Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
I Cserélik a csöveket r * A fűtési idényt megelőzően elvégzett karbantartási munkák — az előző évekhez képest — jól sikerültek a salgótarjáni távfűtési üzemben. A lakóházak hőközpontjaiban azóta is folyamatosan javítják az elavult, meghibásodott alkatrészeket. Az ellenáramú készülékek a melegvíz-szolgáltatásból veszik ki a részüket. A tönkrement, eldugult, acélcsöveket, modern háromszoros élettartamú horganyzott csövekre cserélik ki. Hogy a lakásokban előírt átlagos plusz 20 Celsius-fok hőmérséklet biztosítva legyen, lelkiismeretes munkát, pre- cízséget köVetel az üzem dolgozóitól. Az esernyő Apáthy István, a kolozsvári egyetem zoológus professzora nagyon szórakozott ember volt, mint a legtöbb tudóstársa. Mindig ejhagyogatta, hol a botját, hol az esernyőjét. Egyszer hosszabb európai útra indult, és hónapokat töltött Nápolyban. Valahányszor levelet írt Kolozsvárra az övéinek, soha nem felejtette odaírni — némi büszkeséggel — a levél végére, hogy az az esernyő, amelyet hazulról vitt magával, még mindig megvan. Sőt, annyira volt az esernyőjével, hogy amikor már hazafelé tartott, a nagyváradi állomáson leszállt a vonatról és a pályaudvaron a következő táviratot adta fel Kolozsvárra: ..Három óra múlva hazaérkezünk, én és az esernyő.” Három óra múlva csakugyan meg is érkezett Kolozsvárra. Családja már várta a peronon. Mikor a kölcsönös ölelések, csókok után a tudós fel akarta mutatni nagy büszkén az esernyőjét, rémülten vette észre, hogy az sehol sincs. Ott felejtette a nagyváradi táviróhivatalban. Vizsgasztori A magyar tudomány egyik legnagyobb büszkesége Eötvös Lóránd, a világhírű fizikus. Vizsgáztatásaival kapcsolatban számos történetet meséltek. Egyik szigorlatozol ezzel a kérdéssel lepte meg: — Mije van annak a lánynak? —, s az utca túlsó oldalán egy ablakból dekoltált blúzban mélyen kikönyöklő lányra mutatott. A hallgató zavarba jött. ötölt-hatolt. Végre is a professzor maga oldotta meg a kérdést: — Helyzeti (potenciális) energiája, amely —, ha le találna esni — átalakul mozgási (kinetikai) energiává. ★ Egy másik szigorlaton történt, hogy a professzor a vizsgázó kezébe nyomott egy távcsövet és azt kérdezte tőle: — Milyen távcső ez, jelölt úr? A szerencsétlen fiatalember fogja a távcsövet, egymás után húzza ki egyik meghosszabbító csövét a másik után, az ablak felé fordul, kinéz rajta. majd lassan megint összetolja a távcsövet és visszaadja a professzornak mondván: — Kérem’, ez egy kitűnő távcső! A tápszivattyúk minden távfűtéses épületben megtalálhatók. Képünkön Nágel Ferenc (jobbról) és Pál László ezeket a fontos berendezéseket újítja fel. Az ellenáramú készülékek javítása Oláh Miklós és Kollár Béla feladata. —fodor— Különösen télen fontos, hogy hová és hogyan helyezzük el növényeinket a lakásban. Mindig közel az ablakhoz, hogy kellő fényben részesüljenek. Az alacsonyabb termetű növényeket a fényhez közelebb. majd fokozatosabban a magasabbakat. Ez utóbbiakat egyre ritkább térállásban. Így elkerülhetjük növényeink felnyurgulását. Semmi esetre sem szabad a huzatba állítani. mert káros fejlődésükre. Ne kerüljenek közvetlenül a fűtőtest közelébe sem. mért itt a száraz, meleg levegő és a párahiány következtében a növény levélzete, esetleg virágzata megsül, megszárad. A földlabdája is' kiszárad, a gyökérzet összeaszalódik, majd a hirtelen szárazság következtében a növény elpusztul. A növény fejlődéséhez alkalmazkodva tartsunk egyenletes hőmérsékletet lakásunkban. Az ideális az lenne, ha a hőmérséklet a fényviszonyokhoz igazodna. Napfényes napokon melegebb lehetne, borult időben hűvösebb. A tűző napfénytől is védeni kell növényeinket. Erre 6 NÓGRÁD - 1977. 4 szoba növényi ki ül j azért van szükség, mert az erős napfény hatására gyorsabban párologtatnak £s nem képesek a vízveszteséget pótolni, másrészt a talaj gyorsabb kiszáradása következtében megakad a vízutánpótlás, a gyökérzet elveszti" rugalmasságát. Később már az öntözésből származó vizet sem képes felvenni, és növényünk elpusztul. Fontos a levegő páratartalma is. A túl száraz levegőjű lakásban a növények levele porosodik. Különösen száraz a levegő a központi fűtéses lakásokban. Közismert, hogy a víz fagypont feletti hőmérsékleten párolog. A párolgás elősegítésére egy edénybe tegyünk vizet a növények közé. Központi fűtés esetén a fűtőtestre akasszunk agyagedényoől készült párologtatót. Az elpárolgott vízmennyiséget naponta pótoljuk és időközönként friss vízzel töltsük meg edényeinket. január 5., szerda Ä párahiányt növényeinken is megállapíthatjuk. A levelek hegye sárgul, az idősebb levelek lehullanak, ösz- szezsugorodnak. Fontos a szellőztetés módjának a megválasztása. Figyelembe kell venni a külső és a belső hőmérséklet különbségét és csak annyi ideig szellőztessünk, míg a helyiség levegője kicserélődik. A lakás hőmérséklete ne csökkenjen hirtelen és nagy mértékben. Nagy hidegben sohase közvetlenül, hanem a szomszéd szobán keresztül szellőztessünk. Ha erre nincs mód, akkor az ablakokat ne nyissuk ki teljesen. A tavaszi és a nyári hónapokban az időjárás melegedésével a reggeli és az esti órákban, az őszi és a téli hónapokban az időjárás ros?- szabbra fordulásával a déli órákban szellőztessünk. A gyors hőmérséklet-változástól azért kell óvni növényeinket, mert megfáznak. Ennek az az eredménye, hogy a levelek lecsüngenek, esetleg lehullanak. A gondosan ápolt növények hosszabb ideig díszítik laka sunkat. r. b. ]ogi tanácsadó Elvált szülök családi pótléka Sz. Gyuláné pásztói olvasónk elvált, majd újból férjhez ment. Első házasságából származó gyermeke után, aki férjénél van elhelyezve, gyermektartást fizet. Volt férje a családi pótlékot is megkapja utána. Olvasónknak jelenlegi házasságából újabb gyermeke született, akit férje munkahelyén bejelentett és kérte a családi pótlék folyósítását, arra hivatkozva, hogy olvasónknak két törvényes gyermeke van. Kérésével elutasították. Szeretnék tudni, jogosan járt-e el a vállalat, és ha igen, hova forduljanak, hogy született gyermekük után családi pótlékot kapjanak? Kérdezi olvasónk. Az 1975-ben megjelent társadalombiztosítási jogszabályokban foglaltak szerint a családi pótlék annak jár, akinek a háztartásában a gyermek van. Másik alapelv, hogy általában két gyermek után jár családi pótlék, de a családi pótlékra jogosult gyermekek számának megállapításánál figyelembe kell venni azokat a gyermekeket is, akik nincsenek a szülő háztartásában, de ha ott lennének, akkor utánuk családi pótlékot kapna a szülő. Férje vállalata mégis helyesen járt el, mert valójában férjének csak egy gyermeke van, az ő jogán tehát, született gyermekük után családi pótlékot megállapítani nem lehet. Az érvényben levő rendeletek viszont lehetővé teszik, hogy ha az apa családi pótlékra nem jogosult — jelen esetben azért, mert csak egy gyermeke van — de az any.a rendelkezik a munkaviszonnyal kapcsolatos feltételekkel, kérheti a családi pótlékot, amennyiben a háztartásán kívül még legalább egy vér szerinti gyermeke vanA háztartáson kívül élő gyermekek azonban csak akkor vehetők figyelembe, ha a családi pótlékra jogosító korhatárt még nem töltötték be, amely általában tizenhat év, il- 'etve továbbtanulás esetén a középfokú iskola elvégzése, ami maximálisan tizenkilenc év, továbbá a II. éves szakmunkástanuló-viszony befejezése. Fentiekből kitűnően tehát olvasónk keresse fel saját vállalatát, és ott közölje volt férje háztartásában maradt és az újabban született gyermekének adatait. Vállalata ennek alapján köteles a családi pótlék egy gyermekre eső részét folyósítani. Amennyiben pedig vállalatának kifizetőhelye nincs, a bejelentést az illetékes társadalombiztosítási szervhez továbbítani. Ha mindezeket megtagadná, panaszával a társadalombiztosítási tanácshoz forduljon. Végkielégítés Ozv. H. Petemé salgótarjáni olvasunk két gyermeke után árvaellátásban, a két gyermekre tekintette' pedig állandó özvegyi nyugdíjban részesül. Szeretné tudni, ha házasságot kötne, elvesztené-e a nyugdíját, illetőleg gyermekei után kapná-e tovább az árvaellátást Hallott olyanról is, hogy újabb házasság esetén lehet kérni végkielégítést. Mennyi lenne az. és milyen következményekkel járna? Kérdezi olvasónk. A társadalombiztosításról szóló jogszabályokban foglaltak értelmében, ha az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjára jogosító életkorának — 55 év — a betöltése előtt újabb házasságot köt, jogosultsága az özvegyi nyugdíjra megszűnik- Az újabb házasság azonban az árvaellátásra jogosult gyermekek jogát nem érinti. Gyermekei tehát új házassága esetén is minden kötöttség nélkül megkapják a részükre megállapított árvaellátás összegét. A jogszabály azonban lehetőséget nyújt arra, hogy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult,, újabb házassága esetén a házasság megkötésétől számított egy éven belül előterjesztett igénye alapján egyévi nyugdíj ösz- szegének megfelelő végkielégítést kapjon. Ez azonban azzal a következménnyel jár, hogy a végkielégítésben részesülő özvegy azt az özvegyi nyugdíjat, amelynek alapján a végkielégítést kapta, többé nem kaphatja vissza, még akkor sem, ha a házasság megszűnik, vagy ha az újabb házassága alapján özvegyi nyugdíjra nem lesz jogosult. Mindez természetesen azt is jelenti, ha az özvegy a végkielégítést nem veszi fel, jogosultsága újból felé1ed akkor, ha az újabb házassága megszűnik, és a házasság létrejötte nélkül az állandó özvegyi nyugdíjra egyébként jogosult lenne. Betegség miatt megállapított családi pótlék szüneteltetése S. Sándor balassagyarmati olvasónk idősebb gyermeke betegségére tekintettel kapja a családi pótlékot. Szeretné tudni, ha gyermeke bedo'gozói munkát vállal, kaphat-e ezt követően még családi pótlékot? Érvényes jogszabályaink értelmében a betegség, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékosság címén járó családi pótlék folyósítását akkor szüneteltetik, ha a gyermek keresete három egymást követő hónapban meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ez esetben a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól kezdve mindaddig szüneteltetik, amíg a kereset enné’ az ösz- szegnél több. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege jelenleg 1070,— Ft, amely évenként havi 50,— forinttal emelkedik. Ha azonban a negyedik hónapban már nem dolgozik, a családi pótlék megszüntetésére nem kerül sor. Dr. J. S. Apróhirdetés! Apróhirdetés! Segítünk! Lakossági adásvétel-, ingatlan-bérbeadási, cseregondjait i gyorsan megoldja, ha hirdet a IMÓGKÁD-ban! Hirdetések ára 10 szóig, hétköznap 30,— Ft, vasárnap 50.— Ft minden további szó' hétköznap 3,— Ft, vasárnap 5,— Ft. Lakossági, nem üzleti jellegű hirdetések, 10 szóig hétköznap 15,— Ft, vasárnap 25,— Ft Minden további szó hétköznap 1,50 Ft, vasárnap 2,50 Ft. Minden hirdetés első szava két szónak számit! Hirdetéseket felveszünk: Salgótarjánban a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalatnál, 3100 Salgótarján, Petőfi u. 1. Telefon: 22-94. Magyar Hirdető Vállalat megyei kirendeltségén, 3100- Salgótarján, Pavilonsor, telefon: 28-76. Balassagyarmaton, Luther út 8. Telefon: 510 Rétságon, az ÁFÉSZ dohányboltjában (a Börzsöny étterem mellett). Pásztón, az ÁFÉSZ könyvesboltjában, 3060 Pásztó, Szabadság u. 83. Telefon: 39 Hirdessen a NÓGRÁD-ban! A *
