Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

Schmidt Belgrad nem válhat konfrontáció* rendezvénnyé „Az enyhülési politikával való szakítás a nemzetközi feszültségek újjáéledéséhez a fegyverkezési verseny köl­csönös felgyorsításához ve­zetne. Azt jelentené, hogy ^ tudatosan újabb konfliktu- ' sokát vállalnánk azzal a ve­széllyel együtt, hogy ezek a konfliktusok egy napon ka­tonai formát öltenek. Ször­nyű módon csalódnának mindazok, akik azt hiszik, hogy a két német állam kö­zötti kapcsolatok visszafej­lesztése semmilyen hatással sem lenne a világbékére” — jelentette ki Helmuth Schmidt nyugatnémet kancellár a Stern című hamburgi hetilap­nak adott interjújában. A Stem csütörtökön megje­lent új számában közölt nyi­latkozatában a nyugatnémet kormányfői bírálja a jobbol­dali ellenzéki CDU—CSU fe­lelőtlen politikáját, amely a Német Demokratikus Köz­társasághoz fűződő kapcso­latok tudatos megrontására irányul. A kancellár felhívja a figyelmet arra, hogy a két német állam fontos szerepet játszik az enyhülési politika alakításában, a döntő szerep azonban a két vezető nagy­hatalomé, a Szovjetunióé és az Egyesült Államoké. A belgrádi Európa-érte- kezletről szólva Schmidt hangsúlyozza: „a fórum’ fel­adata, hogy megvonja a Hel­sinki óta megtett út mérle­gét. A jugoszláv fővárosban mind a szocialista országok, mind a nyugat-európai ál­lamok megteszik a maguk ja­vaslatait a továbblépés konk­rét formáira vonatkozóan.’’ Belgrádnák azonban nem szabad konfrontációs ren­dezvénnyé válnia, ahogy azt a nyugatnémet keresztény- demokraták követelik — fűz­te hozzá. A nyugatnémet belpolitikai helyzetről szólva a kancellár elismerte, hogy a szociállibe- rális kormánykoalíción be­lül a választások óta bizonyos feszültségek támadtak. Ezek azonban — mutatott rá — minden politikai koalíció ve­lejárói. (MTI) kiáltvány Portugáliában Antifasiszta Lisszabonban csütörtökön antifasiszta kiáltványt hoztak nyilvánosságra szocialista, kommunista és független bal­oldali személyiségek aláírá­sával. A dokumentum szerzői felszólították az antifasisztá" kát, a demokratikus s haza­fias érzelmű polgárokat, fogja­nak össze a fasiszta veszély elhárításáért a demokrácia megvédéséért A kiáltvány- » ____________•_____________ b an felhívták a figyelmet an­nak veszélyére, ami abból fa­kad, hogy a katonai bírósá­gok cinkos magatartást tanú­sítanak a fasiszta titkosrend­őrség (PIDE) egykori felelő­seinek perében, szigorú meg­büntetésük helyett szabadon bocsátják őket, s „olykor va­lósággal megdicsőülnek” a bí­rósági tárgyalásokon. Felhív­ták a figyelmet arra iß, hogy az államapparátusban újra funkciót adtak ’ a salazari- caetanoi rezsim több olyan, hívének, akit a fasizmus megdöntésekor elbocsátottak állásából. A fasiszta propagandater­mékek elszaporodása és a szélsőjobboldali pokolgépes merényletek a régi rezsim hí­veinek fokozódó tevékenységé­re utal. (MTI) A IX. magyar filmszemle alkalmából Radványi Géza, a „Valahol Európában” című, világ­hírű magyar film külföldön élő rendezője találkozott műve egykori szereplőivel. A képen: Harkányi Endre és Kalmár Tibor a rendezővel. Feltört ugar Aientejóban Az 1974. április 25-t forra­dalom után Portugália deli részen kezdtek megalakulni a ' termelőszövetkezetek. Napja­inkban 400-nál több szövetke­zetben 50 ezer egykori nincs­telen paraszt dolgozik. A föl­desuraktól kisajátított földeken növekedett a vetésterület, a gabonafélék terméshozama, a hús- és a tejtermelés. — Az alábbi riportban az APN tu­dósítója beszámol azokról a nehézségekről, amelyek a por­tugál agrárreform útjában áll­nak. Az újságírók a tőkésvilág minden zugából Alentejóba érkeztek abban a reményben, hogy véres összecsapásokra kerül majd sor azok után, hogy a szövetkezetekbe tö­mörült parasztokat elzavarták az általuk már bevetett föl­dekről. Am semmi különös nem történt. A szövetkezeti tagok szervezetten és békésen távoztak, miután a kormány biztosította őket az agrárre­form folytatásáról. A VALÓSÁG MAS Az új latifundiumok üze­meltetéséről, arról, hogy a már államosított földeket át­adják a parasztoknak, a lisz- szaboni tisztviselők nagyokat hallgatnak. Közvetlen céljuk az volt, hogy kiüríttéssék a szövetkezeteket. Ezt az eljá­rást így nevezték: „a demok­rácia és a béke megteremté­se Aientejóban”. , Az agrárreform kormány­párton belüli ellenségei, ki­használván a törvény ama ki­tételét, hogy a nagybirtoko­soknak a föld termékenységé­től függően 80—700 hektár­nyi földdarabot kell meghagy­ni, most megpróbálják vissza­hozni Alentejóba a földbirto­kosokat. A törvény kiköti, hogy a visszatérő földbirto­kos birtokrészének' kijelölését egyeztetni kell a szövetkezet­tel. Erről az „apróságról” tel­jesen megfeledkeztek VESZÉLYBEN A SZÖVETKEZETEK Palmi Camo földbirtokost nagy létszámú lovas, gyalogos és gépesített csendőrosztag segítségével helyezték vissza a majorjába.' Elfoglalta az épületeket, a legjobb 160 hek­tárnyi földet, lefoglalta a jó­szágot. Az akcióban a csend- őrség helikopterei is részt vet­tek. A szövetkezeti tagok őr­séget állítottak az útra. Alen­tejó parasztjai türelmes, fe­gyelmezett emberek, akik hisznek ügyük igazságában. — Akkor hát mi értelme van őrséget állítani? — kér­deztem az emberektől, akik a préselt szalmabálákon ültek. — A csendőrök távozására várunk. — És akkor mi lesz? — Megfogjuk ezeknek a fa­siszta kutyáknak a lábát, ke­zét és kihajítjuk innen őket. — De lehet, hogy a 'csend­őrök két-három hónap múlva sem távoznak innen ? — Az sem rossz, elvtársam! — Egyik beszélgetőtársam megpödörte cigányos bajuszát, ravaszul hunyorított. — Hadd ücsörögjenek! őrizzék csak ezt a tőlünk ellopott 160 hektárt! Marad még 18 ezer hektár. Ne feledd el, járá­sunkban vannak más kollek­tív gazdaságok is! Az álta­lunk és a többi elvtárs által feltört ugart most sokan irigylik. GAZDASÁGI HUROK A lisszaboni állami hivata­lokból korszerűbb módsze­rekkel is harcolnak a szövet­NÓGRÁD — 1977. február 18., péntek Leonyid Brezsnyev (Folytatás az 1. oldalról) kében való racionális kiak­názását” — mondotta Leonyid Brezsnyev. „A kormányon levő kom­munista és munkáspártok leg­utóbbi kongresszusai — mu­tatott rá Brezsnyev —, nagy jelentőségű feladatok megol­dását tűzték napirendre. Ma minden szocialista ország a termelés hatékonyságának fo­kozására, a termékek minő­ségének javítására összponto­sítja a figyelmét. Ez önmagá­ban meghatározza a tudo­mány növekvő szerepét a társadalom életében, a V. I. Lenin által megjelölt törté­nelmi feladatok teljesítésé­ben.” Leonyid Brezsnyev, a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottsága lankadatlan figyel­met szentel a szovjet tudo­mány fejlesztésének. Ezzel összefüggésben nagy elisme­réssel szólt az Ukrán Tudo­mány os Akadémiának és a Szovjet Tudományos Aka­démia szibériai tagozatának munkájáról. Mint hangsúlyoz­ta, Csak kölcsönösen A közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről az osztrák fővárosban folyó ér­tekezlet résztvevői csütörtö­kön plenáris ülést tartottak. A zárt ajtók mögött megrende­zett tanácskozáson az elnöklő Jiri Meisner nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezető­je szólalt fel. Mint a plenáris ülést követő ’ sajtótájékoztatón el­mondották, Meisner nagykö­vet felszólalásában kiemelte a szocialista országok javas­latainak realitását és hang­súlyozta, hogy az előrehaladás érdekében . a Nyugat részé­ről is hasonló törekvésekre lenne szükség. A bécsi értekezleten kép­viselt országok legutóbbi előterjesztésükben kifejezés­re juttatták kompromisszum­ra való hajlandóságukat, de a NATO-országok részéről mind ez ideig nem történt hasonló lépés. Jiri Meisner bírálta a nyugati államok ma­gatartását, amellyel akadá­lyozzák a kibontakozást. Ide tartozik többek között Kana­dának és nyugat-európai part­nereinek a kétszakaszos csökkentéssel kapcsolatos állásfoglalása. Ezek az orszá­gok ugyanis nem hajlandók kötelezettséget vállalni arra vonatkozólag, hogy a második szakaszban mikor és milyen mértékben csökkentik nemze­ti fegyveres erőiket. A legközelebbi plenáris ta­nácskozást február 24-én ren­dezik meg. (MTI) kezetek ellen. Beszüntették a pénzkölcsönök folyósítását, A földbirtokosok a bankoktól kapott pénzt jobbra-balra szórják, vagy egyszerűen kül­földre viszik. A szövetkeze­tekkel, tehát olyan emberek­kel szemben pedig, akik nem­csak a könyveléshez nem ér­tenek, de ími-olvasni is alig tudnak, azt a követelést tá­masztották, hogy tíz nap alatt „adjanak számot pénzügyi helyzetükről”. — Búzájukat hagyják elrothadni; inkább háromszoros áron külföldről vásárolnak és valutával fizet­nek, a leszállított gabona el­számolását pedig húzzák- halasztják. Ez igen nagy csa­pás a szövetkezetekre, mivel Portugáliában a búzakereske­delem állami monopólium, en­gedély nélkül senki egy sze­met sem vihet piacra. Alentejó földművesei hatá­rozottak, szívósak. Ezek a szegény emberek, akik nem­zedékek óta egyik földbirtok­ról a másikra vándoroltak, hogy megkeressék a betevő falatjukat, mert talpalatnyi földjük sem volt, megtudták: saját tanácsot választhatnak, nagy gazdaságokat irányíthat­nak, előre megtervezhetik sa­ját boldogságukat és közösen oldhatják meg dolgaikat. Ezeket az embereket nagyon nehéz lesz visszatéríteni a múltba. A. Csekoulisz a Szovjetunió elsőrendű figyelmet szentel- az alap- tudományok fejlesztésé­nek, az alkalmazott kutatá­sokkal való szerves egye­sítésének. a tudományos felfedezések népgazdasági bevezetése meg­gyorsításának „Országunk óriási tudo­mányos pontenciállal rendel­kezik. Anatolij Petrovics (A. P. Alekszandrov, a Szoújet Tu­dományos Akadémia elnöke — a szeík. még.j.) valószínű­leg beszélt önöknek azokról a kiadási tételekről, amelyeket országunkban a tudományra fordítanak. Valóban egyre nő­nek ezek a kiadások. Nekem azonbah úgy tűnik, hogy ezen a téren a „kiadások” szó nem egészen pontos kifejezés, mert amikor igazi tudósok munká­járól, tudományos vagy nép- gazdasági szempontról, nagy­fontosságú problémák kutatá­sáról van szó. az állam es a társadalom minden kiadott rubelért, forintért, vagy ko­ronáért rendkívül jelentős nyereséghez jut” — állapította meg Leonyid Brezsnyev, majd hozzáfűzte: „természetesen, helytelen lenne csupán anya­gi mutatók alapján értékelni a tudományt. A tudomány nem kis sze­repet tölt be a tudomá­nyos, vagyis a marxista— leninista világnézet ki­alakításában, megvannak a maga fontos ideológiai vonatkozásai. Meg­elégedésünkre szolgál, hogy az önök találkozóján megvi­tatták a társadalomtudomá­nyok szférájában való együtt­működés elmélyítésének kér­déseit is.” „Mindenkor gondolni kell arra, hogy a tudományos módszerek alkalmazása köte­lező követelmény a népgazda­ság irányításának, az állam irányításának helyes . megoldá­sához, sőt a beD és a külpo­litika irányvonalainak helyes kidolgozásához is” — muta­tott rá Leonyid Brezsnyev, majd a következőket mondot­ta: „A szocialista világ1 roha­mosan fejlődik és a szocialis­ta országok reális vajósága bő alapot nyújt « tudományos gondolkodásra. ismeretes, hogy azoknak a feltételeknek az óriási különbözősége köze­pette, amelyekben megvaló­sul az államok nagy csoport­jában a szocialista építés, reridkívül meggyőzően nyernek alátámasztást a szocialista fejlődés közös törvényszerű­ségei, amelyek a mi orszá­gunk gyakorlatában jelent­keztek először. De hangsúlyoz­ni kívánom, hogy maga a szo­cializmus és a kommunizmus építésének közös törvénysze­rűségeiről alkotott felfogás a tapasztalatok felhalmozódásá­nak arányában mind mélyre­hatóbbá, sokoldalúbbá válik. Ráadásul az életben ál­landóan keletkeznek új jelenségek, új fogalmak, amelyek a marxista—leni­nista pozícióból való tu­dományos átgondolást igenyelnek''. Leonyid Brezsnyev megne-’ vezett több olyan problémát, amelyet a KGST keretein be­lüli kölcsönös kapcsolatok el­mélyítése vet fel Ilyen prob­lémának nevezte például a népgazdaság optimális struk­túrájának kialakítását, számos szocialista ország kulcsága­zataiban a szakosodást és a kooperációt, a termelőerők ésszerű áthelyezését, a szocia­lista államok gazdasági fej­lettségi színvonalának’ ki- egyenlítését. Minf hozzáfűzte, ezek csupán kiragadott példák a szocialista államok, közötti közeledés széles és sokolda’ú folyamatában amely törvény- szerűségként jelentkezik a szocialista világ fejlődésében. „Számunkra nyilvánvaló, hogy helytelen lenne erősza­koltan sürgetni, ösztökélni, hajszolni ezt a folyamatot. De hiba lenne visszatartani, le­fékezni is. E fo’ yamat és a szocialista világrendszer fej­lesztésével összefüggő sok más probléma minden olda­lú kutatásának szükségessége megköveteli a szocialista or­szágok tudományos erőinek jó együttműködését” — mon­dotta az SZKP KB főtitká­..Hangsúlyozva azt a te­repet, amely’ a szocialis­ta országok tudósaira há­rul az emberiség előtt álló globális problémák megoldásában, Leonyid Brezsnyev a környe­zetvédelmet és az energia­problémák megoldását: emlí­tette meg, valamint az embe­riség megszabadítását a, leg­veszélyesebb betegségektől.1 „Mindez persze — . hangsú­lyozta — meghatározza a szocialista országok tudósai­nak aktív és tevékeny részvé­teiét , a béke megszilárdításá­ért. a nukleáris háború ve­szélyének felszámolásáért, a nemzetközi együttműködés feilesztéséért vívott harcban. Feltétlen megelégedést kelt az a tény, hogy a szocialista or­szágok tudósai hatékonyan támogatják a szocialista kö­zösséghez tartozó országok békeszerető küloolitikáiát. szí­vósan küzdenek azért, hogy az egész világ tudósai egye­sítsék erőfeszítéseiket a vi­lágon, élő össze? népek szi­lárd. békés jövője érdeké­ben”. Leonyid Brezsnyev végeze­tül nagy alkotói sikereket kí­vánt á tudósoknak munkájuk­hoz és kifejezte azt a meg­győződését, hogy a szocialjs,- ta országokban működő tudo­mányos akadémiák együttmű­ködése olyan új tudományos felfedezéseket eredményez majd, amelyek a béke és a szocializmus érdekeit, az egész emberiség érdekeit fog­ják szolgálni. A jelenlevők nevében, akik nagy figyelemmel és tapssal fogadták a felszólalást Angel Balevszki, a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia elnöke mon­dott köszönetét Leonyid Brezsnvevnek rendkívül tar­talmas beszédéért. A találkozás végén Leonyid Brezsnyev meleg üdvözletét küldte a testvéri országok ve­zetőinek, valamint a szocia­lista országok tudósainak ' és nagy sikereket kívánt azok­nak a feladatoknak a telje­sítéséhez, amelyeket a kom­munista és munkáspártok kongresszusai állítottak elé­jük. (MTI) • Az Egész&égügyi Minirziérium tájékoztatója az influenzáról A megyei IiöJÁL-októl és a fővárosi KÖJÁL-tól beérke­zett jelentések szerint feb­ruár 6—12. között mintegy 160 000 influenza- és influen­zaszerű megbetegedést je­lentettek a körzeti orvosok és a körzeti gyermekorvosok. A megbetegedések száma 50 százalékkal több, mint az elő­ző héten. Az influenzaszerű megbetegedések halmozó­dásának kezdetétől eddig mintegy 304 000 megbetege­dést jelentettek. A járvány­nak az elmúlt héten jelentett adatai megegyeztek a koráb­bi hét adataival, azaz táppén­zes álományba került a be­tegek 20 százaléka, szövőd­ményeket a betegek négy százalékánál észleltek, továb­bá a betegek 0,5 százalékánál vált indokolttá a kórházba- szállítás. A megbetegedések 50 százaléka a 14 évnél fia­talabb korcsoportokban for­dult elő. Az eddigi vírusvizs­gálatok során kizárólag gz influenza B vírust izolálták, összesen 16 esetben. A jár­vány kezdetétől bejelentett adatok alapján a lakosság számához viszonyítva a leg­több megbetegedés Szabol cs- Szatmár, Tolna és Hajdú-Bi- har megyében (hat-hét meg­betegedés 100 lakosra) a leg­kevesebb pedig Csongrád és Zala megyében fordult elő. A járványra tekintettel Hajdú- Bihar, meg Nógrád, Szabdlcs- Szatmár és Tolna megye va­lamennyi kórházában, a duna­újvárosi, móri, hatvani, egri, gyöngyösi, nagykőrösi, kór­házak valamennyi osztályá­ra vonatkozóan látogatási ti­lalmat rendeltek el. Ezen túl­menően egyes kórházakban a látogatási tilalmat, csak a szülészeti és gyermekosztá­lyokra korlátozták. (MTI) I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom