Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

Színházi esték Veronai fiúk A veronai fiúk és egyik szolgájuk (Ivánka Csaba, Papp Zol­tán és Halmágyi Sándor) A munkásművelődés műhelyei (II.) TIT-alaps tervezet három üzemben A szolnoki Szigligeti Szín­ház rövid két hónap alatt a második alkalommal jelentke­zik Salgótarjánban Shakespe- are-bemutatóval. A Shakespe- are-bemutató kitétel ezúttal azonban egy kis kiigazításra szorul: Shakespeare a Vero­nai fiúkhoz ugyanis csak az alapanyagot „szállítja”’ egyik korai vígjátékával, A két ve­ronai ifjúval, a darab egy­séges egésszé John Guaere és Mel Shapiro átdolgozásával és Galt Macdermot lendületes, ritmusos zenéjével válik. A Veronai fiúk tehát mu­sical, olyan vidám, zenés tör­ténet, amely megőrzi a régi ízeket, ugyanakkor dúsan fű­szerezi maiakkal, mulatságos [jelenetek egész sorozatát pro­dukálva. Es az összhatás na­gyon kellemes élmény. Ez magyarázza a darab világsi­kerét is. A Shakespéare-i alapanyag egyébként nem a legsikerül­tebb. Az irodalomtörténészek, színpadi szakemberek, sőt a kortársak egybehangzó vé­leménye szerint is ez a mű. a nagy barokk mester egyik leggyengébb szüleménye: jel­lemfestése következetlen, cse­lekmény.szövése motiválat­lan, s több tárgyi tévedést is magában foglal. A színházak nem is igen játszották, és játsszák a drámaköltőnek ezt a darabját. Hogy mégis él­vezhetővé vált mai színpadon, az az angolszász „társszerzők” zseniális leleménye, akik is­merve a mai színházzal szem­ben támasztott közönségigényt átmentették a rosszul „felöl­töztetett”, de ma is igaz gon­dolatokat. A játék tulajdonképpen a szerelemről szól, amely tár­sadalmi hovatartozás nélkül, egyszer mindenkit megérint. Szó van aztán benne szerelmi állhatatosságról és állhatatlan- ságról. a baráti érzelmeket is elhomályosító szerelmi önzés­ről, vagyis mindarról, amely- lyel a szerelem érzése össze­függésbe hozható. A színház nagy fába vágta a fejszéjét, amikor vállalko­18.25: Indul a jövő évben. A cím hallatán máris min­denki kitalálhatta, a második metróvonalról van szó. Buda­pest és az ország egyik leg­nagyobb beruházásáról, büsz­keségünkről. Az ünnepélyes, átadás előtt néhány órával a tévé forgatócsoportja elviszi a nézőket az észak—déli met­ró vonalára. Bemutatják a két indulási állomást. Beszélget­nek az építőkkel, szocialista brigádokkal, a közlekedés irá­zott ennek a musicalnak a színrevitelére. Olykor úgy érezzük, hogy túlságosan is nagyba, mert nem minden 1e- kintetben tudott megbirkózni vele. Noha a rendezés — Val­ló Péter munkája — ragyogó­an értelmezi a darabot, s rengeteg ötlettel jeleníti meg a történetet, s mindig talál olyan helyes megoldásokat, amelyek az alapmű iróniáját és megbocsátó mosolyát a le­hető legpontosabban kifeje­zik. Ez a felfogás földre ránt­ja a szerelmet, vagyis oda he­lyezi, olyan körülmények kö­zé, ahová való, ahol megszü­letik. Mennyiben más ez az ábrázolás, mint a romantikáé, vagy a világháború előtti kor­szak légies, szimplifikált gya­korlatáé. Föld- és életszagúak a szerelmesek, az emberek, en­nek megfelelően érzelmeik és cselekedeteik. A rendezéssel tehát nincs baj, és nincs a szereplők aka­rásával sem. Hiányérzésünket az adja, hogy csaknem szün­telenül érezzük.; a pontos ének­lés erőfeszítéseit. Tudjuk, nem énekes színészek játsszák a szerepeket, nem várhatunk tő­lük az ő- mércéjükkel merhe­tő teljesítményt. Ez a darab azonban mégiscsak az ének­re. a muzsikára épül, s ha követelményeinek nem sike­rül az általában megszokott szinten eleget tenni, akkor színházi élményünk, sem leitet egész. Az említett nagy fát. így csak félig sikerült „kivág­ni” a társulatnak. Sajnos az énekesi pontatlanságokat a nézőtér túlhangosítása csak tovább fokozta. Az énekléstől eltekintve vi­szont a színészek — különö­sen Ivánka Csaba, Papp Zol­tán, Halmágyi Sándor, Hollósi Frigyes, Simon Péter, Csomós Mari, Baranyai Ibolya, és An- dai Kati — jó tejesítmenyt nyújtottak. KöIIő Miklós kore­ográfiája kitűnően szolgálta az előadást, amely ha nem is fe­lejthetetlen. de kellemes szín­házi estét jelentett. Sulyok László nyitóival, lebonyolítóival. Megismerkedhetnek a nézők az új vonal műszaki-technikai érdekességeivel. S láthatjuk, azt is. hogy a metró, hogvan változtatta meg a felszíni köz­lekedést, hogyan alakította a környezetet. Ellátogatunk a megváltozott arculatú Felsza­badulás térre, az átalakult Calvin térre, járunk sétáló utcákon, új aluljárókban — szóval az új metróban és kör­nyékén. kánt álások Valamikor régm. amikor més? csak térdig: érd eyerck voltam, es:v havas ú.jesztendei hajnalon elmentem köszöntőt mondani, öregapám egész héten tömte a feiern pattogó r:gmusokkal» s én úírv bemagoltam mindet, hogv mée éi.iel álmomban is nerceit a nve'vem.i és telekiabáltam a kis- szobát. Éppen harmadszor kukorékolt a kakasunk, amikor már talpon voltam. Csizmásán, bundásan >a- nostam a havat keresztanyám házáig, ott aztán mondtam a ma­gamét nagy gyönyörűséggel: Elhoztam eev teli zsákot, abban sok ió kívánságot: vidám, boldog ú^esztendőt. békéset és dúsan termőt, aztán éljen egész évben keresztanyám egészségben. Tetszett a köszöntő, s kereszt­anyám hol ölelgetett. Imi meg a számat tömte ió falatokkal. De még a tarisznyámnak is iutott, és én máris mentem, egyenesen az alvégi Hö^ömnő anóhoz. aki gvakrnn fájlalta a mellét, meg a derekát, és egy kicsit süket is volt. Jó hangosan szavaltam a fülébe: Adjon az ég ió esztendőt, teli kamrát, teli bendőt, kilenc malac itt röföelön, a gazdájuk se köhögjön, aztán soha köszvénv. zsába ne menjen a derekába. Hei, de örült Hörömpő apó! Mindjárt megrakta az asztalt, dtf még a tarisznyámat is. Utáni* Csiesóék házába zörgettem, és ( ott három kiskontyo» lánynak fújtam szépen: Adjon az ég nagvon sokat, csikót, borját, malacokat, három lánynak nótás hangot, jó bálozást, víg farsangot, s perdüljenek vidám táncba, kontyot kötő mát kaságba. Kacagtak a lányok, pirultak az orcák, a pogácsát, ka’ácsot nvak- rafőre hordták, és belesúgták a fülembe, hogv az én versem a legjobb, a legszebb. És így jár­tam én háztól házig, míg végül harangozáskor betértem Marci bácsihoz, a csőszhöz, aki hét ap­ró gyerekkel élt egv kunyhóban, és olvan szegény volt, mint a temnlom egere. Éppen kásalevest ebédeltek, s ahogy elmondtam nekik vidám, pattogós köszöntő­met, és amikor egv verset is énekekem a gyerekeknek, még a kanál is megállt a kezükben. Ezt a verset ott eszeltem ki nyomban, és így szólt: Pirosorrú Fagy király most jött meg a kocsiján, 6 küldi e teli zsákot, hurkát, .kolbászt és kalácsot; jó étvággyal egyetek, s boldog éveit, gyerekek! Es csak ámultak-bámultak, amint kiraktam az asztalukra a sok jó falatot a hét gyerek ká­sás tányérje mellé. Olvan boldo­gan kacagtak és ujjongtak, hogv nekem hangosan repesett a szí­vem. Még Marci bácsi, a csősz is úgv nevetett, hogy könny potyo­gott a szeméből. Én pedig vidáman füt.vörészve tapostam hazáig a havat, de a házunk előtt azért megvakartam a fejem búbját, mert arra gon­doltam, hogy mit fog szólni öreg­apám, amikor megtapogatja üres tarisznyámat. A félévi Hétfőn, az új év első mun­kanapján — a tíznapos téli vakáció után — ismét raeg- szólálfiak megyénkben is a tanítás kezdetét jelző csen­gők. Az oktatási intézmények — az általános iskolák, gim­náziumok, szakközépiskolák — ezen a napon az ellenőr­ző útján értesítik a szülőket arról, hogy gyermekeik mi­lyen tanulmányi eredményt értek el a tanév edső felé­ben. FONTOS A S-ZÜLÖK MÉRTÉKTARTÁSA A második félév első taní­tási napján még a legrakon­cátlanabb tanulók is csende­sebbek lesznek, mert vala­mennyien izgalommal, vára­kozással, nagy-nagy belső fe­szültséggel várják az utolsó órát. Akkor kapják kézhez a ..félévi értesítőt”. Nem cso­da ezen a napon az sem. hogy az üzemekben, gyárakban, in­tézményekben, hivatalokban dolgozó szülők is jobban igye­keznek haza a munkából, mert szintén várják az ered­ményt. A bizonyítványosztás min­dig jelmtős nap volt, s talán nincs is az országban olyan család, ahol legalább ilyen­kor ne esne szó az iskola ne- i velő-oktató munkájáról, a pe­A KOHÁSZATI ÜZEI «ÉK­BEN 1973. decemberéber i ala­kult meg a TIT-alapsze /vezet, # munka jelenleg hús zonkét tagozatban folyik. Kec skemé- tf Sándor tájékoztat te1 lékenv- ségükrőL Figyelmet. < irdemlö az a gondosság, ,ame ily el a dolgozók igényeinek vizsgá­latát végzik. Ezeket az igé­nyeket. természetesen . bizo­nyos fokig irányítja s is. To­vábbá arra töreksze aek. hogy lehetőleg minden < jlőadás a gyáron belül legye a. Kik az előadók? Széles a skála. Vá­rosi párttitkár, gazé fe^ági igaz­gatói beosztott mér *s#k. üzem­orvos. közgazdász. , st»b. tart előadásokat (1975 .Jyen példá­ul 250 . előadás...h ungzott el.) Gond: mikor, bioi, mennyi ideig tartson az , előadás? A kohászati üze fékben úgy döntöttek, hogy pz ismeretter­jesztés reggelű kő alatt le­gyen. Ez tov ibbi problémát vet fel. A rf ggeiiidő 30—40 perc, tehát mr. f.határozott idő. Az előadók részéről felveti nemcsak a p antos tárgyi tu­dás,. hanem a módszerisme­ret. a rátér •rettség kérdését. Ezért a kf Jásza ti üzemek­ben előadói továbbképzést is szerveztek. A jövő? • A tagozatok szá­méi lénye' ^esen nem kívánjak iszaporítan az előadások sza­lmát sem., 1977-ben két új ta­goz: it ir/öul. Most 53 tagja van az alapszervezetnek, a: n< :lyr/ek munkáját a nagy- üz e ml. pártbizottság irányítja, s \ä apcsol&tai a gazdasági ve- ze léssel, az MTESZ-szel, a mi Ivelődési központtal jónak íté ttvetőfe. Ezt tükrözi, többi köz ott, az elnökség összetéte­le . S. A z. öblösüveggyárban ez év ".tavaszán alakult meg négy ven taggal az üzemi TIT- alap; tervezet, amelynek most négy renhárom tagja van. Vrati ti József tájékoztatása szerii (t, a tagok köre széles, az ü; »ami értelmiség, a párt­ós gc 5-dasági vezetés bekap­csolód ük e munkába. Az elő- adásol tat teljes egészében sa­ját er 6bői oldják meg. To­vábbá, együttműködési szer­ződés van a fiúkollégiummal, a nyol ías számú óvodával és a Rák 6czi úti Általános Is­kolával , így pedagógusokat is bevonn. ik e tevékenységbe. A gy írban számos munkás- akadém la működik, jövőre bővítik az akadémiák számát. Gond: >z előadások ideiének rövidségé. A dolgozók mun­kaidő u Ián is kérnek előadá­sokat. 1 fjúsági akadémia ’S működik,; a még számos más klub és .forma adja az aáao- szervezet műkiödésének kerc­érteisKő dadógusokról, a gyermekek eredményeiről, a sikereikről, az esetleges kudarcokról. A mostani félévi értesítő­ben is — isnint mindig — ki­fejezésre jut a tanuló telje­sítménye, az elsajátított, mű­velődési asiyag ismeretének mértéke, közösségi magatar­tása, az ifjúsági szervezet­ben végzett munkája, álta­lános emberi tulajdonsága. Ezért a nevelőtestületektől mindig lelkiismeretes mun­kát igényelt az érdemjegyek megállapításai. Az. hogy az eredményeket; a tudás árnya­latokban gazdag sokrétűsé­gét kell a néihány érdemjegy korlátái közé szorítani, nyil­vánvaló, hogy nem fejez ki mindent a tanulónál. A figyelmet a félévi érte­sítőre még jobban ráirányít­ja az a tény — az általános iskola nyolcadik osztályában —. hogy a, tanulók pályavá­lasztását, az egzisztenciális helyzetét jelentősen befolyá­solja az eredmény. Miként fogadja a szülő az örömöt, a gondot, s némely­kor az ellentmondást tartal­mazó okmányt? Vélemé­nyünk szerint bölcs belátás­sal, nagy türelemmel, és amennyiben probléma adó­dik, önkritikus együttérzés­sel. tét. Az alapszervezet tevé­kenyen bekapcsolódik a szak­mai oktatásba is. Herczeg István párttitkár, a ZIM salgótarjáni gyára TTT- a lapszervezetének létrehozá­sáról szól. Ez alakult leg­később. ez év novemberében. Megalakításának szükséges­sége a gyári pártértekezleten fogalmazódott meg. A gyár­ban egyébként hagyománya van az ismeretterjesztésnek. A pArttitkär szerint abból a gondból indultak ki* hogy bár a TIT föllelhető volt azelőtt is a gyárban, a poli­tikai és kulturális nevelő mun­kában, a szakmai műveltség emelésében, az emberek vi­lágnézetének alakításában szükség van a továbblépésre. Tíz tagozat működik, segítve a gyártmányfejlesztéssel ösz- szefüggő szakmai felkészítést, a politikai nevelő munkát és az általános műveltség eme­lését, Az iskolai patronálás rendszerén belül a ZIM kap­csolatot tart a Csizmadia úti Általános Iskolával és a gép­ipari szakközépiskolával. így tehát tagként a pedagógusokat itt is bevonták a TIT-alap- s/.er vezet működésébe. Az alapszervezet hatókörét a gyárkapun kívül is igyekez­nek érvényesíteni, az üzem és iskolák közötti kapcsolat részeként. A program összeállításakor a párthatározatok és a köz- művelődési törvény szellemé­ben mérlegeltek, figyelembe véve továbbá a dolgozók ösz- szetételét, az általános mű­veltség emelésével kapcsolatos teendőket. Ismeretterjesztő fórumokat szerveznek, ame­lyek bizonyos értelemben az üzemi demokrácia fórumaivá is válnak. Némileg a politi­kai vitakörökhöz hasonlítanak ezek a fórumok. Kisebb kö­zösségben az adott közösséget érintő aktuális kérdéseket vi­tatnak meg. Elméleti és gya­korlati kérdések egyaránt na­pirenden szerepelnek itt. fíem merítettük ki az üze­mi TIT-alapszervezetek tevé­Közép-Szerbiában, a Kragu­jevác környéki Ljulacai fa­luban régészeti kutatások folynak e vidék bronzkori etnokulturáis folyamatainak megállapítása érdekében. A kutatásokat a kragujeváci Nemzeti Múzeum és a belgrá­di Egyetem bölcsészettudomar nyi karának szakemberei végzik. A tudósok magyarázatot NINCS UNIVERZÁLIS KÉPESSÉGŰ GYERMEK A szülőknek mindenkor reá­lisan kell megítélni, hogy mit fejez ki az az ellenőrző- könyv, amit kezébe adtak. Neki kell elsósoroan tudni, hogy mit varhat a gyerme­kétől. Persze, az is igaz, hogy azt a szülőt, aki ertekezie- teken, tanári fogadóórakon érdeklődött gyermekének ta­nulmányi eredménye felöl, nem érheti meglepetés. Sokszor értetlenül állnak a pedagógusok azzal szem­ben, hogy a szülő „elvárása” nincs összhangban a gyermek képességeivel, de sokszor nem is ismerik a tanulást befolyásoló alapvető ténye­zőket sem. Nagyon helyes, hogy egyre kisebb jelentőséget kap a to­vábbtanulásnál, a pályavá­lasztásnál — az érettségizők­nél — az átlagosztályzat. Mégis gyakran lehet szülők­nél tapasztalni egy bizonyos fokú osztályzatneurózist, ame­lyet oly „sikeresen” visznek át — rosszul értelmezett becs­vágyból — a gyermekre. Ez az oka többek között annak.’ hogy az ilyen gyermek gya­korta a pszichológiai rende­lőben köt ki. Valamennyi szü­lőnek látni kellene, hogy nincs univerzális képességű gyermek. Viszont nincs olyan gyermek sem, akinek ne len­ne figyelemre méltó érdek­lődése, képessége. hajlama Ezeket a képességeket kell a tanulókban kibontakoztatni. Az iskolai tanulás közös vállalkozás — sportny elven kenységének ismertetését, e* nem is lehetett célunk. Csu­pán néhány kezdeményezésre, tapasztalatra kívántuk fel­hívni a figyelmet. Csongrády Béla a városi pártbizottság csoportvezetőbe hangoztatta —, s ez a besze1- getés során nyilvánvalóvá vált —, az említett műveiőr- déspolitikai célok, a párthatá­rozatok végrehajtásában az üzemi TIT-alapszervezetekre szükség van. Ügy tűnik, to­vábbi üzemekben is szükség lesz létrehozásukra, a felté­telek figyelembevételével. Bizton állítjuk azt is; hogy ezek az alapszervezetek minőségi változást jelentenek a munkásművelődésben. To­vábbá, igen jelentősen járul­nak hozzá a műszaki értel­miség, egyáltalán a gyáron belüli szellemi kapacitás fo­kozott aktivizálásához. Vannak tehát alapszervek. Kívánatosnak tűnik, hogy a megye más üzemeiben is lét­rejöjjenek. Mi a jövő? Min­denekelőtt arra kellene töre­kedni. hogy ezek a TIT-alap- szervezetek ne szűküljenek be az üzemen belül, ^unká­jukban mind nagyobb szere­pet szánjanak a dolgozók ak­tivizálásának, a hallgatók vitáha való. bekapcsolásának. Ez módszertani, de tartalmi kérdés is egyúttal. Segíthetik e csoportok, több;i között, az üzemi demokrácia kiteljese­dését is, mivel „szabadabb”, kötetlenebb formát jelente­nek. UGYANAKKOR IGAZ AZ IS, hogy ez az egész rendszer még nem kiforrott, az alaku­lás állapotában van. Ez ter­mészetes is, hiszen nem nagy múltra tekint vissza Keresi helyét, szerepét a közművelő­dés egészében, Igyekszik le­küzdeni ellentmondásait. Gyü­mölcsöző szervezeti változási­ról van tehát szó, de ez a változás tartalmi változást is jelent. És ez .a tartalmi vál­tozás a lényeg. szeretnének kapni e vidék leg­régibb lakóinak eredetére, azokéra, akik az illírek és a trákok közötti időszakban él­tek Közép-Szerbiában és akik jelentős befolyást gyakorolta«, a Balkán-félsziget ókori kul­túrájára. A kutatások kiterjednek majd a következő öt évben Sumadija (Szerbia egy részé­nek neve) egyes falvaira is. szólva csapatjáték. A jó ered­ményt a második félévben is csak a szülők, a pedagógusok és a tanulók jól összehangolt munkájával Lehet megtarta­ni és továbbfej ’eszteni, vagy a tubákat korrigálni. KETTŐS FIGYELMEZTETÉS A félévi értesítő megmu­tatja a tanulmányi munká­ban élért eredményt, a siker fokát, vagy a lemaradás mér­tékét. A félévi értékelés rá­mutat a gyengébb pontokra, s utal arra. hogy differen­ciált segítséggel hol, milyen tárgyakból lfcellll .javítani. A továbbtanulni szándé­kozók sokkal jobban, mint eddig, a pályaválasztásuk­nak megfelelő tárgyak ta­nulására fordíthat iák a fi­gyelmet. miután a miniszteri rendelet alapján nincs átlag­osztályzat. ügy eredménye­sebben készül1!,letme« fel Leen­dő élethivatásukra az iskolai tanulmányaik során, mert a tanulók megítélésében az ed­digi mechanikus osztályzat helyett sokoldalú mérlege­lés, a személyiség és képes­ség értékelése került előtér­be. ' ■ „ Az értesítő felhívja a szülő, figyelmét arra is, hogy mi­lyen területen kell az iskolá­val jobb kapcsolatot kialakí­tani, de figyelmezteti a peda­gógust is, hogy milyen tárgy­ból kell nagyobb segítséget adni tanítványainak így - lik a félévi értesítő a g e •-. mekek. a szülők és a peda­gógusok bizonyít/anyává is. — s. — ó. 4 NOGRÁD — 1976. december 31., péntek _ J M ai tévéajánlatunk Zs. Z. Szülőknek — nevelésről T. (VÉGE) Bronzkori kutatások Szerbiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom