Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Egy este a MikroszkópLan t°0 főni Ritkán Járok a Mikroszkóp­ba. Vidékről általában Kevesen járnak a Mikroszkópba. Ha sokan és gyakran járnának, él se férnének. A Rátkai Márton művészklub se nagy, maga a Mikroszkóp Színpad se. ó zért is Mikroszkóp. Meg azért is — gondolom . mert a társadalom kisebb- nagyobb visszásságait teszi „mikroszkóp” alá. Politikai ka­baré lévén, az a doíga, hogy politizáljon és nevettessen. Nem állítom, hogy könnyű dolga van Mert igaz, hogy mi magyarok — mint monda­ni szokták — szívesen politi­zálunk s nevetni is szeretünk. De kicsit úgy vagyunk ezzel, hogy mindent a maga helyén. A kettő együtt még mindig nem megy. Mondjuk, az angoloknak, vagy a franciáknak megvehet. Nekünk? Igaz, kissé masabbak úgynevezett történelmi ta­pasztalataink is. Bár a politikai kabarénak van hagyománya nálunk. É hagyományt folytatja «ze~énv eszközeivel a Mikroszkóp. Ha­tása nagyobb, mint a mérete. A Nagymező utcában elhang­zott „bemondásokat” e'őbb- utóbb Nyíregyházán és Szom­bathelyen is „meghalljak”. Kis ország vagyunk. .De indulataink — időnként, elfogultságaink — hatalmasak tudnak lenni. Néha felerősöd­nek a kabaré körül is. A vi­lágért se szeretnék e vitában állást foglalni, csak annyit je­gyeznék meg: vajh már min-, den más gondunkat megol­dottuk volna s maradt csak a kabaré? (Ezzel nem azt aka­Mai tévé ajánlatunk December 1., 21.20 órakor: A mostohaanya. f 20.00: SZÁZADUNK. Ki hitte volna, hogy egy Olyan történet, amelynek a végét nem csak mindenki tud­ja, hanem egy-egy eseményé­nek esetleg részese is volt, ilyen érdeklődést vált ki a né­zők körében ?! A Századunk nem kis mun­kával készült; az oknyomo­záshoz nemcsak történelmi távlatra, tudományos érteke- lésre van szükség, hanem fel­dolgozott dokumentumodra is. Bokor Péter rendező nagy gonddal válogatta az írott és a képi érveket, válogatott a korabeli híradórészletekből, érvként használta a titkos ira­tokat, leveleket, naplókat, hogy felderítse Magyarország történetét, igaz történetét a tpásodik világháború idején. Á Századunk XXIV. része, ebben a sorozatban a negye­dik. Időben a háború vége felé járurtk, pontosan 1943-ban. Olaszországban megbukott Mussolini, megtörtént a part­ra szállás. Hitler számára most meglevő szövetségeinek a meg­erősítése a legfontosabb. Vee- senmayer, a német külügymi­nisztérium egyik munkatársa titokban Magyarországra ét­kezik, hogy visszatérve meg­határozza a megfelelő mód­szert Magyarország végleges megnyerésére... Miskolci téli tárlat rom mondani, hogy a kaba­réban minden rendben.) Nem. mert például a Ki fog gólt lőni? sem tartozik a Mikroszkóp legjobb produk­ciói , köizé. Nem azért, meit sokan írták (Bóc Imre, Daivas Szilárd, Hofi Géza, Marton Frigyes, Márton János, Sas Józseí. Varga Mária és Kom­lós János), nem azért, mert Boncz Géza. Peterdi Pál,« Soós András, Szilágyi György ctJe- tel alapvetően rosszak voltak, nem azért mert a zenével, a díszlettel, a koreográfiával baj van. Nem. .Hanem azért, mert a műsor egésze szerkezet:leg aránytalan. Márton Frigyes ki­tűnő rendező, de ebben a mű­sorban itt-oft „húzhatott” volna, hogy jobban pörögjön. Mindjárt, az első részben a Kit lőjünk ki? című jelenet hosszú Volt. Ehhez a munka­erőgondokkal összefüggő po­énhoz kevesebb műsoridőt le­hetett volna felhasználni. Sas József és a Mikroszkóp kisegyüttes forint-köszöntője, (Éljen az ünnepelt!) szellemes volt. A Hogy hívják Pisti­két? ötlete is jó, létező szem- 'életbeli torzulásokat mutat be, megint kicsit elnyújtottam A második részben tetszett Komlós János Mikroszkóp Al- tíradója és a Kutyabajunk. Gera Zoltán jelenete. A nagy szám, természetesen Hofi Géza. Ö most a Lened Ős a háztetőn. Még pontosabban, a szabó, aki ..elszab”. Nemrég láttuk a televízióban kálvba- csövekkel „bajlódni”. Most szabóként „lopja a napot”. £s közben beszél. Ez a „közben” a lénveg. Sem a Hofi-rajongókat nem kívánom bosszantani, sem az „ellentábor” számára nem aka­rok „érveket” adni, azonban tény, hogy némely modoros­ság elhagyása csak erősítené Hofit — a maga műfajában, egyéni sajátosságai kidombo- fitásában. Most veszem észre, ezek a megjegyzések talán egy kicsit Iskolásán hangzanak, dohát én nem vagyok humorista. Nem csinálom, csupán szere­tem a humort. A hideg is ki­fáz azoktól az emberektől, akiknek nincs humorérzékük. De látom, én Is hosszúra nyúltam. A bőbeszédűség ra­gadós. Hofival szólva: most már „szabhatjuk”. Tóth Elemér i 1 MEGYEI FILMBEMUTATOK Kurosawa szovjet f ilm je Kurosawa Aki­ra japán filmren­dező nevét a tele­vízió életműsoro­zatából minden bi­zonnyal nagyon sokan megjegyez­ték, s filmjeinek ismeretében bizo­nyára meg Is ked- veltéK. Kurosawa a második világ­háború után ki­bontakozó új ja­pán filmművé­szei egyik legkie­melkedőbb, szug- g 'sztiv hatású mű­vésze. Számos nemzetközi nagy­dijat nyert film­jén el. Első film­jét 1843-ban ren­dezte, első nem­zetközi sikerét pedig 1930-ben aratta A vihar ka­pujában című al­kotásával, amely Velencében nagy­díjat nyert. Ez a film új irányzatot hozott a zetközi filmfesztivál fődíjával kintetében” — Írja egyik an- japán filmművészetbe. A ja- tüntették ki, s az Egyesült goi méftatója. S A három test.- , pán életet a maga igazi mi- Államokban elnyerte az 1976. őr újabb változatának szem- | voltában, szépségeivel és árny- évi legjobb külföldi filmnek pontjából figyelmet érdemel a | oldalaival együtt ábrázolta; kijáró Oscar-díjat. híres szereplőgárda is: Micha- | ezzel az olasz neoreallzmust ju. Alexandre Dumas A el York, Oliver Reed, Raquel f követte, de attól teljesen füg- három testőr című regényéből Welch, Geraldine Chaplin és u getlenül, a hazai viszonyokhoz számos alkalommal készítettek Faye Dunaway, alkalmazkodva. filmet, de o'yan „tiszteletle- Az NDK-beli Vértestvérek A magyar közönség Is meg- nül” az irodalmi alapanyag- című film 100 évvel repít ismerkedhetett jó másfél év- hoz senki sem nyúlt, mint az vissza bennünket a történe­tízeddel korábban ezzel a angol Richard Lester. A lemben, s az indiánok elleni filmmel, s azóta még számos rettenthetetlen bátorságé és irtóhadjárat egyik epizódját más alkotásával, legutóbb a nyugalmú testőrök történeté- dolgozza fel. Különösen a két Dodeskadennel. Legújabb mun- bői vígjátékot és paródiát ke- főszereplő személye: a jugosz- kájáról, a Szovjetunióban for- rekített. „Nem egyszerű film- iáv Gojko Mitic és az ameri- gatott Derszu Uzaláról, me- adaptációja ez Dumas hallat- kai Dean Reed kelthet foko- lyet most mutatnak be film- latnul népszerű regényének, zott érdeklődést, színházaink, nyilatkozta: „...A hanem egyben a korábbi film- A hét bemutatóin szerepel Derszu Uzala folytatása eddi- stílusok felidézése és parodi- még Vittorio De Síca Az uta- gi filmtémáimnak. Sár Via- zálása. A kritikus szerint így zás és Kevin Billington A gát- gyimir Arszenyev nem hiva- kell komolyan venni a film- lástalanság lovagja című drá- tásos író, hanem utazó és ku- művészetet, ahogy Lester te- mája, illetve politikai bohó- tató, én mint művészt is na- szl: a stílus és hangulat te- zata. gyón tisztelem őt. Az orosz irodalom más alkotóihoz ha­Jelenet Kurosawa Akira Derszu Uzala című filmjéből. sonlóan, rendelkezik azzal a képességgel, hogy az emberi lélek mélyére hatoljon. A Derszu Uzala, habár cselek­ménye régen játszódik, mai film, hiszen a ma emberének mesél arról, hogyan élhet az ember egyetértésben a termé­szettel”, Kurosawa filmjének címszerepét, Makszim Munzuk alakítja, az utazó személyét Jurij Szolomin formálja meg. A filmet a IX. moszkvai nem­30. évforduló Fennállásának lóját ünnepelte A Nőgrád megyében élő és alkotó képzőművészek szá­mára is jelentős eseménvnek számít a miskolci téli tárla­tok megrendezése. Műveik rendszerint sikerrel szerepel­nek e kiállításon. Idén a mis­kolci téli tárlatot pénteken nyitják meg a Miskolci Galé­riában. A tárlatot Miskolc megyei város Tanácsa. Borsod- Abaúj-Zemplén megye Taná­csa, a Kiállítási Intézmények, a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége Észak-magyarországi, Területi Szervezete és a Mis­kolci Galéria közös szervezé­sében rendezik. A kiállítást Kiss István, Kossuth-dtjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Mű­vésze, a Magyar Képzőművé­szek Szövetségének elnöke nyitja meg. A díjakat Rózsa Kálmán, Miskolc város ta­nácselnöke adja át. A tárla­ton nógrádi művészek alkotá­sai is szerepelnek. F i I m h í r e k Catherine De neme Agadir- ban forgatja a Transcontinen­tal című filmet. Partnerei. Te­rence Hill. Gene Hackman es Max von Sydow. A film, amelynek rendezője Dick Richards, egy légionárius történetét beszéli el. aki a ber­berek kincse után kutat. Az egész s'áb november 25- jg marad Dél-Marokkóban. A film korábbi jeleneteit Mad­ridban és Almeriában forgat­ták. X A közelmúltban elkészült a viethami játékfilmstúdió 70. filmje. A háborús évek, ős az újjáépítési időszak nehézségei ellenére a 17 éve működő stú­dió kollektívája folytatta mun­káját, s nem egy filmjüket nemzetközi fesztiválokon is bemutatták. X Gregory Peck részben le­boroWdltäUa a haját, hogy mi­nél jobban hasonlítson Doug­las Macarthur tábornokhoz az amerikai hadvezérről készült filmben. A művész igen ko­molyan készült szerepére, a tábornokra vonatkozó vala­mennyi feltelhető írásos doku­mentumot elolvasta. Külön gondöt fordított arra, hogy mozgása és ackíféjczése is hívén idézze Japán legyőzőjét. NŐGRÁD — 1976. december 1., szerda BARABAS nöoR regénye nyomán irta CS HORVATH TIBOR. ra.lzolta: ZORAÜ ERNŐ 30. évfordu- ta tevékenységet töltött be a idén a Shi háborús évek alatt. Kiadvá- That (Igazság), Hanoi legna- nyalnak száma a három évti- gyobb könyvkiadó vállalata, zed alatt meghaladta a 2800- A kiadó gondozásában első- at, példányszáma pedig a 32 sorban politikai tárgyú kiad- milliót. Az olvasók között nagy ványok jelennek meg, s így a népszerűségnek örvendenek Shi That fontos propagandas- Marx, Engels és Ho Shi Minh ma—m művei. Most készítik elő Le­nin összes műveinek első viet­nami nyelvű kiadását, 55 kö­tetben. Játékkiállitás Az auxerre-i Maison du Coche d’Eau termeiben már több ízben rendeztek népmű­vészeti kiállítást. A november 6-án megnyílt 25. játékkialll- tás február 28-ig tekinthető meg. A kiállítás anyagának alap­ját Jacqueline és Raymond Humbert gyűjteménye képezi. A kultúrház három emeletén láthatók a XVIIl—XX. szá­zad népi játékai. A tárlóban körünkben játékokat látha­tunk a legkülönbözőbb orszá­gokból, elsősorban Afrikából és Dél-Amerikából. Az emlí­tett népművészeti játékok fá­ból, toliból, szalmából, vagy hulladékányagból készülnek, kereskedelmi értékük egyálta­lán nincs. A pedagónun- szakszervezci ülése A Pedagógusok Szakszerve­zetének Núgrád megyei bizott­sága csütörtökön tartja soron következő ülését Salgótarján­ban, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában. Hartly Jánosné titkár beszámol a két ülés között végzett munkáró . Ezután a résztvevők a tankör telezettségi törvény végreha ­tásinak tapasztalatait vitatják meg, valamint az általános is­kolák fejlesztési feladatainak végrehajtását, és az ezzel kap­csolatos teendőket. Az előter­jesztő Pálinkás József közne­velési felelős lesz. Ezt köve­tően szóba kerülnek még a tizenegy napos tanítási ciklus tapasztalatai is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom