Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

Mai kommentárunk 0 nőpolitikái határozat közelről KÖZEL NÉGY esztendeje, hogy a Haza­fias Népfront megyei bizottsága részletes es sokoldalú intézkedési tervben rögzítette mindazokat a tennivalókat, amelyek a nép­frontbizottságokra tartoznak. Az előbbrelépés sok és alapos munkát igé­nyel. Nyilvánvaló az is, hogy máról holnap- . ra látványos eredményeket elérni nem lehet. A határozat leszögezte, hogy évek hosszú és kitartó munkájára van szükség ahhoz, hogy valóra váljanak az elképzelések. Az intézkedési tervek, amelyeket a városi és községi bizottságok készítettek, lényegében csak az alapot adják. Negyvenöt nőbizottsá­got alakítottak Nógrádban. A községek zö­mében nőfelelősök irányítják a munkát. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a nők sajátos gondjaivá!, való törődés a népfront­munka mindennapos részévé váljon. Lehe­tőséget adni a rátermett és tehetséges asszo­nyoknak, lányoknak, hogy nagyobb részt válalhassanak a társadalmi és politikai élet­ből, közéleti tevékenységük kibontakozhas- sék. Az elmúlt évek legjelentősebb eredménye, hogy emelkedett a közéletben részt vevők szá­ma. Az elmúlt évi adatok szerint Nógrád megyében a népfrontbizottságokban arányuk megközelíti a negyven százalékot. A százhat­vanegy bizottságban negyvennyolc asszony titkári, kilenc pedig elnöki tisztséget tölt be. Ugyanakkor a megválasztott női tanácstagok száma meghaladja a harminc százalékot. Az asszonyok, lányok nélkül elképzelhe­tetlen a gyermek- és ifjúságvédelem, az idős emberekkel való. törődés és a szülői munka- közösségek tevékenysége. A megyei elnökség segíti a nőket abban, hogy tisztségükben megfelelően helyt tudjanak állni. Ennek for­mája csoportos beszélgetés, tanácskozás, kü­lönféle összejövetelek. A téli tanfolyamokon, a népfront politikai rendezvényein pedig örvendetesen sok a részt vevő nők száma. Az eredmények, amelyek a népfront nőpo­litikái munkájában jelentkeznek, biztatóak. De nem jelentik azt, hogy a határozat meg­valósításában már nincs több tennivaló. Bő­ven akad! A gyermekgondozási szabadságon levő kismamák várják a törődést, hogy sajá­tos gondjaik megoldásában segítséget kapja­nak a .népfronttól. Egyre inkább arra van szükség, hogy a községi és városi népfrontbizottságok ne csak szükséges „rossznak” leírható feladatnak erezzék a nőpolitikái munkát. Ennek érde­kében több alkalommal is értékelték az eredményeket és megszabták a soron követ­kező feladatokat. Így kezdik betölteni a nő­bizottságok azt a kívánalmat, hogy minden olyan kérdésben, amely a nőket érinti, véle­ményt mondjanak, javaslatokat adjanak. A NÉPFRONT megyei elnöksége ismétel­ten megvitatta a nőpolitikái határozat ered­ményeit. Ajánlást adott a bizottságoknak, amelyek konkrétan, a gyakorlati munkában segítik őket. Ha .pedig a népfrontbizottságok ehhez hoz­záteszik korábban elkészített intézkedési ter­vük jó elgondolásait, a helyi sajátosságoknak megfelelően formálják a tennivalókat, akkor minden bizonnyal nagyobb előrelépésről ad­hatnak számot. Csatai Erzsébet Magad uram... Társadalmi munka Szurdokpüspökiben — gondokkal Számos időszaki akció, s a behatárolt lehetőségek per- a különféle , szolgáltatások településfejlesztési versenyek sze sok mindennek korlátot mellett 4000 forintot adtak a bizonyítottak: a lakóhely sze- állítanak: az átereszek, jár- köz javára, retete egy forintból akár két- dák felújítására hiába vállal­tot is képes varázsolni. Pró- ják a szervezést és a segéd- zai egyszerűséggel, kétkezi munkát, ha szakembereket és munkával. Egyre több helyen, anyagot nem minden esetben űtán társadalmi munkával építe- tudnak biztosítani. Anyagi fe­nek járdákat, teremtenek ott- dezet híján, hont az óvodáknak, javítják A munkában élen járók a közművelődés feltételeit. nevét tanácsülésen, határo- A lakosság áldozatvállalá- zatban örökítették meg. A sara különösen ott van szűk- község egyik lakójának pe- jelenthetnek. abba ség, ahol valamilyen nagyobb dik külön is köszönetét.mond- a bizonyos felsőbb ’ osztály­értékű beruházás felemészti a tak — tájékoztat a végrehaj- lja .• ” X A látogatótól zenével kö­szönt el a falu. A szignál a háztetőkre szerelt „fa­lurádió” arra kérte a lakos­ságot, az esti tanácstagi be­számolókon javaslataikkal segítsék a község fejlesztését. Ezek a fórumok is egy lép­íejlesztési keretet. Ilyen köz- tó bizottság titkára: ség Szurdokpüspöki. — Végső soron nemcsak X Bohati Józsefet, hanem vál­— Nem lehetett tovább ha- lalatát, a Mátraaljai Szénbá- logatni a törpe vímű meg- nyakat is elismerés illeti. Az valósítását, ennek szükséges- ecsédi telephelyen vállalati ségéről a NÖGRÁD is beszá- segédlettel nagy értékű, for- molt — tájékoztatott Hajnal gó játékot készített Bohati József, a községi tanács elnö- József, az óvodások örömé­ke. — Ez nagy anyagi meg- re. Az oklevelet ezekkel a sza- terhelést jelent számunkra, vakkal vette át: „1977-ben is Érdekeltségi hozzájárulás cí- számíthatnak rám.” man 1 millió 86 ezer forintot X kell kifizetnünk. Pénzünket Nem óriási, látványos dol­inái- két esztendeje tártaié- gok ezek. De egy folyamat koljuk. Sőt a következő évek kezdetét jelzik: Szurdokpüs- íejlesztési lehetőségeit is el- pökiben is kezdik tanulni a viszi ez a munka. község fejlesztésében való cse­Mindez azzal járt, hogy ta- lekvő részvételt. A tervek sze- v'aly már az apróbb feladatok rint pedig ez évben ebből a elvégzésében is számítani kel- tárgyból „felsőbb osztályba’’ lett a lakosság áldozatvállalá- lépnek. sara. — A tavalyi „apróságokat” — 1976-ban egy lakosra 116 idén is el kell végeznünk, forint értékű társadalmi mun- szinte kizárólag a lakosság ka jutott — mondotta a ta- erejére, munkájára támasz- nápselnök. — Tudjuk, ala- kodva. Hasonló módon sze- csony ez az összeg, a megyei retnénk folytatni az iskolánál rangsorban nem valami elő- a kerítés építését. Fontos cél­kelő helyet foglalunk el Az kitűzésünk az óvoda bővítése, önkritika melett persze szá- a területek növelése, rende- mos fontos sikeres akcióról zése. Már az alapok ásását is szólhatunk. Az iskola és óvó- a gondjainkat megértő és se- da nyári rendbetételéből, ke- gítőkész emberekkel kell el- rítésépítésből, az öregek nap- végezni. közi otthonának javításából, a — Szurdokpüspöki — hang- kultúrház környékének gon- zik a falu neve. Már az elne- dozásából, a belvízrendezési vezés is sejteti a fekvést, a munkákból sokan részt vái- domborzatot, laltak. — Ezért okoz nekünk any­— Az oktatási intézmé- nyi gondot a víz. Lezúdul a nyekkel való törődés elsósor- hegyről, itt pedig lelassul, el­bán a szülői munkaközösség- önti a pincéket. Tudjuk, nem­nek köszönhető. Tagjai mind csak mai és holnapi problé- a szervezésben, mind a mun- mánk ez. Állandóan javítjuk, kában élen járnak. A tanacs- építjük a vízlevezetőket. Vég- nak legfontosabb társa a leges megoldást persze csak mozgósításban a Hazafias egy nagyszabású vízrendezés Népfront községi bizottsága, jelentene. Ehhez felsőbb se- A tanácstagok és a népfront- gítség kell. saját erőnk ke- aktivitásták karöltve szerve- vés — mérlegel a tanácsel- zik a választókörzetek lakos- nők. ságát. , A községben számottevő — A személyes példamuta- gazdasági egység a Béke Ter­tásra érdekes esetet tudok melőszövetkezet. Az onnan mondani — kapcsolódott a kapott segítségről is a köszö- beszélgetésbe Mladoniczki net hangján szólnak a tanács Mihály vb-titkár. — Tanacs- vezetői. Az állandó fuvarok, ülésen Márkus Dezsőné ta- szállítások mellett tavaly a nácstag. « Nógrád megyei Ál- sportkör 15 ezer, a kultűr- lami Építőipari Vállalat dől- ház 15 ezer, az iskola és az gozója kezdeményezte: tes- úttörőcsapat 18 ezer forintot tületileg menjünk a régi, kapott, A szövetkezetben ren- romos kastélyhoz bontási dezett kommunista műszál: munkára. 12 ezer forintnyi bérét pedig Elismerően beszéltek á ta- az 'óvodának ajánlották fel. nács vezetői a KISZ-szervezet a budai Tégla és Cserépipan tagjairól is. Így megszervező- Vállalat telephelye csupán dött az erő. amelyre min- harminc embert foglalkoztat, deakor . számítani lehet. A Ezt azért hangsúlyozzuk, mert K. G. Houusm vegyük ha nines? Nem helyettesíthető EMBER A nőtincsi termelőszövetke- előfordult: ünnepen a tsz el- aki a tsz-nél munkára jelení­zet állattenyésztőit nem ille- nökhelyettese és a vezető ál- kezett és jelenleg is tanul, ti szemrehányás. Az elmúlt lattenyésztők etették a mar- A munkaerővel való gondos gazdásági évben 12,5 millió hát. Mert a gondozók nem gazdálkodás tehát ma már forint* bevételt terveztek és mentek ki az istállókba! A nem nélkülözhető a mezőgaz- 13,1 millió forintra teljesítet- gondos emberi munka hiányá- dasagi üzemben sem. Kivált- ték. Ezek a számok minden nak következménye — a kor- képp az olyanban, mint a nő­kétséget kizáróan munkájúk szerűtlen férőhely mellett — tincsi, amely úgyszólván az eredményességét igazolják. a magas borjúelhullás. Mind- ipari üzemek árnyékában él. Ennek ellenére az állatte- ezekből levonható az a követ- Dobsonyi Pál, a termelős áivet- nyésztők gondterheltek. Nem keztetés, hogy az állattenyész- kezet elnöke nagyon őszi tén tés színvonalának fokozása, a vallotta: „A munkaerö-gazdál- tejtermelés emelése, az egyéb- kodással kapcsolatos szemlé­ként jelentős szerepet játszó létünkön kell változtatni a növénytermesztés és tenyész- jelenlegi helyzetünk megvál-, tési technológiák mellett, toztatása érdekében...” Mol­látják biztosítottnak, hogy eb­ben az évben is hasonló ered­ményt mutathatnak fel. Ennek okát pedig abban jelölték m“g — közgazdász nyelven szól­va —, hogy az élőmunka haté- függvénye a munkaerő-gazdái- nár Tibor főállattenyésztő vé­konysága alacsony színvonalú, kodásnak, méllyel magasabb szintű fel­adat elvégzésére már képtelen. Kimerültek talán Nincs munkaerő Nőtincsen az állattenyésztés­ben ugyanis olyan nagyarányú a munkaerőhiány, hogy ve­szélyezteti a tenyésztés egész létét. Az üzem vezetői erőfe­szítéseket tesznek a helyzet javítására. Korszerű géprend­szereket szereltettek fel a fe- jészetekben. Fejlesztették a különböző technológiákat, hogy csökkentsék a munkaerő­szükségletet. De minden igye­kezet ellenére, áz állattenyész­tésben az ember nem nélkü­munkaerő-tartalékok? Me­gyénknek ebben a nyugati csücskében ez is sajátosan ala­kult. A közvetlen szomszédos Pest megyei üzemek, a fővá­ros valósággal felszippantja a leghatékonyabb munkaerőt. Arról már ne is beszéljünk: leménve is az, hogy az idegen­ből hozott munkaerő félmes- a fajusi oldás csupán. Mellettük nél­külözhetetlenek a helybeliek, akiket minden szál oda köt a községhez. A pártvezetőség titkára, Kékesi Gábor fogal­mazta meg: „Nem merültek ki a munkaerő-tartalékaink, még akkor sem. ha nem dúskálha­tunk benne. Tervszerűen, tu­magukban az emberekben is datos munkával kell kialakult egy természetes von­zódás a fővárosi, főváros kör­nyéki üzemek felé. Lassan már az válik hagyományossá, hogy a családfőket gyermeke­ik követik a gyárakba. Von­zóbb számukra a kereset, a a mező­gazdaság felé fordítani”. Tetteken a sor Ez az ^esztendő változást kell, szociális ellátás, a lakástól hogy hozzon Nőtincsen a mun: gyárig, onnan a visszaszáll!- kaerő-gazdálkodásban. Igazi tás. a nyolcórás munkaidő és állattenyésztőket kell nevel­lözhető. Toborozni voltak te- a szociális juttatások. Azon a nünk, különben — a tsz el- hát a Hajdúságban. ahol ta- kol'nyeken a mtv.oga/.dasagot nök szavait idézzük — „állat- iái tak ugyan jelentkezőket, de ^ep.v'svf 0 nagyüzem ilyen te- * tenyésztési feladatainkat nem' nem a legjobb hírnévnek ör- öntetben nem versenytárs. tudjuk valóra váltani.”, vendőket, hanem. olyanokat, akiknek a legtöbbje kóborol. A jelenlegi állapot igényli, hogy Nőtincsen a tsz-ben, a munkaerő-gazdálkodást az egyik legfontosabb feladatnak tekintsék. Nem tartható so­káig a mostani állapot, mi­vel az állattenyésztésben — koros emberek — két standot látnak el. Ez a munka minő­Nem versenytárs Mindezek ellenére sem - sza­bad kijelenteni, hegy nem ma­radtak tartalékok a mezőgaz­daság számára. Létezik friss, Gyakorlati munkára vah te­hát szükség. Néhány dolgot a tsz vezetői is belátnak,: nincs kapcsolatuk a tsz-tagságot adó három község iskolájával; nem ismerik a végzős fiatalok gon­dolkodását, igényeit; a legna­gyobb tartalékot jelentő női munkaerővel való foglalkozás ségének rovására megy. De körében. Lsak_ a . bánás, a mezogazdasag iránti érdeklődés felkeltése minő­erővel sem bírható Ezzel magyarázható, sokáig. hogy uj munkaerő-utánpótlás, el- hiányos, nem nyújtottak biz- sősorban a felnövekvő ifjúság tosítékot részükre, hogy mun- Csak a velük való kaidejük alatt gyermekeik. családtagjaik biztonságban legyenek. Több mint ezer dolgozó, ?8 ív átlagéletkor a jellemző a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységére Visnovszky Zoltán, az üzemben töltötte tanulóéveit, jelen­leg is ott dolgozik elektrotechnikai műszerészként. A mun­katársak sokat segítettek az ifjú szakmunkás beilleszke­désében, szakmai továbbképzésében. Képünkön az adó-vevő készülékek végmérését végzi. — fodor __ s égileg újszerű, tartalmában 'lényegesen árnyaltabb foglal­kozást igényel a mezőgaz­dasági üzem vezetőitől. Nem elég várni, hogy jelentkeznek. Értük kell menni, a munka szépségét megmutatni nekik. Ellátásukról lelkiismeretesen gondoskodni minden tekintet­ben. A helyzet tehát a ne­hézségek ellenére nem re­ménytelen. Amit az a fiatal ösztöndíjas juhász is bizonyít, A szociális létesítmények sem. kifogástalanok. Váltott műszakot igényelnek, de en­nek részletei kidolgozásra várnak. Sok lehetőség kihasználat­lan még a munkaerő mozgósí­tására, a vele való foglalko­zásra, megbecsülésre Nőtin­csen. Mert az embert semmi sem helyettesítheti! Bobál Gyula Lánc, lánc, szemes lánc A lánc legrégibb, mondhat- technológia ugrásszerű fejlö- ni hagyományos típusa, a dését a villamos ellenállásiie- szemes lánc. Kör alakú, vagy gesztés alkalmazása idézte hosszúkás szemekből készítik, elő. Ellenálláshegesztés ese- A közismert hajóláncok, bá- tén a meghajlított szeme1: vé- nyaláncok, daruláncok egy- geit nem kell kihegyezni, másba kapcsolódó szemei két, Elektródokat szorítanak hoz- egymásra merőleges síkban zájuk, és több száz amper helyezkednek el. Az ipari sze- erősségű áramot bocsátanaa ót mes lánc anyaga mindig kör- rajtuk. Néhány másodpeic keresztmetszetű, átmérője né- alatt a: tompán érintkező vé- hány tized millimétertől több gek izzásig hevülnek, es ha Centiméter vastagságig terjed, nagy erővel egymáshoz nyom- _ A szemes lánc készítésének ják őket, összehegednek. Az ősi módszere a kézi kovácso- automatikus lánchegesztő gé­lás. A megfelelő hossáú’-a sza- pék e folyamatot önműködően bolt drótot vagy vasrudat, t! • végzik el. Ezt megelőzően az alakúra hajlították, fölhevített anyag darabolása, a láncsze- végeit kovácsolással kihegyez- mek hajlítása és egybefűzéss ték, mad az üllő szarván egy- is automatikusan történik. A más mellé hajlítva egyesítet*. nyersanyagot a feldolgozás ték. A teljes gépesítést és az előtt hőkezeléssel lágyítani automatikus gyártást csak szá- kell, az elkészült láncot pedig zadunkban oldották meg. A szívósra edzeni. Prizmák — együttműködéssel Együttműködési megállapo­dást kötött az AFIT Soproni Autófelszerelési' Vállalat a jugoszláv ljubljanai Saturnús autóalkatrész-gyárral fény­visszaverő prizmák gyártásá­ra. A soproni gyár már több éve gyártja a prizmákat, ed­dig azonban nem sikerült azt a típust kifejleszteni, amely végzik A pri2magyártást az megfelel a nemzetközi szab- ... ványnak. A Saturnus viszont 1Pen me8kezóik. A tervek sze- az E—10-zel. / a nemzetközi flnt évente 60—80 ezer dara­szabvány jelével hozza torga- bot állítanak elő, és E jelzés­sel hozzák forgalomba. A két vállalat egyezménye értelmében Sporonban állít­ják elő a háromszögű és göm­bölyű prizmák fémfoglalatát, a jugoszláv partner pedig a prizmákat szállítja. Az összeszerelést Sopronban lomba termékeit. NÓGRÁD - 1977. január 27., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom