Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

) Egyesülés után Jobbágyiban A pásztói járás három ipa­ri szövetkezete egyesült az idén az első fél év után. A jobbágyi, a pásztói és a kál­iói ipari szövetkezet tagsága az alakuló közgyűlésen meg­választotta az úi. 13 tagú ve­zetőséget, amelybe régi, ta­pasztalt szövetkezeti vezetők mellett több fiatal került. A felügyelő bizottság és vala­mennyi szövetkezeti bizottság újjáválajsztására is sor került. Járási szövetkezet lérteho- zásának kétségtelen sok elő­nye van. Nagyobb erőt képvi­sel, mint a három kis szövet­kezet együttesen. A munka szervezése, a jó kooperáció a képződő nagyobb fejlesztési alap cégszerűbb felhasználás­ra ad lehetőséget. A fejlődés ütemét jobban lehet gyorsíta­ni, és még lehetne sorolni né­hány példát, ami előnyt je­lent. A kérdés csupán az volt, hogy miért éppen fél évkor és nem a gazdasági év befejezése után került sor az egyesülésre. Az örökség: a három szö­vetkezet 75 milliós éves terve és hatmilliós nyereség eléré­se volt. Az első fél évben eb­ből 33 millió valósult meg, illetve 300 ezer forint nyere­ség. Időarányosan tehát je­lentős elmaradással kezdtek. Ezt pótolni, közben egy sor szervezési ^feladatot elvégezni — nem könnyű munka. A na­gyobb gazdasági egység ugyanis más szervezeti felépí­tést igényel öt hónap telt el azóta. Hol kezdték és ho1 tar­tanak ma? Erről beszélget­tünk Besenyei Sándor elnök­kel és a helyettesével, Pusz­tai Tiborral. — Központi irodánk még nincs. A vezetőség Jobbágyi­Bulgáriában jelenleg 1640 könyvesbolt működik — öt­ször annyi, mint harminc év­vel ezelőtt. A nagyvárosokban speciális könyváruházakat létesítettek, amelyekben nem­csak meg lehet vásárolni a könyvújdonságokat, de az ol­vasók tanácsokat is kaphat­nak tapasztalt szakemberek­től. A könyv Bulgáriában rendkívül olcsó. X Szófia minden lakosára je­lenleg 12 négyzetméter zöld­terület jut. Csak a legutóbbi két év alatt 200 hektárral ban, a termelésirányítás, műszaki iroda Pásztón kapott helyet. Ágazati szervezésre tértünk át. A négy tő terme­lési ágazatot összevontuk. Ezek élére hozzáértő embe­rek kerültek — mondja az elnök. — Milyen ágazatok van­nak? — \ Az építészeti ágazathoz tartozik a pásztói és káliói építésvezetőség. Összesen 70 ember dolgozik építési mun­kán. A faipari ágazathoz tar­tozik a pásztói és jobbágyi részleg, ezenkívü’ a buda­pesti szerelőbrigád, ök vé­gezték el (többek között) a Hilton Szálló belső szerelé­sét. A vasíparhoz a káliói és jobbágyi lakatosüzemek mel­lett az Ongán dolgozó szere­lőrészleg, valamint Budapes­ten a kazánszere’ő és kar­bantartó részleg. Az utóbbi a Taurus- és az Ikarus-gyárban végez technológiai javításo­kat. Jól szervezett részlegek ezek. A szolgáltatási ágaza­tunkhoz 22 üzlet, illetve mű­hely tartozik. Az elmondot­tak jól érzékeltetik, hogy a terület, ahol a szövetkezet dolgozik, szétszórt Az ágazati rendszerben az irányítás és az elszámo' tatás könnyebb lett. - Az elszámolási, illetve pénzügyi rendszerünket is ennek megfelelően alakítot­tuk ki — mondta Besenyei Sándor. — Volt-e ehhez másutt szerzett tapasztalatuk? A megyében nem tudunk olyanról, hogy ágazati szerve­zés lenne ipari szövetkezet­ben. Könnyebb lett volna a munkánk, ha példát talá­nőtt a parkok, terek területe. Nemrégiben hoztak határoza­tot egy új, hatalmas zöldöve­zet: az É6zaki-park létreho­zásáról. A 100 hektáros terü­leten mesterséges tavat, sportpályákat és vidámpar­kot létesítenek. X 1879 óta Bulgáriában 2516- féle postabélyeget adtak ki. A bolgár bélyegek iránt sok külföldi gyűjtő is érdeklődik. Az országban több mint 31 ezer filatelista szemezett for­mában jut hozzá az új bé­lyegsorozatokhoz. 'unk Most már azért úgy tűnik, ez volt a legjobb szer­vezési rendszer és beválik. — Hol tartanak tizenegy hónap eltelte után a tervtei- jesítésben? Lesz-e annyi nye­reség, amennyit terveztek? — A harmadik negyedév vé­gén másfél milliós nyereség volt. Az utolsó negyedév lesz a legerősebb. Ütemezés- szerűen megvalósulnak az el­képzelések. Ma már lehet kö­vetkeztetni. Az év végére meg'ész a 75 milliós terv és a hatmilliós nyereség — mondja Pusztai Tibor, s még hozzáfűzi: — A tagság köz­gyűlésen javasolta és határo­zatot is hozott hogy bár­mennyi lesz a nyereség, része­sedésre az idén csak három százalékot fordítunk, a töb­bit áttesszük fejlesztési alap­ra. — Hogyan készültek fel a jövő évre? — Már a kapacitásunk tel­jes lekötéséről beszélhetek. A rendelésállomány ismert. A részletes szerződések kötése folyamatban van. A munkák programozása £ kezdés sor­rendjében úgyszintén fo'.ya- matos. Ez központi irányítás alatt áll, csakúgy, mint az ágazatok közötti kooperáció összehangolása, az anyagbe­szerzés. -ellátás biztosítása. Ma már az ágazatvezetők előtt is­mert a részletes jövő évi terv, a munkák ütemezése — so­rolja az elnök. — Lesz-e változás az ere­deti ötéves tervhez viszonyít­va? — Az ötéves terv végére, vagyis 1980-ra már 88 milli­ós termelés elérése a cél. Eb­ben 230 lakás felépítése sze­repel. De már látszik, hogy ennél száz lakással több az igény. Tárgyalások folynak a tanácsi építőkkel kooperációs szakosodásra, hogy e felada­toknak megfelelhessünk. — A faiparban is megvan­nak a korszerűsítésre az el­képzelések; Iskolai' berende­zések fokozott gyártása lát­szik célszerűnek. A nyílászá­ró berendezésgyártást Kálió­ra csoportosítjuk át. A pász­tói és jobbágyi faipari részleg kooperációját így erősíteni tudjuk — mondta Besenyei Sándor. Az egyesülés tehát, ha nem is volt zökkenőmentes, de jól sikerült. Pótolják a korábbi lemaradást és a jövőre való felkészülés biztató. B. J. Hírek Bulgáriából Kéthetenként van szabad napja Regős Ferencnének. Ál­talában nem szombatra esik, mert a vevők szombaton is vásárolni akarnak. A pihenő­napokat nagyon várja. Nála jobban talán a hároméves Fe­rike örül annak, ha otthon ma­radhat az édesanyjával. Ferike ugyanis bölcsődés. A salgó­tarjáni Arany János utcába hordják Regősék. X A fiatalasszony tizenöt éve­sen került a salgótarjáni Centrum Áruházba. Igaz, ak­kor még Állami Áruháznak hívták. Tanulónak szegődött. Négy esztendeig a cipőket kí- nálgatta a vevőknek, utána az illatszerosztályra tették. — Itt aztán meg is ragad­tam. Most már húsz éve, hogy eladó vagyok. Törzsgárdatag, aranyjelvényes. Kaptam okle­velet, kétezer forint jutalmat. Jól esett a megbecsülés. Salgótarjánban, a Kemerovo körúton laknak. — Szövetkezeti lakást vet­tünk. Egy évig albérletben is éltünk, amíg sikerült beköltöz­nünk. A férjem gépkocsiveze­tő az acélgyárban, az ő válla­lata segített. Kaptunk kölcsönt, abból befizettük a pénzt a la­kásra. Havonta háromszáz­nyolcvan forintot törlesztőnk. A lakásnak nagyon örülünk, háromszobás, kényelmes, ne­künk elég. X Két gyermeket nevel a Re­gős család. Erika, a kislány, Család két gyermekkel tizenhárom éves. A kisfiú. Fe­rike éppen tíz év múlva érke­zett. Februárban ünnepli a születésnapját. — Nagy ajándék volt ne­künk a második gyerek. Min­dig szerettünk volna testvért Erikának. Amikor megszüle­tett, volt öröm a családban. Akkor határoztuk el, kapja az apja nevét. Regősné két és fél évig ki­vette a gyermekgondozási sza­badságot. Nevelte a gyereke­ket, ellátta a családot. Közben hívták vissza dolgozni, s már ő is kívánkozott. Hiányzott a közösség. Az emberek, a vá­sárlók, a nyüzsgés, a forga­lom. — A munkába hamar bele­illeszkedtem. Nehezebb volt megszokni, hogy az otthoni dolgot reggel vagy este gyor-' san ellássam. A férjemre in­kább csak szombaton, vasár­nap számíthatok. A legna­gyobb segítségem a lányom. Jól tanul az iskolában. Mel­lette vívni jár, neki is sok az elfoglaltsága. De azért Ferikét rábízhatom, ha úgy adódik. Reggel nálunk állandó műsor­számként hangzik el: „Ki megy ma Ferikéért a bölcsi- be?” Két műszakban dolgozik Regősné. Hétfőn és pénteken „hosszúnapozik”. Ilyenkor leg­több a vásárló, legnagyobb a forgalom. A fizetése nem sok. Két­ezer forint körül keres. — Mi köti mégis ide? — Minden. Itt voltam tanu­ló. Húsz év egy helyen renge­teg idő. Mindenkit ismerek, jó a közösség. Nem tudnám ma­gam máshová képzelni. Sze­retem az üzletet, a kereskedel­met. Ez tart itt elsősorban. Hívtak már máshová, de nem mentem. Két-háromszáz fo­rintért nem változtatok mun­kahelyet. A kép nem lenne teljes Re- gosnéről, ha nem mondanánk, hogy munka mellett végezte el a közgazdasági techniku­mot, érettségizett. X — Elégedettek? — Amolyan átlagcsalád va­gyunk. Olyan gondokkal, örö­mökkel. mint a legtöbb két gyereket nevelő ember. Nincs autónk, víkendházunk. De van szép lakásunk, berendez­ve, egészséges srácaink. Nyu­godtan mondhatom, elégedet­ten élünk. Ez nem jelenti, hogy ne vágynánk erre-arra. Amit nagyon akartunk, együtt meg tudtuk szerezni. A Regős család már javá­ban készül a karácsonyra. El­sősorban az anyuka gondja. Küldött a terraelő*zövetkezetek kongresszusán Lj technika, korszerű vonzásában A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI mozgalomban közismert, tekintélyt szerzett szakember dr. Bencze Barna, a pásztói Béke Tsz elnöke. A közel­múltban lezajlott megyei kül­döttértekezlet ismételten de­legálta a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsába és küldöttnek választotta a me­zőgazdasági és halászati ter­melőszövetkezetek ma össze­ülő, III. kongresszusára. Nem sokkal a nagy fontosságú ta­nácskozás előtt beszélgettünk, ö vezeti a kongresszus’egyik munkabizottságát is, a finis­ben sok volt a teendő. Végül két tárgyalás közben mondta magáról: — A termelőszövetkezet előtt gépállomáson dolgoz­tam, főagronómusként. Ké­sőbb a megyei gépállomások igazgatóságának főagronómu- sa lettem, mindvégig a gépe­sítés terjesztése volt a felada­tom. A változás, akár az aratást, a szántást vagy a vetést vesz- szük példának, óriási. A gé­pek beszerzése azonban csak. az egyik oldala volt a kor­szerű termesztésnek. — A több gép több, magas szakképzettségű, hozzáértő embert is kívánt. A kettő együtt kamatoztatható igazán. Ennek érdekében kapcsolód­tunk be a termelési rendsze­rekbe is. Az új, korszerű tech­nikai eszközök megjelenésé­hez azonban új szemléletre is szükség volt. A mi terme­lőszövetkezetünk például a KITE kukoricatermesztési rendszernek a tagja. Munkán­kat hatmillió forint értékű, komplex műveletre alkalmas új termelési eszköz segíti. Ha szabad ezt mondani, ezért agitálok másokat is e rend­szerekhez való csatlakozásra. A kongresszusi küldött ez­után az újról és a kockázat­ról beszél. A ..rizikóról”. A kukorica termésátlagát példá­ul 30-ról 50 mázsára tervez­ték emelni. Két éve 45 má­zsa volt, tavaly már 62, az idén pedig ismét csak 30 má­zsa, májusi morzsolthan szá­molva. Mert a „veszélyténye­zőt”, a mindenki előtt közis­mert száraz nyarat és rend­kívül csapadékos őszt nem lehetett előre látni, A pásztói Béke Termelőszö­vetkezetnek 1100 tagja, jára­dékosa, nyugdíjasa van. Amint az elnök szavaiból kiderült, szükség esetén sok­kal több emberre számíthat­nak. — A fiam játékot, autót kap, az a mindene. A lányommal már nagyob gondban vagyok. Üj iskolatáskát kér, bélyegal­bumot, mert gyűjti a bélyeget. Meg olyan babát, amit a fal­ra tud tenni. A férjemnek in­get vagy pulóvert veszek. — És az anyuka? — Azt mondta a családom, az egyelőre titok... Szép karácsonyfát szeretne, Regősné, mert a kisfiú, ezen a karácsonyon már bizonyára nagyon örül a színes fának. Lesz liba-, vagy kacsasült, sü­temény — Ügy tervezzük, hogy a ‘karácsonyestét itthon töltjük e iyütt. Az ünnep két napján ellátogatunk a nagymamához Balassagyarmatra, és egy na­pot a nővéreméknél töltünk Rétságon. Szép, nyugalmas karácsonyt szeretnénk... Csatai Erzsébet — AZ AKTÍV TAGOK SZÁMA mindössze 650. A családtagok révén azonban ötezer ember tájékozódik nap mint nap a szövetkezet éle­téről, eredményeiről, gondjai­ról. Ez a hatalmas tömegbázis szükség esetén segít is, mint legutóbb a cukorrépa esete is bizonyította. Az egyesülések következté­ben 1975. január 1-én a pász­tói téesz megnövekedett. Le­egyszerűsödött a profilja. Sze­repét, feladatát megtalálta a szövetkezet az új irányítás alatt. Az egyesülés azonban nem volt gond nélkül. — A géppark fejlesztése az egyesítés előtt megrekedt, akadozott a javítás is. A tar­talékeszközök kimerülésének következtében hiteleket kel­lett felvenni. A tavalyit visz- szafizettük, az idei már ne­hézkesebb, hiszen a gyenge málnatermés 1,5, a kukorica 2 millió forintos kiesést jelen­tett. Még néhány nap és „ki­megyünk a sorból”. Igaz, hogy ez feszültséget teremtett és nehéz pénzügyi helyzetben oldottuk meg a gazdálkodást. Makacs ember dr. Bencze Barna. Nehezen hagy ma­gáról kérdezni. Amikor erre sor kerülhet, a TOT-ban vég­zett munkájáról érdeklődöm: — Alapvető feladata a szer­vezetnek, egyeztetni a terme­lőszövetkezeti gazdálkodást a népgazdaság érdekeivel. En a TOT fejlesztési bizottságá­ban dolgozom. Társaimmal a külföldi és a hazai tapaszta­latok elterjesztésén fáradozunk. Sorolhatnám a Csehszlovákiá­ból, a szovjetunióbeli Molda- vából és az Olaszországból „importált” és ily módon be­vezetett módszereket. szemlélet A küldöttnek választott téeszelnök 1968-ban talaj- védelmi gazdálkodásból védte meg doktori disszertációját. „Saját” szövetkezetén kívül hasznosítja-e másütt szakmai tudását? — A Magyar Agrártudo­mányi Egyesületben a talaj­védő gazdálkodást sürgető, megvalósító talajtani szakcso­port elnöke voltam. Jelenleg az elnökség tagjaként dolgo­zom. Végezetül egy olyan kérdés, amit ezekben a napokban so­kan tettek fel a kongresszus­ra készülő küldöttnek: miről szól, ha szót kap a fórumon? — MINDENEKELŐTT A GONDJAINKRŐL. A kedve­zőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek foko­zottabb érdekvédelmét sür­getném. Aztán a hegyvidé­ken gazdálkodó, fő feladat­ként állattenyésztéssel fog­lakozó szövetkezetek érdeké­ben a végtermék — tej, hús — nagyobb elismerését java­solnám. Fel kellene hívni a figyelmet a szomszédos gaz­daságok közötti együttműkö­désben rejlő lehetőségekre. Szorgalmaznám a beruházás­politika rugalmasabbá tételét, és szót emelnék a túlzott ha­tósági előírások ellen. Termé­szetesen tolmácsolnám azokat a konkrét gondokat is. ame­lyek a területi szövetség kül­döttközgyűlésén hangzottak el. Hogy csak egy példát említsek: a személyszállítás megoldására 1974-ben 15 da­rab autóbuszt igényeltek a megyében az AUTÓKER-től. A mai naoig egyetlen darabot sem szállítottak 1 Sok sikert, eredményes ta­nácskozást kívánunk. Kelemen Gábor Az afándékozás öröméről A pedagógus szemével A karácsonyi vásár titkokkal teli, édes izgalommal fű­tött napjai gyermekkorom kedves emlékei közé tartoznak. Testvéreimmel együtt készítgettük el a meglepetés ter­vet még a nyár végi napokon: bátyánk faragással díszlett papírvágó kést készít apánknak, húgom meleg kesztyűt köt, én gyöngyfűzéssel készítek poháralátétet. Anyánknak közö­sen veszünk új fűszeríartó készletet. így terveztük, s a t?rv napjától kezdve fillért fillérre rakosgatva teremtettük meg az ajándékokhoz szükséges „anyagi alapot”. Lopva dolgoz­gattunk, ki-ki a maga munkáján. Az apánknak készülő aján­dékot anyánk egyszer-egyszer meglátta, de ő nem árult el. Hogyan is árult volna el, hiszen ő tanított minket a meg­lepetésszerzés örömére, szépségére már egészen pici kortól kezdve, amikor egy szál virággal mondtuk el a „Kicsi szí- wm, kicsi szám...” köszöntőt születésnapra, névnapra, nagy­mamának, nagyapának, édesapának, mi testvérek egymás­nak, s végül róla sem felejtkeztünk el: az a születő érzés, amit ő ültetgetett el bennünk, rá is visszasugárzott. Szépre tanított. Családi ünnepeket rendezett. Valami különösen me­leg szeretettel fűzött minket egymáshoz. Megtanított arra, hogy milyen igaz, tiszta öröm másnak örömöt, meg epetést szerezni. Jobb érzés adni, mint kapni! Az iskolapadból kerülöm egyenesen a katedrára. Gyermekkorom szép emlékei arra buzdítottak, hogy tanít­ványaimat tanítsam meg a családi ünnepek megünneplésé­nek módjára, a meglepetésszerzés öröméne. Rendszerint az első karácsonnyal kezdtük. Közösen készítettük el az első könyvjelzőt,^ képet, könyvborítót, plasztiünfigurát, díszített szívet, terítőcskét a család tagjainak. Együtt tervezgettük a titoktartást és az ajándék átadásának módját. A szülők általában nagyon jól reagáltak a gyermek köze­ledésére. ők is igyekeztek felzárkózni a kezdeményezőkhöz és szép fokozatosan sikerült mind több és több családban meghonosítani a családi ünnepek megtartását. Szülői érte­kezleten is beszéltem erről. Tanítványaimnak I. és II. osz­tályban közös születésnapot tartottunk. Egy napon — kis- . dobos foglalkozás keretében — ünnepeltük születésnapjukat. A szülők készítettek süteményt, tortát és apró kis ajándé­kot. Így érlelődött a „szeretetért szeretetet” érzés. Akit soha nem tanítottak meg másnak meglepetést sze­rezni, azt nagyon nemes érzéstől fosztották meg. Azt is meg kell tanítani gyermekünknek, hogy nem az ajándék pénzben kifejezhető értéket kjell számítgatniuk, ha­nem azt a szándékot, szeretetet, igyekezetei amivel azt ne­künk adták. Aki ad, aki meglepetést készít az várja a hatást, amit az ajándék átadásával elér. Ne fukarkodjunk az elismerés­sel, ha gyermekünk a legegyszerűbb kis óvodai rajzzal is lep meg. Mutassuk hogy örülünk neki, hogy tetszik, akkor nem vesszük el a kedvét attól, hogy máskor is meglepjen minket. Közeledik a karácsony. Még nem késő! Gondoljunk a távol élő nagyszülőkre is. Küldjön egy kis apróságot,' lega­lább egy rajzzal díszített levelet, de ha lehet ajándékot, könyvjelzőt, hímzettet, rajzzal vagy színes papírragasztás­sal díszítettet, eaetleg más meglepetést minden gyermek. Ha mi arra tanítjuk, hogy ünneptartó legyen, sok kedves na­pot szerez később is nekünk, önmagának és — ha felnőtt lesz — leendő családjának. Dr. Gergely Károlyné NÓGRÁD - 1976, december 14., kedd 5- — — ------------ - - - - - - - .trm..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom