Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Chnöupek nyilatkozata Azt reméljük, hogy 1977 a tárgyalások éve lesz — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­ródokumentuma nagy távlato­kat nyit az államok közötti realista, felelősségteljes kap­csolatok kialakítása előtt, elő­segíti a feszültség enyhülését, a katonai konfliktusok meg­szüntetését vagy megelőzését, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti békés, egyenjogú együttműködés feji lesztését — hangsúlyozta a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában Bohuslav Chnöupek csehszlovák kül­ügyminiszter. — A helsinki megállapo­dásoknak megfelelően a szu­verenitás és a bel ügyek be va­ló be nem avatkozás elveinek, szigorú tiszteletbentartásával szélesednek a szocialista és a tőkésországok kapcsolatai a kultúra, az oktatás és a tájé­koztatás területén is. — Nem szabad azonban fi­gyelmen 'kívül hagyni, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei továbbra is a re­akciós erők és a béke ellenfe­lei állandó heves támadásai­nak középpontjában állnak. Bzek az erők tagadják az össz­európai találkozó jelentőségét, s az egész záródokumentum­nak csak egyes fejezeteit hangsúlyozzák. — Mi kezdettől fogva azon a véleményen voltunk, és azt valljuk ma is, hogy a konfe­rencia eredményei új szakaszt jelentenek Európa életében és kiindulópontként szolgálhat­nak a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez a világ más térségeiben is. A ma­gunk részéről készek vagyunk aktívan hozzájárulni ehhez. — Csehszlovákia ratifikálta az emberi jogokról szóló nem­zetközi megállapodást, intéz­kedéseket hozott a gazdasági információcsere kiszélesítésére és az idegenforgalom tovább­fejlesztésére. Elvi döntést hoz­tunk a családok egyesítésére vonatkozóan és megvizsgáljuk az egyéni kiutazási kérelme­ket. Megjavítottuk a külföldi újságírók munkafeltételeit, szélesítjük a kulturális kap­csolatokat, a külföldi sajtó­termékek terjesztését. — Aktív politikai párbe­szédet alakítottunk ki a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal. — A marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus szellemében to­vábbi haladást értünk el a testvéri szocialista országok­kal, többi között a Szovjet­unióval való kapcsolataink fejlesztésében, a kölcsönös együttműködés és koordiná­ció sokoldalú elmélyítésében. — Országunk külpolitikájá­ban rendkívül fontos helyet töltenek be az Ázsia, Afrika és Lalin-Amerika fejlődő or­szágai. Erőfeszítéseink ebben a tekintetben arra irányulnak, hogy támogassuk ezen álla­moknak az imperializmus és- a gyarmatosítás ellen, politi­kai és gazdasági függetlensé­gük teljes kivívásáért folyó harcát. A csehszlovák külügymi­niszter ezután rámutatott: — A csehszlovák külpoliti­ka egyre növekvő tekintélyé­ről tanúskodnak a következő tények: Csehszlovákia 1976. elején 111 országgal tartott fenn diplomáciai kapcsolato­kat, most pedig 118-al. Tavaly több mint 90 két­oldalú és 30 sokoldalú megál­lapodást és szerződést kötöt- tünkT — Az 1977-es évtől sokat várunk. Azt reméljük, hogy ez az esztendő aktív tárgyalá­sok éve lesz, elősegíti új kap­csolatok kialakulását és a már meglevők kiszélesítését, s meghozza számos nyitott kér­dés megoldását. A CSKP XV. kongresszusán hozott határo­zatok szellemében 1977-ben több mint 100 kétoldalú és mintegy 50 sokoldalú egyez­mény aláírását tervezzük — hangsúlyozta végezetül Bo­huslav Chnöupek. (MTI) Hajek, Patocka — figyelmeztetés Hétfőn Prágában a cseh­szlovák főügyészségen be­szélgetést folytattak J. Hajek- kel és J. Patockával, akik magukat az ' úgynevezett Charta ’77. szóvivőinek nyil­vánították. A főügyészség képviselője figyelmeztette Haj eket és Patockát, hogy az úgynevezett Charta a vele kapcsolatos te­vékenység így a dokumentum Csehszlovákiában és külföl­dön való terjesztése a cseh­szlovák törvényekbe ütköző cselekedetnek számít. A Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság alkotmányának értel­mében a Charta ’77-et nem le­het petíciónak tekinteni. A csehszlovák alkotmány értelmében a képviseleti szervekhez való fordulás jo­gát csak a dolgozók érdeké­ben lehet gyakorolni. Az úgynevezett Charta ’77-et bár formálisan a csehszlo­vák államhatalmi szervek­nek címezték, először nyu­gati hírügynökségeknek jut­tatták el, és közzétették a polgári sajtóban. A Charta ’77-et csak ezután kapta meg néhány csehszlovák állam- hatalmi szerv. Az úgynevezett Charta ’77 szerzői leszerelt és az 1968— 69-es eseményekért felelős­séget viselő politikusok cso­portjából, valamint külön­böző szocialistaellenes ele­mekből állnak, akik szánt- szándékkal és durván meg­hamisítják a csehszlovák va­lóság tényeit, gyűlölettel rá­galmazzák az állami és tár­sadalmi rendet és annak ha­talmi szerveit. Semmibe ve­szik a Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezető szere­pét, amelyet az alkotmány ne­gyedik cikkelye is rögzít, ki­sebbítik a forradalmi Ijarc, valamint a szocialista építés eredményeit. Ezek az elemek külföldi kémszervezeteknek olyan anyagokat juttattak el, amelyeket fel lehet használni kommunistaellenes, Csehszlo- vákia-ellenes kampányra és ez a kampány szervesen hoz­zátartozik a szocialista közös­ség ellen irányuló egyeztetett ellenséges támadásokhoz. Mindezek a cselekmények éles ellentétben vannak a csehszlovák nép érdekeivel és a csehszlovák törvényhozás elveivel, valamint a helsinki záródokumentumok elveivel, amelyek megtiltják az egy­más belügyeibe való beavat­kozást és kimondják: tiszte­letben kell tartani az Illető országban érvényben levő törvényeket. A csehszlovák főügyészsé­gen Hajeket és Patockát fi­gyelmeztetésben részesítet­ték és felhívták a figyelmü­ket arra, hogy a csehszlovák törvények semmibevétele megfelelő büntetőjogi szank­ciókat von maga után. (MTI) Szdtlam Husszein Moszkvában Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány meghívására hétfőn hivata­los baráti látogatásra Moszk­vába érkezett Szaddam Husszein az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának al- elnöke, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának helyet­tes főtitkára. A vnukovói repülőtéren az iraki vendéget Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fo­gadták. (MTI) Mondale Tokióban Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: Vasárnap este kétnapos lá­togatásra Tokióba érkezett Walter Mondáié amerikai al- elnök. Mondale hétfőn késő délután találkozott Fukuda Takeo miniszterelnökkel. A kétórásra tervezett megbe­szélés két legfontosabb napi­rendi pontja a japán—ameri­kai csúcstalálkozó előkészí­tése, valamint annak megvi­tatása volt, hogy hol és mi­kor rendezzék meg a fejlett tőkésországok soron követ­kező gazdasági csúcsértekez­letét. Tokiói megfigyelők bizo­nyosra veszik, hogy az ázsiai helyzet megvitatásakor a két államférfi ' érinteni fogja azt az amerikai tervet is, hogy Dél-Koreából fokozatosan kivonják az Egyesült Államok szárazföldi csapatait, Fukuda Takeo, azzal, hogy kijelentet­te, a csapatkivonások kérdé­se az Egyesült Államokra és Dél-Koreára tartozik és Ja­pán nem kíván beleavatkoz­ni, elébe ment az amerikaiak­nak ebben a kérdésben. Ter­mészetesen, a Mondale—Fu­kuda találkozón olyan prob­lémák is szőnyegre kerülnek, mint például az Egyesült Ál­lamok Japánnal szemben mutatkozó 5,3 milliard dollá­ros külkereskedelmi deficit­je, valamint az az amerikai igény, hogy japán vállaljon nagyobb terheket a kapitalis­ta világ gazdasági és pénzügyi problémáinak rendezésében. Mindkét fél aláhúzta, hogy a tárgyalások „őszinték és nyíltak” lesznek, de nem tö­rekszenek arra, hogy bárme­lyik megvitatott kérdésben döntésre jussanak. Már tavaly október 3-án, késő este éldőlt: a szociálde­mokrata—szabaddemokrata koalíció újabb négy esztendőt kapott a választóktól. Igaz, a szavazás eredményei kedve­zőtlenebbek, mint 1972-ben voltak, az SPD és az FDP ál­tal elnyert voksok — a több­ség — biztos alapot kínáltak a Schmidt—Genscher vezet­te együttesnek az enyhülési politika folytatásához. sót elmélyítéséhez. POLITIKAI MÉRTAN Hetven napot szánhatott a parlamenti választásokat kö­vetően Helmut Schmidt kan­cellár vezető munkatársaival, pártja és a szabaddemokrata párt funkcionáriusaival együtt a nyugatnémet kormányprog­ram kidolgozására. A kabinet­hez közel álló sajtóorgánumok közléseiből kiderülj hogy a kancellár és helyettese nem­egyszer éles vitákat folyta­tott a kormányprogram-ter­vezetről ; szerkesztése közben rengeteg kompromisszumra volt szükség, hogy kellő pon­tossággal kicentizzék a bel-, kül- és gazdaságpolitikai el­képzeléseket. Schmidték rendkívüli kö­rültekintése érthető. Az . el­lenzék ugyanis —, a számok 'törvénye alapján —, olyan mértékben erősödött a par­lamentben, a Bundestagban, mint amilyen arányban visz- saaesett az SPD és az FPD a legutóbbi, az 1972. évi válasz­tásokhoz képest. A kormány­politikai döntések keresztül­N-ZK, 1977 Lélegzet — n**§y évre verekedése a szövetségi ta­nácsban, a Bundesratban. még nehezebb; ott ugyanis eleve többséget élvez ez ellenzék, a CDU—CSU. A nyolcadik esztendeje hatalmon levő szociáldemokrata—szabad- demokrata kormány éppen a korhoz alkalmazkodó, az európai realitásokkal számoló nemzetközi tevékenységével, új lapok nyitásával szerezte meg otthon a támogatást. Schmidt kancellár rekord­idejű két és fél óra hosszat tartott programbeszédében hangoztatta: kormánya to­vábbra is híve az enyhülés­nek. Arra törekszik, hogy szé­lesítse az együttműködést a szocialista országokkal — a helsinki tanácskozásokon el­fogadott elvek szerint. NYILATKOZAT ÉS A GYAKORLAT Érdekes, kettősség figyel­hető meg a Schmidt-expozé és a valóság között. A kan­cellár programként szabta meg kormánya teendő erő­feszítéseit a katonai enyhü­lésért, különös tekintettel a közép-európai . kölcsönös had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra, valamint' az ENSZ leszerelési tárgyú, rendkívüli ülésszakára. Ugyanakkor a nyugatnémet NÓGRÁD — 1977. február 1., kedd katonai-ipari komplexum óriásai egyre több fegyvert szállítanak a Bundeswerhnek és más NATO-hadseregnek. Néhány év leforgása alatt (2,3 milliárd márka értékben) 420 Gepard típusú önjáró légvédelmi ' löveget szállít az NSZK hadseregének a Kraus—Maffei- konszern. A Messerschmitt—Bölkow— Blohm cég hat rakétafegyve­rekkel felszerelt tengeralatt­járó vadászfregatt építésére kapott megrendelést. HATÁSTALAN injekció A jelenleg hatalmon levő kormánykoalíciót igen nagy erőpróba elé állította a múlt esz*endők valuta- és energia- válsága. Választási program­ja középpontjába éppen ezért a társadalmi-gazdasági bajok megoldásának ígéretét állí­totta. A kampány idején a munkaképes lakosság négy százaléka, majd egymillió em­ber volt munkanélküli. A konjunktúrát élénkítendő új munkaalkalmak teremtése céljából jó néhány milliárd márkát injekciózott be a kor­mány, s ugyanakkor a szak- szervezetekkel megállapodott, hogy mérsékletre bírja a dol­gozókat. Mi történt? A nagytőke a szó szoros, értelmében be­csapta a kormányt: a pénzt zsebre vágta, beruházás he­lyett inkább „racionalizált”, mintsem új munkaalkalmakat teremtett volna. Jó példa a rosszra a Volkswagen. Tavaly terme­lési rekordot ért el, megren­delései állandóan nőnek, eze­ket teljesíti is, de úgy, hogy még többet követel a munkás­tól. Ahelyett, hogy. a munka- nélküliség csökkentése érde­kében az NSZK valamelyik iparilag elmaradott területén építene ’ új üzemet, az USA- ban telepít gyárat, ott, ahol helyben a piac. A PROGRAM ELLENTMONDÁSAI Tulajdonképpen teljesíthető kormányprogrammal állt elő a parlamentben az új nyu­gatnémet kabinet, bár részle­tes és maradéktalan megva­lósítása (nyugdíjemelés, a dol­gozók szociális körülményei­nek javítása, a munkanélküli­ség leküzdése, a fiatalok szak­mai képzésének korszerűsíté­se, a haladó gondolkodásúak elleni megkülönböztetések föl­számolása stb.) esztendőkbe telik. Lélegzethez jutott négy évre a Schmidt—Genscher kettős, de közben ki kell vé­denie a CDU—CSU meg-meg- újuló támadásait kül- és bel­politikája ojlen. * Fejleszteni kívánják gazdaságukat és per­sze haderejüket egyaránt, s ugyanakkor bővíteni kapcso­lataikat á szocialista országok­kal. Nem véletlen ugyanis, hogy a szövetségi köztársaság­ban a dolgozók tízezrei úgy vélekednek: minél több kele­ti (elsősorban szovjet) meg­rendelést kapunk, annál bizto­sabb, hogy nem kerülünk ut­cára. Kulcsár László Ulcsi lasToll a TOT # elnöksége (Folytatás az l. oldalról) A■ hazai ellátás és az ex­portigények kielégítésére a zöldségtermelés nagyobb — mintegy 40 százalékos — fej­lesztése szükséges — állapit tóttá meg a TOT elnöksége. Különösen fontos a vörös­hagyma-, a zöldpaprika- és a paradicsomtermelés mennyi­ségét. A zöldségszükségletek kielégítéséhez a háztáji gaz­daságok termelése is alapve­tően fontos, ezért a termelő­szövetkezeteknek törekedni­ük kell a háztáji zöldségter­melés megszervezésére. Az idei terv a sertéshúster­melés 5 százalékos növelését irányozza elő. Értnek . megva­lósítása a meglevő tartalékok feltárását, kihasználását, a hatékonyság növelését és a bevált új technológiák még szélesebb körű elterjesztését teszi szükségessé. A mezőgazdasági szövetke­zetek ez évben az előirányza­tok szerint 14,4 milliárd fo­rint beruházást valósítanak meg. Gépberuházásokra 9 milliárd forint, ültetvénytele­pítésre 0,8 milliárd forint áll a közös gazdaságok rendelke­zésére. Az 1977-es évi tervfelada­tok teljesítésére és a gazda­sági tevékenység javítására at TOT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági, szö­vetkezetekhez. Ebben egye­bek mellett arra hivia fel a szövetkezeti \ kollektívák, fi­gyelmét, hogy üzemi terveiket adottságaikhoz igazítva úgy határozzák meg, hogy az egy­ben az országos célok teljesí­tését is szolgálja. , Ezzel , összefüggésben az el­nökség tudomásul vette a mezőgazdasági szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kez­deményezésére felhívással fordult a téeszekben és a: tár­sulásokban dolgozó brigádok­hoz, ágazati és munkakollek­tívákhoz, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére további felajánlások vállalá­sával és teljesítésével járul­janak hozzá az 1977-es nép- gazdasági terv sikeres teljesí­téséhez. (MTI) Fontos határozatok a portugál szakszervezeti kongresszuson ' r ~ » Simó Endre, az MTI tudósi- A kongresszusi küldöttek tója jelenti: A portugál fővárosban va­sárnap este befejeződött a négynapos országos szakszer­vezeti kongresszus, amelyen átszervezték az íntersindical szakszervezeti szövetséget és „Portugál Dolgozók Általános Szövetsége — országos Inter- sindical” (CGTP—Intersindi- cal) néven új központot hoz­tak létre. A küldöttek 25 ta­got és 10 póttagot magában foglaló országos titkárságot választottak. Tagjai között1 szerepel Kalidas Barretó is­mert szocialista párti szak- szervezeti aktivista is, aki a kongresszuson következete­sen hitet tett az egység mel­lett. A küldöttek 87 százalé­ka szavazott az egységes lis­tára. A kongresszus a portugál dolgozókhoz intézett kiált­ványában aláhúzta: a szak- szervezetek készek döntő mér­tékben hozzájárulni az or­szág gazdasági és társadalmi nehézségeinek leküzdéséhez, ha ez a szabadság, a haladás, és a nemzeti függetlenség je­gyében, az alkotmányban rög­zített célok megvalósítását szolgálva megy végbe. A kiáltvány a dolgozók kongresszusi felszólalásai alapján hangot ad a jobbol­dal antidemokratikus tevé­kenységének fokozódása mi­atti aggodalomnak és felszó­lítja a dolgozókat: fokozot­tabban vegyenek részt az or­szág életében, hogy megvéd- hessék és továbbfejleszthes­sék a forradalom vívmányait, konszolidálhassák- a szabad­ságjogokat, a demokráciát,, az államosításokat, a földrefor­mot, a munkásellenőrzést és irányítást. határozatban vállaltak szoli­daritást a fasizmus és az im­perializmus ellen küzdő la- tin-merikai népekkel, Dél- Afrika, Namíbia és Zimbabwe függetlenségért küzdő népé­vel és a nemzeti jogainak helyreállításáért harcoló Pa­lesztinái néppel. A kongresszus határozata értelmében törvényjavaslatot terjesztenek a nemzetgyűlés elé a szakszervezeti mozga­lom müködésérőL A törvény- javaslat a dolgozók „szerveze­ti egységében” jelöli meg a szakszervezeti Jogok demok­ratikus gyakorlásának leg­fontosabb feltételét. Szakszervezeti körökben azt tekintik a kongresszus egyik legnagyobb • eredmé­nyének, hogy háttérbe szorí­tották a szélsőbaloldali, ál­forradalmi törekvéseket, amelyeknek legkirívóbb meg­nyilvánulása az a követelés volt, hogy a kapitalizmust, „általános forradalmi sztrájk­kal’’ döntsék meg. A küldöt­tek többsége a demokratikus vívmányok megvédésében és megszilárdításában jelöl­te meg a szakszervezetek je­lenlegi legfőbb feladatát. A szakszervezeti tanács- ' kozassal egyidejűleg vasárnap Portóban rendkívüli kong­resszust tartott a Portu­gál Szocialista Párt, hogy jó­váhagyja a párt új szervezeti Szabályzatát. Éjféltájban azonban kiderült, nem tar­tózkodik elég küldött a te­remben ahhoz, hogy szavaz­zanak a dokumentumról, ezért a központi bizottságot hatalmazták fel a döntés meghozatalára. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye A sajtóban az utóbbi idő­ben több hír jelent meg dr. Béres József kisvárdai nö­vénynemesítő rákellenes gyógyszeréről. A betegek a Bé­res-féle cseppeket olyan uta­sítással kapták meg, hogy az orvos által rendelt hatásos gyógyszereket egyidejűleg nem szedhetik. Az Egészségügyi Miniszté­rium felhívja a figyelmet ar­ra, hogy az Országos Onko- pathológiai Kutató Intézet által elvégzett vizsgálatok szerint a Béres-féle cseppek hatástalanoik, bár nem ártal­masak. Ezért kéri, hogy, akik szedik, semmiképp se von­ják ki magukat az orvosi gyógykezelés alól. Dr. Béres József találmá­nyi bejelentést tett és a szer szabadalmazhatóságát az Or­szágos Taláhnányi Hivatal \ vizsgálja. Az Egészségügyi Minisztérium a cseppek elké­szítési módját, véleményé­vel együtt az orvosokkal is­merteti és ^a cseppeket gyógy- « szertárakban hozzáférhetővé f teszi. (MTI) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom