Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
Január 1-tól Bevezetik a kötelező felelősség- biztosítás új díjfizetési rendszerét A magánszemélyek áltaj üzemeltetett, belföldi rendszámmal ellátott gépjárművekre — a pénzügyminiszter rendelete alapján — 1977. január elsejével életbe lép a kötelező felelősségbiztosítás új díjfizetési rendszere. A jogszabály nem érinti a díjfizetés esedékességi időpontját, amely változatlanul: gépkocsiknál január 1, illetve július 1, motorkerékpároknál január 1. Megváltozott' viszont az a határidő, amely alatt az üzembentartók pótlékmentesen tehetnek eleget díjfizetési kötelezettségüknek. Ez az új, határidő a gépkocsik esetében az eddigi egy hónappal szemben 6 hónap, motorkerékpároknál az eddigi egy hónap helyett a teljes év. Ha azonban a réginél kedvezőbb befizetési határidőt az autósok túllépik, a díjon felül 200, a motorosok pedig 100 forintot fizetnek pótdíjként. Attól a pillanattól kezdve, hogy a gépjárművet üzembe helyezték, az Állami Biztosító Vállalja a felelősségbiztosítási védelmet. Gépkocsiknál, ha az első, vagy újbóli üzembe helyezés év közben történik, az új jogszabály értelmében csak a következő negyedév első napjától kötelező a díjfizetés. Motorkerékpároknál az üzembe helyezést követően a befizetés a következőképpen alakul: ha a járművet január elseje és június 30. között helyezik üzembe, akkor a teljes — egy évre szóló — felelősségbiztosítási díjat ki kell egyenlíteni december 31-ig. Ha július 1. után, akkor arra az évre már nem kell fizetni, a díjfizetés első napja a következő év január 1. (Ha valaki tehát szeptember 5-én motorkerékpárt vásárol, a felelősségbiztosítás évi díját pótlékmentesen a következő év december 31-ig fizetheti be.) A kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás díjának ki- egyenlítése továbbra is posta- utalványon történik. Űj vonás azonban, hogy a befizetések nyilvántartására Díj igazoló lapot rendszeresítenek. Mind a postautalvány, mind a Díjigazoló lap díjtalanul beszerezhető az Állami Biztosító valamennyi szervezeti egységénél. Üj gépjárművásárlásnál a tulajdonosok a forgalmi engedéllyel együtt megkapják e két nyomtatványt, a gépjárműveket forgalmazó kereskedelmi szervnél. Egy alkalommal — ez év végéig — a postautalványt és a Dijiga- zoló lapot, az Állami Biztosító kiküldi azoknak, akik a jelenlegi nyilvántartás szerint gépjármű-üzembentartók. A befizetéskor a posta Díj- igazoló lapon igazolja, hogy a felelősségbiztosítás díját — illetőleg esetleg a pótlékot — kiegyenlítették. A díjbefizetést a gépjárművek műszaki felülvizsgálata során a KPM Autófelügyeletének vizsgabiztosai ellenőrzik a Díj igazoló lapon. Az eredményes vizsga előfeltétele, hogy a vizsga időpontjáig esedékes díjakat, illetőleg pótlékokat kiegyenlítsék. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy aki például januárban megy vizsgára, már köteles befizetni a január 1-én esedékes — az 1977. első fél évére (motornál egész évre) vonatkozó díjat, függetlenül attól, hogy egyébként a pótlékmentes befizetés lehetősége június 30-ig, illetőleg az év végéig fennáll. Az új rendelettel megszűnik a gépjárművek eladásának bejelentési kötelezettsége az Állami Biztosítónak. Így különösen fontos, hogy ha valaki használt autót, vagy motorkerékpárt vásárol, feltétlenül kérje el a díjigazoló okmányokat. (Díjigazoló lap, átutalási postautalvány feladóvevénye), és saját érdekében győződjék meg arról, hogy a biztosítás díját az előző tulajdonos rendezte-e. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy az előző tulajdonos hanyagságából eredő több féléves díj- és pótlékhátralékot is — a következő műszaki vizsga előtt — az új tulajdonosnak kell kiegyenlítenie. A magánszemélyek által üzemeltetett személygépkocsik, és motorkerékpárok felelősségbiztosítási díja 1977-ben a jelenlegivel azonos, tehát a személygépkocsiknál 460 forint, a motorkerékpároknál 100 forint. A rokkantak által használt adómentes gépjárművek tulajdonosainak azonban a következő évben már nem kell felelősségbiztosítási díjat fizetniük. Az UNESCO veszélyesnek inrijn n gépkocsi okozta szennyezodest A világon jelenleg több mint 300 millió motoros jármű vesz részt a közúti forgalomban és számuk 2000-re minden bizonnyal eléri a tél- milliárdot. Ez kétségtelenül az emberiség fejlődését jelzi. Nem kétséges azonban, hogy a fejlődéssel párhuzamostul növekszik a levegő szennyezette..‘gi szintje, nem is beszélve a közúti balesetekről, az utak túlzsúfoltságáról és a növekvő üzemanyag-fogyasztásról. Erről tanácskozott az UNESCO mintegy harminc tagországának kormányát és gépkocsigyártó iparát képviselő 250 szakember. A gépkocsi elsősorban a nagyvárosokban és a sűrűn lakott területeken a szennyezés forrása: a kipufogógázokkal szénmonoxid, nitrogén- oxid, szénhidrogén, óloman- hidrid, szulfát stb. kerül a levegőbe. Ezeknek a rendkívül erős gázoknak a belégzése káros lehet az egészségre. Egyes országokban — így például Franciaországban is — az illetékes szervek szigorú intézkedéseket hoztak a kipufogógázok okozta szennyezés mérésére és csökkentésére. A gépkocsi okozta szennyeződés kiküszöbölésére hozott normák azonban más-más tűrési határt jelölnek meg országonként. A fent említett megbeszélésen résztvevő küldöttek sürgették a kérdés koordinálását és javasolták, hogy ahol erre még nem került sor, tudományos felmérések alapján mutassák ki, hogy a kipufogógázok milyen mértékben károsítják az ember szervezetét. A gépkocsivezetőnek rendszeresen ellenőrizni» kell az autó motorját, az üzemanyag ósz- szetételét, és semmiképpen sem szabad gépkocsiját túlságosan megterhelnie. Mindehhez fegyelemre és elég sok pénzre van szükség. Irányváltoztatás, irányjelzés, hangjelzés A közlekedésben az irányváltoztatás veszélyes manőver kezdetét jelenti. Ezért ■ az ilyen cselekvés veszélytelen végrehajtása fokozott figyelmet, körültekintést követel a jármű vezetőjétől. A KRESZ ezt a következőképpen rögzíti: „járművel irányt változtatni csak úgy szabad, hogy az az egyenesen haladó járműveket ne veszélyeztesse’. A közlekedési szabályok helyes alkalmazása szempontjából meg kell ismerkedni azzal, hogy mit jelent „irányt változtatni”. Irány változtatási 1. A haladási irányt addig meghatározó terelővonal átlépése. (Nem irányváltoztatás viszont az olyan haladás, amelynél a jármű keresztező irányból közlekedve „merőlegesen” lépi át a terelővonalat.) 2. Forgalmi sáv változtatása. (A sávváltoztatás esetén az útburkolati jel nem meghatározó, vagyis független attól, hogy a forgalmi sávot útburkolati jellel jelölték-e, vagy sem.) 3. A korábbi geometriai haladási irányától egyébként! eltérés. (Nem irányváltoztatás és geometriailag egyenesen halad a jármű olyan úton. ahol nem az úttest, hanem csak a felezővonal „kanyarodik el”, mert a menetirány szerinti jobb oldal szélesebb vagy keskenyebb mint a megelőző útszakasz.) Alapvető biztonsági szabály a közlekedésben: látni és látszani! Ezért a jármű vezetője, minden olyan forgalmi műveletet, amely irányváltoztatással jár a manőver megkezdése előtt már jó előre köteles jelezni. A KRESZ-ben meghatározottak szerint: „irányváltoztatást — a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott — iránv- jelzéssel kell jelezni”. Továbbiakban: „az irány jelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében jedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.” Alapvető követelmény, hogy az irányjelzés egyértelmű legyen. A közlekedés más résztvevőjében kétséget ne keltsen a szándékolt továbbhaladási irányt illetően és erről a szándékról kellő időben értesüljenek. Az irányjelző szabályos használata semmiféle elsőbbségre nem jogosít! Mikor adunk „kellő időben” irányjelzést? Nyilvánvaló, hogy késő az irányjelzés-adás, amikor a másik jármű vezetője, a tőle elvárható módon, nem tudja veszélyeztetés nélkül biztosítani a jelzést adó közlekedését, mert későn értesült az irányváltoztatási szándékról. Ezért kellő időben adottnak kell tekinteni azt az irányjelzést, amikor az érintett többi jármű fék- távolságán kívül kezdődött meg. Túl korán sem szabad irányjelzést adni, mert az megtévesztő lehet! (Például: útkereszteződés utáni beka- nyarodási szándékot ném szabad az útkereszteződés előtt adni, mert a közlekedés más résztvevője joggal tételezi fel az útkereszteződésbeni kanyarodást). Az irányváltoztatás és az irányjelzés legegyszerűbb esetei a forgalmisáv- változtatás, a megfordulás, illetve a bekanyarodás, mely műveleteknél irányjelzést kell adni. Továbbiakban irányiel- zést kell adni minden olyan esetben, ha kétség merülhet fel másokban a szándékolt továbbhaladási irányt illetően. Meg kell jegyezni, hogy elinduláskor mindig kell irányjelzést adni, függetlenül attól, hogy az jár-e irányváltoztatással vagy sem. Nem kapott kellő értelmet a gépjárművezetők körében a KRESZ által korlátozott hangjelzésadásra vonatkozó rendelkezés. „Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a balesetmegelózés érdekében, valamint — lakott területen kívül — az előzési szándék jelzése céljából szabad.” A hatályos rendelkezés folytán a hangjelzésadás tilalma lényegében országosan általánossá vált. Lakott területen kívül az előzési szándák hangjelzéssel történő jelzése sem kötelező, csupán megengedett. Lakott területen be ül és kívül egyaránt lehet adni hangjelzést, ha az balesetveszély elhárításához szükséges, ideértve az anyagi kár elhárítását is. (Például figyelme*- lenül tolató járművezető figyelmeztetésére, hogy a hangjelzést adó jármű mögötte áll). A KRESZ általános magatartási szabályából — 3. paragrafus c) pont — a zavarási tilalomból következik, hogy indokolatlanul hosszantartó hangjelzést az előbbi esetekben sem szabad adni. Következésképpen szabály- szegő az a járművezető, aki járművével közlekedve. barátját, ismerősét hangjelzésadással üdvözli. Vagy: kiránduláskor a lakóházhoz érkező járművezető hangjelzésadással adja tudtuk a családtagoknak, hogy ő megérkezett. Sávolyi Tivadar rendőr zászlós Hol a határa a közlekedés okozta stressznek ? Idősebb gyalogjárók tisztában vannak az utcai közieKe- dés veszélyeivel, szeretnének is annak megfelelően viselkedni, de csak ritkán sikerül nekik. Idősebb emberek mar aligha tanulhatják meg és gyakorolhatják be a biztos gyalogjárói magatartást. Erre a figyelemre méltó megállapításra jutott a 65 éven felüli zürichi járókelő* magatartásának beható vizsgálata után F. W. Hürlimanr, közlekedéspszichológus. az Alkalmazott Pszichológia Intézetének munkatársa. Noha a megkérdezettek 91 százaléka életének nagyobb részét Zürichben töltötte, a feltételezettnél sóska' több idős ember nem állja meg a helyét mint gyalogjáró a város mai forgalmában. Elbizonytalanodásuknak, sőt gyakran gyámoltalanságuknak megvantlclirv <AZ Oivíii. 1305-ben Zürich városában a bérkocsik és kerékpárok mellett 114 bejegyzett személy- és teherautót tartottak számon. Zebrák és közlekedési lámpák nem voltak. 1920- ig 1030-ra nőtt a géperejű járművek száma. A ma 65 éves- né’ idősebb zürichieknek tehát fiatal korukban nem volt említésre méltó kapcsolatuk a motorizációval. Az ifjúkori évek pedig, ahogy a fejlődés- lélektani kutatás mutatja, jelentősek a környezettel való kapcsolat kialakulása szempontjából. A második világháború óta azonban ugrásszerűen megnőtt a járműállomány: 1960- ban — röviddé’ a ma megkérdezettek nyugdíjba vonulása előtt — 61 516 gépkocsit tarjói sikerült Salgótarjánban az a KRESZ- vetélkc lő, amelyen íiatalok vettek részt. A játékvezető Koronczy Imre volt. Felvételünk a KRESZ- vetéikedőn készült. tottak nyilván, 1975-ig pedig a kétszeresére. 148 ezerre emelkedett a szamuk. A megkérdezett idősebb emberek 75 százalékának sohasem volt jogosítványa. Legtöbbjük ezért nem ismeri saját tapasztalatból a menetben levő autó erejét és dinamikáját, s így például aligha mérhetik fel annak féktávolságát. Mindezen kívül, az idősebb embernek a fizikai és a szellemi képességen, hanyatlásává' is meg kell küzdenie. A megkérdezettek 20 százaléka „nem érzi jól magát gyalogosan”, 17 százalékuknak erősen romlott a látása. A vizsgálatban résztvevő megfigyelők feljegyezték, hogy rendkívül sok idős járókelő várakozik bizonytalanul es félve a járdán. A megfigyel- teknek csupán tíz százaléka jelez a kezével, amikor átha- 'ad az úttesten Sokan szinte pánikszerűen szaladnak át az úton, vagy azért, mert úgy gondolják, éppen elég ideig vártak, vagy fiatalabb járókelők után sietnek, akik két autó között akarnak elsiklani, s így kerülnek azután veszélybe. Fred W. Hürlimann általánosságban is felveti a kérdést, vajon egy normál átlagember ma és a jövőben, egyáltalán megküzdhet-e még a mind bo- nyolu'tabbá váló közlekedési helyzettel. A közlekedési orvostudomány. pszichológia és technika neves képviselőinek mélységes meggyőződése, hogy igen sok közlekedési szituációban hamarosan elérjük az emberi tűrőképesség határait. és ezzel, kortól függetlenül, a köz’ekedés valamennyi résztvevője szempontjából felmerült a kérdés: hol az ahatár, ameddig az ember még alkalmazkodni képes a közlekedés növekvő követelményeihez? Megdicsérjük Kicsiny József gépkocsivezető 1949-től dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A rábízott járművet nagy alapossággal gondozza, szorgalommal és hozzáértéssel végzi munkáját. Vezetői, munkatársai megbecsülik, tisztelik. Tapasztalatait átadja a fiataloknak. Kétszeres kiváló dolgozó, többször részesült pénzjutalomban. Aranykoszorús szocialista brigád tagja. Eddig 500 ezer kilométert vezetett balesetmentesen. hangár Lajos 1950-től dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben mint gépkocsive- zető_ Munkáját szakértelemmel végzi. Szakmai ismereteit állandóan gyarapítja. Tanul. Fiatalabb munkatársait segíti, oktatja. Mint aranykoszorús szocialista brigád tagja, a vállalásokból kiveszi a részét. 1969-ben lett kiváló dolgozó. Eddig 250 ezer kilométert vezetett balesetmentesen —1973- ban kapta meg az emlékplakettet. Takács László nagybátonyl lakos tehergépkocsival úgy indult Budapestre hogy előtte alkoholt fogyasztott. Tettéért kétezer forint büntetést fizetett és tehergépkocsit három hónapig nem vezethet. Adamov Jánosné bánki lakos gépkocsijával jelentősen túllépte a megengedett sebességet Gyöngyös belterületén. Ezért háromezer forint pénz- birsággal sújtották és vezetői engedélyét három hónapra visszavonták. Simon Ernő salgótarjáni lakos ezerhatszáz torint pénzbírságot fizetett mert jelentősen túllépte a lakott területen megengedett sebességet. Nem kerülhette cl gépjárművezetői engedélyének hat hónapra történő visszavonását. Olajos Károly salgótarjáni lakos az előzes szabályait durván megsértette gépkocsijával, amikor Nádújfalu belterületén a záróvonalat átlépve előzött egy lovas fogatot. „Eredmény” az volt, hogy a szemben közlekedő autóbusz-vezetőnek hirtelen fékezni kellett. A rendőrhatóság ezerötszáz fórint pénzbírsággal büntette és két hónapra visszavonta gép- járművezetői engedélyét. Danyi Vilmos salgótarjáni lakos a Balaton mentén követte el gépkocsijával a gyorshajtás szabálysértését amit TRAFIPAX készülék rögzített. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban már volt hasonló szabálysertésért felelősségre vonva, kétezer forint pénzbírságra büntették és hat hónapra a vezetői engedélyét is visszavonták. NÖGRAD - 1976. december 28., kedd
