Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

JEg^áitS ei !aEcöhesS^f«är8, Aki ma Szécsényben jár és ismeri is a nagyközség utób­bi évek során tett fejlődését, méltán lehet e’égedett. Még akkor is, ha néha a fejlesztési elképzeléseket nem tudták időben, végrehajtani, vagy az igényeknek nem tudnak min­den esetben eleget tenni. Bennem is megfogalmazódott a gondolat, hogy miért? A nagy község gazda ia Földi Lászlónak, a nagyköz­ségi tanacs elnökének nem kellett magyarázkodni. Átgon­dolt, körültekintő közsegfei- lesztési programmal rendelke­zik a tanács. Es, hogy mi­ért nem tydnak minden ter­vezett feladatot időben végre­hajtani? Az azon is múlik, hogy milyen a tanácsi és a nem tanácsi szervek együtt­működése a lakosság szociális, kommunális, kulturális ellátá­sának javítására. A nagyköz­ségben tett intézkedések: az iparfejlesztés, a nők munká­ba állításának biztosítása tör­vényszerűen magával hozta a gyermekintézmény-hálózat fejlesztését, a közellátás javí­tását.- a település fejlesztésé­nek ezernyi követelményét. Mint a tanács elnöke utalt rá, az ez évi feladatok végrehaj­tása során minden - eddiginél nagyobb á jelentősége • annak, hogy egvfelől a tanács vezetői, tagjai, másfelől az ipari üze­mek, szövetkezetek még szo­rosabb kapcsolatokat építse-^, nek ki. Szécsényben jó hagyomá­nyai vannak a közhasznú tár­sadalmi \ munkavégzéseknek. Érzékletes jelei: az új orvosi rendelő felépítése, új óvodai rész társadalmi munkában va­ló kivitelezése, az „Egy üzem — egy iskola”, „Egy üzem — egy óvoda” patronáló mozga­lom keretében végzett munka, a várkert átalakítása, járda- és játszótérépítés, s lehetne sorolni tovább — Az együttműködés nem a kényszer hatása — mond­ja Földi László. — A nagy­község dolgozói, gazdasági egy­ségek vezetői éppúgy érdekéi­tek abban, hogy a lakóterüle­ti közérzet jó legyen, mint ahogy nekünk sem közömbös, hogv lakóterületünk miké it fejlődik, gazdagodik. Főként a kommunális és szociális el­látás területén fonódnak ösz- sze az érdekek — utal rá a tanács elnöke. Bízunk a „ forintost)Itató” összefogásban A tanács vezetői az elége­dettség hangján szóltak arról is, hogy az elmúlt időszakban több politikai, társadalmi jel­legű kezdeményezés bontako­zott ki a nagyközség fejlesz­téséért. Eredményes volt az egynapi munkabér-felajánlási akció az építendő tizenkét tantermes iskoláért. Mint el­mondták, az ELZETT-gvár- egység dolgozói közül 420-an ajánlották fel egynapi bérü­ket. Üj és szükséges vonása az együttműködésnek az, hogy az ipari üzemek, ÁFÉSZ,, tsz nemcsak a fejlesztés támoga­tásából, hanem mind nagyobb mértékben a fenntartási, mű­ködtetési költségekből is részt vállalnak... Módosult a táppénzrendszer A MINISZTERTANÁCS határozatban, állást foglalt a táppénzes fegyelem megszilár­dítása ügyében. Több intézke­dés szükségességét helyezte kilátásba a táppénzrendszer olyan kialakítására, amellyel megszűnnének az átmeneti keresetingadozásból származó, indokolatlan előnyök és hát­rányok. E határozat alapján szüle­tett meg, majd lépett hatály­ba 1977. január 1-től a mi­nisztertanácsi rendelet, vala­mint a SZOT-szabályzat, ame­lyek kedvező változást hoz­tak a kórházi ápolás idejére járó táppénz mértékét illető­en is. Az említett jogszabályok leglényegesebb módosítása a táppénz alapjául szolgáló irányadó időszakot érintette. Az 1977. január elsejétől be­következett keresőképtelen­ség (táppénzes állományba vétel) esetében a megállapí­tásra kerülő táppénz, alapja már nem a megbege^egedés napját megelőző három nap­tári hónap. Az új eljárás sze­rint — az év végi részesedés, kiegészítő tnunkabér, a juta­lom. valamint prémium és jutalék kivételével — a táp­pénz összegének a megállapí­tásánál azt a keresetet kell figyelembe venni, amely a biz­tosítottnak (dolgozó) a kere­sőképtelensége első napját közvetlenül megelőző naptá­ri évben végzett munkájáért járt. Tehát az 1977-es évben bekövetkező megbetegedések­nél az 1976. január 1. és de­cember 31 közötti időre járó 12 havi bért keit alapul ven­ni. Amennyiben valamely ok­nál fogva nem volt a naptá­ri éven belül 12 bérezett hó­nap, akkor a naptári, éven belül a bérezett 'hónapok az irányadók. Ha a biztosított az előbb említett időszak aiatt egymást követően több mun­káltatónál is dolgozott, akkor az összes munkáltatónál elért kereseteket kell összegyűjteni és figyelembe venni. Táppénzalapot képez a mun­kabéren felül — egyéb fel­tételek esetén — a jutalom, az év végi részesedés (mezőgaz­dasági szövetkezeti alkalma­zottaknál a kiegészítő mun­kabér) és a prémium is. Az év végi részesedés, a ki­egészítő munkabér, továbbá a jutalom figyelembevételére vonatkozó szabályok nem váltottak, mivel továbbra is a keresőképtelenség első nap­ját megelőző naptári évben kifizetett ilyen juttatásokat kell figyelembe venni. Válto­zott viszont a prémium (ffi- gyelembevétele azzal, hogy igazodik az előző juttatások­hoz. Tehát táppénz alapjául azt a prémiumot kell számí­tásba venni, amelyeket az irányadó időszakban, vagyis a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben fi­zettek ki függetlenül attól, hogy az ténylegesen mely idő­szakra vonatkozott. Az év vé­gi részesedés és jutalom után (mint egyéb feltétel) csak akkor jár táppénz, ha a keresőképtelenség a 30 napot meghaladja, és ez megszakí­tatlan. Az így összesített munkabér egy napra kiszámított össze­ge képezi a napi táppénz 65, illetve 75 százalékát. Régi gond került orvoslás­ra azáltal, hogy 1977. január 1-től lényegesen emelkedett a kórházi időre járó tappéiz mértéke. Köztudott, hogy a kórházi ápolás alatt álló dol­gozó táppénze az ápolás ide­jére a rendes táppénz 50 il­letve 80 százalékában járt, at­tól függően, hogy volt-e eltar­tásra szoruló családtagja a dolgozónak. Már 1975. július 1-től előrelépés történt azáltal, hogy a kórházi ápolás utojso napjára (a távozás napja) nem a csökkentett, hanem a ren­des napi táppénzt kellett fo­lyósítani. Ezt továbbra is meg­hagyva . emelkedett az ellátás szintje azzal, hogy 1977. ja­nuár 1-től a kórházi ápolás idejére folyósított napi láp­pénz az egyébként járó napi táppénz 50 százalékáról 70 szá­zalékára emelkedett. Ha az ápolt dolgozónak eltartásra szoruló családtagja van, ak­kor a korábbi napi táppénz 80 százaléka helyett már 90 százalékos összegben teli azt számfejteni. TERMÉSZETESEN az is­mertetett rendelkezéseket keik alkalmazni a terhességi-gyer­mekágyi segély idején kórház­ban levő dolgozó nőkre is. továbbá a terhességi-gyermek­ágyi segély napi összegérek megállapítására is. Besze Tibor a Tb. Igazgatóság osztályvezetője Óriás mélynyomó Az idei terv végrehajtása sem nélkülözheti a felaján­lások alapján szervezett és tervszerűen irányíto'tt társa­dalmi munkaakciókat. A # ta­nács vezetői közismertté tet­ték a felajánlási, vállalási le­hetőségeket. Melyek ezek? — A lakásépítési programot a kisajátított területek szaná­lásával, a meghatározott épü­letek lebontásává! lehet foly­tatni. Ez a helyzet az. új is­kola és a kollégium felépíté­sénél is. A Magyar utcában, a József Attila és a Marx Károly ‘utcában jelentkeznek az ilyen feladaiok. Fontos a tizenkét tantermes iskolaépí­tésének megkezdése, ame:y huszonegymilliós értékű be­ruházás és 1979. szeptemberé­ben már az új iskolában sze­retnénk az oktatási évet kez^ deni — sorolja a tanács el­nöke. / — A község szépítése a főút felújítását követően fon­tos fe'ídat Parkosítási, fásí­tási, járdaépítési, aszfaltozási és egyéb munkák jelentkez­nek nemcsak, a község belte­rületén, hanem a külterülete­ken is. A várksrt lesz a jö­vőben a szabadtéri rendezvé­nyek központja. Ifjúsági parkká történő átalakítása tovább folyik, ez jó (társadal­mi munkavégzésre ad lehető­séget. Az, új lakótelepektől a játszóterek építését, és kar­bantartását vár:uk, de fontos cé'kitűzésünk az is, hogy nö­veljük a sportpá'yák számát — adía a vállalási tippeket Földi László. Fan lehetőség Mindezek után egy rövid számvetés: Szécsényben 3100 munkahely van, ahol 160 szo­cialista brigád dolgozik. Az általános és középiskolai ta­nulók száma több mint 1200. Nemi nehéz a következtetést levonni: megvan a lehetősége a jó összefogásnak, amelyben a nagyközséghez való kötődés, lakóhelyszeretet nyilvánul meg elsősorban. Szécsényben az elmúlt évek­ben több kollektíva, személy részesült az elismerést kifeje­ző oklevél- és plakettkitünte­tésben. Ez annak a jele, hogy a nagyközségnél nemcsak a munka, hanem a társadalmi munka becsülete is megnőtt az utóbbi esztendőkben. Rácz András *uiiii!iiiimtiiniMiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiHiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiti iiiiiitiiniiiiiiiiiiiiiitMifiiiiii .................iih* K őbányán, a Jászberényi úton határidőre átadták az Athenaeum Nyomda új üzemét. A csaknem egymilliárd forintos beruházással Európa egyik legnagyobb és legmodernebb mélynyomó üzeme készült el. Az építészetileg is érdekes főépületben a gépek „éieszté- se”, próba járatása folyik. Képünkön: az olasz Cerutti cég eddigi legnagyobb nyomógé­pét helyezi üzembe. Napóleon-múzeum Kubában A havannai Napóleon-mú­zeum Latin-Amerika' legje­lentősebb .Napóleon-gyűjte­ményével i rendelkezik. A pa­lotát — amelyben a múzeumot berendezték — Julio Lobo egykori cukormágnás építtet­te. Ma állami tulajdon, a ku­bai Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozik. A Napóleon-gyűjtemény magában foglalja a császári hadsereg tiszti fegyverzetének egy-egy értékes darabját, a császári család néhány kivéte­lesen szép bútorát, ruháit és használati tárgyait. Az egyik teremben Napóleon egyko­ri ebédlőtermének hiteles má­solata látható. A múzeum ér­tékes tárgyai közé tartozik az a szék is, amelyen VII. Pius pápa akkor, ült, amikor Napó­leont császárrá koronázták. A fegyverterem talán a leg­látványosabb része a múzeum­nak. Huszárkardok, lovassági pisztolyok találhatók itt — köztük Napóleon saját pisztív lyai —, amelyeket a noszkvai téli hadjárat alkalmával vitt magával. Megtekinthető szá­mos olyan díszkard is, ame­lyeket Napóleon legkiválóbb tisztjeinek adományozott. A császári család bútordarabjai közül a legszebb és legérde­kesebb Mária Lujza szekre­terje. Mindezt korabeli ké­pek és gipszlenyomatok egé­szítik ki. Népfront Mátra?zől]ő*ön Egymagában kevés a terv Na,gy Miklós, a mátraszől- lősi népfronttitkár lemondóan sóhajt: — Nehéz összehozni az em­bereket! Ha rendezvény van, kifogás mindig bőven akad. Otthoni munka, a család, el­utazunk, vágy a televízió. A -ukók legtöbbje eljár \ Salgó­tarjánba, Pásztora, vagy még messzebb dolgozni. Az este veti őket haza. őszinte le­gyek? A legtöbb rendezvény erdektelenségbe fullad. A népfronttitkár egyúttal a helyi általános iskola igazga­tója és tanácstag. Valóban ilyen sötét lenne a kép Mát- raszőllösön? Annyi jó példát hallunk, látunk a megyében társadalmi munkára, összefo­gásra, jól sikerült rendezvé­nyekre. Itt valóban csak ter­veznek, de nem történik sem­mi? Az iskolában beszélgetünk. A kicsiknek még órájuk van. Behallatszik az éneklő gyermekek hangja. Próbáljuk összeszedegetni, mi is történt Mátraszőllősön az elmúlt egy­két évben. Mit tettek a falu­jukért? Az igazgató sorolja: — Társadalmi , munkában építettünk utcát, az igaz. In­nen az iskolától kezdődik a Kis utca. Üj házak sorakoz­nak. tizenöt-húsz ház lehet összesen. Az ott lákó csalá­dok összefogtak, mondván, nem járkálnak a sárban. — Eredmény? — A tanács adott követ, cementet, sódert. Mi meg le­burkoltuk az utat és egyúttal a járdát is megépítettük. Su- rányi József kollégámmal mi is ott dolgoztunk. Arra lakik az egyik kolléganő, nekik se- ■ gédkeztünk. Van egy üresen álló épület, a lakók még az előtt is rendbe hozták az utat, járdát, hogy ne maradjon fog­híj. Mátraszőllősön egyébként nagy eseményre készülnek. Már az Elnöki Tanács elé ter­jesztették csatlakozásukat Pásztóhoz. — Hogyan fogadták az em­berek? — A falugyűlésen senki sem szólt ellene. Nagy vára­kozás előzi meg a közös ta­nács megalakítását. Ügy együtt több lesz a pénz, na­gyobbak a lehetőségek. Erről ennyit. A népfront­titkár más újdonsággal is szolgál: — Dicséretet érdemel az a közös megmozdulás, amely lehetővé tette az általános is­kolai napközi megnyitását. Egy üresen álló pedagógus­lakást alakítottak át Mátra­szőllősön napközinek. Az édesanyák, édesapák legtöbb­je dolgozik. Szeretnék jó he­lyen tudni gyermekeiket; amíg hazatérnek. Igenám, csakhogy napközi nincs. Je­lentkező, gyerek pedig több mint nyolcvan. — Hogy tudták megoldani? — Társadalmi munkával. Segítettek a szülők, pedagó­gusok. Volt olyan szülő, aki egy hétig dolgozott a vízve­zeték-szerelésen. Társadalmi munkában történt a festés. mázolás, a környék rendbe hozása. A nagybátonyi anyag­raktár dolgozóitól kaptuk a2 ételszállító kocsit. A kosztot az óvodában főzik. Az iskolai napközi egyelő­re csak a kicsinyeknek áll •rendelkezésére. Van olyan ci­gánycsalád, ahonnan három gyerek is ott tanul. Napi egy forint térítésért. Amikor a napi nyersanyagnorma gye­rekenként számítva tíz forint! Jó az iskolatej-akció is. A ta­nulók több mint fele tejet és kiflit tízóraizik. Ez nagysze­rű dolog: — Mégis csak tevékenyek az emberek. — Ha ezt az oldalát néz­zük, valóban. De például ta­valy megindítottuk a kisma­maklubot. A védőnő tartott előadásokat. Három-négy elő­adás után a hallgatók szépen elfogytak. Kétezer ember lakik Mát­raszőllősön. Akad bőven gond­baj is, például az óvoda. Ré­gi salétromos falak, legalábl százhúsz éves épület. Jelenleg kétcsoportos, már így is sok a gyerek. Felmérték, hogy ai utóbbi két-három évben éven­te harmincnyolc-negyven szülés volt a faluban. Ez azt jelenti, hogy az óvodásoK száma is erősen megugrik. Többet felvenni nem lehet, pedig a szőllősi asszonyok nagy része Pásztón dolgozik. Ha lejár a gyermekgondozási, mennének vissza az üzemekbe. De csak úgy tudnak, ha a gyereket óvodába felveszik. Abban sok igazság , van; ahogy a népfronttitkár sum­mázza a tennivalókat: — Talán bennünk, nép­frontvezetőkben is hiba van; Keresnünk kell a lehetősége­ket, hogy miként tudjuk job­ban felkelteni az érdeklődésű Talán jobban sikerülnek az ismeretterjesztő előadások, rendezvények, összejövetelek, . Így igaz! Ha jó és vonzó a népfrontmunka, bizonyára nagyobb lesz az érdeklődés is, Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1977. január 26., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom