Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
A pálya kezdetén Munkaköröm , a célom nem Megyei filmbemutatók ELŐSZÖR a falu esvik gazdasági vezetőjétől haík.t- tam elismerő szavakat, később fiatalok újságolták: valami mozgás van a kultúrhaz- ban. Gyakori az esemény. Mintha az állóvízbe . követ dobtak volna, s a beavatkozás hullámokat ver. Az ecsegi körzeti művelődési ház parányi irodájában találom az igazgatót. S'.ilvási Erzsébetet. Az első mondátokat elfogódottan mondja a fiatal lány. Aztán megjön a hangja. magabiztosan, határozottan beszél. Mint az olyan ember, aki tudja, hogy mit akar. — Tizenkilenc éves vagyok, 1976-ban érettségiztem. Tanítani szerettem volna, de itt kötöttem ki. A célom — ismereteket bővíteni, művelni — végső soron nem változott. Csak a kör bővült. Hogy kezdjek hozzá? Ez volt önmagamhoz az első kérdés az elmúlt év augusztus 10-én, olyan hirtelen jött az egész. A rajtolásban nagyon sokat segített és segít jelenlegi tanácselnökünk, Alapi Ottóné, aki népművelés szakon végzett. És itt vannak a pedagógusok, akik közé vágytam. Már tapasztalatból mondhatom: nem igaz, amikor be- feléfordultságukról, külön világukról beszélnek. Szó, ami szó, az új igazgatót nem fogadta valami nagy rend. Ez még diszkrét fogalmazásából is kicsendül: ,.Volt itt egy munkaterv, újat csináltam. Természetesen mindent meghagytam a régiből, ami jó, ami megvalósítható.” A tenyérnyi irodában még alig rakott rendet a gondos női kéz, amikor máris eseménydús időszak köszöntött a kopott művelődési otthonra. A pásztói járási ismeret- terjesztő és kereskedelmi napok alatt Csohány Kálmán, Feledy Gyula, Váci András grafikáiból mutattak be egy tárlatra valót, színházi előadás volt. TIT-előadósokat rendeztek. Ekkor kezdődött egy több ponton kapcsolódó rendezvénysorozat is, főszereplőjével, a gyermekkel. Figyelem az igazgató arcát. A beszélgetés elején hallottam, most érzem: tanítani akart, akar. — A könyvbarátok körével kezdtük. 5—8. osztályosokkal ültem le a könyvtárban, előre elolvasott műről beszélgettünk. Vagy~ez volt a mottó: legkedvesebb versem. Azóta is havonta találkozunk. Sikeresek, tanulságosak, ezek a beszélgetések, nemcsak a gyerekek, én is jól érzem magam. Kell ennél több? Ami pedig a tematikát illeti: n^m a kötelező olvasmányokat akarjuk megbeszélni, inkább ami kiegészíti, előkészíti az iskolában tanultakat. — Meseláda. Ez a legkisebbek, az óvodások találkozója. Egyszer levetítettünk egy diafilmet, utána rajzlapot, zsírkrétát adtam a kezükbe. Rajzoljátok le, ami a látott filmről az eszetekbe jut — mondtam. Gyönyörűség volt nézni, a kis alkotásokat. Én úgy vélem, valamennyien tanultak ezekből az ujjgyakorlatokból. Gondolkodni, gondolatokat kifejezni. Más, szárnyukat bontogató csoportokról, és a művelődési ház önzetlen segítőiről beszél. Az alsó tagozatos báboMai tévéajánlatunk 21.30: Jogi esetek A Jogi esetek mai témája: a név. Ennek a kérdésnek jogi problémáit világítják meg. részben megtörtént esetek, részben a szerkesztőséghez érkezett levelek alapján. Sok- ember használja a Kovács, Kiss. Nagy, Tóth nevet, sokan élnek ugyanazzal a névvel az országban. Sok példa van arra is, hogy azonos nevű emberek akaratlanul keverednek egymás ügyeibe. Mi történik vajon akkor, ha két híres ember, két művész, író visel azonos nevet? (Erre a kérdésre az érdekeltek megszólaltatásával válaszol a műsor.). Gyakran okoz problémát az asszonyok névviselése is, hiszen ma mór többféleképpen használhatják az asszonyok férjük nevét. De az is érdekes kérdés, hogy mi történik akkor, ha a szülő nő izgalmát an rossz nevet mond, vágy rossz- sorrendben határozza meg gyermeke nevét? Lehet-e mindezen változtatni? Műsorvezető: dr. renc. Petrik Fekedvenc — mai gyerekeknek sokról, akiket nagy szakérte-! lemmel oktat-vezet i .endvay \ Józsefné, tanítónő. Máris emlékezetes produkciók köszönhetők az irodalmi színpadnak, vagy színjátszó körnek Stadler Árpád csécsei padagogus vezetésével. — A LAKOSSÁG jelentős aránya Ecsegen cigány... — Azt hiszem, itt is számíthatunk kedvező változásra — vág közbe. — Van egy cigánykórusunk és rendeztünk cigányfórumot. Hogy csak egy kérdést, pontosabban kérést említsek: „Sokan vagyunk írástudatlonok, segítsenek!” A segítő szándék és a kérés teljesen egybeesik — ez garancia. Meg is szervezzük az iskolával. Szilvási Erzsébet rövid sétára invitál, íme a látnivaló. A színpadon ugrószekrenyek, matracok — tornaszoba híján még itt tartják óráikat az iskolások. A nagyterem kissé viharvert, az élénkebb szint, a változást ízléses függönyök jelzik. Aztán egy üde színfolt, a könyvtár régi szobája, az új ifjúsági klub. Nagyszerűnek nevezi az együttműködést a könyvtárral, jó lehetőségeket kínál a szép népfrontklub. Helyiséggondjuk tehát nincsen, a tenniaka- ró emberek brigádja — fiatalok és idősebbek vegyesen pedig már verbuválódik. Körzeti ennek a háznak a neve — mondom, s mondanám tovább. De most vág csak igazán közbe. — Jogos az emarasztalás, a NOGKÁD kritikája is A társközségek közművelődése valóban nagyon „álmos”. Csé- csén Bélák Istvánná pedagógusnak, tiszteletdíjas népművelőnek köszönhetően különösebb probléma nincs. Ko- zárdon, a település helyzetéből adódóan is, sokkal több a pótolnivaló. Máris vannak konkrét terveink: az irodalmi színpaddal, a TIT-tel egyaránt gondolunk a gyerekekre és a felnőttekre. A sikerben biztos vagyok. Mi mást jelezne, ha nem az érdeklődést, hogy ebből a csöppnyi faluból Ecsegre ötvenen jöttek át „színházba”? REMÉNYEKRE iogosltó sikerek: letisztult vagy KiSsé homályos tervek: szándék és akarat — a krónikás így vonja meg öt hónap mérlegét. Egyéni terve? — kérdezem végül. — A tanítóképző, népművelői szakkollégiummal párosítva. Mert a munkaköröm változhat, a célom nem. K. Kelemen Gábor Jelenet az Óz, a csodák csodájából Victor Fleming 1939-ben rendezte Frank Baum könyvéből az Óz, a csodák csodája című mesefilmet. Magyar- országon először egy. esztendővel később mutatták be, majd 1960-ban — a nagy sikerre tekintettel — újítottak fel. Idén tehát második felújításban kerül a filmszínházak programjába az „Ó”, ez a csodálatosan szép, bájos gyermekmese, amely a felnőttek szórakozására és okulására is kiválóan szolgál. Óz, a titokzatos varázsló meséjén sok generáció „nevelkedett” és örült: s „öreg” kedvenccel most a mai gyerekek is megismerkedhetnek. A történetből — így kívánja az illem — nem árulunk el semmit, csupán a szereplők némelyikét. Közöttük van természetesen a kislány, Dorothy — Judy Garland emlékezetes alakítása; a madárijesztő, a bádogember, az oroszlán, valamennyien a mesék „rendszeres” szereplői. Victor Fleming filmjének zenéjét Harold Arien készítette, a fényképezés Harold Rosson munkája: mindketten rendkívüli jo- teljesítményt nyújtottak. Az ínyenc bemutatók kedvelői számára bizonyára nagyszerű élményt jelent a kanadai Michel Brault Bűntele- nül című filmje. Történetének alapja: 1970-ben Montrealban elrabolták az angol kereskedelmi attasét, valamint a québeci munkaügyi minisztert. Ottawában ekk^r különleges haditörvényt vezettek be, melynek értelmében bárkit le lehetett tartóztatni és hatvan napig fogságban tartani, mindenféle magyarázat nélkül. A rendező ezt a különleges esetet dolgozza fel, szinte doku- mentarista hűséggel. A film készítéséhez 50 embert interjúvolt meg a ténylegesen letartóztatott 450 közül. Filmjében az ő történeteiket olvasztotta egybe és látta el fiktív elemekkel. Brault elsősorban azon letartóztatottakra koncentrál, akik semmiféle kapcsolatban nem álltak a terroristákkal. A film tehát így az áldozatok és az „igazságszolgáltatást” gyakorló hatalom viszonyát tanulmányozza oly módon, hogy közben megpróbálja a hatalom oldalán állók, vágy az azt kiszolgálók motivációit is feltárni. Vizsgálódásaiból kiderül hogy sem a foglyok, sem őreik nem értik meg valójában a letartóztatási „parancsok” lényegét. A hét két másik újdonságát, a Kilenc hónapot és a Szerelmesek románcát már ■ láthatta a megye közönségének parányi töredéke korábbi, különböző ünnepi rendezvények alkalmából A nagyközönség azonban csak most találkozhat velük. Híre egyébként mindkét alkotásnak jó volt, s úgy véljük, nem okoz csalódást a mostani találkozás sem. A Kilenc hónap egy életét tudatosan élő, irányító, egyedülálló nőről szól, aki számára a házasság nem cél, hanem eszköz emberi teljességének kibontakoztatásához. A minden bizonnyal számos vitát kiváltó filmet Mészáros Márta rendezte, aki kezdettől fogva elkötelezettje az ehhez hasonló problémafelvető, „emancipációs” rendezői törekvéseknek. A Szerelmesek románcát a múlt évi szovjet filmek fesztiválja alkalmával mutattak be hazánkban. A Szovjetunióban példátlan sikere volt, s úgy tapasztaltuk, hogy nálunk is sikert aratott. Mihajiov- Koncsalovszkij líraian és igazan szól az ember legszemélyesebb és legnagyszerűbb érzéséről, a szerelemről. Mindegy, csak érdekes legyen Az ajtóra erősített táblán rend szerint álltak a köny- — Néhány hónap alatt két- ez olvasható: KÖNYVTÁR, vek. Külön a szépirodalmi, ezer kötettel gyarapodott a Képzeletemben könyvekkel verseskötetek, regények, vala- könyvtár. Jelenleg mintegy teli polcok, üvegfalú szekré- mint a szakirodalom külön- hétezer kötetünk ván. Az eö- nyek, folyóirattartók és szí- böző kiadványai. Gondos ke- dig hiányzó katalógusokat, nes újságok jelentek meg. zek munkájára vallott iIlyen könyvkártyákat elkészítet- Könyveket lapozgató, kíván- felfordulásban is a könyvek tem. Így jobban áttekinthető, esi szemmel kereső, halkan rendezettsége. könnyebben kezelhető az álsuttogva beszélgető embere- Miközben elgondolkodva lomány. Munkámban nagy két vártam. Helyette más fo- -nézegettem, mögöttem kelle- segítséget kaptam az SZMT aaHnt.t • mesen csengő női hang —* gadott.. Mielőtt még beléptem az ajtón kalapácsok csattogása, vésők éles hangja szűrődött ki a teremből. Kőművesek, villanyszerelők és asztalosok dolgoztak benn. A könyveknek es a várt csendnek nyoma sem volt. A szomszédos szobában, óriás dobozokban egymás ne- ... . .. ,. gyén-hátán, de meghatározott tOekedemtett női hang szolalt meg. — Keres valamit? — mielőtt még válaszolhattam volna így folytatta: — Már jó közDontban ideje nincs kölcsönzés, mivel „J" . a 'könyvtárat tatarozzák, fel- zune újítják. Lipták Mária, a Lampart ZIM MiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiitieiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii' Művelődni munkahelyen? Ma már aligha kell magyarázkodni, hogy nem a munka helyett kell művelődni, s nem is kettéosztani a dolgot, elkülöníteni a munkát és a művelődést. Egyik sem lehet teljes a másik nélkül, s kivált nem lehet teljes ember az. aki munkában és művelődésben egyaránt nem tevékeny. Akkor hát miért tanácskozni kell erről, s miért nem kinek- kinek tennie, amit megtehet? Abban aligha kételkedik bárki is, hogy kinek-kinek a munkájához közvetlenül szükséges tudás nélkülözhetetlen, s, hogy ez a tudásigény műn- kahelyenkint változik. De a művelődés nem rekedhet meg a munkához közvetlenül szükséges tudás megszerzésében es ápolásában. Egyoldalú emberekkel sánta a fejlődés. Országosan érdekes tehát, amiről a napokban Budapesten tanácskoztak: a műszaki értelmiség helye, szerepe és feladatai a munkásművelődésben, a munkahelyi nevelésben. Ezt a tanácskozást a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Műszaki- és TérFelkészülni a holnapra Szövetsége hívta össze. Jelen voltak a tanácskozáson üzemi és társadalmi vezetők, munkások, szocialista brigádtagok is. A megalapozás természetesen az, hogy a társadalomnak művelt munkásokra van szüksége, amint erről párthatározatok, s a közművelődési törvény is szól. Meg az is, ami már-már közhely: a tudományos-technikai forradalom korában, egyre többet kell tudnia mindenkinek, mert az idő gyorsul, a tudás egyre gyorsuló iramban gyarapodik. S aki nem tart lépést a tudás, a tudományok, a műveltség szapora haladásával, lemarad a munkájában, lemarad a műveltségében, lemarad az emberségében is. Beszédes számok is elhangzottak a tanácskozáson. Az például, hogyan gyaranodo't mészettudományi Egyesületek az értelmiségben a munkás- és 4 NÓGRÁD - 1977. január 27., csütörtök parasztszármazásúak aránya, meg az is, hogy az értelmiség negyedrésze az iparban dolgozik. Elhangzottak javaslatok és ötletek, szó esett eredményekről, tapasztalatokról, hiányosságokról és feladatokról Munkások is, értelmiségiek is bizonyára sokat hozzátehetnének még az elhangzottakhoz. Az ott elhangzottaknak irányt adott az a megfogalmazás, amellyel mondanivalóját ösz- szefoglalta vitaindítójában Simon László, a SZBT titkára. A feladat, mondta: „alkalmassá válni ma a holnapra”. Most már nem elég utolérni a tudást: egy kicsit meg is kell előzni. A holnapra kell felkészülni, s ez fogja egybe mindazt, amiről ebben az ösz- szefüggésben szó eshet. A munkát és a művelődést, a művelődésben a tudományos tudást és a személyiségformáló művészetet, a pallérozott logikát és a tiszta érzelmeket, a következtetni tudó gondolatot és a humánumot Kétségtelen, hogy a műszaki, értelmiség elsősorban azzal járulhat hozzá a munkás- művelődéshez, ha tudományos tudását teszi közkinccsé, ha segítséget ad a műszaki-tudo- manyos ismeretterjesztéshez. De ez így már ma sem elegendő, s még kevésbé lesz az holnap. A műszaki értelmiség, s egyáltalán az értelmiség, minden vezető ember példát mutathat épp abban, hogy mifele sokoldalú műveltség kell ahhoz, hogy valaki teljes ember legyen, tudása és személyisége eggyéforrjon az emoerségben. Korábban még szólni kellett arról, hogy nem lehet művelt igazán az, aki egyoldalúan művelt, s tudományos ismeretei nincsenek. Ma talán többet kellene szólni arról, hogy a technikai tudás gyarapodása nem lehet meg a művészet, az általános műveltség személyiségformáló, jellemformáló, emberséges hatása nélkül. Ebben is elöl kell járni, ebben is példát mutatni. Olvasásban, a művészet szereteté- ben, a szabad idő sokoldalú fölhasználásában. Mert munkás és értelmiségi egyaránt csak akkor művelt igazán, ha igáz ember is. z. I. könyvtárosaitól. Az eredményességet leginkább úgy lehet mérni, hogy hányán látogatják a könyvtárat, milyen a forgalom. A tatarozás miatt a kölcsönzés. Az üzemben, a nagycsarnokban és a kulcsműhelyben két lerakatunk van. Szép, új kör$y- salgótarjáni gyárának vekkel szereltük fel. Fiatalok, könyvtárosa öregek, fizikai dolgozók és szólított meg. Alig több mint irodaiak egyaránt szívesen lafél éve dolgozik a művelődési togatják. Egyre többen igényotthonban. Érettségi után fő- jjk és szeretik a könyveket, iskolára jelentkezett, de a fel- Ha már a munkáról bevételi nem sikerült. így lett szélünk meg kell említeni: könyvtáros. Lipták Mária a művelődési — Eleinte bántott egy ki- otthon ifjúsági klubjának ve- csit, hogy nem vettek fel. De zetőségi tagja és egyik irányí- úgy érzem jól választottam, tója. TIT-előadásokat, játékos amikor idejöttem. Nagyon fejtörőket, politikai vetélke- kedvelem a könyveket és ha dőket és diavetítéssel egybe- tehetem mindig olvasok. Sok- kötött műsorokat szerveztek szór szeretnék egyszerre több közösen. könyvet is olvasni. Otthon A mozgalmi munkába már több mint ezerkötetes könyv- gimnazistaéveiben belekós- táram van. Szinte alig akad tolt. Alapszervezeti titkar- már üres hely, hogy tovább ként tevékenykedett. Manap- gyarapítsam. ság az üzemi KlSZ-szei’vezet— Melyek a kedvenc regé- ben az agitációs propaganda- nyei, és évente mennyi köny- munkát segíti. vet olvas? Mikor a tervekről beszél— Nincsenek külön ked- gettünk, elsőként a .továbbta- venceim. Egyformán szeretem nulást említette. a verseket, regényeket, de a — Könyvtár—pedagógia sza- szakirodalmat is szívesen bon- kon szeretnék tanulni a főis- gészgetem. A lényeg, hogy ér- kólán. Ha sikerülne a felvéte- dekes, és jó legyen. Ám van- li nagyon örülnék. Az új nak olyan írások, melyeket könyvtárhelyiség elkészülte csak becsületből olvastam el. után, melyhez már meger- Azt még sohasem számoltam keztek a polcok és folyóirat- össze, hogy évente mennyit tartók, számottevő feladatot olvasok, de biztosan nem té- jelent a berendezés, költözkó- vedek, ha azt mondom hat- dés. Szeretném, ha mind töb- van-hetven könyvet. Akkor ben élnének a lehetőséggel, vagyok boldog, mikor olvas- rendszeresen látogatnák a hatok — mondta, s a köny- könyvtárat és én segíthetnék, vekre nézett. Volt ebben a tanácsokat adhatnék, hogy a pillantásban valarői amit csak dolgozók még inkább megked- ő érzett igazán. véljék az olvasást és igényel— Hogyan értékeli eddigi jék a könyveket, munkáját? —-békési-* ,
