Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

Ki 'Uíi többet? Kijevi filrnlpvél fi.) Hetedikesek Minőségi FF r s A legények hadnagyu­kat várják. Egyszerre Sipeky ezredes tűnik fel látszólag ügyet sem vet rájuk, de egy szem- hunyorítással odainti Őrizd ezt a levet, fiam Bizalmas parancs Boty- tyán generálisnak An­nál lobban őrizd, mert ez az írás elvisz téged v a mátkádig. Másnap reggel Megszerzed a levelet, bármi áron Értetted? S odaadod Inczédi ezre­des úrnak Te’kes ház lesz a jutalmad Rideg, szűk kamrácskák a fogadó vendégszobái Két-két legénynek • jut egy kamra Csak János alszik egymagában, Ka- muti örömére Éjféltájt... Itt szállást veszünk pályaválasztási vetélkedője Piros nyakkendős szőkés­barna kis emberke ügyeske­dik a zsűri asztala előtt. Egy fémkarikát úgy kell végigve­zetnie a meghajlított drót mentén, hogy ne érjen hozzá, mert ellenkező esetben meg­szólal a csengő, és egy meg­határozott hibapont ete'ése után már csak nullával mi­nősíthető a teljesítmény. A kisfiú koncentrál, igyeirezeté- beti a fogát is összeszoríiia. Mögöttem többen felugró'nak székeikről, s hallom az együtt­érzés izgatott hangját: — Gyula, óvatosan! — S Gyula megfogadja a tanácsot, mert egészen ügyesen vezeti a fémkarikát. Nem Is marad el az előbbi szurkoló dicsére­te: Jól van, Gyula. így kell ezt csinálni! Egyébként ezért a teljesít­ményért a szőkésbarna em­berke kapta — egy másik társával együtt — a legtöbb pontot, összesen hetet. — Ügyes gyerek ez a Gyu­la! — fordulok a mögöttem izguló szeplős kisfiúhoz. — Az — hagyja rám, s ke­rekre gömbölyödik a szeme, hogy talán a pajtását én is is­merem. X A Nógrád megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet az idén a korábbi évek tapaszta­latait felhasználva, Balassa­gyarmat város, a rétsági, a szécsényi és a balassagyarmati járás hetedikes úttörőörsei számára rendezte meg a pá­lyaválasztási vetélkedőt. Cél­ját nem kell külön ecsetel­nünk. hiszen a nevében vise­li. Azt viszont szükséges meg­jegyeznünk, hogy a vetélkedő témáját azoknak a szakmák­nak istneretei alkották, ame­lyeket a balassagyarmati loa- ri Szakmunkásképző 'ntézet- ben tanítanak. A szakmai to­vábbtanulás szempontjából ugyanis ez az intézet az em­lített területek bázisiskolája. A. balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban megrendezett döntőbe — erről korábban már tájékoz­tattuk olvasóinkat — 12 út­törőőrs jutott, 6—6 szemé­lyes csapattal. De a verseny­zők számánál jóval többen voltak résztvevői ennek a ver­senynek. A balassagyarmati általános iskolák ugyanis el­küldték az eseményre néhány hetedikes osztályukat, hogy további lehetőséget teremtse­nek az ismeretek gyarapítá­sára, a szakmák iránti érdek­lődés felkeltésére. Ily módon kedves, igazi versenyhanguia- ta volt a vetélkedőnek. A versenyért egyébként el­ismerés illeti az iskolákat. A tanárok általában kitettek magukért a felkészítés idősza­kában. Kucsera Istvánné, a balassagyarmati Ifjúság úti Általános Iskola tanára mond­ta, hogy a szokásos módsze­rek mellett még az osztály­főnöki órakat is felhasznál­ták az ismeretek gyarapításá­ra, finomítására. A felkészí­tő munkában — ez is dicsé­rendő — nagyon sok segítsé­get kaptak a patronáló üze­Mai tévéajánlatunk 20.25: NYITOTT KÖNYV A Nyitott könyv e heti adá- sa a pécsi születésű Bertha Bulcsú író és újságíró új el­beszéléskötetét mulatja be, amelynek címe: A Teime'. villa. A kötetből három elbe­szélést dolgoztak fel: Azolaj- zöld teherautó, a Két állomás között és a Knoll úr kert­jében címűeket. A névtelen bejelentést is ki kell vizsgál­ni, ha az második világhábo­rús, fe1 nem robbant löve­dékekről szól. Ezt teszik a tűzszerészek is, akik felkere­sik Knoll madár- és díszhal­kereskedőt, hogy számon kérjék az udvarban, a villa udvarában rejtőző jókora bom­bákat. Ám Knoll úr nem akar tudni a lövedékekről. A mű­sorban, mint az már hagyo­mány, megismerkedhetnek a nézők az íróval is, akit Bata Imre kritikus mutat be. Ké­pünkön: December 3., 20.25 h: Nyitott könyv: Bertha Bulcsú: Teimel villa. v4 nehézkedéwőL. — Papa. hogy van az. hogy — Ez a nehézkedés törvé- nem röpködünk a levegőben, nye miatt van. bár a Föld saját tengelye kö- — És mi lett volna. ha rül forog? nem adják ki ezt a törvényt? NÓGRÁD - 1976. december 3., péntek mektől, a gyermekek szülei­től és nem utolsósorban a ba­lassagyarmati Ipari Szakmun­kásképző Intézettől is. S a gyerekek meghálálták ezt a gondosságot. Bebizonyították ügyességüket, tájékozottságu­kat, találékonyságukat. Mind­ezek pedig — ne feledjük! — a jól dolgozó ember, a jó szakmunkás tulajdonságai. A bírálók — akiknek véle­ményét Szabó Ferenc, a me­gyei pályaválasztási intézet igazgatója tolmácsolta — jog­gal voltak elégedettek a telje­sítménnyel. Az erőviszonyok kiegyensúlyzottságát — amely a felkészülés minőségére is visszautal — a szoros ered­mény jelezte. Alakulását min­denesetre úgy érezzük, a pil­lanatnyi jobb szellemi erőnlét, a „formaidőzítés” döntötte el. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya, a megyei ut- törőelnökség és a balassagyar­mati Ipari Szakmunkáskéozö Intézet egyébként minden résztvevő őrsöt megajándéko­zott. A legértékesebb jutalmat természetesen az első három helyezett kapta: sorrendben a balassagyarmati Bajcsy úti iskola Gézengúz őrse, a nézsar Indián, és a berceli Szolidari­tás őrs. Valamennyien több napos nyári táborozáson ve­hetnek részt, s egy-egy fut­ball-labdát is hazavihetteK. X A Gézengúz őrs tagjaival (Fricska Éva, Bereczky Gab­riella, Turchányi Eszter, Ga­rant Judit, Nagy József és Pálinkás Gábor) a vetélkedő -utáni boldog örömben beszél­gettünk. Elmondották, hogy győzelmüket a lelkiismeretes felkészülésnek és felkészítés­nek tulajdonítják, s különösen köszönték tanáraik, Buday Györgyné és Jónás István ál­dozatos és türelmes segítségét. Arra, hogy mit jelentett szá­mukra ez a verseny, ígv fe­leltek: „Szórakozást és tanu­lást. Mert hasznos dolog, ha ismerjük a szakmákat; így jobban tudjuk becsülni a fel­nőtt, dolgozó embereket.” És a pályaválasztási vetél­kedőnek, ha nem is ilyen formában megfogalmazva, de ez is célja volt» Sulyok László új virágkor nélkül E sorok író­ja nemrégiben hosszabb időt töltött Ukraj­na fővárosá­ban. Kijev- ben Program­jai természe­tesen úgy szer­vezte meg, hogy abban a filmek megte­kintése — álta­lában: a film­forgalmazás gyakorlatának tanulmányozá­sa — kiemelt helyen szere­pelt. Az alábbi jegyzet a ta­pasztalatokat, a megfigyelése­ket veszi szam­ba Olyan ese­ményekről tu­dósít, melyek remélhető­leg — a hazai olvasók érdek­lődésére is szá­míthatnak. ' Nagy közönségsikerrel vetítik A cigánytábor nu-filmet. A szovjet moziműsor alap- REGÉNY-t, Moszkvában és a vető bázisát —a bemutatásra többi városban népszerű a kerülő filmek kétharmadát francia „Magas, szőke férfi, — a hazai produktumok te­szik ki (a MOSZFILM, a felemás cipőben”, az ameri­kai filmek között friss és ré­LENFILM, a Dovzsenko Stú- gebbi egyaránt akad (CON- dió, a különböző nemzetisé- RACK, 80 NAP ALATT A gek filmgyáraiban készített FÖLK KÖRÜL). Meglepően alkotások). Az újdonságok- sok japán és indiai film sze­ról alább szólok, előbb azon- repel a bemutatólistán, ban néhány érdekes adalékot hadd soroljak fel a külföldi kínálatról. MAGYAR VÁLASZTÉK Nem hiányoznak a szovjet mozivászonról a magyar fil- A népi demokratikus orszá- mek sem. Az utóbbi öt esz- gok filmtermésének legja- tendő legnagyobb magyar si- vát a szovjet nézők is megte- kere AZ OROSZLÁN UGRA­IziníVlfl+iü U.; /. _1___1__ »Tr rrVicinfVT < — i 1 i k inthetik. Ottjártamkor a következő érdekesebb mozi NI KÉSZÜL című kalandos Révész-film volt, melyet nem darabok megtekintésére invi- kevesebb mint 27 millió (!) tált a műsorújság: SIVATAG- néző tekintett meg, a köny- BAN, ŐSERDŐBEN (lengyel), nyed szórakoztatás mellett SZERELEM (bolgár), ÖNÖKÉ azonban a tartalmas élmé- A SZÓ (kubai), A DUBLŐR nyékét kedvelők igényeiről (bolgár), PÉLDÁUL JÖZSEF sem feledkeznek meg. Kósa (NDK). A nyugati filmek Ferenc NINCS IDŐ és HÓ­száma kevesebb, mint ná- SZAKADÁS című filmje egy- lunk, de a jelentős alkotáso- aránt jó közönség- és kritikai fogadtatásban részesült, so- .. . kan megtekintették A MA­akció”, novemberben játsz- GYÁR UGARON-t (Kovács szák az EGY KIRÁLY NEW András alkotását), októberben YORKBAN című filmet, ké- volt a SÁRIKA, DRÁGÁM sőbb további Chaplin-művek premierje (rendező: Sándor kerülnek sorra. Nagy érdek- Pál), rövidesen megjelenik két lődés kísérte A MEGALKU- Fábri-film (HANGYABOLY, VÖ című Bertolucci-dráma I4l PERC A BEFEJEZETLEN előadásait, a Szovjetunióban is MONDATBÓL) és a hírek sze- bemutatták az olasz OLCSÓ rint a Móricz Zsigmond-ihlet­kat megvásárolják és vetítik. Most indul például a „Chaplin HARABA9 TIBOR regénye nyomát irta CS HORVATH rí BOR. rajzolta: ZÖuAU eknO A kis csapat a bányavá­rosokon át vezető út­nak fordul. Estére elérik Besztercebányát. ion az égbe megy című Lotia­te, költőien szép ÁRVÁCSKÁ- val, Ranody László megren­dítő filmtragédiájával is meg­ismerkedhetnek a szovjet mo­zikedvelők. Hozzá kell ten- néín az elmondottakhoz — egyáltalán nem mellékes kö­rülmény! —, hogy valameny- nyi külföldi filmet szinkro­nizálják a Szovjetunióban. Ér­dekes és megragadó élmény, mikor a magyar néző színé­szeink játékát nézi — és orosz beszédüket hallgatja. A szov­jet szinkron színvonala (nem én mondom, szakemberek megállapítása ez), elsőrangú. ÜJ FILMEKRŐL — DIÓHÉJBAN Mivel a szovjet—magyar filmkapcsolatok hagyományo­san jók, a mi közönségünk is folyamatosan lépést tarthat a szovjet filmkultúra ered­ményeivel. (A csöppnyi fá­ziskésésnek — például an­nak, hogy a SZERELMESEK ROMÁNCÁ-t kétéves vára­kozás után jelentették meg —, kizárólag technikai okai vannak.) Az olvasó tekintse tehát soraimat afféle előze­tesnek, beharangozónak, hi­szen majdnem bizonyos, hogy hosszabb-rövidebb idő eltelté­vel a filmekkel a magyar mozikban is találkozhat. Nemcsak a beavatottak tud­ják, hogy 1972-ben párthatá­rozat sürgette a minőségi elő­relépést. „Filmgyártásunk nem ábrázolja kellő mélység­gel a jelenkor legfontosabb folyamatait” — egyebek kö­zött ez áll a kritikusmegjegy­zésekben bővelkedő doku­mentumban. Azóta még nincs új virágkor, de jó néhány fi­gyelemre méltó alkotás mar született. Olyan filmek, me­lyek — ismét az idézetre hi­vatkozva —, a jelenkor leg­fontosabb folyamatait elem­ző szándékkal ábrázolják. További példák. Nagyon tetszik nekem Aszajeva NEM FAJ A FEJE A HARKÁLY­NAK című filmje, meiy fia­talok bimbózó szerelméről szol, de fontos társadalmi kér­déseket is megpendít (a nem­zedékek kapcsolata, a nevelés időszerű feladatai, a családi erkölcs változásai stb.). A fia­tal leningrádi rendezőnő jó érzékkel és okos mértéktar­tással jeleníti meg a „hétköz­napok költészetét”, melyet egy más művészeti ágban Vino­kurov fedezett fel (a nálunk is népszerű, emóciókban oly annyira gazdag versekre gon­dolunk). Kvalitásos mű az EGY ISKOLAIGAZGATÓ NAPLÓJA is (rendezője Fru- min). Ravii Batirov nevéhez fűződik AZ ÉN JÓ EMBE­REM. Ez a film is kiemelke­dik az utóbbi évek termésé­ből. Előbbi iskolai miliőben játszódik, de sokkal többet ad az ismert sablonoknál. Méghozzá azért, mert a köz­érzetre koncentrál, s a szemé­lyiség pszichológiáját vizs­gálja. Batirov azt bizonyít­ja AZ ÉN JÓ EMBEREM pél­dázatával, hogy a boldogság kék madarát nem az ifjúko­ri nosztalgiák tüzének éíeszt- jetése hozza el számunkra, nsnem a realitások teremtő ál­mai. (Következik: Mihail Romra „végrendelete” Veress József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom