Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

As Ipoly riilgyében Fadöntő emberek A motorfűrész hangja egyenletesen duruzsol. Az Ipoly völgyében, Ráróspuszta mellett állított meg bennün­ket hangja. A hegyoldalban íadöntő emberek dolgoznak. * A hó foltokban lepi be az erdőt. Amíg kapaszkodunk föl­felé, gyakran megcsúszik lá­bunk a hatalmas gödrökben, melyeket még sáros időben vágtak a földbe a jókora gu­mikerekek. Mostanra megfa­gyott. Néhány méterrel följebb, tűzrakás melege hívogat. — Jöjjenek csak, jólesik Ilyen időben — invitál szives sióval Berta Lajos bácsi. — mi meg csináljuk. Litkéről in­dultunk a legelőtől — idáig jutottunk. A fiatalember Ipolytarnócról jár nap mint nap munkába. Amit csinálnak szép, is, hasz­nos is. Lajos bácsi: — Erdőmunkás vagyok már huszonnégy éve. Régen baltá­val, kézi fűrésszel dolgoztunk. Ha akarnám sem tudnám megszámlálni, hány fát dön­töttem baltával. Most már könnyű. Ez az ördöngős masi­na pótolja az erőt. Kicsiny János veszi át a szót: Jólesik a tűz melege. ßn Is csak idehúzódtam. Ugye kell az ember kezének.. Majd odaszól távolabb haj­ladozó társának: — Gyere már, János, ven­dégek jöttek. Kicsiny János fölmarkolja a villanyfűrészt, ö is a tűz felé fordul. — Amit most csinálunk, még talán több figyelmet kö­vetel, mint amikor erdőt ir­tunk. Húsz méter szélességben kell kivágni a bokrokat, a fá­kat, gazt. Ha meghibásodik netán a vezeték, a villanysze­relőknek legyen szabad moz­gásuk. Itt a vonalon vagy ti­zenhatan mozgunk. — Sokat fáznak? — Csöppet sem. Ha az em­ber dolgozik, melege van. A tűzre meg vigyázunk, mindig legyen parázs. Ha eszünk, mellételepedünk. Megsül a Az erdész a havat várja. szalonna, olyan jó illata van. hogy csoda. Megérkezik Gál Sándor, a termelőszövetkezet erdésze. Ö irányítja a munkát. Most ép­pen az elnöklői hozott egy hi­vatalos papírt. — Sopronban végeztem a technikumot, dolgoztam Tar-, iónban is, most meg itt, a litkei közösben. Egyházai» ger- gén lakom, onnan utazom. — Ilyenkor az erdésznek sem könnyű... — A telet pedig jobban sze­retem,. mint a meleget. Bár­csak leesne a szép, nagy nő. De azért az igazi a tavasz, meg a kora ősz. Olyankor nincs párja az erdőnek. — A munkát merre folytat­ják? — December elején kezd­tük, folytatjuk Nógrádszakál— Karancsberénv felé, egészen Pálfalváig. Ha a tisztítással végeztünk, ott a fakitermelés. Közben megint felzúg a fű­rész. Kicsiny János nekilát a dolognak. A fűrész kényes szerszám, nem lehet akárki­nek a kezébe adni. Tanfolya­mot végeznek a kezelői. Kiáltás hangzik a dombon túlról. Berta Lajos bácsi visz- szaszól: — Tán valami baj van? A válaszból egykettőre ki­derül, semmi baj. A fadöntő embereK végzik tovább az erdőtisztítást... Csatai Erzsébet A pártbizottság mesfárayalta Javuló gazdaságszervező tevékenység Salgótarjánban Az idei cse'ekvési program végrehajtásának tapasztalata­it, az 1977-es feladatokat vi­tatta meg legutóbbi iiiésén a salgótarjáni városi pártbizott­ság. Nagyüzemi pártbizottsági titkárok. párt vezet ősegek, alapszei vezetek titkárai, gaz­dasági vezetők mondták el véleményüket az esztendőről, szóltak az újabb tennivalók­ról, az 1977-es esztendő leg­fontosabb gazdaságpolitikai feladatairól. KEDVEZŐ ESZTENDŐ A városi pártbizottság rneg- á'lapította: a vezető és ter­melő kollektívák munkája to­vább javult, kedvező eszten­dőt zárnait a salgótarjáni üze­mek. A termel es a tervezett­nél nagyobb mértékben, 7 százalékkal növekedett, lénye­gében a munka termelékeny­ségéből Az üzemek többségé­ben a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a nagy mér­tékű gépek, perendezések ki­használására. Korszerűbb lett a gyártmányszerkezet, erőtel­jesen növekedett az export. A szocialista országokba „utazó” exportszállítmányok több mint 72, a tőkésországok exportja pedig több tnint 40 százalékkal emelkedett. Taka­rékosabban és hatékonyabban gazdálkodtak a munkaerővel, az anyaggal, energiával. A termelés növekedése azon­ban korántsem volt minden üzemben tervszerű, egyenle­tes. Mindez — többek között a salgótarjáni síküveggyárban, a ZIM salgótarjáni gyárá­ban, a salgótarjáni öblös- üveggyárban — megvámo1 ta a tervezett nyereséget. A legna­gyobb gondot azonban az épí­tőipari vállalatok tevékeny­sége okozta az idén is. A vá­sárcsarnok és a zagyvapálíal- vi általános iskola kivételé­vel, tulajdonképpen vala­mennyi tervezett beruházás megvalósult. Több-kevesebb késéssel elkészü'tek a lakások, a7. ovódák. a bölcsődék is. A késedelem legfőbb oka jórészt abban rejlik, hogy nem sike­rült lényegesen csökkenteni a szerződéskötése« átfutási ide­jét. Az épílőmunkaban részt­vevő vállalatok között gyako­ri a felesleges vita. S ha a tervek elkészültek, megkötöt­ték a kivitelezési szerződése­ket, megtörtént, hogy nem volt a munkához megfe'élőén elő­készített terület A jövőben változtatni szükséges ezen a gyakorlaton. A Központi Bizottság de­cember 1-i határozatának megfelelően, 1977-ben a ter­melés, a gazdálkodás erőtelje­sebb fejlesztését tervezik a salgótarjáni üzemek is. A leg­fontosabb természetesen a ter­melés 7—8 százalékos,- s a ter­melékenység ennél erőtelje­sebb növekedése. Hiszen az exporttervek teljesítése, a vá'.- lalati nyereség a bérek, a jö­vedelmek alakulása mind- a termelékenyebb, a jobb minő­ségű munka függvénye. TERM ELEKEN YEBIl MUNKA Mindebből következik tehát, hogy az üzemek döntő többsé­gében a korábbinál nagyobb gondot szükséges fordítani a nagy értékű termelőberende- zések kihasználására, az ész­szerűbb munkaerő-gazdálko­dásra. Az újonnan telepített üzemekben, éppúgy, mint azokban a gyáraKban, ahol jelentős rekonstrukciós mun­kálatokat valósítanak meg. A városi pártbizottság felhívta a pártszervek, a gazdasá­gi egységek figyelmét azokra a termelést növelő, gazdálko­dást javító lehetőségekre is, amelyeket a munka- és üzem- szervezés, az anyag- és ener­giatakarékosság rejtenek. Külön gonddal foglalkozott a testület az építőipari válla­latok 1977-es feladataivá'. Mindenekelőtt azért, mert az állami és a tanácsi építőipari vállalatoknak az idén — az erőfeszítések ebenere — sem sikerült teljesíteni terveiket. Ugyanakkor az üzemek fej­lesztése, a városépítő műnk» a mostaninál nagyobb felada­tokat ró az építőkre. A párt- bizottság többek között a tervszerűbb, a szervezettebb munkára, a korszerű techno­lógia meghonosítását segítő gépek hatékonyabb alkalma­zására, a beruházók, a terve­zők, a kivitelezők együttmű­ködésének, valamint a városi tanács koordináló, ellenőrző tevékenységének folyamatos javítására hívta fel a figyel­met. SEGÍTSENEK A PÁRTSZERVEZETEK Az 1977-es tennivalók meg­valósításában jelentős raunsa hárul a pártszervezetekre, az üzemi pártvezetőségekre, párt­bizottságokra Egyik legfonto­sabb feladatuk a gazdaságpo­litikai célok pontos ismereté­ben, hogy a cselekvési prog­ramokban rangsorolják a he­lyi tennivalókat, s ezek fe­gyelmezett megvalósítására ösztönözzék a párttagokat? a gyári kollektívát. A púrtszer- vek és alapszervezetek javuló gazdaságirányító., szervező és ellenőrző munkája sokat je­lentett az idei elképzelések megvalósításában. A városi pártbizottság ülé­sén sok szó esett arról, hogy a pártszervek, az alapszerve­zetek ne általában, hanem konkrétan segítsék az 1977-es feladatok valóra váltását. Azokra a kulcsfontosságú kér­désekre irányítsák a vezetők, a gyári kollektíva figyelmét, amelyek megoldása hatéko­nyan segíti a termelés, a ter­melékenység növelését, az exporttervek teljesítését. A salgótarjáni síküveggyár párt- bizottságának tanácsolta: vizs­gálják meg mi indokolja a jövő évi export óvatos terve­zését. A ZIM pártbizottsága pedig — mindenekelőtt az öntödében — fordítson na­gyobb figyelmet a gépesítés fejlesztésére, a munkakörül­mények javítására. Vinezc Istvánné / Uj könyvek törvényekről, termelésről, tudományról Friss szakirodalmat, tanulmány- kötetek, válogatások, kézikönyvek bőségét kínálja 1977-beo a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó — tájékoztatta dr. Cotel Kornél iro­dalmi vezető munkatársunkat. Két Nóbel-díjas a jövő évi pub­likációk szerzői névsorában: az egyik W. Leontief, akinek .,Terv és gazdaság” című válogatott ta­nulmánykötete jelenik meg, a másik P. A. Samuelson* tőle nzt a ,.Közga7dasá?tan”-t teszik hoz­záférhetővé. amelyet már világ­szerte publikáltak és nagv ha­szonnal forgatnak az elméleti és gyakorló közgazdászok, piackuta­tók, vállalati szakemberek. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának eszten­dejében a boltokba kerül T. Sz. Hacsaturov műve „A szovjet gaz­daság a kommunizmus építésé­nek mai szakaszában” címmel. További szovjet szerzőktől is vár­hatók új kötetek. Ismert szaktekintélyek tollából jelennek meg részben hiánypótló, részben úi igényeket kielégítő jogi munkák. Ezek közé tartozik Szabó Imrétől ,,A jogelmélet rendszere”; Száméi Lajostól a ..Magyar közigazgatás”; Samu Mi- hálvtól ”A hatalom és az állam”; Szilbereky Jenőtől a „Polgári el­járás jogi nézetek és intézmé­nyek”. Hat jogi kézikönyvet mtb- likál a kiadó: a beruházásokról, a kulturális igazgatásról, a pénz­ügyi jogról, az adózásról, a tár­sadalombiztosításról és az üzemi balesetekért való felelősségről. A jogszabályok-sorozatban a beru­házási. a bírósági végrehat ási, a kisajátítási, a közérdekű bejei tű- lesekről szóló és a vízügvi téma­körbe vágó törvények és alacso­nyabb szintű jogszabályok látnak napvilágot egy-egv kötetben. A mindennapok ügyes-bajos dolgai­nak intézéséhez — elintézéséhez ad közérthető eligazítást a kiadó egy új ismeretterjesztő jogi gyűj­teménnyel. A motoros fűrész nem gyerek­játék. (Fodor Tamás felvételei) — Itt húzódik végig a UVv- vp/et^k. platt a tisztítjuk az er­dőt. A tsz elvállalta a munkát, mi 11111111 un i in mm mii miiiminn nimm mi nmmiiif ti iiiiuiiuniiuiiiuuiiiiuiiuiui»iiuiiiiUM»ii»iiiiiiii»iM*iiiiimi»iiiHHiniiMti**Miinii»iMMiti»iiuuniiiiiuini»ii»4uiiiii»niiiiiiiniiiiuiiiuuuniMii iiiiiu u i unni un unni inni i iuiuuuuuiuuuuumuuii A salgótarjáni öblösüveg­gyár kilenc évig egyfolytá­ban olyan eredményeket ért el, ami arra kényszeritette az Üvegipari Művek vezetőségét, hogy mind a kilenc alkalom­mal a Kiváló Gyár címmel tüntessék ki a szorgalmas, igyekvő, az önmagukat meg­újító, az újat kedvelő és sze­rető kollektívát. Tavaly még úgy nézett ki, hogy az idén tetőzik a sikersorozat. De... Sajnos, már az év első hó­napjaiban olyan jelzések vol­tak, amelyek arra utaltak, hogy a 13 százalékos terme­lésnövekedéssel nehezen tud­nak megbirkózni. így hát az első negyedévei és a fél évet már lemaradással zárták. Ak­kor még hittek abban, hátha sikerül. MódoMi a művek Az első háromnegyed év le­zárása után igazgatói tanács­ülésen vitatták meg az elért eredményeket, elemezték a lehetőségeket és megszabták a tennivalókat. Ennek során az Üvegipari Művek vezetősége belátta, hogy a gyár nagyon feszített programot tűzött ma­ga elé, ezért úgy döntött, hogy csökkenti az eredeti ter­melési tervet, és ennek meg­felelően a nyereséget. Vagyis 1976-ban 452 millió forint értékű árutermelést és 124 millió forint nyere­Menezakadf-e a sikersorozat? D Átmenetileg vagy tartósan séget vár a kollektívá­tól. (Az utóbbi a gyár terme- vei korábban, lesi értékének 27,7 százalékát melnek többet, mint egy év­A szerződésben Valóban átmenetinek le­het tekinteni a mostani álla­potot, mert az 1976-os eV tanulságainak egy részét mar az 1977-es esztendő előkészí­tésénél hasznosították. — Túl vagyunk a kezdeti vállalt nehézségeken — vélekedik termékeket már kiszállítót- Varga Gyula megkönnyebbül­teszi ki, az Üvegipari Müvek tervmérséklés mennyiben ha 13 gyára összes nyereségének tott az export alakulására? Önként adofhk a kérdés: a tűk, sőt 100 ezer rubellel töb­bet, mint ahogyan korábban terveztük. Ennek eredménye­Tőkésoél lemaradás, pedig a 35,5 százalékát jelen­ti.)- Előzetes számításaink ÖZOClaji8tá,,ál szerint az eves termelési terv­től kétmillió forinttal mara- tultelje.-llés dunk le, nyereségünket pe­dig teljesítjük — mondja Varga Gyula, a gyár i igazga­tója. ten, majd így folytatja: — 1977-ben automatizáljuk az egyik kemencét, ami lehetővé ként az összes export forint- teszi, hogy kis sorozatú ter­— A tőkésexportnál a számlázott áru értéke való­színű négymillióval lesz ke­ban csaknem eléri a 100 szá­zalékot. Az előbbiek ellenére a ter­vezett bérfejlesztést (6 száza­lék) — úgy néz ki, hogy 0,5 százalékkal túlszárnyalják. A többletet, majd az 1976. év mékeket is előállítsunk rajta. Ezzel az intézkedéssel létszá­mot tudunk megtakarítani, illetve más, fontosabb helyek­re átcsoportosítani. Minden szinten felülvizsgáljuk a tel­jesítmény-követelményeket, és .........wi_. __ után képződő nyereségből ahol szükséges, a lazaságokat — Van-e elfogadható ma- vesebb. mint ahogy tervez- von;l^ }e\ azaz\ ei?n/‘vel ke- megszüntetjük. Ügy latjuk, tűk. A lemaradás a háztartási vesebbet kapnak kezhez nye- hogy minden feltétel megvan i _ _ - ahhoz, hogy 1977-ben 8—8,5 gyarázat a termelési lemara­dásra? üvegáruknál jelentkezik reségként a dolgozók. — Csupán annyi, hogy az folytatja az igazgató. új automata gép folyamatos termelése nem úgy valósult meg, ahogy szerettük volna, maradás. Nem a dolgok vagy kimagyarázkodás Taoul-ágok sorakoztatni a termelési terv — Az előbbiek miatt vesz­tettünk el piacokat? — Nem, mert szerződéses ahogy annak idején terveztük: kötelezettségeinket teljesítjük, teljes kapacitással. Emiatt itt A lemaradás az automata po- módosításának jogossága mel- jelentkezik a legnagyobb le- hár értékesítésénél van, mert lett. Az objektív okok csak az általunk beütemezett egy- részben magyarázzák a jelen- szépítése millió darabos tervünkre csak légi helyzetet, annak szüksé- cél- 400 ezer darabra jött meg- jából, de meg kell említeni, rendelés. Nehezítette az ered- szubjektív jellegű, kisebb-na hogy a csökkentett terv menyesebb munkál az ismert gyobb hiányosságok, mulasz- egyáltalán nem jelent visz- létszámhiány. Az előbbiek tások is közrejátszottak szaesést. illetve törést a fej- miatt a tervvel szemben 190 átmeneti hullámvölgy lődésben. Az egyszázalékos ezer dollárral lesz kevesebb kulásában. a bevételünk. — Mi a helyzet a szocia százalékkal növeljük a terme lés ütemét, 6—7 százalékkal a tőkésexportot, ugyanakkor Sok érvet lehetne még fel- pleSet tegyünk az államközi szerződések alapján szocialis­ta exportkötelezettségeink­nek is — állítja határozottan az Igazgató. Elérésük érdekében folya- gességét és jogosságát. Egyéb matosan születnek és Icerül­az kiala­nek ki az üzemekbe azok az intézkedések, amelyek az em­lített célok elérését szolgál­ják. V. K. lemaradás ellenére az előző évhez képest 8.5 százalékkal. azaz 34 millió forinttal tér- lista exportnál? NÓCRAD - 1976. december 31., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom