Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
Mosoda félgőzzel PATYOLAT Az érem másik oldala I\e rnak hérjünh, adjunk __ZAVARTAN NEVETEK, é rzem -— körbesandítok — elnéző mosoly vibrál a szájak szögletében. Szégyellem megrettenésem, de jókora meny- nyezetdarab csattant mellém. — Ez van. — A tömör vélemény Kun Lajos igazgatóé. Tűnődve szemléli a málladozó plafont. Ács Lajosné művezető, a Patyolat párttitkára, a segítőkész emberek módján vígasztal: — Mi megszoktuk. Az idegenek mindig megijednek. — De ilyen körülmények között dolgozni ... Jó munkát végezni? Hiszen a tiszta ruhára is hull. És magukra...! — Így van — mondja az Igazgató. Salgótarján mosodáját 1952- re hozták tető alá. Évi kapacitása. akkor: 280 tonna. Kis üzem. A berendezés a kezdetben is korszerűtlen. Főként közületeknek dolgoztak, de egyre nőtt a lakossági szolgáltatás aránya. Festést, vegytisztítást a hatvanas évektől vállalnak. A műszaki berendezés változatlan. Azaz, már nemcsak elavult, de el is kopott. Döntés 1970-ből: korszerűsíteni kell. A megyei tanács két év múlva 22 milliót megszavazott. Múlnak az évek. Kivitelező még nincs, adni viszont mind többet kell. Végre 1976-ban megkezdik a rekonstrukciót, ám a kapacitás ekkorra felfutott: évente már 600 tonna ruhát mosnak és 65 ezer tételnyi a vegytisztítás és a festés.... — Mindez a kicsire zsugorodott üzemben — mondja Kun Lajos —, ahol ráadásul kőművesek falaznak, szerelők vésnek... De igen jó ütemben! Különösen az AGROFIL emberei. Minden elismerésünk, köszönetünk az övék... Kérem, ezt feltétlenül írja, az AGROFIL... — És az új berendezések? — Jött, érkezik, amit lehet, nyomban beállítunk. Helyén a két gázkazán. Fél év és beköthetjük. Nagyszerű mosó- berendezéseket kaptunk. Lyukkártyásak. . önmagukat vezérlik. A kalander 22 mázsa ruhát is kivasal egy műszak alatt... majd. A teljes kapacitásunk 900 tonna ruha mosása, 105 ezer tétel tisztítása lesz. És mindez kifogástalan minőségben. A Lenini Komszomolról elnevezett moszkvai autógyár lelkes sportolóit egyesítő klub alig 15 éve alakult. Nevét a gyár termékéről, a Moszkvics személygépkocsiról kapta. Az autógyáriak között több tehetséges sportoló van. Húszán nemzetközileg minősített sportolók, több mint százan a Szovjetunió sportrmvsterei. A vállalat vezetőinek törek— Az új gépek mikortól üzemelnek ? — Már dolgoznák. — Végképp nem értem. Hiszen épp azért jöttem, mert az emberek teli vannak panasszal. Koszosán, elszínezve kapják vissza a holmijukat. Vagy tépetten. — Dolgoznak bizony. — Felragyog áz arca. Rámnéz, órülök-e? De én nem. A közénk ereszkedő nehéz csendet szárazra váltó hangja töri meg: — Több mint negyven felvevőhelyünk működik. Bővítjük a hálózatot. A KISZ-la- kótelepé az idén elkészült. Jövőre nyitjuk a síküveggyárit és a kisterenyeit. 1979: Sebaj városrész és a Lenin- lakótelep. 1980: Szécsény... összecsukja a vaskos mappát. Fáradtan sóhajt: — DE AMÍG EZZEL a kazánnal kínlódunk . .. Bármelyik pillanatban lerobbanhat. Vagy fel. Menjünk át az üzembe. Először talán a kazánházhoz. Ilyet még nem láttam. Tessenek elképzelni egy csodálatos komputert. Egy mindentudót. A hatalmas, drága berendezésen kismillió gomb. De most még csak egyet érdemes megnyomni. A csengetésre felriad a belül, sámlin üldögélő kis kopasz emberke, s igen sebesen kezdi tologatni a golyókat azon a bizonyos számológépen... Nos, hát ilyen ma a Patyolat. Tető az új épületeken. Ám a termelés még a régiben történik, Abban, amit 1952-ben építettek. Közben ezt is átalakítják. A mosoda cementpadlóján malteres szennyvíz. Már zuborognak a lyukkártyás gépek, de mellettük még foglalják a helyet a régiek. Nincs előkészítő. Itt válogatják a szennyest. A szűk térben szerelők, mosók, kőművesek kergetőznek. Sárrá hígul a vakolatpor. Másutt: fentről vegytisztított öltönyök lógnak. A terem túlsó felén falat húzó építőktől csak libegő függönnyel védik a ruhákat. És a kazán!... Kiss András kezelővel silabizáljuk a gyártás évét. 1889? Netán 1883? A főjavítás dátuma jobban látszik. 1912. A megifjodott mozdony, amelybe beépítették, szolgált az öreg háborúvése, hogy minél több dolgozót vonjanak be a sportéletbe. Jelenleg közel tízezren sportolnak rendszeresen. Jól felszerelt sportstadion, fedett könnyűatlétikai pálya, úszómedence, és teniszpálya várja a sportolni vágyókat. A klubnak 29 szakosztálya van. Különösen népszerű a köny- nyűatlétika, a jégkorong és természetesen az autóversenyzés. ban. A hármincas években már csóválhatták fejüket a kazánszemlélők. Végre selejtezte a MÁV. 1952-ben építették be itt. Azóta adja a gőzt. Persze, egyre keservesebbet — mind kevesebbet. — Működik — visszhangozza a kazánkezelő és meglett ember létére szemében gyermeki ámulattal tekint a monstrumra. — Ez az üzem lelke — mondja. Nézem, viccel? De nem. Komoly. És csakugyan igaz: ez az üzem lelke. Csontos Lászlóné gépi vasaló a korszerű kalander forgó- hengerei közé helyezi a vizes lepedőt. Vasalni 250 Celsius- fok felett lehet. Figyelem a mutató játékát. 140 alatt jelez. A 150 fok fölé még sohasem emelkedett.,.. — Hideg vasalóval otthon sem megy — mondja Cson- tosné. — Látja, ezért tép — magyarázza a kalander másik oldalánál az igazgató — fém- teknőn csúszik a vasalni- való. Ha ez forró, akkor siklik az anyag. Hidegen megtapad. A henger vinné, tehát ráncolódik, aztán reccs ... De majd ha belép a két gázkazán ! A másik teremben Zombo- ri Erzsébet présvasalót kezel, Bacsó Jenőné gőzvasalót. Itt ül Ács Lajonsé, számol. Bólogatnak, igen, tudják, sok a panasz. — Többet kell nekünk is tennünk — mondja Ácsné. — Igaz, kissé kedvezőtlenek a mostani körülményeink, de azért.... — Mi már három légkörrel is tudunk dolgozni — büszkélkedik Bacsóné és éppen azt akarom kérdezni, mennyire lenne szükség, amikor szakad a mennyezet. Eszembe jut, sok a dolgom, kissé sietősen távozom. Szinte a kapunál vagyok, amikor utolér Kun Lajo6 igazgató hangja: — KÉREM. ÍRJA MEG, a helyzetünk még nem ideális, számítunk a közönség türelmére, megértésére — mondja, és széttárja a kezét. — Hogyne, természetesen felelem — erre szavam adom. És a nevem is: Szántó István A Moszkvics sportklub egyike a Szovjetunió 313 vállalati sportklubjának. Üzemi sportklub alakulhat minden olyan vállalatnál, ahol a dolgozók legalább 45 százaléka részt vesz a klub munkájában, a vállalati dolgozók 85 százaléka pedig rendszeresen bekapcsolódik a munkahelyi testnevelésbe. Képünkön: a Moszkvics-gyár győztes rallye- versenyzői — célba érés után. ÉRDEKLŐDŐ EMBEREK a nemtiek. Bizonyítja a legutóbbi falugyűlés Azt mondják a községben: az utóbbi években még soha ennyien nem gyűltek össze, hogy meghallgassák a közös községi tanács végrehajtó bizottsága titkárának beszámolóját az elmúlt év gazdálkodásáról, az idei feladatokról. Ennek tett eleget Danyi Ignác vb-titkár. Miről is szólt az előadó? Arról többek között," hogy a közös tanács az elmúlt esztendőben csaknem 3,4 millió forinttal gazdálkodott. Alapvető feladata volt a már meglevő létesítmények és intézmények megfelelő szinten működtetése és karbantartása. Legtöbbet tavaly is, több mint 900 ezer forintot, a lakosság kommunális igényeinek kielégítésére biztosítottak. Tegyük mindjárt hozzá azt is, hogy ezt a nem tanácsi szervek is jelentősen segítették. Nagy gondot fordítottak az utak javítására, a Zagyva medrének mélyítésére, szélesítésére és a gát építésére, az új gázcseretelep kiépítésére. Végső soron olyan munkákat végeztek el Neműben. mint a társközségben Do- rogházán, amelyek a választópolgárok érdekeit szolgálják. A korábbi falugyűlésen elhangzottaknak megfelelően mintegy 255 ezer forintot biztosítottak szociális és egészségügyi feladatok megoldására. Ennek eredményeként ma már elmondhatják, hogy az egészségügyi létesítmények felszereltsége megközelíti az optimális szintet. Nagy gondot fordítottak a dorogházi orvosi rendelő felszerelésének javítására is. Igen jelentős helyet foglalt el, csaknem 1,2 millió forint kiadással a kulturális ágazat fejlesztése. Komoly összeget, több mint 850 ezer forintot költöttek az iskolára, s csaknem 530 ezer forintot az óvodára. Ezzel az összeggel biztosítani tudták a zavartalan üzemeltetést. A könyvtárak sem feletek meg korábban az igényeknek. A tanács több ezer forintos költséggel korszerűsítette a könyvtárakat és ma már több mint 6 ezer kötet várja a két község dolgozóit. Összességében azt állapíthatta meg a falugyűlés, hogy végrehajtották az 1976. évi feladatokat, teljesítették tervüket. A tények azt bizonyítják, hogy Nemti és Dorogháza tovább fejlődött az elmúlt évben is. Sokan úgy mondhatnák. hogy leltárt készített a végrehajtó bizottság titkára, pedig nem az, hanem köteles számvetés a falu dolgozói előtt EGY FALUGYŰLÉSEN AZ IDEI feladatok is szóba kerülnek. Mindenki örömmel nyugtázta, hogy az idén nagyobb összeggel, mintegy 3,7 millió forinttal rendelkezik majd a közös tanács. A legtöbbet az idén is a kommunális feladatokra biztosítják, ez összegében megközelíti a másfél millió forintot. Ebből legtöbbet a nemti vízmű terv- készítésére fordítanak. De tovább folytatják Neműben és Dorogházán is az utak javítását, a meglevő patak és árok burkolását, a közkutak karbantartását. Biztosítják a szociális és egészségügyi ellátást, a kulturális igénygk kielégítését. Segítik a művelődési házakat, támogatják az ifjúsági klubot, az úttörőcsapatot, a ménkesi sportegyesületet, MHSZ-klubjaikat. Központi keretből szerepel a tervben a dorogházi emeletes és középső iskola felújítása, csaknem 700 ezer forintos költséggel. Lehetne sorolni a jogos igényeket, azokat is amelyek megvalósulnak, de azokat is, amelyek elmaradnak. Az éremnek két oldala van. Az egyik, amelyet a tanács biztosítani tud. a másik, amelynek megvalósításához a lakosság segítségét várják. Hiszen hiába kérte Lehoczki Károly, Fekete Sándor, Danyi Gáborné, Pintér Sándor, Herczeg István a közművesítést a különböző utak megépítését, ha arra ma még nem képes megfelelő ösz- szeget e'őteremteni a tanács. Számítást is végeztek Neműben. A két községben, ha megvalósítanák a közérdekű bejelentéseket, amelyeket a tanács nyilvántart, mintegy 60 millió forintot igényelne. A községi tanács szűk fejlesztési alapja és fenntartási költségig vetése mindezt nem teszi lehetővé. Sok-sok öteves terv pénzére lenne szükség, hogy a közérdekű javaslatok megvalósuljanak. De mire lenne szükség Neműben? Arra, amit Pintér Barna fogalmazott meg felszólalásában. Ne csak kérjenek, hanem adjanak is a falu dolgozói. Korábban a két község dolgozói, az üzemek szocialista brigádjai a legkülönbözőbb feladatokat hajtották végre társadalmi munkában. CLupán az elmúlt évben 730 méter hosszú vízelvezető árkot építettek társadalmi összefogással. A tavaly végzett társadalmi munka értéke viszont nagyon kevés, mindössze 350 ezer forint. Egy lakosra számítva a’ig éri el a 131 forintot. Ettől nemcsak a megyében, de a salgótarjáni járásban is sokkal jobb eredményt mutatnak fel a községek lakói. A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS sok szép példájával találkoztunk már. Ha követésre talál Lehoczki Károly és Pintér Barna javaslata, hogy ismét fogjanak össze Neműben és Dorogházán. végezzenek több társadalmi munkát a települések lakói, akkor a jövő évi fa’ugyűlés még nagyobb eredményekről számolhat be. Ez pedig nem csak a tanácson, har.em a községek dolgozóin. a választópolgárokon is múlik. Ez lenne az érem másik oldala. Somogyvári László . ; £ i ^ Wsi - - %y=sá. _- L-fl r^=LMai kommentárunk Családi életre nevelés Érdekes esietet meséltek az egyik tanácskozáson. Általános iskolában történt A hetedikesek osztályfőnöke arról beszélt a szülőknek, hogy rossz szokásként elharapózott a tanulók között a túlzásba vitt öltözködés. Egymást árgus szemmel figyelve jelentek meg a kislányok naponta másmás „szerelésben”. Ha valamelyikük „lepipálta” a többit általános irigység tárgyává vált. A pedagógus — név nélkül — megemlítette, hogy az egyik hetedikes lánynak nem kevesebb, mint tizenhat pulóvere van. Mivel nem divatdámának készül, erre semmi szükség. Az egyik édesanya, nyilván megértve és magára véve a célzást, félhangosan odasúgta a mellette ülő anyukának: „Holnap megveszem a tizenhetediket is, hadd pukkadjon meg!” Eddig az elrettentő példa. Érdemes elgondolkozni azon, hogy néhány év múlva ebből a kislányból milyen feleség, édesanya lesz. Érthetően egyre többet beszélünk arról, hogy a fiúkat, lányokat már általános iskolás koruktól fel kell készíteni a családi életre. Elsősorban a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront foglalkozik az iskolákkal karöltve ezzel a nagyön fontos tennivalóval. Szeptembertől kötelező tantárgy az iskolákban a családi életre nevelés. Azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok megismerkedjenek a család, a családi élet fontosságával, jelentőségével. Ehhez sok minden tartozik. A korszerű családtervezéstől kezdve a családtagok kölcsönös megbecsüléséig. Mert sok múlik azon, hogy a fiatalok mennyire felkészülten kezdik közös életüket. Ha tisztában vannak azzal, hogy a házasság, a család vállalása kötelességekkel, sokszor alkalmazkodással és lemondással jár, mindjárt kevesebb lesz a könnyelműen megkötött, egy-két hónapra szóló házasság. Ha a fiúk általános és középiskolás korukban azt hallják és látják maguk körül, hogy az édesanyát, aki a családok többségében az otthoni munka nagyobbik részét végzi, még ma is, mindezért tisztelet és megbecsülés övezi, akkor a saját feleségüktől sem várják el, hogy a háztartási munkát, a kisgyerek nevelését, gondozását teljes egészében csak a feleség végezze. Az is igaz, hogy ebben a cseppet sem könnyen megtanítható „tantárgyban” a szülőknek együtt kell működniük az iskolával. Mert hiába hallja az órán a gyermek a megfelelő, szocialista társadalmunk megkívánta magatartást, ha otthon pontosan az ellenkezőjét látja. Az iskola a maga eszközeivel sokat tesz. Azzal is hozzájárul a családi életi-** neveléshez, hogy gyakorlati tudnivalókra is megtanítja « diákokat. A fiúkat fúrás-faragásra, a szerszámok használatára. A kislányokat a kézimunka alapelemeire, és a főzés, a család ellátásának tudnivalóira. A salgótarjáni Rákóczi úü iskola igazgatónője mesélte, hogy a gyerekek mennyire szeretik ezeket a „főzési órákat”. Kötényt kötnek, sütnek, főznek, terítenek, aztán az elkészített ételeket meg is eszik, méghozzá jó étvággyal. Akárhogy is vesszük, a családi életre nevelés elválaszt- » hatatlan — ha annak csak nagyon kis része is —, a nő- és a népesedéspolitikai határozatban megjelölt tennivalóktól. Ha érdekes formában, jó példákkal alátámasztva ismerkednek meg az általános és középiskolások a család, a családi élet tiszteletével és megbecsülésével, a gyermeknevelés fontosságával, akkor minden bizonnyal hasonlóan alakítják saját életüket is. Végeredményben ez a családi életre nevelés célja. Csatai Erzsébet I Sok kiváló Moszkvics sportklub NÓGRÁD 1977. február 17., csütörtök Ő
