Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

í KRESZ az iskolában Megdicsérjük A rendőri je Figyelem az arcokon. A KRESZ-szel ismerkednek a salgó­tarjáni Mártin k úti Általános Iskola közlekedési úttörői. „Autópátya-hipnó/is“ Érzékcsalódás a volán mellett f Mind gyakrabban hallani olyan esetekről, hogy gépko­csivezetők veszedelmes érzék- . csalódások áldozatai lesznek. Nem létező tárgyakat lát— * nak maguk előtt az úton, de a túlfeszített agynak való­ságosaknak tűnnek. Számos tisztázhatatlan gép- ' kocsi-balesetet vezetnek visz- •p sza ilyen érzékcsalódások fel­lépésére. Pszichológusok és ideggyógyászok „autópálya- : hipnozisnalr” nevezik ezt az •5 állapotot. Különösen a mo- . dern szuper-autópályákon va- ! ló hosszan tartó gépkocsive­zetés idézi elő az agy hipno­tikus bénultságát. Az utak tervezői ezért igyekeznek úgy kiképezni a sztrádákat, hogy ne legyenek egyhangúak es vele álmosítóak. Prof. A. L. Mosley bostoni pszichológus több száz ilyen esetet vizsgált meg a Harvard School of Public Health szá­mára; Hangsúlyozza, hogy er- zékcsalódás mindig az éb­renlét és az alvás közötti, va­lósággal fájdalmas állapotban keletkezik. „A tudatalatti vé­get akar vetni az utazásnak, ezért kényszerítő okot talál ki: képzelt akadályokat.” A veszedelmes érzékcsalódások megakadályozására nincs jobb recept, mint megfelelő szü­netekkel kerülni a kimerült­séget. A sűrű. városi forgalomban a korszerű irányítást jelzőlám­pákkal végzik. Nem lehet min­denhol és sokszor nem is cél­szerű a jelzőlámpás forgalom- irányítás. Ezért igen sok he­lyen az útkereszteződésekben, rendőr irányítja a forgalmat. Esetenként szükséges az ideig­lenes rendőri forgalomirányí­tás olyan útkereszteződésben, is. ahol jelzőlámpák vannak felszerelve. (Például jelzőlám­pa-meghibásodás csúcsforga­lom esetén, a lámpajelzéstől eltérő módon kell a gyors, balesetmentes forgalomáram­lást biztosítani.) Feltétlenül is­merni kell a rendőr forgalom- irányító jelzéseit. Nagyon icn- tos kiemelés: ha a forgalmat rendőr irányítja, jelzése az el­sődleges minden más szabály- lyal szemben, függetlenül at­tól,“ hogy azzal ellentétes. (Pél­dául: fényjelzőkészülék pi­ros jelzésénél is szabad, sőt el kell haladni, ha a rendőr er­re szóban, vagy félreérthetet­len karjelzéssel utasít. Ezzel ellentétben a zöld fényjelzés­nél meg kell állni, ha a rend­őr ilyen jelzést ad.) A forgal­mat karral vagy forgalom- irányító bottal irányieja a rendőr. Egyedül, illetve na­gyobb forgalmi csomópontban több rendőr is irányíthat for­galmat, természetesen Össze­hangoltan. A forgalomirányí­tó . rendőr karjelzései alap- és kisegítő jelzésekből tevődik össze. A rendőr mindkét kar já­nak oldalirányú kin/újtása- kor a közlekedők követendő magatartását az határozza meg, hogy milyen irányból ér­keznek. 1. ) A kinyújtott karokkal párhuzamos irányból érkezők­nek szabad jelzés van, vagy­is haladhatnak egyenesen, jobbra, vagy balra bekanya­rodhatnak. Ha valamely irányba a továbbhaladást jel­zőtábla tiltja, csak akkor hagy­ható figyelmen kívül, ha a rendőr karjelzéssel vagy szó­ban erre kifejezetten utasítást ad, 2. ) A rendőr kinyújtott kar­jaira merőleges irányból érke­zőknek tilos jelzés van, vagy­is az útkereszteződés előtt meg kell állniuk. Ha a forgalmat útkereszte­ződésben rendőr irányítja, nem tartja folyamatosan kar­jait kinyújtva, a továbbhala­dás, illetve a megállás szem­pontjából a rendőr testhelyze­te a mérvadó. Ha a forgalom­irányító rendőr jobb karját függőlegesen feltartja, a for­galom irányának és testhely­zetének megváltozását jelzi. A rendőr kisegítő karjelzései a kanyarodás elősegítésére, vafey a forgalom tempójának meg­változására irányulhat. Ha a rendőr kinyújtott karjával ma­li ga fplé int, a sebesség növe­lésére ad utasítást. A haladás ilyen értelmű gyorsítása azon­ban nem mentesíti a jármű­vezetőket a biztonságos közle­kedés szabályainak betartása alól. A forgalmat viszo-ü las­sítja. ha a kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja. Forgalombiztonság szem­pontjából fontos jelzés, illet­ve utasítás, amikor nem for­galomirányító rendőr, karját felemelve, nyitott tenyerét a közlekedő jármű felé fordít­ja. Ez azt jelenti, hogy a rend­őr előtt meg kell állni. Ha a másik kezével az út szélére mutat, akkor a megállás he­lyét is megjelöli. A rendőr kar­jelzésen kívül más módon is utasíthat me-'rPV'sra: íehzr szegélyű piros jelzőtárcsa fel- tartásával, piros fényt adó lámpa felmutatásával, fehér fényt adó lámpa körbeforga­tásával, szaggatott sípjelzéssel stb... Ilyen jelzések észlelése esetén a járművezetőknek meg kell győződni, hogy ez nekik szól-e és amennviben igen. az utasításnak haladéktalanul eleget; kell tenni. A rendőri jelzésekkel azonos jelzéseket adhat a forgalomirányító ka­tona és munkásőr. Az általuk adott jelzéseknek a közleke­dők kötelesek eleget tenni. Sávolyi Tivadar rendőr zászlós Béri Mihály 1968 óta dolgo­zik a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál mint gépkocsivezető. Eddig két­százezer kilométert vezetett balesetmentesen. Tavaly meg­kapta a Vállalat kiváló dol­gozója rímet. A Emin nevét viselő aranykoszorús szocia­lista brigád tagja. Munkáját becsülettel, jól ellátja. LáfnI és Eátsiani Elkészült húszezer km Útépítés és -korszerűsítés Lengyelország ban Lengyelországban jelenleg nagy ütemben építik ki az úthálózatot. Ezen a téren az egyik legnagyobb beruházás a Sziléziát Varsóval összekö­tő. osztott pályás, gyors- forgalmi út. Most folynak az előkészületek egy másik út­építési beruházás, a Lengyel- országot kelet—nyugati irány­ban átszelő autópálya építése: Épülőfélben van még a fel­sősziléziai ipari körzet keleti útgyűrűszakasza is. Az új útvonalak tervezé­sén és építésén kívül korsze­rűsítik az eddigieket. A prog­ramban 30 ezer km hosszúsá­gú úthálózat modernizálása szerepel, ebből 20 ezer km már elkészült. Sebességkorlátozás Svájcban A svájci kormány vég- vül óránként 100. az autópá- iegesítette az eredetileg ki- bmn pedig 130 kilométer a ... „ u sebesség felső határa. Lakott Bérlétként bevezetett sebes- területen 60 kilométeres a ségkorlátozásokat. Ennek ér- megengedett legnagyobb se­téimében lakott helyeken ki- besség. E FOGALOMPÁR napja­inkban számos olyan helyen olvasható, ahol a közlekedés biztonsága kap fórumot. Tar­talmának újbóli kifejtése mégsem -felesleges akkor, ha újat, figyelmeztetést, vagy ko­rábbi ismeretek feleleveníté­sét tartalmazza különösen most, amikor a nappalok egyre rövádebbek, ködösek a hajnalok és az éjszakák. Baleseti statisztikák száirrv sorai igazolják, hogy ebben az időszakben gyakoribb' a kerékpárosok, faluhelyen a sáros járda helyett a szilárd útburkolat szélén haladó sö­tétruhás gyalogosok elütése, az elvakítás miatti árokba borulás, a ködben későn ész­lelt gépjárművel való ütkö­zés hátulról vagy szemből. A megtörtént esetek halla­tén mindenki felteszi magá­ban a kérdést — miért? Ugyanezt a kérdést az elkö­vetőnek is felteszik, akinek válasza a legtöbb esetben: nem láttam, nem láthattam! A láthatás és láthatóság alapvetően eltérő, de elvá­laszthatatlan fogalmak. Míg az első élettani folyamat, a második meglevő személyi tulajdonságok tudatos alkal­mazását jelenti az adott kö­rülmények között. Az előbb 'említett balese­tek döntő többsége azért kö­vetkezett be, mert a gépjár­mű vezetője láthatta volna az útjába került akadályt, még­sem látta. Az őszi, kora téli időszakban a legnagyobb fi­gyelmet és óvatosságot igény­li az esti, éjszakai közleke­dés.. Hosszabb úton fellépő kimerültség egyéni adottsá­goktól függően különböző mértékben, de mindig csök­kenti a szem alkalmazkodó képességét. Az eső áztatta asz­faltburkolat koromfeketévé válik, szinte egybeolvad a környezettel, a legjobb fény­szórók fényét is szinte elnye­li. A FÉNYSZÖRÓÜVEGRE felcsapódó sár alattomosan tovább csökkenti a hasznosít­ható fényenergiát. A gépko- kávezető látóterében mozgó, fényesre krómozott ablaktör­lő kar ütemesen villog, a szélvédőn vízcseppek milliói csillognak és ekkor a szem­ből érkező gépjármű tompí­tott fényszórójának fénye a vizes úttestről tükrözve meg- sokszorozódottan vetődik a ve­zető szemébe. Nincs baj, ha a gépjármű vezetője tudja, hogy ilyen körülmények kö­zött látása, szemének érzé­kenysége bizonyos idő eltelté­vel csökkent, számol azzal, hagy a közeledő ' gépjármű fénye törvényszerűen el fog­ja vakítani és várhatóan 2— 5 másodpercig (esetleg to­vább is) vakon fogja meg­tenni az adott sebességtől függő útszakaszt. Ez a veze­tő igyekszik — ha erre lehe­tőség van — még a vakítást megelőzően a szemből jövő fényében áttekinteni azt az útszakaszt, melyre várhatóan az elvakítás pillanataiban fog érkezni. Ha erre nincs lehe­tőség — lelassít, ha kell meg­áll." Igaz, így hosszabb úton értékes perceket lehet veszí­teni, de éveket, sőt életeket lehet nyerni. Elgondolkoztató azok számára, akik érzék­szerveik jelzéseit nem tuda­tosan alkalmazzák, hanem ösztönszerűen cselekszenek, sőt tudatosan nem veszik fi­gyelembe a szem káprázását, kockáztatva és bízva a sze­rencsében — velük ilyen nem következhet be. Emiatt nem csupán kezdő gépjárműveze­tők kerültek már a vádlottak padjára. Ha lehet, talán még na­gyobb veszélyt rejt magában az, ha a szemközti gépjármű tompított világítással áll az út szélén. Szinte lehetetlen biztonságos távolságból a mö­götte levő sötét „falon” át­látni. A szemet szinte vonzza a két lámpa fénye és mást nem lehet tenni, mint telje­sen lelassítani, mert csaknem biztos, hogy a sötét „fal” mögött valamilyen akadály van; rakodnak, átmennek az úttesten. A sebesség csökken­tése nélkül ilyen esetben a baleset bekövetkezése csak­nem biztos — a féktávolság meghaladja a belátható út hosszát. Külön fejezetet kell szen­telni a ködben való vezetés­re még ma is, amikor a gon­dosság íratlan szabályain túl írott jogszabály rögzíti ilyen esetben a tompított fényszóró kötelező használatát. Sajnos, még mindig sokan, vannak, akik elegendőnek tartják, hogy ködös nappalokon 20— 30 méterre ellátva, csupán helyzetjelzővel közlekedje­nek azon meggondolás alap­ján, hogy úgysem lehet mesz- szebbre látni. Ezek az embe­rek azon gépjárművek veze­tői, melyek sötét tömegükkel előbb tűnnek fel fantom- szerűen a ködben, mint a hajdani viharlámpát megcsú­foló helyzetjelzőik. Felelőtlen önzésükre nem lehet magya­rázat. Végül, jelentőségüket nem csökkentve, néhány szót a hátsó jelzőlámpákról is. A rossz látási viszonyok között fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjon ezen felszerelések ki­fogástalan műszaki állapota, kabantartása, tisztítása még út közben is. Ezért ne tekint­se senki zaklatásnak, a pe­dantéria túlzott megnyilvánu­lásának azt, ha a közúti el­lenőr, a garázsmester vagy a rendőr a hátsó lámpák meg­tisztítását kéri. Ezáltal saját biztonságunkat is jelentő lát­hatóságunk javul. A FELVETETT gondolatok nem újak,, de feleleveníté­sük, alkalmazásuk sohasem időszerűtlen, ha a közlekedés biztonsága ezáltal is növek­szik. Dorogi István, i.ü. közi, szakértő f* :V' $ mW' Súly Ágoston 1961-től dolgo­zik ugyancsak a Nógrád me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalatnál. A biztos kezű gépko­csivezető 1973-ban a baleset- mentes vezetésért megkapta a bronz fokozatú jelvényt, ugyanis kétszázötvenezer ki­lométert vezetett balesetmen­tesen. Jelenleg már a három­százötvenezer kilométernél tart. Munkáját felelősségtel­jesen látja eL Megrójuk Kovács János héhalmi lakos villanyszerelő Nagykökényes községben motorozott, amikor ellenőrzésre került sor. Szon­dázás után ismerte el, hogy sört fogyasztott vezetés előtt. Farkas András balassagyar­mati lakos úgy vezette se­gédmotoros kerékpárját, hogy vezetés előtt sört fogyasztott, az ellenőrzést ő sem kerülte el. Pénzbírság kiszabása mel­lett Kovács János vezetői en­gedélyét és Farkas András vezetői igazolványát a sza­bálysértési hatóság hat hónap­ra visszavonta. Varga János bujáki lakos gépkocsivezető hasonló szabálysértést köve­tett el. amikor Buják belte­rületén Ittasan vezette a reá bízott mikrobuszt. Büntetésül 1500 forintot fizetett és hét hónapig gépjármüvet nem ve­zethet. Pál Zoltánná karancsaljal lakos, postai dolgozó Salgó­tarjánban közlekedett gépko­csijával, ahol elsőbbsegadási kötelezettségének nem tett eleget. Ezért 1300 forint pénz­bírság mellett a gépjármű ve­zetésétől is meg kellett vál­nia két hónapra. Az előzés szabályait durván megsértet­te Bujtár János lucíalvai la­kos, tehergépkocsi-vezető. Két­ezer forint pénzbírságot fize­tett és a tehergépkocsi veze­tésétől három hónapra eltil­tották. Bakos József doroghá- zi lakos a Salgótarjáni városi Tanács Mélyépítő Vállalat mikrobuszával Budapesten je­lentősen túllépte a megen­gedett sebességet. Gyorshaj­tásáról a TRAFIPAX-készülék fényképet készített. Bakos Jó­zsef két hónapig nem vezet­het autóbuszt és kétezer fo­rint pénzbírság fizetésére kényszerült. Nagybátony és Kisterenyc között történt a halálos kimene­telű baleset. Az ütközésnél egy ember meghalt. A Nézsa és Alsópctény közötti útszakaszon történt a baleset. A gépkocsi utasai megsérülte k, az anyagi kár jelentős. NÓGRÁD — 1976. december 1., szerda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom