Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
Komputeres helyfoglalás Számítógépes helyfoglalás a MALÉV-nél. Korszű komputerek segítik az utasok tájékoztatását és a jegyvásárlást a MALÉV Váci utcai és Dorottya utcai irodáiban. • (MTI-fotó: Várkonyi Péter felvétele.). /Adottságok és lehetőségek a Pásztói Állami Gazdaságban Ügy illik kezdeni. mint Juscsók György igazgató tette, a csütörtökön sugárzott rádióbeszélgetés első mondataiban: a cím pontosításra szorul, hiszen a Mátraaljai nevet viseli a gazdaság. Bizonyára nem hiúságból történt a kiigazítás, mert nagyon is szerények a pásztóiak. Ügy adtak számot sikereikről, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, talán, mert azt tártjáig: a sokszor éjszakai vívódások, a megfeszített munka, az elemi erőkkel való küzdelem, nem tartozik a nagy nyilvánosság elé. Pedig oda való! A pásztói gazdaság vezetői és dolgozói szó szerint magukra értették a XI. párt- kongresszus határozatát az állami gazdaságok termelésben elfoglalt fő szerepéről. Acélozta akaratukat, hogy az élenjáró tisztet kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellett kell vállalniuk. Gondos előrelátással már 1974. második felében kialakítottak a mai üzemméreteket, a korábbi szétszórt, százkilométeres körzetekből korszerű nagyüzemet kovácsoltak. Számoltak azzal is, hogy a dirrr bes-dombos szántók, alaposan növelik a termelés költségeit, amit csak, körültekintő gazdálkodással, a terméseredmények dinamikus emelésével ellensúlyozhatnak. S ehhez tartják is magukat! A negyvennégy mázsás búza- Hozam felette van az országos átlagnak az első évben vetett fajtaborsó máris meghálálta a gondos munkát. Felismerték, hogy a szűk völgyek kiválóak az apró- magtermesztésre, s ’ hogy a tavaszi árpában .jnilyen lehetőségek rejlenek. S itt következik az, ami a riport hallgatása közben hiányérzetet válthatott ki a pásztóiakat ismerőkből. Az állami gazdaság a mostoha adottságok közepette is megtalálta a fejlődés útját, s ebben nem kis részük van a kétkezi munkásoknak, akik a szocialista brigádmozgalomban évről évre aratják a babért, megyében, sőt az országban is emlegetik őket. Elég például csak a legutóbbit felhozni: a mezőgazdasági üzemek közül elsőként csatlakoztak a csepeliek felhívásához, a. Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenv- mozgalomhoz. A műsor címéhez ragaszkodva: olyan adottság és lehetőség ez egyben, ami mindenféleképp szót érdemel. Mert valóban kockázat > egyszerre annyi fiatal, felsőfokú végzettségű szakembert foglalkoztatni, mint a Mátraaljai Állami Gazdaságban történik. De a „rizikót”, az esetleges kudarcok veszélyét csökkenti az a tudat, hogy a vezetők mögött a mezőgazda- sági munkában edződött, felkészült, áldozatokat is vállaló munkások sorakoznak fel. akik miatt irigykedhetnek más üzemek. Többek között erre alapoznak az állami gazdaság vezetői, amikor tiltakozva a kényelmes álláspont ellen — mivel tavalyi tervüket teljesítették — továbbra is a termelés évi 10—12 százalékosnövekedése . mellett kardoskodnak. Nem elhamarkodottan! Az adottságok és lehetőségek megfontolt feltérképezése után. Sz Gy. Születésének 60. évfordulóján Szalai Andrásra emlékezünk Élete egy kommünista forradalmár életútja volt. Pécsett, 1917. február 6-án született. Tizenöt éves gimnazistaként ebben a városban kapcsolódott be a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség szervezésébe. A baloldali diákmozgalomban való tevékenysége miatt 1933-ban letartóztatták, rendőri felügyelet alá helyezték, a gimnáziumból kizárták. Ettől kezdve magánúton tanult tovább. Leérettségizett és igyekezett elsajátítani a marxista eszméket, vasesztergályosnak ment a Sopiana Gépgyárba. (Később Pesten is választott szakmájában dolgozott.) A munkatársait megbecsülő, szerény fiatalembert hamar megkedvelték, becsülték és bíztak benne. Az emberekhez fűződő jó kapcsolata segítette abban, hogy az üzemi munkásokból önálló ifjúsági csoportot alakíthatott: 1935. őszén Budapestre költözött. Mozgalmi munkáját a Vasas Ifiknél . folytatta. Legálisan az SZDP ifjúsági csoportjában dolgozott, illegálisan sajtót terjesztett, plakátokat ragasztott, és részt vett a Vörös Segély akcióiban. 1937—1940 között külföldön élt. Becs, Párizs, Szófia után felesége rokonainál Zágrábban telepedett le. 1941-ben tért haza. Ismét kapcsolatot talált az ifjúsági mozgalommal, az Országos Ifjúsági Bizottságban végzett pártmunkát. A függetlenségi mozgalomban való részvétele miatt a rendőrség 1942 tavaszán letartóztatta és a hírhedt And- rássy-laktanyába, került. Az ütésektől, sérülésektől súlyos betegén is hű maradt elveihez és a munkásosztályhoz. Rabkórház, feltételes szabadlábra helyezés, majd az aszódi munkatábor voltak életének következő állomásai. Ezeket ügyének katonai bírósági tárgyalása követte. 1943-ban két és fél évi legyházra ítélték. A sátoraljaújhelyi börtönben a foglyok illegális pártvezetőségének tagjaként is folytatta mozgalmi munkáját. Amikor 1944-ben büntetését néhány hétre felfüggesztették és gyógykezelés céljából hazaengedték, hamis iratokkal illegalitásba ment. Betegen, de igaz emberséggel kapcsolódott be ismét a párt harcaiba. TUPártirányítás, pártellenőrzés Nézsán A nézsai pártvezetöség öt községben tevékenykedő, kilenc pártalapszervezet munkáját irányítja. Irányító, ellenőrző munkánk megszervezésében sokat segített a Politikai Bizottság 1972. március 21 -i határozatának feldolgozása. Döntéseinket jobban előkészítjük', határozataink konkrétabbak és folyamatosan javul ellenőrző munkánk színvonala is. K,özös döntések Döntéseink testületi üléseken születnek és a jelentősebb kérdésekben két-három javaslatot is a testület elé terjesztünk, hogy közülük a legcélravezetőbbet válasszuk ki. Rendszeresebben visszatérünk a munka tapasztalatainak értékelésére. S a pártvezetőség tagjai nemcsak a döntések végrehajtásában, ellenőrzésében is részt vesznek. Egyre önállóbban, felkészültebben látják el munkájukat. Azok a vezetőségi tagok pedig, akiket munkahe-, lyi elfoglaltságuk, vagy az utazással járó gondok akadályoznak ebben a tevékenységben, saját pártalapszer-veze- tükben kaptak és végeznek pártmunkát. Döntéseinknél fontos figyelembe vennünk( az alapszervezetek sajátos helyzetét, az alapszervezeti vezetőségek felkészültségét, pártmunkában való jártasságát és a párttagság összetételét. S a korábbinál nagyobb gondot fordítunk arra is. hogy a határozatokat időben megismerjék. a pártalapszervezetek felkészüljenek végrehajtásukra, a munka elleaőrzésére. Az információ legfontosabb fórumainak tekintjük a körzeti titkári értekezleteket, az alapszervezeti reszortfelelősök felkészítését, valamint a vezetői megbeszéléseket. Az a tapasztalatunkra körzeti titkári értekezletek jó lehetőséget kínálnak . arra..hogy az alapszervezeti titkárok őszintén, nyíltan szóljanak munkájukról, gondjaikról. Hatékonyabb így a segítség is. Az alapszervezeti reszortfelelősök, körzeti tanfolyamait most készítjük elő. Az a célunk, hogy rendszeres képzésük és továbbképzésük már a közeljövőben jótékonyan éreztesse hatását az alapszervezeti munkában. Elkészítettük az alapszervezeti vezetőségi tagok öt évre szóló képzési tervét. Az elképzelések megvalósítása folyamatosan halad. Van, aki marxista—leninista középiskolában, esti egyetemen, öthónapos pártiskolán tanul. S,' olyanok is akadnak, akik már befejezték tanulmányaikat. Mások az alapszervezeti oktatáson vesznek részt. Az alapszervezeteknél a továbbiakban is nagy gondot fordítunk a munka megtervezésére. A munkatervekben, a pártrendezvényék napirendjén több, korábban hozott határozat végrehajtásának ellenőrzése szerepel. Tapasztalataink sorát gyarapítja, hogy néhány alapszervezetünknél még gondot okoz a feladatok rendszerezése. Nem mindig a legfőbb kérdések megoldására fordítják a , figyelmet, Alapszervez’eteink jelentős része a társközségekben dolgozik. .Tevékenységükben fontos szerepet kap a gazdasági szervek, a tömegszervezetek munkájának ösz- szehangolása, ellenőrzése. Segíteni az alapszervezeteket Körzetünkben 1975-ben fejeződött be a termelőszövetkezetek egyesülése és a tanácsok is egyetlen közös községi tanáccsá szerveződtek. Az egyesülés új helyzetet teremtett az. öt község társadalmi, politikai életében. Az egyesülésekkel együtt járt, hogy több vezető káder a körzeti központba került és közülük néhányan arra is gondoltak, ezután csak a székhely községért kell fele,- lősséget vállalniok. A vezetők „elvándorlása” kedvezőtlenül érintette a társközségekben tevékenykedő párt- alapszervezéteket. Néhány helyen gondot okozott a pártmunka szervezése, irányítása. Azzal ugyanis, hogy az intézmények, a gazdasági egységek a központi községbe települtek, az alapszervezet tag- felvételi lehetőségei is leszűkültek. Csak példaként szerelném említeni, hogy Alsópe- tényben egyetlen új tagot sem vettek fel az elmúlt hat esztendő alatt. Az első lépések A pártvezetőség azt tanácsolta a körzetben tevékenykedő gazdasági egységek, tömegszervezetek, a tanács vezetőinek, vizsgálják meg a társközségek helyzetét, lehetőségeit. Az első lépést a pártvezetőség tette meg. Még következetesebben segítjük a társközségekben működő párt- alapszervezeteket. A tsz-alap- szervezettől több párttagot küldtünk a társközségekben dolgozó alapszervezeti vezetőségek megerősítésére. S ezt a munkát még korántsem fejeztük be. Intézkedéseink részét képezi, hogy a pártvezetőség hatáskörébe tartozó, felkészült propagandistákat azzal bíztuk meg, segítsék a társközségekben a politikai nevelő munkát, a párttagság eszmei, politikai nevelését. A nagyközségi tanács pedig arra törekszik, hogy élőbbé, elevenebbé tegye e községekben tevékenykedő tanácstagi csoportok életét. Erősíteni szükséges többek , között kapcsolatukat a helyi népfrontbizottságokkal. A községi tanács döntése az is, hogy a tanács végrehajtó bizottságának egy- egy tagja személy szerint is felelős egy-egy társközségért. Rendszeresek lettek a heti fogadónapok is. Az a tapasztalatunk, hogv az alapszervezetek munkájának javítása eredményesebbé teszi a pártvezetőség irányító, ellenőrző tevékenységét. Az eddigi ' eredményeink mellett látjuk további lehetőségeinket, tartalékainkat is, Szeretnénk többek között, ha a községekben élő értelmiségi dolgozók nagyobb részt vállalnának a községek társadalmi életében, a párt- és tömegpolitikai munkában. Arra törekszünk, hogy a területen élő gazdasági, társadalmi és politikai szervek vezetői rendszeresen találkozzanak és erősítsék tovább kapcsolataikat a lakossággal. Szalai István a nézsai pártvezetőség titkára Különleges Mai kommentárunk mesterség A s*ínek kavargása, a fantázia szabad játéka, kiemelkedő mesterségbeli tudás . — ezek a zsosz- tovói tálcafestés sajátosságai. Ez a különleges, .jellegzetesen orosz mesterség a XIX. század első felében , a Moszkva közelében fekvő Zsosziovo faluban keletkezett, Az 1825-ben alapított festőműhely gyorsan híressé vált. termékei — a ragyogó, sokszínű tálcák — elterjedtek Oroszország városaiban. Az egyszerű használati tárgyak valóságos művészeti alkotásokká váltak. Minden rajzolat eredeti és megismételhetetlen. A mester először felviszi a/ alapot — ez lehet fekete vagv tűzpiros, élénkzöld. vagv mélykék —, maid széles, lendületes cesetvonásokkal megfesti a mintát: virágokat. vagy tájképet. A kész tálcát végül tartós lakkal vonják be, amélv hosz- szü évekig megőrzi a színek szépségét, élénkségét. kos lakásán kis vegyi laboratóriumot rendezett be, iratokat, pecséteket másolt. Kommunisták és baloldaliak százainak életét mentették meg az általa készített hamis igazolványok. A felszabadulás után Budapesten az MkP IV. kerületi, majd központi apparátusában dolgozott. Jelentős szerepet kapott azoknak a vezető kádereknek a kiválasztásában, a velük való foglalkozásban akikre az államosításkor a gyárak, vállalatok vezetését bízták. Mindenki a legjobbak közé sorolta a végtelenül szór- galmas. mindenki gondjával, bajával törődő Szalai Andrást. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és október lő-én a személyi kultusz áldozatául esett. 1955-ben mint a párt és a munkásmozgalom igaz harcosát rehabilitálták. Emléke fennmaradt az utókor számára. S. I. Gondos gazdálkodás a munkaerővel Négy fiatalembert traktoros iskolára küldött a karancs- sági termelőszövetkezet vezetősége. így első hallásra semmi különös nincs ebben, hiszen eddig is, de ezután is kell fiatalokat tanítani. Amikor átgondolja az ember, akkor ébred annak tudtára, hogy a nevezett mezőgazdasági üzemben a négy ember iskolára küldése tulajdonképpen az előrelátó, tervszerű munkaerő-gazdálkodás következménye. Karancssa- gon. ahol a megyében szinte legnagyobb az ipar munkaerő- elvonó hatása, nem lehet másképpen korszerű rrlezei munkát végezni, hasznos állattenyésztést folytatni csak akkor, ha jó előre megfontoltan biztosítják a földműveléshez, állattenyésztéshez vonzódó fiatalok nevelését, magas szintű képzését és nem utolsósorban a munka megszerettetését. Számolnunk kell azzal, hogy megyénk falvaiból, ha kisebb mértékben is a korábbinál, de áramlik a munkaerő az ipar felé. Ha ez a munkaerő-átáramlás nem történik, vagy csak részben, ezt megérzik az ipari üzemek, és 'népgazdasági kihatásai is lehetnek. Ha viszont a munkaerő a megengedettnél nagyobb mértékben áramlik ki a mezőgazdaságból, akkor a népgazdaságnak e másik fontos ágazata sínyli meg. Arra kell ügyelni, hogy a munkaerőmozgás arányosan történjék, tehát gondosan gazdálkodjanak a munkaerővel. A karancssági termelőszövetkezet elnöke, Hanzelik Ferenc éppen a közelmúltban, miután a fiúk a nyolchetes bentlakásos traktoros iskola hallgatói lettek, mondta el: korszerű gépekkel szerelkeztek fel. Ezeknek a munkája jelentős előmunka-megtakarítást bitosít. Eredménye, hogy nincsenek munkaerőgondjaik.. Az üzemükben dolgozóktól viszont azt követelik, hogy képezzék magukat, jó szakemberek legyenek, sajátítsák el a legkorszerűbb technikát. Aki vállalja, azt segítik. így került iskolára Tóth Béla, Somogyi Andor, Pólyák Árpád és Üj József. A feladatokhoz, a jelenlegi .gépparkhoz alkalmazkodva — ha a négy fiatal eredményesen elvégzi az iskolát — hosszú időre ezen a területen nincs szükségük munkaerőre. A tsz azoktól a fiataloktól, akiket tanulni küld. nem csupán követel, hanem nyújt is számukra. A négy fiatal után is tizenkilencezer forint vandíjat fizet, ezenkívül, a tanulás nyolc hete alatt biztosítja a fizetésüket is. Ezt tartják korrekt eljárásnak. Így van erkölcsi alapjuk arra, hogy a dolgozóktól kérjenek is, és elsősorban azt, hogy képességüknek megfelelően legjobban végezzék munkájukat. A karancssági mezőgazdasági üzemben a maguk keservei révén tanulták meg; hogy a munkaerővel jó gazda módjára gazdálkodjanak. Ez egyik legfontosabb követelménye annak, hogy jól gazdálkodhassanak. Eredményeik azt igazolják, hogy jól, kiegyensúlyozottan folyik náluk a termelő- munka, a tsz-tagság és a népgazdaság javára. — B — /
