Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

röplabda KB 11.

Miért lett csak tizenegyedik az SBTC?

Az SBTC együttese az 1976. évi bajnokság 26 fordulójában 7 győzelmet aratott és 19 vereséget szenvedett. A táblázaton elfoglalt 11. helye is bizonyítja, hogy az utolsó fordulókra nem valami rózsás hangulatban került sor. A szakvezetés értékelte a bajnokságot és megszabta az 1977. év feladatait.

A csapat edzőjétől, Szatmári Szilárdtól arról érdeklődtünk. hogy miben látja a gyengébb szereplés okát, és milyen reményekkel vágnak a következő évnek?

— Amikor egy évvel ezelőtt a bajnoki év tervét elkészítettük, az egyesület intéző bizottságával egyetértésben a bajnokság 7—8. helyét terveztük be. Ezt sajnos különböző nehézségek miatt nem tudtuk teljesíteni. Bármenynyire is igyekeztünk, a támadójátékunk alig-aldg fejlődött, és a sáncjátéktól is sokkal többet vártam. Az az igazság, hogy játékosaink nem tudnak jól sáncolni, pedig edzéseken órákat töltöttünk el a támadás és a sánc gyakorlásával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a technikai képzésre is az eddigieknél jóval több ;dőt kellene fordítani;

— El kell mondjam, hogy edzési lehetőségeink is kor- 1-'-r.-7nf‘ak voltak, mivel az SBTC létesítményhiánnyal küzd és a Bolyai Gimnáziumtól bérelt terem is >csak

heti két alkalommal állt rendelkezésünkre. Létesítmény dolgában a helyzet az elkövetkezendő évben sem fog megváltozni. Célkitűzéseinket gátolta még, az évek óta gyengélkedő ifjúságiak munkája sem tudta biztosítani a megfelelő mennyiségű és képzettségű játékosanyagot. Ezek a hiányosságok a bajnokság során formaingadozáshoz vezettek, ami miatt a csapat hullámzó teljesítményt nyújtott. A játékosok hozzáállása kielégítő volt, az edzéseken becsületesen dolgoztak.

— Ami a bajnoki mérkőzések küzdőszellemét illeti, ezen a téren változtatni szükséges, mivel több olyan köny- nyűnek ígérkező mérkőzést, mint például az MHD Vasas elleni hazai mérkőzésünkön is úgy kaptunk ki, hogy minden játszmában 12-ig mi vezettünk négy-öt pontos különbséggel. Ezekből a hiányosságokból kiindulva az intéző bizottság megszabta a szakosztály 1977-es évi feladatait, amelyek a követke- zőek:

— A felnőtt játékosállomány keretét 11 főről 14-re kell emleni, melyet átigazolással, vagy az ifjúsági csapatból megfelelő kiválasztással kívánunk megoldani. Mindent el kell követni, hogy a csapatnál formahanyatlás ne következzen be évközben sem. Javítani kell a csapat

küzdőszellemét. Az utánpótlás javítása érdekében toborzással és helyes kiválasztással feltölteni az ifjúsági csapatot, továbbá elérni, hogy 1978-as átigazolás nélkül, saját erőből meg tudja oldani a felnőttcsapat a játékosszükségletét. A felnőttcsapat az 1977-es bajnokságban a 7—8. hely valamelyikét szerezze meg.

— Az új bajnoki évre a felkészülést január 18-án az St. Bolyai Gimnázium tornatermében kezdjük el és heti két edzést tartunk. Az április elején induló bajnokságig két tornán szeretnénk részt venni, mégpedig a miskolci Avas Kupán és a Salgótarjánban megrendezésre kerülő Karancs Kupán. A csapatban a következő játékosok jutottak szóhoz: Denk, Tari, Sárainé, Kovács, Radvánszki, Csik, Sándor, Ipacsné, Ilos- vai, Molnár.

A megtartott szakosztály-értekezleten a csapatból senki sem jelentett be távozási, vagy visszavonulási szándékot. Ezért úgy érzem, hogy a jelenlegi játékosállomány- nyal és a munka hatékonyságának fokozásával képesek leszünk a kitűzött célok elérésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy elnökségünk a lehetőségekhez mérten tovább biztosítsa a szakosztály eredményes munkáját — mondta az SBTC edzője.

Varga Nándor

Bemutatjuk a sportágakat

Neve: atlétika.

Életkora: 101 év. Versenyzők száma 6363. Kiemelkedő eredményei: 8 olimpiai, 13 Európa-baj- nokság.

Különös ismertető jele:

>,szeszélyes...’'

Nem kell különösebb sportbéli ismeret annak megállapításához, hogy az „atlétika” együtt született az emberi- segge’.'. Együtt, mert az atlétikára legjellemzőbb mozgások, a futás, az", ugrás? a gyaloglás, a dobás szinte a gyermekkortól végigkísér mindenkit, ha nem is sportbeli jelleggel. De mint sport is. már az oson görögök idejében megkezdte kibontakozását. így például időszámításunk előtt 776-ban Koroibosz ógörög polgár a stadionfutás ■első győztese sokak szerint az atlétika „alapítója” volt. Ettől kezdve számítják az ókori olimpiák 'étrehozását, amelyek később ugyan vesztettek eszmei tartalmukból és értékükből, de az. újkori játékok életre hívásával a világ legjelentősebb sporteseményei lettek.

S akárcsak az asztalitenisz, az atlétika is Angliából indult el — most már mint sportág — világhódító útjára, s lett a „sportolt királynője”. „Gyerekkorát” a múlt században de amikor

1896-ban '•"> •' ötor* olimpián fő !;■ íc t. már

az érd?', . i kö-.„.'. ontjába kerül t

A neVizetközi «-zövetség

ugyan 1912-ben al

_ült csak

m

eg, de a sportág magyarországi múltja énről messzebbre nyúlik vlss-u. 1875-ben alakult meg' az első magyar atlétikai egyesület, a Magyar Athletikai Club, s 22 évvel később életre hívták a sportág országos szövetségét is. A több mint egy évszázados múlt különböző korszakokat jelentett az atlétika hazai életében. A „sportok királynőjére” itthon a szeszélyesség volt a legjellemzőbb. Min- c'ig voltak kimagasló egyéniségei a sportágnak, de „bőségről” csak nagyon ritkán lehetett beszélni. Magyarország már 1900-ban. a párizsi o'impián atlétikai aranyérmet nyert: Bauer Rezső a diszkoszvetésben 36,04 méterrel lett első; Európa-bajnoksá- gon először 1934-ben Torinóban Szabó Miklós ért el győzelmet, a 800 méteres síkfutásban 1:52 perccel bizonyult a legjobbnak. Napjainkig összesen 8 olimpiai és 13 Európa-bajnoki aranyérmet nyertek a magyar férfi- és női

versenyzők — beleértve a fedettpályás EB-ket is. A legendás hírű győztesek közé sorolható többek között Kádárné Csák Ibolya, aki 1936-ban Berlinben olimpiai bajnok lett a női magasugrásban; vagy Németh Imre, az 1948- as londoni ötkarikás játékok győztese. Egyedülálló bravúr volt az 1954-es berni Európa- bajnoki szereplés, amikor négy számban állt a dobogó legmagasabb fokán magyar versenyző. ■* » •» >

Egyes szakágakban í tehát akadtak kiválóságok, de kiegyensúlyozott válogatottunk csak ritkán volt. Hol a futók, hol az ugrók, hol a dobók vívtak ki világhírnevet, az ötvenes években viszont szinte minden számban „ütőképes”; volt a férfiválogatott, csak a nők maradtak el mögöttük. Az utóbbi két évtizedre meghatározó volt, hogy néhány számban sikerült a világszínvonalat elérni és győzelmet aratni. így például az 1968-as mexikói olimpián az ügyességi atléták szinte ámulatba ejtették a sportvilágot; aztán változott a kép, hosszan tartó visszaesés következett, mígnem idén Montrealban Németh Miklós káprázatos világrekorddal megnyerte a gerelyhajítást.

„Hosszú évek fáradságos munkájával végre sikerült elérnünk, hogy megállítottuk a sportág hazai visszaesését, de a felemelkedésre, a nemzetközi élvonal utolérésére még várnunk kell..- — mondja Morvay Béla, a magyar szövetség főtitkára. Sajnos, kevés a versenyző. A sportág elsősorban Budapestre koncentrálódik, de élénk élet tapasztalható Borsod, Baranya és Szabolcs megyében. Mindez persze még kevés, s bár a szakosztályok száma 176 és az edzőké 830, most már nagyobb fellendülést kellene élérnünk”.

Magyarországon először 1896-ban rendeztek atlétikai bajnokságot, akkor mindössze két számban osztották ki az érmeket. A 100 yard-os síkfutásban Szokolyi Alajos 10,8 másodperccel lett el*p, míg az egymérföldes síkfutásban a csehországi Frantisek Hron 5:25,6 perccel bizonyult a legjobbnak. A nők 1932-ben kapcsolódtak a bajnoki versenyekbe, s később mindkét nem számára bővült a program, mind több lehetőség nyílt a részvételre- Fejlődtek" a versenyzők, javultak az eredmények és korszerűsödtek a pályák is. Ma már az egész világon mind több a műanyag borítású 400 méteres futópálya, a hasonló anyagból készült ugróhelyek, — csak a szabályok és a dobószámok szerei maradtak a régiek. így például a férfiak 7,257, a nők 4 kilós súlygolyót röpítenek ki a 213,5 centiméter átmérőjű dobókörből; a diszkoszok súlya is 2, illetve 1 kiló, a gerelyek mérete sem változott — csak az anyaga —, s a kesztyűskezű kalapácsvetők is 122 centiméter hosszú sodronyhoz rögzített golyót hajítanak mind messzebb és messzebb. Ahogy azt Németh Imre, Csermák József és Zsi- vótzky Gyula, a kalapácsvetés három magyar olimpiai bajnoka tette...

Kozák Mihály

Tájfutó a fővárosból

Kéri Péter:

hazajöttem szülőföldemre

Hazánkban sokak előtt eléggé ismeretlen sportág a tájfutás. Az északi államokban viszont már vetekszik a labdarúgás népszerűségével. A tájfutóknak ismeretlen terepen, kitűzött ellenőrzőpályán kell eligazodnia a tájoló segítségével. Az győz, aki a legideálisabb útvonalat választva, legrövidebb idő alatt- futja le a távot. Ez év januárjában a NÖGRÁD-ban megjelent „Válogatott tájfutók Salgón” című írás, melyben arról is szó volt, hogy a budapesti B kategóriás egyesület, a Tipográfia TE versenyzői közül több Nóg- rád megyei születésű sportoló van. Egyikük közülük Kéri Péter.

. Bujákon született, majd Salgótarjánban a gépipari technikumban végezte középiskolai tanulmányait. Egyetemre jelentkezett, felvették, s szüleivel el is költöztek Budapestre. Aztán katonai szolgálat következett.

— Leszerelésed után, hogyan kezdtél hozzá az „új” élethez?

— A már megszokott hivatalos életmód után a civil életben, ha kissé nehezen is,

de helyrerázódtam. Leszerelésem után a Ganz-MAVAG- ban dolgoztam és a Vasas sportolója lettem. Sajnos, a szakosztály hamarosan megszűnt, 1975-ben fúzióra lépett a Tipográfiával, így ke rültem át ■ a B kategóriás egyesülethez. Az említett évben megnősültem, és sikerült az I. osztályú minősítést .megszereznem — mondja a halk szavú, 26 éves. első osztályú tájfutó, Kéri Péter.

Tájfutásban hatszor kell teljesíteni valamely osztálynak az előírt minősítési szintjét, és csak azután lehet minősíteni az adott fokozatú kategóriában. Kéri Péter a legmagasabb mércét is átvitte.

Labdarúgás

A Bgy. Volán,

az Ggyházasgerge és Bánk csapata a sportszerűsegi verseny élén

A megyei labdarúgó- bajnokság I. és II. osztályú csapatai sportszerűségben is ösz- szemérték erejüket — vizsgáztak. Az őszi értékelés megtörtént, s e szerint az I. osztályban a Bgy. Volán csapata, a II. osztály Északi csoportjában az Egyházasgerge, a Nyugati csoportban pedig a Bánk csapata végzett az első helyen, a felnőtteknél. A sorrend:

Megyei I. osztály: 1. Bgy. Volán 150, 2. Romhány 140,

3. St. Bányagépgyár 130, 4.

Palotás 125, 5. Kisterenye

120, 6. Karancslapujtő 110, 7. St. ZIM HO, 8. Mátrano- vák 100, 9. Barna 100, 10.

SÜMSE 90, 11. Somoskőújfalu 90, 12. Pásztó 80, 13. Vörös Cs. SE 70, 14. St. Volán 70, 15. Szőnyi SE 10, 16. Kazár —90 pont.

Megyei II. osztály. Északi csoport: 1. Egyházasgerge 110,

2. Ságújfalu 110, 3. Ecseg 100,

4. Kainancsalja 100, 5. Szirák 90, 6. ÖMTE 90, 7. Karancs- berény 80, 8. Etes 50, 9.

Szurdokpüspöki 40, 10. Mén- kes 35, 11. Nagylóc 11, • 12. Nógrádmegyeri tsz —5, 13.

Nógrádmeigyeri Sp, —10, Lit- ke visszalépett.

Nyugati csoport: 1. Bánk

140, 2. BSE ifi 140, 3. Legénd 140, 4. Rimóc 130, 5. Heren- csény 130, 6. Erdőkürt 130,7. Bércéi 120. 8. órhalo-m 120.9. Érsekvadkert 115, 10. Hont 115, 11. Nógrádsáp 105, 12,

Nógrád 100, 13. Szécsény 95, 14. Dejtár 50, lS. Szendehely 15 pont.

Rajta kívül az országban gén keveseh értek el első osztályú minősítést.

— Sportpályafutásod alatt, mely verseny volt a legemlékezetesebb?

— Nyáron Pozsonyban a szlovák nagydíjon a magyar csapatban én is helyt kaptam. Végeredményben váltóban az ötödik helyet szereztük meg. Szívesen emlékszem arra is, hogy I'íógrád megyében többször nyertem megyei bajnokságot. 1968-ban az országos ODOT-on ötödik lettem. Ebben az évben a nemzetközi Vasutas Kupán második. a

Budapest-váltóbajnokságon csapatgyözelem. a Hermann Ottó-emlékversenyen második helyezést értem el. A hosszú távú kupán, néhol félméteres hó is volt, nehéz volt futni, végül a nyolcadik helyén végeztem az optimális harminc kilométeres hegyi - pályán. .

Deeember elején átigazolási kérelmet adott be egyesületéhez. Hazajött szülőföldjére. Az SBTC tájfutó-szakosztályának versenyzője lett. A régi idők után (Halász Miklós —Szabó Pál—Veres Mihály— Bessenyei István) újból van a megyének kiemelkedő tájfutója, Kéri Péter személyében.

— Most, hogy visszakerültél Nógrádba, mik a terveid?

— Elsősorban segíteni akarok a megyei szövetségnek, mert csupán egyetlen térképhelyesbítőjük van, és ez kevés. Csak jól helyesbitett térképén lehet jól tájékozódni. Ezenkívül az országos szövetségtől kérvényezve 14 alapfokú versenyt szeretnénk rendezni, melynek célja 5 a tájfutás népszerűsítése lesz. Ezen bárki részt vehet, — mondja Kéri Péter.

Kiegészítő sportágként

használja a maratoni , futást, ha nyáron nem ütközik a tájfutóverseny időpontjával,

szívesen rajthoz áll, 3 óra 10 perc körül fut. A minap felkereste az SKSE sífutó-szaK- osztályát is. Sífutónak jelentkezett. Egy héten tízszer edz, a maga mögött hagyott heti kilométerek száma 140;— 150 között van. Azt hiszem, megyénk sportszerető szui- kolói sokat hallanak még a segítőkész és emberi magatartásában példamutató, szerény , sportemberről — a 26 éves Kéri Péterről.

Zentai József ’

Megvételre

felajánljuk:

Rúdugrás.

MD—2 esi I lovon tató kismozdony,

1240 vfm kisvasún vágány, 31 db váltó,

1600 db talpfa,

671 vfm kisvasúti vágány.

Érdeklődni lehet a PV. Csepeli Papírgyár anyagbeszerzési és -gazdálkodási osztályon, Buncsák Lászlóné anyag- gazdálkodónál.

Telefon: 278-644.

NÓGRÁD — 1977. január 5., szerda

I