott- sag megválasztására. A KISZ-esoportok — alap-, szervezetekként — önállóbban tudnak majd cselekedni. E változtatás mellett szól az is. hogy a helyi sajátosságoaboz alkalmazkodva eredménye­sebben segíthetik a gazdaság termelőmunkáját. A szervezeti keretek módo­sításával egyidőben készül az akcióprogram tervezete. fi­gyelembe véve a kialakítandó új munkaformát. — Akárcsak tavaly, most is termeléscentrikus lesz a? ak­cióprogramunk. Két adattal szeretném érzékeltetni a gaz­daság előtt álló feladatot, s ez az ifjúsági munkát is nagy ­mértékben befolyásol ii. / A növénytermesztést 10—12 szá­zalékkal, az á'.lattenvé;ztést pedig 15—20 százalékkal kell növelni. Természetesen első­rangú kötelességünk segíteni — sajátos eszközeinkkel, mód­szereinkkel — ezeknek a ter­veknek a megvalósítását. Ennek szellemében hang­súlyozottan kerül az akció- programba a brigádmozgalom eredményesebb tevékenysé­gének segítése, több munka vár az eddig is jól dolgozó if­júsági brigádra. A ,felnőtt” brigádokban dolgozó fiatalokat is arra ösztönzi a KlSZ-szer- vezet, hogy „kézzel fogható” egyedi vállalásaikkal szolgál­ják az akcióprogram céljainak elérését. — A tavalyi jó tapasztalatok alapján most is nagy gondot fordítunk az Alkotó ifjúság pályázatra. Akkor egész ■ sor olyan pályamunka érkezett 'a fiataloktól, amelyeket a gya­korlatban is alkalmazni lehet, fokozzák a termelés hatékony­ságát. Hogy csak egyetlen pél­dát említsek: a gépkocsik elektromos, motorikus vizs­gálatára alkalmas készülék je­lentősen meggyorsítja a kar­bantartást. Most is nagy az ér­deklődés a pályázat iránt, ha­sonló, jó ötletek várhatók. Idén először szervezik meg a Mátraaljai Állami Gazda­ságban a KISZ-radart, ezt egyébként a pártszervezet cselekvési programja is tar­talmazza. Mindenre oda fi­gyelni, a „Vedd észre, 'tedd szóvá, oldd meg!” jelző gya­korlattá változtatása á radar célja. — Most is fontos szerep jut a védnökségünknek — folytatja a tervek ismertetését Karsay Gábor. — Két éve vállaltuk a beruházások fölött, most a Szirákon létesülő vetőmag- tisztító üzem mielőbbi befeje­zését szeretnénk segíteni. Ha kell. akkor rohammunkával, a segédmunka vállalásával. Ter­mészetesen . mi sem csas dol­gozni akarunk, a szervezeti és mozgalmi élet más területeit is előkészítettük. „Megtervez­tük” a szórakozást, a szabad idő célszerű és hasznos el­töltését. De az előbbieket tart­juk a legfontosabbnak, özeit beszéltem erről. Végezetül egy kezdeménye­zésre hívta fel a figyelmet a KISZ-titkár. Ö maga indítvá­nyozta a főosztályi ifjúsági parlamenten, hogy teremtse­nek együttműködést a Pest— Nógrád megyei Állami Gaz­daságok Központjához tarto­zó mezőgazdasági nagyüzemek KbSZ-szervezetei. Itt. a Mátra alján szeretnék megrendezni az első eszmecserét. A ..mit lehetne közösen?” kérdésre adandó válasz megfogalmazá­sa mellett, a mozgalmi életet színesítő ötletbörze is lehet ez a találkozó. S ez a haszna: tanulni má­soktól. K. G. deklődést elégítettük ki, ha­nem egyre többször került sor országos jellegű felada­tok megoldására is. Hagyó" mányossá válnak a salgótar­jáni- korrózióvédelmi szemi­náriumok, a háztartási gáz­felhasználás. az építési anyag- mozgatás körülményeivel fog­lalkozó ankétok. a szállítók és fuvaroztatók összejövete­lei, a növénytermesztés kor­szerű módszerei, vagy a he­gesztés technikai fejlődésévei foglalkozó konferenciák. Évről évről érdeklődés kí­séri a májusi műszaki aktí­vát. Hagyományossá váltak, a őszi műszaki hónap rendezvé­nyei. Ennek keretében a gaz­dálkodás eredményesebbe tételéhez kívántunk sokféle lehetőséget bemutatni. Az MTESZ kapcsolatai egy­re szélesednek. A megyei és a városi pártbizottságoktól kapott megbízások mellett rendszeres kapcsolatot épí­tettünk ki a KISZ megyei bi­zottságával, a megyei tanács­csal, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsával. Együttmű­ködési megállapodásban rög­zítettük feladatainkat, ily módon kívánunk a terület gazdaságfejlesztő, társada­lomépítő munkájához kapcso­lódni. A konkrét feladatok ellátá­sára munkabizottságokat ala­kítottunk. Képviseletünk van a megyei környezetvédelmi és közmű­velődési bizottságokban. Igyekszünk a tagság tapasz­talatait továbbadni, másrészt konkrét megbízatásokat vál- 'lalni, amivel egy-egy terüle­ten az eredményes fejlődést szolgáljuk. E tekintetben jó munkát végeznek az erdészeti egyesületben és hidrológiai társaságban tömörült tagok. A salgótarjáni egyesületi élet megerősödése után a me­gye más területére is igyek­szünk tevékenységünket ki­terjeszteni. Balassagyarma­ton ma már öt helyi csoport tevékenykedik. Lassan ki­bontakoznak a szervezeti élet feltételei Szécsényben és Pász- tón. IDEI FELADATAINK alap­ját a népgazdasági célkitűzé­sek határozzák meg. A gaz­dálkodás fontos esztendejét éljük. Eredményeink akkor le­hetnek teljesek, ha a gazda­sági növekedés ütemét jelen­tősen gyorsítjuk. Ezért az MTESZ tevékenységének irá­nyát még szorosabban. az üzemi és területfejlesztési kö­vetelményekhez kívánjuk kapcsolni, Várjuk területi ve­zető testületeink, gazdálkodó egységeink megbízását es ígérjük, hogy legjobb tudá­sunk szerint segítjük a fel­adatok megoldását. Ürmössy László az MTESZ titkára Menzám Karancskesziben a községi p,ir talapszervezel megtartotta évi beszámoló taggyűlését. Az érdeklődés rendkívül nagy volt. Olyanok is részt vettek a taggyűlésen, akik felmentést kaptak — idős korukra teuiil­lettel — á pártrendezvények látogatása alól. A beszámoló egy év munkáját ölelte te!. Természetesen szóltak az idei tennivalókról is. A taggyűlés hogyan értékel­te óz alapszer vezet munkáját — erről beszélgettünk Koczka Istvánnal, az alapszervezet tit­kárával. — A községi pártszervezet összetétele eleggé vegyes. A beszámolási időszakban 74 párttag tartozik az alapszer­vezethez. Munkánk minőségét meghatározza a kor szerinti összetétel is. A tagság 80 szá­zaléka nyugdíjas. A 74 tagból mindössze nyolc a negyven év alattiak száma, közülük hár­man harminckilenc évesek.. Alapszervezetünket héttagú ■vezetőség irányítja. Ugyanak­kor hét pártcsoport tevékeny­kedik. A csoportbizalmiak igyekeztek és igyekeznek meg­felelően ellátni munkájukat. Legutóbbi ülésünkön is száz százalékos volt megjelenésük. A pártmegbízatásnak mind­annyian igyekeznek eleget ten­ni. Közülük legkiemelkedőbb munkát, idős kora ellenére. Gordos László végz.ett. — Miként értékelte az alap­szervezet a párthatározatok végrehajtását, milyen a politi­kai oktatás az álapszervezet- ben? — A beszámoló taggyűlés egyöntetűen megállapította, hogy a párthatározatok , foga­dása és végrehajtása terén lé­nyeges változás következett be az elmúlt időszakban. A válto­zás elsősorban az, hogy a vita nem a határozat helyességén folyt, hanem egyre inkább a végrehajtásán, annak hogyan­ján. Ez olyan alapszervezet­nél. mint a miénk, valóban előrehaladás. Ami a pártoktatást illeti, ott is eredményekről tudtunk szá­mot adni. Két politikai tanfo­lyamot szerveztünk. Az 1976- os évben növekedett a részt­vevők aránya. Átlagosan 25— 30 párttag jelent meg egy-egy előadáson vagy konzultáción. Jelentősen gyarapodott a vé-' leményt mondók, vagyis a hozzászólók száma. Megítélé­sem szerint a politikai oktatá­sokon folytatott viták nagyban elősegítették politikai, de gaz­dasági téren is az egységes ál­lásfoglalást. — A közéleti tevékenységet említette. Ez hogyan tükröző­dik a pártalapszervezetben? — Pártmegbízatásaink el­sősorban a közéleti tevékeny­Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregy­ségének Nógrádi Sándor Szocialista Brigádja szerződést kö­tött a Gorkij-iakótelcp mellett épült új iskolával. Az aszt.a- losQze'mi kollektíva vállalta, hogy az iskola különböző fa­ipari munkáit elvégzi. Képünkön Bozó László és Maruzs László asztalosok darabolják a faanyagot. oló tH'jövűlésen Karaueskei-zibea séget szolgálják. így például alapszervezetünk vezetősége az egyik legnagyobb párt­megbízatásnak. közéleti tevé­kenységnek tekinti a munkás- őri szolgálatot. Tagságunkból most is heten viseÚK az acél­kék egyenruhát. Róluk a leg­nagyobb tisztelettel beszélünk és emlékezünk, amikor a mun­kásőrség megalakulásának húszéves évfordulóját. ünne­peljük. Külön köszöntöttük be­számoló taggyűlésünkön Gá- lik Balázst, Zsidai Sándort és Fekete Imrét, akik húsz éve tesznek eleget ennek a nemes megbízatásnak. — A község életében az elmúlt évben nagyobb szere­pet kapott a közművelődési feladatokkal való foglajkozás. Pártszervezetünk a közműve­lődési feladatokat jobb szer­vezéssel tudatosabb tervezés­sel. tanácsi, társadalmi, tó- megszervezeti vezetők munká­jának összehangolásával va­lósította meg. Nőtt a közmű­velődési feladatok végrehajtá­sáért érzett felelősségünk. A társadalmi és tömegszerveze­tek munkaterveikben ugyan­csak nagyobb figyelmet szen­teltek a közművelődésnek. Szólnék a községi könyvtár­ról is. amely betöltötte felada­tát. Gyarapodott a könyvállo­mány', író-olvasó találkozókat szerveztek. Ugyanitt tenném szóvá, hogv a közoktatás-politi­kai határozat végrehajtásai anyagiakkal is támogatjuk. Negyvenezer forinttal fejlesz­tettük a testnevelés tárgyi fel­tételét, harmincezer forinttal gyarapodott a korszerű, okta­tást szolgáló szemléltetőesz­közök állománya. — A közösségi tevékenysé­get vizsgálva szólnunk kell a KISZ-szervezet eleiéről. Azt kell mondani, hogy a munka az előző évi szinten maradt. Sőt, a szervezeti élet tekinte­tében bizonyos visszaesés ta­pasztalható. Talán az Ifjúgár­da működését lehet kedvezően "értékelni. A jövőben nagyobb felelősséget kell tanús tanunk a KISZ-szervezet iránt. — A, tanácsban, mint tes­tületben is ott vannak párt­tagjaink. Nekik is köszönÍLetö, hogy a tanácsnál emelkedett a testületi munka színvonala. Az előterjesztések időben és meg­felelő színvonalon kerülnek a testület tagjai elé Sokat fej­lődött a ‘ társadalmi munka szervezésének és végzésének színvonala. Javult á tanácsi bizottságok munkája. ahol ugyancsak .tevékenykednek pártalapszervezetiink tagjai. — Röviden a Hazafias Nép­frontban végzett munkáról is szót keil ejteni. Megítélésünk szerint a népfront eredményes munkát végzett. Újjáválasz­tották a vezetőséget, ahová igyekeztek a lakosság aktív tagjait bevonni. Párttagjaink közélett tevé­kenységét, amit a különböző testületekben, bizottságokban, társadalmi és tömegszerveze­tekben végeznek, pártmegbí- zatásnak tekintjük. Erről szá­mot kell. hogy adjanak az alapszervezetnek. Ez pedig biztosíték, hog.y a beszámoló taggyűlés által megfogalma­zott 1977. évi feladatokat is sikerrel tudjuk megvalósítani, s így párttagjaink közül mind többen ott lesznek a közélet­ben. Soniogyvári László Mozgalmas napokat élnek mostanában7 á községek lakói A terme! őszövet kezelek zárszámadó közgyűlésein a közös gazdaságok 1976. évi eredményeit, gondjait, az idei feladatokat, vagyis azt vitatják meg: hogyan tovább. A falugyűléseken a községek vezetői számolnak be az ötö­dik ötéves terv első esztendeje községpolitikai feladatai­nak végrehajtásáról, s szólnak a lakóhely fejlesztésének idei teendőiről. Falusi parlamenteknek is elnevezték, mar ezeket a fórumokat. A mai estével — bár a szécsény'i járásban már hét­főn megkezdődött — tanácstagi jelölő gyűlésekre kerül sor .a megye 124 tanácstagi választókerületében. Az Elnö­ki Tanács határozata értelmében március 6-án választá­sokat- kell rendezni azokban az országgyűlési -választóke­rületekben. ahol a képviselői hely megüresedett. A me­gyei tanács ugyanerre a napra tűzte ki a 124 megürese­dett helyre az időközi tanácstagi választásokat Nógrád megye 5-ös számú országgyűlési választóke­rületében, a szécsényi járásban már döntöttek a választó­polgárok. A hétfői szécsényi jelölő gyűlés után kedden Litkén, szerdán Nagylócop szervezték meg a csatlakozó jelölő gyűlést. Elfogadták a Hazafias Népfront javaslatát: az 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője­löltje I-íütter Csaba agrármérnök, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet termelési főosztályvezetője. ' A községi, városi tanácstagi választókerületekben ma este kezdődik az élet. A tanácsháza termeiben, iskolák­ban, klubkönyvtárakban, művelődési házakban tovább égnek a villanyok, hogy a Hazafias Népfront előterjeszté­se alapján döntsenek a kerületek választópolgárai: ki, vagy kik kerüljenek fel a szavazólistára, s megválasztá­suk után képviseljék választópolgáraikat a tanácsban. Meggondoltan, megfontoltan, felelősséggel kell ezeket a jelölő gyűléseken szólni a jelöltekről. A választási tör­vény értelmében csak 1980-ban lesz újabb választás ha­zánkban. Senkinek sem lehet közömbös, hogy addig ki és hogyan képviseli a választók érdekeit a testületben. A véleménynyilvánítás egyfajta állásfoglalás is, különöskép­pen akkor, ha az nyílt és őszinte. Sokan feltették a kérdést: miért van szükség az idő­közi tanácstagi választásokra. A válasz egyszerű. Azért, mert a legutóbb megválasztott tanácstagok közül sokan elköltöztek, eltávoztak az élők sorából, Vagy lemondtak tisztségükről. Az úja-bb választásig pedig helyük betölté­sével nem lehet várni. A ma kezdődő jelölő gyűlés alkalom arra, hogy olyan állampolgárokat jelöljünk a tanácsokba, akik eddig is sokat tettek a közért, akik eddigi közéleti tevékenysé­gükkel már bizonyítottak is a közösség előtt. Mindegy, hogy nő. fiatal, vagy idős. De ahol ezt korábban elmu­lasztották, most itt az alkalom, hogy a rátermetteket, a jók közül is a legjobbakat jelöljék a nők, a fiatalok köré­ből is. Megyénkben csaknem harmincezer embert érint az időközi választás. Á jelölő gyűlés legyen párbeszéd az ed­dig megtett útról, s útravaló a jelölt tanácstagnak! S. L. NÓGRÁD - 1977, február 10., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom