Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

Dolgozni és művelődni Vita a szocialista brigádok kulturális válla ásairól Munka mellett is lehet művelődni Élénk érdeklődéssel olvas­tam a NÖGRÁD Dolgozni és moskőújfalun Is színvonalas, sokatmondó kiállítások, s más művelődni címmel megjelent események megrendezésére ke- vitasorozatának eddigi hoz- rült sor. Minőségi változást zászólásait Magánemberként eredményezett egyébként, hogy is érdekel a dolgozóknak a a szocialista brigádtagok lá- művelődésről, a brigádok kul- togatásakor, a kiállításokra turáljs életéről megírt levelei­nek tartalma, de mint válla­lati munkaversenyfelelőst, hi­rendszeresen tárlatvezetőt is biztosítottak. E téren ugyan­csak új színfolt volt, hogy vatalból is érdekelnek a kü- egy-egy kiállítás fölött a sz.o- lönböző helyekről beküldött cialista brigádok vállaltak hozzászólások. Nálunk, a Sál- védnökséget, sőt, sok területen gótarjáni Kohászati Üzemek- kezdeményezők is voltak. Pél- ben — csak erről az évről dául, a PALÖCFÖLD-del is szólva — jelentős fejlődés ta- szerveztek ankétot. pasztaiható a szocialista bri­gádok kulturális, művelődési vállalásaik teljesítésében. A hozzám befutott adatok is híven tükrözik a változást, természetesen, személyes ta­pasztalataim szintén vannak, amiket' érdemes e vita kap­csán papírra vetni, Tovább növekedett a bri­gádkönyvtárak száma és je­lentős számmal növelték a már meglevők állományát. Ezt jól segítette, hogy a különböző versenyek díjaként könywá- sárlási utalványt adtunk a győzteseknek. Az idén egyéb- **“'*“?* vc“u- . , ként negyvennyolc brigád fi­Bar néhány tény mint zetett elg SZOvjet és magyar művelődési otthonunk lapokra am€lyeket a brif|d_ pénztárakból — nálunk ki­alakult rendszer — fizetnek. hogy a milyen rendezvényekkel segí­tette elő a vállalásokat, s hogy mennyien tanulnak dol­gozóink közül — már megje­Tovább sorolhatnám még lent a NÓGRÁD hasábjain, szocialista brigádjainknak a de olyan adatok megjelente- művelődés területén elért si­tését is szükségesnek tartom, mint hogy: a kézhez kapott jelentések szerint jelentősen megnőtt az oktatásban részt­vevők száma. A felmérések szerint hetvenegy, negyven év lődni! kereit, s számtalan példát le­hetne felsorolni. A lényeg azonban az, hogy mindinkább bebizonyosodik: a munka mel­lett is lehet, sőt, kell műve­alatti brigádtagnak nincs meg a nyolc általános iskolai vég­zettsége, de már nem sokáig, hiszen harmincnyolcán tanul­nak közülük tovább a dolgozók iskolájában. Sikeres együttműködést ala­Hortobágyi András SKÜ, munkaversenyfelelős Lehetőségek nélkül Helyesnek tartjuk a vitát, kítotturik ki a vidékről bejáró amely Dolgozni és művelődni dolgozók lakóhelyi kultúrott- címmel folyik a NÖGRÁD­honaival is. Mind gyakrabban — esetenként a mi' kérésünk­re, közreműködésünkkel ren­deznek a kulturális vállalások ban. A mi brigádunk mindössze háromtagú, most alakult Az Nógrád megyei Élelmiszer­teljesítését elősegítő előadáso- kiskereskedelmi Vállalatnál kát, kiállításokat, kulturális rendezvényeket Például, So­dolgozunk, a kazári 90-es áru­dában. A brigád tagjai szak­munkások. Ebben az évben kulturális felajánlást nem tettünk. Kazáron nincs kul; túrház és így lehetőségünk sincs arra, hogy kapcsola.ot alakítsunk ki a művelődé:' munkásaival, segítséget kér­jünk tőlük vállalásaink kiala­kításához, teljesítéséhez. Igaz Salgótarján nincs messze tő­lünk, de az esti színház es mozielőadások látogatása nem kis bonyodalmakba ütközik. Van közöttük három- és két­gyermekes családanya is, akik­nek nemcsak a munkában kell helytállniuk. Otthon . is sok gond, probléma várja őket. Ezzel nem azt akarjuk mon­dani, hogy egyáltalán nem művelődünk. Egy szép köny­vet mi is szívesen elolvasunk, és meg is beszélünk. A napi­lapokon kívül sok folyóiratot hoz még a postás, amelyeket ugyancsak szívesen olvasunk. Emellett rendszeresen képe­zi magát a brigád csaknem valamennyi tagja. Kettő most Is iskolába jár. Részt veszünk a pártoktatásban, a szakszer­vezeti oktatásban. Emellett társadalmi megbízatásunk is van, amelynek ugyancsak szí­vesen és lelkiismeretesen igyekszünk eleget tenni. Vállalásainkat tehát úgy fo­galmazzuk meg, hogy amit el­határozunk, azt teljesíteni is tudjuk. Mi azt hisszük, nem a2 a fontos, hogy a brigádnapló­ba bekerüljön a közös szín­ház vagy mozilátogatás, s ez­zel letudtuk a felajánlás tel­jesítését. Nekünk ilyen lene- tőségeink nincsenek. Olvasás­sal, a televízió adta kulturá­lódási lehetőségekkel próbál­juk pótolni az elmaradt szín­házi és mozielőadásokat. Ügy gondoljuk, ezzel is többek, gazdagabbak leszünk. Kluka Józsefné, boltvezető Kazár, 90-es áruda Egy nap az iskoláért ' A balassagyarmati 217. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet a régi hagyományok­hoz híven az idén is megszer­vezte az Egy nap az iskolá­ért akciót A tanintézet diákjai az osz­tályfőnökök vezetésével vé­geztek társadalmi munkát hogy otthonosabbá tegyék környezetüket. Kitakarították az udvart, felújították a folyosók deko­rációját, kicsinosították a szakköri termeket. Az akció­ban valamennyi osztály részt vett. Mai tévéajánlatunk 21.30 Csak ülök és mesélek Vitrsy Tamás műsora. a szobroknak nem a szemét­Üjból a képernyő elé ül ben van a Beszélget Vitray Tamás, hogy folytassa vitra? ^ bicsérdistával is, sok vitát kevert műsorát. Szó­aki egészségét, jó közérzetét, rakoztató riportok, jelenetek a n-vers koszt fogyasztásával magyarázza. A beszélgetés kerülnek most is a néző elé. Járt a műsor stábja az óbu­dai szeméttelepen, ahol kiás­tak néhány barokk szobrot. Lehet, hogy kincseket találtak ezúttal — annnyi azonban bizonyos, ígér. színhelye pedig mi lehetne más — egy vendéglő. A negyedszer adásba kerü­lő csak ülök és mesélek — is sok érdekességet Ifjú művészek Cjehszlovákia minden nagyobb városában működik művészeti népiskola. Ezekben az is­kolákban a 7 és 15 év közötti gyerekek különböző művészeti ágakat sajátíthatnak el. Ké­pünk a prágai I. kerület művészeti népiskolájának ifjú növendékeit ábrázolja Képernyő előtt Vesztene ostroma Ügy tűnik, a televízió háza- alakjaihoz nagyon is érthető, táján immár esztendők óta hiszen hálás feladat vállalását legnépszerűbb szerző. Tudatos, Jelentk Könyvtári statisztikák következetes törekvést látha- tanúsíthatják, hogy Mikszáth tunk abban, hogy karácsony ma is legolvasottabb íróink idején a műsorszerkesztők elő- egyike. A kései romantika és rukkolnak a Nagy Palóc egy- „ . . egy művének sikeres adaptá- a «azadfordulo _ vUaganak ta­dójával. Legutoljára például lálkozása műveiben sajátos ____________ ^ A fekete város-ból készített, atmoszférát sugároz ^ minden lenségében a kiegyezés kori országos érdeklődést kiváltott művéből.Egy letűnt kor űri társadalom megkésettsége sorozattal, s mo6t, e kara- gyasznnsejét és egy születő, bi műveiben is a biztos ősztö- nű realista író keresi szélsősé­gesen egyéni esetekben is a társadalmilag jellemzőt, de itt a bujkáló részvét fölött végér­vényesen győz már a hamis illúziókat oszlató, hűvös, két­kedő fölény, a szatirikus szemlélet- és ábrázolásmód. Különceinek egyéni időszerűt­is tükröződik sommázzák a csony hetében a Beszterce £j Kor tanújának rezignált mikszáthi életmű kutatói. híradását halljuk kiszüremle- ni ezekből az írásokból. ostroma háromrészes feldolgo­zásával. Amannak is, emen­nek is Zsurzs Éva volt a ren­dezője, ami szintén nyilván­valóvá teszi számunkra, hogy ,, ____ ... , , . n em véletlen egybeesőkről Mikszáth olyan író, aki egy­ben hiteles krónikása is korá­van szó. A rendező Zsurzs Éva ra­emberi változásainak. Különö­sen ilyen műve a Beszterce ostroma. E kisregény alakjai gaszkodása az írói hagyaték- a KIX. század végeiéit» élnek, hoz, alkotó munkájának erős legtöbbüket maga is jól isme­kötődése a mikszáthi világ rí• A történet emberi tragiko­mikumát az adja, hogy a fő­hős, gróf Pongrácz István fő­Aki akár a nyári, vagy a Kovács Marsil-gyűjtemény Szentendrén téli hónapokban a Duna­kanyar déli kapujában fekvő Szentendrén jár, nem kerül­heti el a történelmi város­mag műemlékeinek megte­kintését. Ezt a terecskét a te­levízióból is ismerhetjük, hi­szen itt zajlanak a Szentend­rei Teátrum előadásai. Álmodik a pásztói* és a nyáj sajátos bájt kölcsönöz figu­ráinak, amely csak rokon­szenvesebbé teszi őket. Nem hiányzik azonban a drámai szituációk megfogalmazására való törekvés sem Kovács Margit munkásságában. S nem idegen tőle némi, gro­teszkbe hajló humor sem. Ami tárgyválasztását illeti, meg a Kovács Margit-gyűjte- voltak. Ezek a jellemzők Pár lépésre van innen a mény Szentendrén, s a városa évek során megmaradtak, né- meghatározóak abban a bio- hajdani városi „Sóház”, a következő évben díszpolgári- miieg bővültek. Lényegüket Kai, mitológiai témák es a XVIII. századi szerb keres-1 vá választotta. Ugyancsak tekintve azonban ma is vál- magyar nepkölteszet. Vayer kedőház, amely Kovács Mar- 1973-ban a győri Xantus Já- tozatlanok. Kovács Margit Lajos egyszer ,,a festett ke- git Kossuth-díjas, kiváló ke- nos Múzeumban nyitottak ál- munkássága azóta elmélyült, rámia szobrászá-nak nevezte, ramikus állandó kiállításának landó kiállítást műveiből, életműve azonban egységes, Művészetének ez a sajátossá- ad otthont. Kovács Margit a Színes domborműve díszíti — mentes minden újabb irány- kétségkívül fennáll, sőt, jelenkori magyar kerámia- többi között — a szombathe- tói, változástól. Azóta már az időnként vitára is ad ^alkal- művészet sajátos hangú, ki- lyi Bartók Terem előterét, általa teremtett iskoláról, il- ma5; mindkét „szakma mű- emelkedő képviselője. Mun- amelyet a műemlék-zsinagó- letőleg ezen iskola fiatalabb velői részéről. Magam affeié kássága hosszú idő óta ismert gából alakítottak ki. képviselőiről is beszélhetünk hajlok, hogy inkább kerami­az érdeklődő nógrádi közön- Kovács Margit művészete az iparművészet ben. Vélemé- kusnak velem, mint szobrasz­ség előtt is. Győrött született, népszerű. Ezt az a nagy látó- nyak szerint, Persze, fenn ál i na„ , evűiteménvé tanulmányait Budapesten, s eatottság is bizonvítia amelv- a Kérdés: mennyiben folytat- Szentendre1 gyűjteményé 1928-as első bemutatkozását „ek szentendrei gyűjteménye hatók Kovács Margit törek- Ken különösen ó- es uj- követően külföldön, Bécsben, örvend. A gondosan3 kialakí- vései-. használ-e a követőinek szövetségi jelenetei ragadnak Münchenben, Koppénha.§Hb3Ti tott helyiségekben iól rende- stílusjegyei átvétele, akar ki-^ és Párizsban folytatta. A Ta- ££ talmas arra, sebb-nsgyobb módosulásod más Galériában 1935-ben már hogy az érdeklődő megközeií­gyűjteményes kiállítással ie- t£en teljes képet alkosson Kovács Margit sajátos al- lentkezik. A harmincas évek- magának a művész tevékeny- katú, egyéni hangú művész, tői él Budapesten, rendszere- ágéról, törekvéseiről. Stílusának sen kiállít mind itthon, mind Q így az anyagr61) meghatározóan hatott A tévéfi’m készítője, Zsurzs Éva az író kritikai hangjának felerősítésével, aláhúzásával alkotta meg a Beszterce ost­roma adaptációját. Meg kell említeni, hogy a regénynek Keleti Márton rendezésében, Eiben István operatőri munká­jával, a főszerepben a kiváló Ajtay Andorral már 1948-ban is készült filmvá'tozata. Az mint történelmi panoptikumot közelítette meg a témát hatá­nemes, a nagv múltú család fő- sor operatőri eszközökkel. Ez rendi salja, bár a XIX. szá- utóbbi, a Zsurzs Éváé az írói zad végén él, mégis a XVII. meseszerűség nyomonköveté­századba álmodja magát visz- sza. Annak elmú '.t ‘ nemesi ki­váltságai szerint kíván élni. A „magyar Don Quijote” a ma­ga különcségeivel egyszerre nevetséges és veszedelmes a XIX. század kellős közepén, a hatóságok mégis hosszú ideig, az elmebaj teljes elhatalmaso­dásáig szemet hunynak tettei­nek. Mikszáth megértő rokon­set, látványos kibontását te­kintette alapnak, bár úgy érezzük, hogy a mesélés oly­kor epikus aprólékosságokba torkollott A címszerepben ez­úttal Bessenyei Ferencet lát­hattuk. Robosztus indulatú Pongrácz Istvánja merőben más volt mint Ajtayé, épp ez­ért lehetetlen bármelyikük javára választanunk. A véges szenvvel követi hőse útját az szereplőgárdából Körmendi Já elkerülhetetlen tragikus ki­nos. Kőmíves Sándor, Nagy fejletig, hiszen Pongrácz István Attila. Zenthe Ferenc. Erdödi pedig külföldön, 1948-ban az n dol<,ozik- Az anyag elsők között kapja meg a ® a"y£8 rr. mindennapi kenyerem, oro­Kossuth-dijat. möm, bánatom. Már az első Műveivel, agyagból formált érintéskor életem elemévé alkotásaival gyakran talál- vált.” Munkássága a harmin­kozhatunk szerte az ország- oas években bontakozott ki. ban, kiállítótermekben, intéz- Alapvető jellemzői már ak­ményekben. 1973-ban nyílt kor világosan érzékelhetőek NÖGRÁD — 1976. december 28., kedd meg, a Salome, a Noéék, Az ítéletnapi harsona, a Kiűze­tés a Paradicsomból, az An­gyali üdvözlet, a Három- királyok imádása. Mindezek kialakításakor azonban. egyéni megfogalma­zások, erzekelhetoen a ma­gyar népi díszítőművészet és bizánci, a gótikus, a perzsa j ? .. ., . r,1 miniatúraművészet. S tenné- g0"dolatvilág termetei. Egyik megkapó „domborművé , az Álmodik a pásztor és a nyáj. Birkákkal, üstökössel és más csillagokkal beszórt térben álmodik a pásztor. Sugallatos megfogalmazás, de azért — tudjuk — a művész ébren volt. szetesen, igen erőteljesen fel­használja a magyar népi dí­szítőművészetet is. Mindezek a hatások napjainkra sajátos egységgé álltak össze, megha­tározói művészetének. .Művészete bo’dog művészet, nem nélkü'özi a szándékolt naivitást sem. Ez gyakran Tóth Elemér személyében nem csupán a pallosjogú XVII. századi főne­mes alakja, de a kor szigorú és megsérthetetlen lovagiassá­gának megtestesítőjét is látja. Ám látja emellett azt is, hogy a polgáriasodé korban nincs többé helye a Pongrácz Ist­vánoknak. Ha rezignációval is, de ítélkezni kell fölöttük. A Beszterce ostroma Mik­száth írói kiteljesedésének egyik fontos állomása. Koráb­Kálmán... Solti Bertalan. Inke László, Hűvösvölgyi Ildikó, Felföldi Anikó neve kívánko­zik leginkább az említendők sorába. Bizonyos, hogv az író sző­kébb pátriájában, Nógrádban a Beszterce ostroma szívesen fogadott műsorajándék volt az ünnep hetében. (b. t.) Képzőművészek íanácskozása A Magyar Képzőművészek év képzőművészeti vonat’ o- Szövetségének észak-magyar- zasú eseményeiről, s megvi­országi területi szervezete íatják a. köfve!kező .f ka- es kiállítási tervet. Don- szerdán tartja utolso negyed- tenek a terv végrehaj'ásával évi rendes konzultációs bi- kapcsolatos legfontosabb kér- zottságl ülését Miskolcon, a désekben. Ezen az ülésen '•> TIT Kazinczy klubjában. A rálják el Földi Péter. N d konzultációs bizottság ülésén megyei pedagógus-festő szer» tájékoztató hangzik el az idei vezeti tagsági kérelmét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom