Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Anyaság miatt távol ! Embert próbáké Rövidesen jubilál a gyermekgondozási segély, vagy anogyan gyakran emlegetjük: a ..GYES' . Tizedik évfordulójához közeledik az intézmény, amelyet méltán tartunk a magyar szociálpolitika újításának. Sikeres újításának, mert az első tíz évben csaknem másfél millióan éltek azzal a lehetőséggel, hogy termelőmunkájukat, foglalkozásukat 3—3 évre az anyai hivatással cseréljék fel. Hogy főfoglalkozásban gyermeket gondozzanak. neveljenek és erre az időre háttérbe szorítsák kereső foglalkozásukat. Nagy gond volt életre hívni ezt a három évi félig- meddig fizetéses szabadságot. Akkor is, ha anyagilag nem biztosítja a gondtalan megélhetést, de garantálja a jogfolytonosságot; nemcsak Á népfront javasolja Együttműködés a társadalmi munkában Salgótarjánban a társadalmi munka közügy. A gyárak, intézmények, üzemek dolgozói, a szocialista brigádok, a körzeti népfrontbizottságok, az iskolák egyformán és szívesen vállalnak tennivalókat a város szépítéséért. A tervek megvalósítását a jó javaslatok megteremtésének lehetőségét szolgálja a Harminc- ötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom. ÖSSZEFOGNI AZ ERŐKET A közös munkában sok lehetőség rejlik. Elzárt a Hazafias Népfront salgótarjáni városi elnöksége javasolta együttműködési megállapodás kötését a városi tanács végrehajtó bizottságával a mozgalom irányítási-szervezési tennivalóinak összehangolására, és a társadalmi munka értékelésére. Az együttműködés legfontosabb célja- hogy a jelenleginél sokkal szervezettebbé. hatékonyabbá. tervszerűbbé váljék Salgótarjánban a társadalmi munka. Az eddiginél szorosabb, •zervezettebb együttműködést indokolja az a három nagy létesítmény, amelynek tervei kialakultak. Közös ösz- ■zefogással megépült a magyar—szovjet barátsági park, az ifjúsági sportcentrum a Gizella-völgyben, és a Tanácsköztársaság emlékpark Salgó vára környékén. Az elképzeléseket megvalósítani — anyagi eszközök híján — csak Salgótarján lakosságának összefogásával, a szakszervezeti és szövetkezeti bizottságok. a KISZ, a Vöröskereszt, a honvédelmi szövetség együttes tevékenységével lehet. A népfrontmozgalom vállalja, hogy ösztönzi, szervezi a város lakosságát társadalmi munkára, a város építésére, szépítésére, A munka műszaki feltételeinek biztosítása a tanácsra hárul. Így a városi tanács gondoskodik a tervekről, a műszaki irányításról, szerszámokról és anyagokról, a balesetmentes munka feltételeinek megteremtéséről. GAZDÁJA A NÉPFRONT Az ügy érdekében folyamatosan tevékenykedik a város- politikai munkabizottság keretében létrehozott Harminc- ötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom szervező bizottsága. Évenként és alkalmanként felhívással fordulnak Salgótarján lakóihoz, ha szükség van közös munkára. A népfront összeállítja — a tanáccsal egyeztetve — a konkrét programot és megvitatja az említett társadalmi szervekkel. Pontosan rögzítve. hogy ki mit vállal, megjelölve az időpontot, a létszámot. Fontos kikötés, hogy a társadalmi munka ne zavarja a termelést, a hivatalos időt. vagy az iskolai tanítást. A népfront kezdeményezi, hogy a városi üzemek és vállalatok munkagépekkel és építőanyagokkal is járuljanak a közös feladatok megoldásához. Ugyanilyen fontos a társadalmi munka eredményeit összegyűjteni. A szervező bizottság emléklappal jutalmazza a nyolc—ötven órát teljesítő társadalmi munkásokat. Egyúttal javaslatot tesz a városi tanács elnökének a Salgótarjánért kitüntető jelvény adományozására, a bronz-, ezüst-, és aranyjelvény odaítélésére. Ugyanakkor a legjobb társadalmi munkásokat, illetve a kiemelkedő városkörzeteket jutalomra javasolja. A városi tanács végrehajtó bizottságával az együttműködési megállapodás aláírására a népfront salgótarjáni városi elnöksége megbízta a népfront városi elnökét. í^ózrádi évszázadok Pollack Mihály folyamodványa „Tekintetes első alispán úr! Méltóságos pártfogóm! Kegyes engedelmével bátorkodom alázatosan folyamodni aziránt, hogy a nemes Nog- rád vármegye háza, palotája és tömlöceinek felépítésére méltóságtok bölcs rendelései következtében, 1818—1819. esztendőben nem csekély faradságommal és drága időmnek feláldozásával elkészült plánumokért, rajzolatokért, hozzátartozandó számvetésekért és leírásokért illendő, de önként is ajánlott megjutal- maztatásomat a tekintetes vármegyénél és annak nagyérdemű és -tekintetű tagjainál kieszközölni méltóztas- son.” A levelet Pollack Mihály, a neves építész írta 1822-ben, s megjutalmaztatását ezer forintban „reményiette” Nógrád mindmáig legjelentősebb, Balassagyarmaton fellelhető műemléképületének megtervezéséért. A levél —, s az utalvány, mely szerint a nemes vármegye az ezer forint felét is elegendő jutalomnak találta — abban a kötetben található, amelyet Nógrádi évszázadok címmel a Nógrád megyei Levéltár most jelentetett meg. A dokumentumok felölelik II. András király egy 1216-ban kelt adománylevelétől 1950-ig, a községi tanácsok megalakulásáig Nográd megye történetének minden jelentős állomását. A válogatás közreadásának célja segítséget nyújtani Nógrád megye nemrég megjeleni négykötetes történelemkönyvének tanulmányozásához, de önmagában is érdekes, izgalmas olvasmány azoknak, akik szeretik fürkészni múltunkat — jelenünk jobb megértéséhez. a munkahely fenntartásával, a szoigaiati idő beszámítással, hanem a távoliét idejére is biztosított béremeléssel. Ma már magától értetődő, hogy az anya, aki évekre otthon maradt egy — vagy három — gyermekévei, visszatérve ugyanazt a bért kapja, mint társai, akik a munkahelyen töltötték ugyanezt az időt. Magától értetődő. Vajon igazságos is? Feltétlenül. Hiszen az anya a legfontosabb társadalmi funkciót tölti be, amikor minden idejét, energiáját a gyermek egészségének óvására, szellemének kibontakoztatására fordítja. És ne feledjük, ezért anyagi áldozatot is hoz. A szociális kedvezmény fejében — foglalkozásától függően — egy-két ezer forintról mond le havonta. És lemond a részére is fontos közösségi életről, olykor kissé saját szakmai szellemi fejlődéséről is. Ez utóbbi veszély akkor fenyeget, ha a munkahely megszakítja a kapcsolatot az évekre szabadságolt munkatárssal. Ám ez mind ritkábban fordul elő. Sokkal inkább jellemző, hogy meghívják a rendezvényekre, hogy meglátogatják, hogy felkínálják neki a továbbtanulás lehetőségét, és nem túlságosan bőséges segélykeretből is jut a GYES-en levőknek. A találékonyságnak nemcsak szociális érzés a mozgatója, hanem az a józan megfontolás is, hogy a távollevő munkatárs — amint lehet — az anya szerepe mellett vállalja eredeti foglalkozását is. Segítenek neki a két hivatás egyeztetésében, gyermeke elhelyezésében, hogy a kínzó létszám- hiányt ezáltal is enyhíthessék. Mert erre igen nagy szükség van. Különösen az úgynevezett női pályákon — ápolónők, bölcsődei gondozónők, kereskedelmi dolgozók körében —, ahol a’ 8— 10 százalékot is meghaladja a gyermekgondozási szabadságon levők száma. Gondoljuk csak meg: 10 év alatt másfél millióan vették igénybe, de egyetlen esztendő viszonylatában is több mint negyedmillió asz- szony munkáját nélkülözzük a népgazdaság különböző területein. Nem mindegy tehát, hogyan biztosítják részükre a visszatérés feltételeit, miként csökkentik az átálláshoz szükséges időt. L. M. Utat építeni öröm. Egyúttal gond. felelősség, vesződés. És sok-sok munka. Nehéz erőfeszítés. Az ásó, a lapát, a csákány nyelét jól meg kell markolni. Azután a felemelt földet messzire eldobni. Kavicsot teregetni. Embert próbáló hétköznapok. X Mindössze három rövidke hétre hagyta el Csák István kubikos a tizenkét esztendeje megszokott munkahelyét. Nagyon fájt a karja, a dereka. A dolog pedig a mélyépítő üzemnél nem tűrt halasztási. A csatorna, az útépítés olyan, amit mindenki vár, számon tart. Akkor történt, hogy rábeszélték, keressen könnyebb, jól fizető munkát. Csák István ráállt a cserére. Elszegődött az Országos Szakipari Vállalat savburkoló részlegéhez. Szívesen fogadták, meg adták a becsületet, tiszteletet, ami egy jó munkásembert illet. — Ügy volt az, megbántam én már az első napon, hogy itthagytam Salgótarjánt. A vándoréletet nem nekem találták ki. Szép, meg jó munka is volt. Igazán nem panaszkodhattam. Hatalmas tartályokat burkoltunk, műanyagpadlót terítettünk. Csak egy volt a baj... — Mégpedig? — Hiányzott a kavicsszóró villa, a lapát, a jó meleg bódé, ahol reggelizni szoktunk. Az utak, járdák, amikor megépítettük. Még jobban a család, a munkatársak, a város. Nem is gondolkodott sokáig. Amikor nekiindult az újfajta életnek, megkérdezte a felettesét: „Visszafogadnak-e, ha nem felel meg a munka?” Azt válaszolták: „Jöjjön csak Pista bácsi nyugodtan!” Csák István pedig kopogtatott az ajtaján: „Visszajöttem’’ — mondta. Csöndes, nyugodt szóval beszél. Érthetően, , világosan, idézi a történteket. Jól átgondolta azóta. X Csák István a mélyépítő üzem kubikosa messziről indult. Jászberény környékéről került Nógrádba. — Törpebirtokos paraszt- ember volt az apám. Háromnégy holdat műveltünk. Ahhoz kevés volt, hogy tisztességesen megéljünk belőle. Ahhoz meg sok, hogy mellette más munkát is vállalhassak. Valamikor, fiatal koromban tanyásbéres akartam lenni. Mifelénk az volt a szokás, ha egy módos embernek elég földje volt. behúzódott a városba. Ott élte világát. A tanyájára meg bérest fogadott, aki a napi dolgot ellátta. A gazda hetente egy- szer-kétszer meglátogatta a birtokát. így a tanyásbéres a maga ura volt. Persze dolgozhatott látástól-vakulásig. Úgy van az, nem az óra költi a parasztembert, hanem a szeme... Énnekem sem volt ébresztőórám sokáig. Csak most van, mióta itt lakunk Tarjánban. Hogy szavamat ne felejtsem, ez volt nekem a fiatalkori álmom. Aztán nem úgy alakult. A család Tarnaszentmiklós- ra került. / — Itt vett az apám földet a jászsági négy hold helyett. Hamar kiderült, gyenge minőségű, kevés termést adó. Sok erőm, verejtékem ráment azokra a holdakra. Az élet közben ment a maga útján. A történelem viharai Csák Istvánt sem kímélték. Elvitték katonának. Amikor visszajött, megnősült. X tartás, a munka mellett elvégezte, az általános iskola utolsó osztályait. Levizsgázott a nyolcadikból is. X A Csák család Hevesből Salgótarjánba települt. Lakást kaptak, aztán végül Pál- falván telepedtek le egy kertes házban, mert a kert hozzátartozik Csák István életéhez. A testvéreivel még ma is tartja a kapcsolatot, mert nyolcán vannak. Évente egyszer, hol az egyik, hol a másik testvérnél összejönnek. Legutóbb Csák Istvánék 25. házassági évfordulóját ünnepelték, vacsora és bor mellett idézgetve az eltelt éveket. .. — Kettős ünnep volt, mert az egyik húgommal annakidején egyszerre volt az esküvőnk. X A Sebajon épít járdát a brigádjával. Szocialista brigádban dolgozik. Régi, kipróbált, csapatban. Az útépítés folyamatát olyan pontosan, szabatosan mondja el, akár egy mérnök. A gyakorlat adta tudását. X — Szép és jó házasság a miénk. A feleségem annyit, vagy még többet dolgozott, mint én. Hét gyereket neveltünk. Már felnőttek, mindegyiknek jó szakmája, állása van. Asztalos, villanyszerelő, gépésztechnikus, művezető. Két lányom az ápolónői hivatást választotta. A legkis- sebb fiam mezőgazdasági szakközépiskolába jár Gyarmatra. Állattenyésztő lesz. Feleségem a gyerekek mellett munkát is vállalt. Amikor a kiskörei rizstelepen dolgoztam, még az állatok is őrá maradtak. Nagyon törekvő, mindig csak a családjáért dolgozó asszony. Tudja mit megtett? A gyerekek, a házEbben az évben nagy megtiszteltetés érte Csák Istvánt.’ Becsületes, szorgalmas munkája eredményeként megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. — Hazamentem, mint máskor. Kérdezi a feleségem: „Mi jót hoztál öregem?” Válaszoltam, hogy hozni nem hoztam semmit, de jót tudok mondani... Elmondtam a kitüntetést. Mit tagadjam —, büszke vagyok! Kevés kubikos kapott kormánykitüntetést. Mit kívánjak még magamnak? Erőt és egészséget. Mert ez a legtöbb. A gyermekeimnek pedig helytállást és szerencsét az életben. Csatai Erzsébet ÜNNEP A CSALÁDDAL Segítse" C? O MÉG NINCS MESSZE az az időszak, amikor az emberek nagy részének az ün- iepek a jóllakást, a dínom- uánom evést jelentették. Az asszonyok sütöttek-főztek, ezzel telt el ünnepek előtt-alatt az idejük, a család többi tagjainak emlékezetébe az ragadt meg legjobban, hogy sokat ettek-ittok. Most is az ünnepre készülünk. .. De milyen más tartalommal. .. Az ünnep most nemcsak a két piros betűs napra korlátozódik. Az ünnepvárás szép érzése már hetekkel előtt befészkeli magát a szívünkbe. Az üzletek megtelnek ajándékokat vásárló emberekkel, akik örömet akarnak szerezni szeretteiknek. A játéküzletek csúcsforgalma is már hetekkel előbb elkezdődik s ez azt bizonyítja, hogy szemünk fényét, a gyermekeket elhalmozzuk ajándékokkal, kedves meglepetésekkel. Már a készülődés öröme is ünnepi hangulatot varázsol a szívünkbe. így sókszorozódik meg az ünnepnap. mert a hétköznapokat, is ünnepé teszi az öröm. A családban is megváltozott az ünnep tartalma. Nem a mértéktelen evés-ivás iel- lemzi az ünnepi hangulatot, hanem az a szeretet, kedvesség, figyelmesség, ahogy a családtagok viselkednek egymással. A szeretet most is a legdrágább kincse a családnak. de ez a szeretet az érzelmi tartalmon túl megmutatkozik abban, hogy pl. az édesanyának az ünnepi előkészíti munkájában segít a férj, és a gyermek. Részt vállalnak a takarítás, a bevásárlás gondjából. Így nem nehezedik az édesanya vállára a család ellátásának és a lakás tisztán tartásának minden gondja. A család tagjai az ünnepek alatt sem igénylik a mértéktelen evés-ivást, hiszen az okos beosztással élő családnak minden nap kerül jó étel az asztalára. A család ellátását rendkívül megkönnyíti az a sokféle félkész, konyhakész, mirelit áru, ételpor, süteménypor. rétes- és torta- lap stb. választéka, amelyekkel az ipar a dolgozó nő munkáját akarja megkönnyíteni. Ha az édesanya él ezekkel a lehetőségekkel, jut idő arra is, hogy az ünnepek alatt ő is csinosan felöltözzön, meghitt hangulatban ünnepeljen, együtt a családdal. Igen. Ez a legszebb tartalma az ünnepnek, amikor együtt van a család. Együtt beszélgetnek- vagy tévét néznek, együtt mennek családlátogatásra, kirándulni, vagy sétálni. Jut idő arra is. hogy az asztalt „ünnepi ruhába” öltöztesse az édesanya, mert ehhez már igazán női ízlés szükséges. Az asztalra helyezett virág, vagy kis fenyőgally, egy-két szál dísz- gyertya, szépen feldíszített gyümölcsöstál ünnepi hangulatot áraszt. Ha az édesanyának a családtagok segítenek az ünnepi előkészületekben, gondja lesz arra is, hogy a távol lévő szülőknek, rokonoknak, jóbarátoknak üdvözlő lapot küldjön a család. Ezeket megírhatja a nagyobb gyermek, is, annál kedvesebb. Az ünnep örömét már nemcsak a szülők érzik, hanem a gyermekek is. A mai kor gyermeke nemcsak vár ajándékot, hanem ad is szüleinek. testvéreinek, barátainak. Kedves meglepetéseket, barkácsol, hozzátartozóinak szeretettel, szívesen. így töltődik meg az ünnep szép érzelmi tartalommal, melegséggel. S AZ ÜNNEPNEK új tartalmat ad az az öröm is, hogy békében és szabadságban élhetünk, és dolgozhatunk a család boldog jelenéért és jövőjéért. F. K. NÓGRÁD - 1976. a nagycsaládosoknak A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában tizenöt nagy- családos, vagy gyermeKét egyedül nevelő szülő dolgozik. Az üzemi szakszervezet figyelemmel kíséri a csaladok életét, s rendszeres anyagi támogatással segíti őket. A nyári üdülési hozzájárulás —, ami saját üdülőben naponta öt forint, SZOT-üdülőben pedig évente két darab ingyenes beutaló — kellemes nyaralást, nyugodt pihenési lehetőséget biztosít a családoknak. Az 1100 forintos beiskolázási segély sokat segít a gyerekek tanszereinek megvásárlásában. A karácsonyi ajándékozást könnyíti meg a 300—400 forintos karácsonyi ajándéksegély, melyet a nagy- családos dolgozók december 17-ig kapnak meg. december 18., szombat 5
