Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

A Kossuth Könyvkiadó Marxizmus—leninizmus klasz- szikusai szerkesztőségének gondozásában, Lenin összes művei 2. kiadású sorozatában megjelent a 47. kötet, amely Vlagyimir Iljics Lenin 1905— 1910 közötti levelezését tar­talmazza. D. M. Ugrinovics munkája Az elméleti vallás­kritika rendszere. Színes és elgondolkoztató riportokat tartalmaz a Híradás a Dzsum­bujról, Juhász Júlia tollából! V/V'sA.-'l- . -v A Táncsics Könyvkiadó megjelentette a Munka Tör­vénykönyve és végrehajtási rendeletéi című vaskos köte­tet,; ez tartalmazza az 1967. évi 2. törvényt, a végrehaj­tásáról szóló kormányrende­letet, valamint a legfontosabb kiegészítő jogszabályokat és irányelveket is. A gyűjtemé­nyes kötetet a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium ál­lította össze; az anyagot 1976. január elsejével zárták le. vvwvvwwvw A Gondolat Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg Kovács Endre: Történelmi arcképek című tanulmánykö­tetét. A szovjet Julian Brom- lej érdekes könyve az Etnosz és néprajz. Heller Ágnes ta­nulmányait tartalmazza a Portrévázlatok az etika tör­ténetéből. A Nagy magyar írók sorozatban látott napvi­lágot — Berzsenyi Dániel születésének 200. évfordulója alkalmából — Orosz László érdekesen megírt könyve Ber­zsenyiről. Az ösztönről szól Niko Tinberger könyve, amelyhez Csányi Vilmos írt utószót. Sok szép — részben színes — képet is tartalmaz Kutasi Kovács Lajos rendkí­vül érdekes útleírása, Az el­veszett világ, amely a mind­máig alig ismert Amazóniát mutatja be. . -W-W-WVVAA/O A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó új könyvei kö­zött találjuk Márton János és Újhelyi Tamás: Élelmiszer- gazdaságunk jövője és a nem­zetközi munkamegosztás cí­mű közös munkája. A bün­tetés kiszabásáról szól Ren­dek! Sándor tanulmánykötete, amely sorra veszi a bírósági eljárásban számbajöhető va­lamennyi enyhítő és súlyosbí­tó körülményt, s ezeknek min­denki számára érthető szak­szerű magyarázatát adja. A banktevékenység pénzügyi jogi szabályozásának alap­kérdéseit taglalja Szentiványi Iván könyve. VWZWWtiVWH A Zeneműkiadó új könyvei közül említsük meg Eric Walter White, Stravinsky cí­V ár őstörténeti vetélkedő A LAMPART ZIM salgó­tarjáni gyárának KlSZ-szer- vezete december 21-én vá­rostörténeti vetélkedőt szer­vez. A rendezvényen az üzem KISZ-alapszervezetei két­két csapattal vesznek részt. A versenyzők Salgótarján és az üzem történetéről, illetve a város sport- és képzőművé­szeti életéről választott té­mákban mérik össze tudásu­kat. A vetélkedő győztes csa­pata szegedi jutalomutazáson vesz részt. A helyezést elért csapatok is értékes jutalma­kat nyernek. mű munkáját; ez a zeneszer­zőt és műveit egyaránt köze! hozza az érdeklődőhöz. Meg­jelent — Kroó György szer­kesztésében — A hét zene­műve, amely a Magyar Rádió azonos című műsorsorozatá­nak 1976. III. negyedévi, te­hát szeptemberig tartó adá­sait tartalmazza. Érdekes in­terjúkat közöl az 50 muzsikus műhelyében; az interjúkat Feuer Mária készítette. Ko- csárné Herboly Ildikó szak­könyve a Többszólamúság. harmónia és forma tanítása az általános iskolában. vwvíom/wv w A Szépirodalmi Könyvkiadó megjelentette Simon Zoltán esszéinek és kritikáinak köte­tét, Változó világ, váltoró iro­dalom címmel. Üjabb kiadás­ban látott napvilágot Sásdi Sándor: Ruzsinka című regé­nye. Az Olcsó könyvtár egyik új kötete Móricz Zsigmond két kisregényét tartalmazza; a kötetben Az ágytakaró és a Fecskék fészket raknak című kisregények találhatók, Már- ványi Judit utószavával. Ká­rász József novelláskötete A török szobor. A 30 év sorozat­ban látott napvilágot Ladányi Mihály verseskötete, Seregek mögött címmel. Molnár Zol­tán válogatott kisregényeit tartalmazza az Amilyen bol­dog csak lehet az ember cí­mű kötet. Szinyei Júlia regé­nye a Napraforgó. A Magyar remekírók sorozatban látott napvilágot Tóth Árpád válo­gatott műveinek kötete; válo­gatta és sajtó alá rendezte: Kardos László. Szerb György verseskötete, a Szerenád a lámpavason. A Móricz Zsig­mond összegyűjtött művei so­rozatban megjelent új kötet a Forró mezők, a Forr a bor és a Rokonok című regénye­ket tartalmazza. Egy kötet­ben jelent meg Sarkadi Imre két kisregénye, az Oszlopos Simeon, valamint a Bolond és szörnyeteg, Béládi Miklós utó­szavával. Ha hiányzik az egyik szülő... A gyermek harmonikus fej­lődése csak a teljes család­ban valósulhat meg. Ha hi­ányzik az egyik szülő, válás, haláleset, vagy egyéb ok mi­att, ez az egészséges lelki be­állítottság zavarával járhat, bizonyos területek kimarad­nak a fejlődésből, a tapasz­talatszerzés lehetősége nincs meg. Persze, ennek hatása nem jelentkezik azonnal, in­kább a serdülőkorban, az if­júi években: a kapcsolatte­remtés, a párválasztás, majd a házasélet bizonyos gátoltsá- gában, érzelmi zavarában. A csecsemőkortól tudato­sítjuk a gyerekben nemi ho­vatartozását: Évike jó kislány, Lacika aranyos kisfiú. Ez fo­kozatosan megrögződik ben­ne, megtanulja, melyik nem­hez tartozik. S 2—3 éves ko­rára már sokféle jelből meg tudja üklönböztetni, hogy a környezetében élők közül ki a bácsi, a fiú és ki a néni, a kislány. Sőt bizonyos elemi ismeretei vannak arról is. hogy neki a kisfiúnak, sőt általában a kisfiúknak ho­gyan illik viselkedni, vagyis mit neveznek a felnőttek fi­ús viselkedésnek. Nemi sze­repnek hívjuk ezt, s hozzá a mintát mindig a gyerekkel azonos nemű szülő szolgáltat­ja. Ennek elsajátítása egé­szen az ifjúkorig elhúzódik, hisz’ újabb és újabb élethely­zetek adódnak, amelyhez a viselkedési formát csak a fejlődés következő állomá­sán veszi figyelembe a gye­rek. Hogyan öleli át apa az anyát, hogyan csókolja meg, milyen figyelmesen, gyengé­den bánik vele, ezt cseme­ténk nyilván csak akkor ve­szi igazán észre, amikor már maga is sürgölődik a lányok körül, vagy neki udvarolnak. Előtte még kiesik figyelme fényköréből. Ha az azonos nemű szülő hiányzik a családból, akkor az eleven példa, az állandó szem előtt levő viselkedési forma, mérték sem lebeg a gyeimek előtt. Megfigyel­heti ugyan — és meg is fi­gyeli —, mindezt a rokonság, az ismeretségi kör férfi-, vagy nőtagjainál, de ez nem azo­nos értékű, mert hiányzik belőle az a bensőséges kap­csolat, amely az anyához, apához fűzte. S a megfigyelt rokonnak, mondjuk a nagy­bácsinak nem olyan a viszo­nya és érintkezése az anyá­val, mint az apának lenne. Természetesen akkor a leg­szegényesebb az ismeretszerzés lehetősége, ha egy gyerekkel marad magára valamelyik szülő. Ha egyneműek, akkot a másik nem megismerésére nincs lehetőség a családon belül. Ez esetben a szülő csa­lódottsága átragad a gyer­mekre is, s az édesanyával növekvő kislánynak valószí­nűleg sokáig ellenérzése lesz a férfi nemmel szemben, az apával együtt maradt fiú pe­dig valószínűleg „nőgyűlölő'’ lesz. legalábbis míg az egész­séges nemi ösztön meg nem cáfolja a szülő rossz tapasz­talatait. Mindeneset'e ezek a csonka családban felnöveke­dett gyerekek sokáig vívód­nak majd a házasodás gondo­latával. s nagy gátlásokkal vágnak neki. 4 NÓGRÁD — 1976. december 18., szombat Dolgozni és művelődni Vita a ézor ali*ia brigádok kuliuráli? válla ágairól MUNKA ÉS MŰVELŐDÉS A harmincegy fős lakatosbrigádunk már három alkalommal nyerte e! a Vállalat Ki­váló Brigádja kitüntetést A termelőmunká­ban csak úgy tudtunk megfelelni a fokozódó köve;élményeknek, hogy szorgalmaztuk a szakmai és politikai képzést, az általános műve tség gyarapítását A brigádban minden ötven éven aluli munkás elvégezte az álta­lános iskolát, többen már két szakmát sze­reztek. Hatan gépipari, illetve villamosipari technikumot végeztek, és két brigádtagunk most is tanul. Igaz, néhány munkásunkat a technikum befejezése után „kiemelték”. Más munkaterületre kerültek, nem iöttek vissza lakatosnak. De azt hiszem az is a közösség erejét mutatja, hogy lehetősé-1 nyílik a tehet­ség, a képesség kibontakoztatására. A szakmai és a politika' képzés. iFetve továbbképzés mellett fontosnak tartjuk a kö­zös rendezvényeket, a színházlátogatást, a kirándulásokat. Ezeket rendszerint úgy szer­vezzük, hogy részt vesznek rajta a családta­gok is. Mi úgy gondoljuk, hogy a brigád nemcsak számottevő termelési eredményeket ért el. hanem jelentős az előrehaladásunk a kulturális munkában is. A legfőbb ered­ménynek azt tartjuk, hogy talán sikerült a közösségben együtt és a brigádtagokban kü- lön-kü'ön is felébreszteni az igényt a kultú­ra, a művelődés iránt. Ami brigádunknak saját könyvtára van. Rendszeresen vásáro­lunk könyveket. S arra sem kell ösztökélni senkit, hogy szélesítse politikai, szakmai is­mereteit. A brigádból öten marxista—leni­nista középiskolát végeztek, ketten pedig öt­hónapos pártiskolán tanultak. Mindez természetesen sok gonddal jár. A brigádtagok csaknem fele vidékrő' jár be dolgozni. Nekik talán kevesebb -lehetőségük van a rendszeres művelődésre, a kulturáló- dásra. Az üzem, a szakszervezeti bizottság segíthet abban, hogy pótolják ezt az elma­radást. A közös színházlátogatás szervezésé­vel, színházbérietek vásárlásával őket is ösztönözni lehet és szükséges is a művelő­désre, a kulturális válla'ások teljesítésére. Mert ez mindinkább hozzátartozik az ember teljesebb életéhez. Mocsári Zoltán brigádvezetö salgótarjáni bányagépgyár SOK MÜLIK A LAKÓTERÜLETI KULTÜRHAZAKON Helyesnek tartjuk a vitát, amely a NOG- RÁD-ban a szocialista brigádok kulturális felajánlásaival foglalkozik. A mi brigádunk Kányáson, az egyik frontfejtésen dolgozik. Többségében szakmunkásokbő’ áll. Korábban sok gondunk volt a kulturális jellegű fel­ajánlásokkal, azok teljesítésével, és nem utolsó sorban a vereenyértékeléssel. Olyan vélemény alakult ki, hogy erről többet be­szélünk, mint amennyit egya talán tehetünk. A brigád 85 tagú és 45 községből jár mun­kába. Van terület, ahol sem kultúrház. sem mozi nincs. A kulturális jellegű felajánláso­kat ilyen körülmények közölt teliesíteni ne­héz. Kerestük a módját, hogy olyan felaján­lásokat tegyenek a brigád tagjai, aminek a teljesítéséhez megvannak a reális 'ehetősé­gek. Persze a kort is figyelembe kelleti ven­nünk. Más az igény egy húsz—harminc év közötti fiatallal szemben, és azokkal szem­ben. akik nyugdíj előtt állnak. Nem vállaltunk közös mozi-, illetve szín­házlátogatást a már említettek miatt. A napi 24 órából 9 órát töltünk együtt a munkahe­lyen, és ezért sem tartjuk szükségesnek, hogy még két-három órát minden alkalom­mal együtt legyünk. Azt viszont nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy az utób­bi két-három év rlatt a brigádtagok közül tizenheten végezték el az általános iskola 7—8. osztályát. Ezek között vannak olyanok, akik már jóval túlvannak a negyven éves korhatáron. A kulturális felajánlásban szerepelt az Is, hogy a műszaki támogatót kértük fel, láto­gasson meg múzeumokat, kiállításokat és ar­ról adjon számot a brigádértekezleten. így ismerkedtünk meg névadónk. Nógrádi Sán­dor munkásmozgalmi múltjával, azután az aggteleki csepkőbarlanggal, a szovjet kultu­rális napok műsoraival. Egyébként ezeken a rendezvényeken több brigádtag személyesen is részt vett. A brigád tagjai bekapcsolódtak a Tudjunk többet mozgalomba is. Eddig kol­lektíván háromezer forint értékben vásárol­tunk szépirodalmi könyveket. A brigádtagok többsége egyénileg is vásárolt könyveket sa­ját érdeklődési körének, igényeinek megfele­lően. Az eddig elmondottakon kívül a lehető­ségek szerint kollektíván is megtekintjük a különböző kiállításokat, tárlatokat. Legutóbb Mustó János festőművész kiállítását néztük meg. Természetes, hogy utána közösen meg­beszéljük a látottakat. Általában olyan vállalásra törekszünk, ami egyénileg segíti a brigádtagok kulturális fej­lődését. Politikai oktatásban egyébként min­denki részt vesz. Elmondhatom azt is, hogy a különböző napilapok mellett, a brigádtagok 90 százalékának jár a Szovjetunió című fo­lyóirat, ami nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy megismerjük a szovjet nép életét, kul­túráját. Ha már a vita közben valamit java­solhatunk: a lakóterületi kultúrházak olyan műsorprogramot állítsanak össze, ami segíti a területen élő szocialista brigádtagok kultu­rális felajánlásainak teljesítését. Balogh István, brigádvezető Kányás-akna Ahol Piroska és a farkas tanul. Bábszínházak Lengyelországban Lengyelországban jelenleg 25 bábszínház működik. Ezek évenként 90 bemutatót tarta­nak, s a mintegy 10 000 elő­adást egy-egy évadban közel hárommillió gyerek és felnőtt tekinti meg. Közismert a lengyel báb­színházak magas művészi színvonala. Külföldi vendég- szereplésük alkalmával szá­mos elismerésben részesültek. A varsói, a krakkói, szczeci­ni, pozdani, gdanski, lódzi bábszínházak a nemzetközi bábművészeti fesztiválakról nem egyszer hozták el a fő- díjat. A lengyel bábművészek ok­Legnagyobb a veszély, ha az anya marad egyedül a fi­ával. Hisz legtöbbször csak neki él, valójában a gyerek a társat pótolja számára. Ez­zel annyira magához kötözi a fiút, hogy a serdülőkorban az érzelmi leválást, a termé­szetes és egészséges önálló­sodást is meggátolja. Ennek eredményeként nem keresi a gyermek a kapcsolatot a másik nemmel, nem talál partnerre, nem egyszer még az ifjúkorban is magányos, csak fiú bará­tai vannak. Ezek azok a fia­talemberek, akik a 30-as éve­ik közepén döbennek rá, hogy ideje lenne megnősülni, mert végképp agglegények maradnak. Csak hát a ma­ma... vele mi lesz? A csonka család nem biz­tosítja a gyermek harmoni­kus fejlődését. Könnyű lenne azt tanácsolni, hogy igyekez­zen a magára maradt szülő új társat keresni, kiegészíteni a családot. Sokan éppen a gyermekre hivatkozva húzó­doznak ettől. Pedig, ha meg­értő. a gyermeket is elfogadó és őt felelősséggel nevelő társra lelnek, mindannyiuk számára ez a legjobb meg­oldás. Atányi László tatása Lengyelországban két főiskolán, Varsóban és Wroc- lawban folyik, az utánpótlás­sal azonban még gondok van­nak. A pálya talán azért nem vonzó annyira, mint a „való­di” színészeké, mivel a bá­bosok szinte egész művészi pályájuk folyamán az isme­retlenségben maradnak. A bábszínházak rendezőinek képzése többnyire Lenin- grádban és Prágában törté­nik, de mór tervezik Wroc- lawban egy rendezői szak be­indítását. A bábszínházak mindenek­előtt a gyermekek számára készítik műsoraikat, de re­pertoárjukban a felnőtteknek való darabok — a népmesék, a tudományos-fantasztikus, és a modem irodalom adaptá­ciói — is szerepelnek. Ezek­ből a darabokból azonban még mindig nagy hiány van. Fontos szerep jut a bábszín­házak fejlődésében az orszá­gos és nemzetközi fesztivá­loknak. Kétévenként Biels- ko Bialában rendezik meg a nemzetközi bábszínházi ta­lálkozót, ahol 1976-ban a 19 országból 30 színház vett részt. A Bielsko Biala-i fesz­tivált a világ egyik legrango­sabb ilyen rendezvényének tartják. A lengyel bábosok számára legfontosabb az ope- lei bábfesztivál. A legutób­bin egy érdekes kezdeménye­zésnek lehettek tanúi a né­zők: egyéni bábszínészi ver­senyt rendeztek, igen nagy si­kerrel. A lengyel bábművészet színvonalának bizonyítéka, hogy az opolei országos ta­lálkozóhoz megfigyelőként, rendszeresen veszenek részt a külföldi bábművészek is. Z. C. Mai tévéajánlatunk »00: SZOM­BAT ESTE. . . A televízió Ta- bi László: Ket­ten beszélnek cí­mű dialógusaiból immár a máso­dik félórás válo­gatást tárja a közönség elé. Ebből az alka­lomból írta Tabi László az aláb­bi szellemes megjegyzést: „A televízió és a színház között — a szerző szem­pontjából — nagy különbség van" Fgv színda­rab. kivált, ha vígjáték az ille­tő. szüntelenül változik. Nincs két teljeseit egy­forma előadás, mert változó a színészek diszpo­zíciója, a közön­ségé nemkülönben, változó az előadás? ritmusa és — vígjáték esetében — módosul a darab szövege is, egyre csillogóbb no- tabenékkel ..gazdagodván”, a te­levíziós produkció igazságosabb, mert mindenkinek ugyanazt ad­ja. Milyen jó érzést kelt a szer­zőben, ha arra gondol, hogv «to­bozba zárt és az archívumban tárolt vígjátéka örök időkre ugyanolyan gyenge marad, mint amilyen a bemutatón volt.” Ké­pünkön: jelenet a SZOMBAT ESTE: Bemutatjuk Vásárhelyi Sándor táncművészt című adásból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom