Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-18 / 41. szám
Az Epületasztalos-ipari és Faipari Vállalat kecskeméti gyáregységében az idén mintegy 200 ezer négyzetméter szalagparkettát készítenek, ebből “0 ezer négyzetmétert az NSZK- ba exportálnak. Évfordulón Metró... Zsiguli... Orenburg... S ki-ki sorolhatná még a fogalommá lett szavakat, amelyek a maguk módján tükrözik. hogy mennyire eleven valósága hétköznapjainknak a magyar—szovjet barátság és együttműködés. Az, ami — ma huszonkilenc esztendeje — két állam szerződésének indult, két nép kapcsolatává terebélyesedett. Ezzel is hangsúlyozva azt, ami az 1948. február 18-án aláírt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek legfőbb — s a történelmünkben példátlan — újdonsága volt. Azt tudniillik, hogy egy kis országgal, amelyet ráadásul nem is olyan sokkal korábban nemzetvesztő urai öngyilkos háborúba sodortak ellene, egy nagyhatalom — igaz, szocialista hatalom! — egyenjogú partnerségre lépett. Valahányszor évfordulóra emlékezünk, arra is választ keresünk, hogy mit mond a mának ez a dátum. Mindenekelőtt ezt: csaknem három évtized — kis híján egy emberöltő — távlatából immár jól belátható, hogy ezzel a szerződéssel, s a majd tíz esztendeje megkötött újabbal — a történelmi holnappal léptünk szövetségire. Az Idei évfordulón, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom júbileumi 60. esztendejében, jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy ez a testvéri kötelék ahhoz a Szovjetunióhoz fűz bennünket, amelynél többet senki nem tett és nem áldozott ebben a században a társadalmi haladásért, a népek szabadsagáért, a világ békéjéért. Így lettünk, az idő előrehaladtával magunk is része annak a szocialista közösségnek. amely döntő hatással van világunk fejlődésére. Ezért valljuk: szövetségünk szilárdításán, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén, a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködésünk erősítésén munkálva, nemcsak internacionalista elveinkhez vagyunk hűek. hanem — leg- sajátabb nemzeti érdekeinkhez is. Nem okoz gondot^ az elhelyezkedés a kezdő agrár szakembereknek A MÉM-ben megvizsgálták, bereknek szobát, vagy albér- hogyan sikerült elhelyezked- letet biztosított, de a téeszek- niök a tavaly végzett, felső- nek, csak egyharmada tudta fokó képesítésű mezógazdasá- ugyanezt megtenni, gi szakembereknek. Tavaly» a kezdők 17 százalékának 2026 fiatal szakember fejez- volt társadalmi ösztöndíja, te be tanulmányait az egye- munkába állásuk általában temeken és főiskolákon. Leg- zavartalan volt, csupán egy- többen, szám szerint 456-an két esetben történt szerződésmezőgazdasági mérnöki dip- szegés, ilyenkor a tanácsok lomát szereztek, több mint 140 intézkedtek, hogy a szakember kertészmérnök és 110 mező- fizesse vissza az ösztöndíjat, gazdasági gépészmérnök kapott oklevelet. A főiskolákon sok más szakember mellett, A MÉM szerint a jövőben az eddiginél fokozottabban 181 EéDész 170 állattenvés/- együtt keU működniök a fel- 181 gépész» 150 allattenyesz sőoktatási intézménveknek a to es 100 novenytermeszto- szakigazgatási szerUZEgy-egy°^szakemberre hoz- Vekke1'. vaiamint az Altatni závetőlegesen másfél munka- oonfiáva^és mrök*08 f£,°Z' hely jutott, tehát mód. nyílott - ÄanÄg bizonyos fokú valogatasra. sikeresebb lesz a kezdő szak A vizsgalat szerint az elhe- emberek munkába állása. A lyezkedési lehetőségek az tapasztalatok szerint ugyanis anyagi juttatások szempont- a végzősök elhelyezkedését az jából kedvezőek voltak, hiszen eddiginél jobban kell koordi- a gazdaságok önálló beosztás nálni, amire lehetőséget ad- esetén 2500—4000 forint fize- nak az elhelyezkedésre vo- tést ajánlottak fel a friss natkozó új jogszabályok. Ha- diplomásoknak. Az állami tározottabban érvényt kell v _ szerezni az egyes munkaterugazdaságok 80 százaléka ieten dolgozók képesítés sze- ugyanakkor a kezdő szakem- rinti beosztásának is. Honnan vényük, ami nincs Csak a munka szervezettségének javításával lkészülnek az 1976. évi gazdálkodási tervek értékeléséről szóló ' beszámolók. Sok vá'laiat fogja a terv nem teljesítésekor indokként, magyarázatul felhozni az 1976-ban szinte csaknem valamennyi vállalatnál jelentkező létszámhiányt A létszámhiány jelentkezésének illetve állandósulásának okairól nincs szándékom szót ejteni e cikk keretében. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a fizikai munkakörök ellátására rendelkezésre álló munkaerő a IV. ötéves terv éveitől tendenciózusan csökkent napjainkig, és várhatóan tovább fog csökkenni nemcsak Salgótarjánban és Nógrád megyében, hanem országo san is. Január hónapban jelent meg a megyei tanács szabályrendelete a munkaerő-gazdálkodásról, a vállalatok kategória-besorolásáról és az ehhez kapcsolódó kötelező közvetítésről és létszámcsökkentési kötelezettségről. A szabályrendelet közzétételének oka többek között az. hogy az időközben felszabaduló munkaerő foglalkoztatására azoknál a vállalatoknál kerüljön sor. amelyek az a leghatékonyabban és a népgazdaságilag kiemelt — tőkésexport, lakossági szolgállsftás stb. — feladatok növe'ése érdekében tudják foglalkoztatni. A part- és kormányzati szervek a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságában .evő hiányosságokra es az abban rejlő tartalékokra már korábban felfigyeltek. Énnek következményeként tudható be többek között az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos part- és állami határozatok megjelenése, valamint az 1976 január 1-én bevezetett szabályzórendszer változásának néhány, a munkaerő- és bérgazdálkodással is kapcsolatos eleme. 1976-ban kísérletképpen néhány kieme't nagyvállalatnál teljesítményhez kötött és teljesítménytől független bértömeggazdálkodást vezettek be. A gazdálkodás tapasztalatait figyelembe véve a korábbi teljesítményhez kötött bérszínvonal-gazdálkodáshoz képest a létszámmegtakarításra és a csökkenő létszám mellett is nagyobb „hozzáadott érték” előállítására ösztönző bértömeggazdálkodást vezettek be a termelővállalatok jelentős részénél. A teljesítményhez kötött bérgazdálkodás lényege, hogy gyárunk az anyagmentes termelési értek növekedésének függvényeben emelheti a dolgozók részére szétosztható bértömeget és a bérszínvonalat. Ez a mi esetünkben, adómentesen nem haladhatta meg a 6 százalékot. A témával kapcsolatban megjelent szakcikkek és értékelések alapján és a gazdálkodás 1976. évi tapasztalatait figyelembe véve azt kell megállapítani, hogy a vállalatok nem tudtak kellőképpen alkalmazkodni a szabályzórendszer adta feltételekhez. Ennek részben az az oka, hogy a bértömeggazdálkodás során szerzett tapasztalatokat időben nem kapták kézhez, másrészt a létszámhoz való ragaszkodás miatt nem is számoltak a tervezésnél a létszámcsökkenéssel, így az abból származó bértömeg felhasználása sem történhetett tervszerűen. A jelenségekből az általánosítható tapasztalat, hogy a már állandósult létszámhiány megoldását hosszabb távon a gazdálkodó szervek nem várhatják az időközben feleslegessé vált munkaerő külső felvételéből. Annak megoldását a vállalatoknál állományban levő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, a gépesítésből eredő létszámmegtakarítással lehet fedezni. Emellett a gazdálkodó szerveknek fedezetet kell teremteni a hatékonyság növelésével a bérszínvonal évenkénti növelésére is. Ezt zésre álló munkaerőt azokon a területeken foglalkoztatják, amely biztosítja a nagy termelékenységű termeioberendezések folyamatos vagy többműszakos működtetését, és az ehhez szükséges érdekeltségi feltételeket megteremtik. Éhez jó alkalom felhasználni az 1977. évben sorra kerülő bérrendezést, valamint a munkaerőforgalom, a bér- és kereseti arányok, a munkaidő-kihasználás elemzéséből származó adatokat, az üzemi és vállalati párt- és társadalmi szervek és a dolgozók véleményét is figyelembe véve. A jelenségek többsége gyárunkban is megtalálható. Ezek után néhány szót arról, hogy milyen elképzelések alakultak ki gyárunkban a hiányzó munkaerő pótlására és az ezzel összefüggő érdekeltségi rendszer megteremtésére. Évek óta problémát okoz gyárunknál a megformázott üveg hűtőszalagra történő be- hordása, mert erre a tevékenységre ma már kevés a vállakozó munkaerő A kézi behor- dás helyett gépi behordást tervezünk megvalósítani a kézi kemencéinken, melyeknek kísérleti behordószerkezete mai működik. Ezzé’ lehetővé válik, hogy három brigád termékét egy behordó tudja átrakni a hűtőszalagra. Ezáltal megtakarítanánk azt is. hogy szakmunkások mozgassák az árut, mert sok esetben a behordok létszámhiánya erre is rá- kényszerítette az üzemeket, A kehely- és pohárféleségek felületét csomagolás előtt meg kell tisztítani a feldolgozás folytán lerakodott szennyezettségtől, amit eddig szintén kézi erővel végeztünk Folyamatosan felülvizsgálására várnak a se* géd- és kisegítő tevékenységekben foglalkoztatottak munkaerő-kihasználtsága mellett a teljesítménykövetelmények bevezetésének feltételei, szintén létszámmegtakarítás céljábó', ösztönző teljesítménybérezési rendszer alkalmazásával. Fentieken kívül sok műszaki — szervezési intézkedés hatásától várjuk, hogy a létszámproblémát megoldjuk. Elsődleges célunk a szakmunkásokon kívül a jól begyakorlott, gyárunkhoz hű betanított- és segédmunkásgárda megtartása, hogy termékeink minőségét javíthassuk, az állandóan növekvő nemzetközi és hazai kö- vete'ményeknek eleget téve. Ezért elhatároztuk, hogy 1977-ben az alapbérek növelésére rendelkezésre álló összeget azoknak a munkásoknak a differenciált alap- bérezésére fordítjuk, akik az átlagosnál nagyobb hatékonysággal tudnak termelni, folyamatos vagy háromműszakos munkarendben nagy teljesítményű feldolgozó automata gépeket szolgálnak ki, s kulcsszerepet töltenek be a termelés folyamatosságában és a készregyártásban. Számítunk arra, hogy a július elsejéből bevezetendő egységes műszakpótlék segíti a felsorolt bérfejlesztési célok megoldását. Az egyes termelőtevékenységek szervezettségi színvonalának növekedése csökkenteni fogja a létszámhiányt anélkül, hogy külső munkaerő-felvételre sor kerü'ne. Azok, akik ma időlegesen munkahely nélkül vannak, nem javítják a gyakori munkahely-változtatással a vállalatok munkaerő-ellátását, hanem feszültséget jelentenek a régi és új dolgozók között, kedvezményezett munkaidőmunkabeosztás és bérkövetelésükkel. A krónikusan fellépő munkaerőhiányt csak a munka szervezettségének javításával oldhatják meg a ma még munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok. A vállalatok közötti munkaerőforgalomtól sem holnap, sem holnapután nem lehet tartós javulásra számítani. Kanyó Ferenc. a salgótarjáni öblösüveggyár gazdasági igazgatóhelyettese Pásztói zöldségtermelés csak úgy lehet megoldani, ha a rendelke..........................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii»HiiimiiniimiiiiiiiiiiiHiiiiii<Hiiifliiiiiiiiiiiiuii<ii»Mi...................................................................................................................mi.............nmiimiMiMi........ n ácstól újabb egymillió forintot kaptak „mentőövként”. Pontosabban: ebből a pénzből pótolhatják a szükséges gépeket, újabb egy hektáron állíthatnak fel fóliaházakat, hatékonyabbá válhat a terme- lés, mert a leendő gépek kivedelem nélkül. Hogy miéi t. használására nagyobb a lehe- — Mindaddig, amíg csupán töség. Nagyüzemben, kisüzemi módszerekkel A nógrádi domborzati, ég- hektáron építettünk fóliahá- helyett, tavasszal hajlati viszonyok nem a leg- zakat, s bő vizű, 'nagyüzemi 7 ’ kiválóbbak a zöldség- és gyű- kutat létesítettünk — mondja mölcstermesztésre. Kevés a Kárpáti István, a pásztói gazlehetőség az öntözésre, tér- daság ágazatvezetője. fgy, málíorrással se dicsekedhet zárszámadások idején óhatatA növényvédelmet híd *£ pei metezőkkel végezték, emi igntsem mondható ez el... att is, többek között, a fólia — Az idén csökkentjük a zöldségféléket. Csak azt termeljük, amire adottak a felegyetlen mezőgazdasági üzem lanul felvetődik a kérdés: mi- alatti zöldségtermelés költsé- te aki szívügynek tekinti a sem, s hagyományokról se ként sikerült a kapott össze- geinek hatvan százalékát a zöldségtermesztést: a pásztóiigen lehet beszélni. De, mert get hasznosítani. megérte-e munkabér tette ki. A másod- ak tavasszal későn kezdték a a népgazdaság előtt álló fel- zöldséggel foglalkozni? _ , , - .... -i uicijun, auuvi-cuv ex Égy kerteszmerrmk ^ mese - ételek Palántából az egész megye igényét kielégítjük — magyarázza Kárpáti István. Nem fogadkozás ez, reálinövé'nyeket egy gép meghi- fólia alatti talajelőkészítést, adatok, a lakosság ellátása — Sajnos, az eredmények básodása miatt csak részben amit szántóföldön is ősszel san vizsgálták meg helyzetümegköveteli, mind több a ki- a tervezett alatt maradtak, tudták elvetni, s vagonszám- illenék végezni. A növények két. Mert a zöldségre továbbserlet, hogy szántóföldről, Az időjárás, annak ellenére, ra kézzel cipelték az asszo- szinte már zöldelltek, de még ra is szüksége van a lakosmelégházból paprika, paradi- hogy a növények „tető alatt nyok a termést. Pásztón a slaggal locsolták. Akadtak ságnak! csőm, uborka ^kerüljön me- voltak’ , káros ^hatással volt a külsőségek, a tetszetősen mu- zöldségfélék, amit nem tudtak A pásztói zöldségtermesza tők kudarcának híre eljutott nógrádi munkára. Képtelenek voltunk tatb fóliaházak a nagyüzemi értékesíteni, az optimális hőmérsékletet zöldségtermesztés jeleire utal- miatt eldeformálódtak. Ehhez gyei termelőktől a piacokra. f biztosítani, ami általában hu f ólialláz egy hektáron szonöt fok. Előfordult, hogy negyvenfokos hőségben szen- A dejtári, palotási, érsek- védték a növények — mond- vadkerti, szécsényi, szurdok- ja. püspöki termelőszövetkeze- A házak végén a levéltetű eredménye, jó, ha nem vesz- fxz.ette vissza, lekben már korábban is pró- következtében zsugorodtak a teséges — jegyzi meg Kárbálkoztak a zöldségfélék tér- tövek, deformált termények páti István. Még nem más gazdaságokba is. Fonnak de a termesztési mód- nem kell se fólia, se gép, csu- leszögezni: a zöidségterszerek az elmúlt evben kis- pan a kapalas minősegére kel- mesztés> önmagában nem igaz. üzemi jellegűek voltak. lett volna nagyobb figyelmet fordítani. A hónapos retek fóliás zöldségfélék szi:nte a vetőmag árát sem — A hogy veszteséges. Csupán a feltételeket kell megteremteni hozzá. Beszerezni a szűk-' séges eszközöket, kiválasztani a legalkalmasabb fajtámelésével. Tavaly, az észtén- nőttek, ami árbevételi kiesé- ri a végjeges adatokat, de Dobták a „mentőövet ? kat’ figyelni a növényvédedő elején a pásztói tsz is vál- sekhez vezetett. Az egész annyi bizonyos: nem sikerült lemre. S akkor a szövetkezet lalkozott rá, hogy a szántó- telepet kézimunka-erőre vol- a várt hasznot elérni. Igaz, A pásztóiak leszűrték az el- is, megtalálhatja számítását. berendezni, három vagon paradicsom, 130 múlt év tapasztalatait a kér- Pásztón az idén ezt szeretnék, megvenni mázsa uborka, 20 mázsa sa- tészetben is. A megyei ta- Szabó Gyula láta, hatezer csomó retek, föld mellett, fólia alatt tér- tak, kénytelenek mel zöldséget. mert nem tudták — Megyei fejlesztési tá- — a gazdaság pénzügyi helymogatásból kaptunk nyolc- zeténél fogva — a legszüksé- 3000 tsomó zöldhagyma keszázezer íorint-ot. Ebből egy gesebb eszközöket. í'ült ki a fóliák alól, de joNÓGRÁD — 1977. február 18., péntek
