Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

finningükről ő* társaikról még kereset | ÜÍOffyCIIlj 5tllÍlY'QH. irányiba f©jl©cSllf Hogy ne legyen ok a kételkedésre Salgótarján?-s«raik.e a bus^áfatoka»? Mikor lesz járdát a Sebajon? —Láthatjuk-© A Pest vidéki Kőbánya Vál­lalat nógrátíkövesdi üzemének vezetői nem tekintik nyűg­nek, tehernek a munkások ész­revételeit, kifogásait, hanem a tulajdonosok jogos meg­nyilatkozásainak. Még akkor is, ha nemmel, vagy kis tü­relmet kérünk-kel válaszol­nak, hogy a vezetők szavában, ígéretében ne legyen oka sen­kinek sem kételkedni. És most Pálmai Béla üzemvezető és Mészáros István, az alapszer­vezet titkára bizonyítja, hogy érdemes volt a legutóbbi ter­melési tanácskozáson szóvá tenni a kijavításra váró hibá­kat. Mi „fájt“ « szundaiaknak ? A norma- és a létszámátcso­portosítás. Ugyanis a kötélpá­lya automatizalása során ket­tős célt értek el. Egyrészt, ugrásszerűen megjavították a kötélpálya, műszaki állapotát, másrészt, a korszerűsítés ré­vén a korábbinál kevesebb létszámra lett szükség. Aki­nek itt nem tudtak munkát biztosítani, azt átcsoportosítot­ták. — Nem mindenki fogadta el új beosztását. Sajnáljuk őket, hogy továbbálltak. Sze­rencsére nem okoztak külö­nösebb gondot. Ez nem je­lenti azt, hogy bővelkedünk a munkaerőkben. Csupán más vállalatokhoz képest va­gyunk valamivel jobb hely­zetben. Az eltávozottak he­lyébe szakmunkásokat aka­runk felvenni. Ami pedig a normát illeti: próbanormát adtunk ki, ami január ele­jéig érvényes. Utána felül­vizsgáljuk — mondja hatá­rozottan az üzemvezető. Az előbbi gondolatot foly­tatta Kopplányi István kő­fejtő, amikor megkérdezte: miért nem számít a prémium­ba az a kőmennyiség, amit közvetlenül a bányából szállí­tanak el? — Nekünk az a fontos, hogy műszakonként ne tizenhat- ezer csille, hanem ennél több jöjjön le — válaszol az üzem­vezető. Hasonló témát vetett fel Mravik László lakatos, ami­kor a tmk dolgozóinak pre­mizálását szorgalmazta. — Sajnos, nincsenek meg­bízható mérési lehetőségeink, emiatt erről szó sem lehet —r állítja határozottan az üzem­vezető. Az előbbi ellenkezőjét ve­tette fel Bszényi László mű­szakvezető bányamester: — Jó lenne, ha a fmk-sok lelkiismeretesen végeznék munkájukat, karbantartanák a reájuk bízott gépeket. — Ez nemcsak az ő hibájuk. Gyakrabban kell ellenőrizni őket — veszi vissza a szót Pálmai Béla, majd így foly­tatja: — Előfordult, hogy akinek a jó szó nem használt, annak a fizetését bizonyos idő­re lecsökkentettük... Kusnyár János kőfejtő is meggyőződött arról, hogy ér­demes szóvá tenni a hiányos­ságokat, elmondani azt, ami fáj, ami gond. A kért komp­resszorkezelőt megkapták. En­nek ellenére előfordulhat, hogy ismét nekik kell majd átme­netileg kezelni a gépet, ha ne­tán beteg lesz majd a mun­Orákhoz, játékokhoz szükséges rügóféleségekct készít mun­katársaival Nagy Jánosné, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek dolgozója. Feladatai kiváló végzésével elérte a Kohá­szat Kiváló Dolgozója megtisztelő címet. Egy műszakban ál­talában léi mázsa edzett acélrúgó kerül ki a keze alól. Fér­je és idősebb fia szinten a gyár dolgozója. így a család közösen hozzájárul az SKÜ eredményeihez. — kj — katársuk. Tóth Mihály rob- bantomester kívánsága is tel­jesült. Egy uj szalagot épí­tettek be a 4-es számú med- dőszalagba. Miről beszéltek Bér célén ? Ami a folyamatos munkát zavarja. Nándori Ferenc pél­dául ügy látta, hogy ember­hiány miatt nem folyamatos a szalagkarbantartók munkája. — Egy főt osztottunk át — magyarázza az üzemveze­tő. Stranszki Károly fúrómes­ter is néhány napon belül ta­pasztalhatta. hogy érdemes volt felszólalni. — O a törőgéphez kért ék­szíjat. Mivel nem volt a rak­tárban, nem kaptunk a nagy­kereskedelmi vállalatnál, test­vérvállalatunkhoz fordultunk. A recskiek gyorsan segítet­tek. Azóta tartalék is van — tájékoztat Pálmai Béla, majd hozzáfűzi: — Varga János iö- rőgépész kérését is teljesítet­tük: a villanyégőket halogén égőkre cseréltük ki. ezáltal a korábbinál jobb lett a vilá­gítás. Megalapozatlan kritika A nógrádkövesdi telepen fel­vetett kérdések • közül Herign Andrásét gyorsan megoldot­ták: előteremtették a szük­séges ékszíjakat. Ugyanígy cselekedtek Szaniszló László kérésénél is, aki kifogásolta, hogy sok helyen hiányzik a vilianyégő, s ez éjszaka bal­eset forrása lehet. Molnár Károly bejelenté­sét. hogy a brigád vezetők nem tartják be a munkafegyelmet kivizsgálták. — Megállapítottuk, hogy kritikája nem felel meg a va­lóságnak. Molnár Károlyt ko­rábban fegyelmi vétségért fe­lelősségre vonta brigádveze- tője. Ügy látjuk, még min­dig nem tudta ÖnmagaDan el­rendezni ezt a kérdést, nem tudja máig sem beismerni, hogy akkor hibázott, rászol­gált a büntetésre X Amint a példák mutatják, a munkahelyi demokratizmus gyakorlása során legtöbbször még egykapura megy a já­ték. A munkások valóban jo­gosan bírálják az irányítás, ve­zetés fogyatékosságait. El­lenben hallgatnak önmaguk, társaik mulasztásáról, kényel­mességéről. hanyagságukról, a hibák okainak, megszünteté­sének módszereiről es szük­ségességéről. Pedig az igazi tulajdonos jelleméhez az előb­bi is szervesen hozzátarto­zik. Akárcsak az a követke­zetesség, amit a munkások a berceli vízszivattyú-rendszer megépítésénél. valamint a melegedők létrehozásánál ta­núsítottak. Mert a gyakorlat­ban győződtek meg arról, hogy nemcsak meghallgatják őket, hanem .jogos kívánságaik el­ismerése után annak szellemé­ben cselekszenek." V. K. a tv 2. műsorát? — Segítenek-e kert­es garázsügyben? Mikor és hol hangzottak el ezek a kérdések? Ki és főleg mit válaszolt? Lapunkban hírt adtunk arról, hogy Salgótar­jánban, a TIT-székház klub­jában értelmiségi fórumot rendezett a Hazafias Népfront salgótarjáni városi elnöksége, és a TIT. A fórum témája Salgótarján jelene és jövője volt, és mintegy 50 kérdésre a város vezetői: Szabó Aladár, a városi pártbizottság titká­ra, Fekete Nándor, a városi tanács elnöke, Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi titkára, és dr. Hegedűs Ká­roly, a városi tanács vb-tit- kára válaszoltak. Miért észak—déli irányban fejlesztik a várost? Kelet— nyugati irányban és a város- központban nem építkeznek ? Nyilvánvaló, hogy nemcsak egy-két embert, hanem a vá­ros lakóinak többségét érdek­li ez a kérdés. De a TIT-klub- ban csak 60—70 ember hall­hatta a választ, éppen azért közöljük most lapunkban. Nemcsak hosszanti Irány­ban fejlődik a város. Az Arany János úton, a Pécskő utca végén, a'z SZMT-s'.ék­ház környékén és Salgótarján más részén is építkezünk. Tervek készülnek a Meszes­völgy, a Kővár utca magas házainak építésére, hiszen ezek jó fekvésű, közművesí­tett területek. Epílenek-e társasházakat a domboldalakra? Igen. erre nemcsak elképzelések vannak, hanem testületi döntés is. De a csúszós talaj és a kelle­mes városkép megőrzése mi­att nem lehet mindenütt és nem szabad sok magas házat építeni. Mikorra várható, hogy fel­számolják a lakáshiányt? Salgótarjánban mennyi a jó és a rossz lakások aránya? Ebből a kérdésből kiérzódik a nehéz, sorsú múlt, ismerete, az eddig elért fejlődés érté­kelése és az a segítő szándék, hogy együtt dolgozzunk a kö­vetkező évek sikeréért. A bá­nyász-, az üzemi kolóniákat, a cigánylakásokat és az egyéb elavult épületeket figyelembe véve a megyeszékhelyen 1960- ban 5585 olyan rossz :akás volt, amelyeket le kell bon­tani. Az elmúlt 15 évben hat­ezer lakás épült, de ezek 30 százaléka szanálásra kellett. Jelenleg 927 bányászkolóniai lakás van a városban. És mi­nél előbb új lakásokat kell építeni a ZIM és a kohászati üzemek kolónialakásai he­lyett is. Az ötödik ötéves terv­ben 260 bányászlakás meg­szüntetésére nyílik pén '.ügyi lehetőség. Ezért arra van szükség, hogy az érintett vál­lalatok az eddiginél jobban segítsék a lakásépítkezést, já­ruljanak hozzá a költségek­hez. A tanács, a vállalatok és a lakosság összefogásával ha­marább meg leh'et oldani az oly sok gondot okozó lakás­kérdést. Salgótarjánban éven­te 500 lakás épül. De jelenleg 2701 lakásigénylőt tartanak nyilván, még mindig több mint négyezer elavult lakás van. Mindezt figyelembe vé­ve 12—15 éven belül lehet megoldani a lakáskérdést, ak­korra minden család önálló lakáshoz jut. Egyre több lakás épül a Se- bajon. Nemcsak kevés a busz­járat, de nincs járda sem. Nagy sárban közlekednek. Mikor épül a Sebajon járda és sűrítik-e a buszjáratokat? Amíg a nagy építkezés tart, nem lehet végleges járdát építeni, mert az gyorsan tönk­remenne. De a város tanács­elnöke azt válaszolta, hogy a Sebajttélepre 1977-ben járda­lapokat adnak és ahogyan az 1200 lakás építése előrehalad, végleges járdát építenek. Más, Salgótarjánnál nagyobb vá­rosokkal is összehasonlítva, megyeszékhelyünkön elég sű­rűn járnak, a helyi autóbu­szok. De a 7-es jelzésű járatot sűrítik. Módosítják-e a 21-es és a litkei út elágazásában a jel­zőlámpa működését? Aminor, az új buszpályaudvart át­adták, akkor módosították. A forgalomszámlálás szerint a 21-es úton még nincs clyán nagy forgalom mint amilyen várható. A jelzőlámpa jelen­legi működése kísérlet, ta­vasszal, ha szükséges, módo­sítják. Salgótarjánban mikor lehet jól venni a tv 2. műsorát? Külföldről nehezen tudtak be­szerezni egy tranzisztorcsopor­tot. Már megvan. A szerelés, a központi antennarendszer felülvizsgálata következik és a szakemberek 1 tájékoztatása szerint karácsonyi, vagy új­évi ajándékul kapják a sal­gótarjániak, hogy a tv 2. mű­sorát láthatják. Segít-e a tanács; hogy az igénylők víkencHclkct kapja­nak? Salgótarjánban eciuig csak a strand mellett osztot­tak ki víkendtelkeket. A So­moskőújfaluba vezető út men­tén, a Szilvásban és a Barac­kosban a kertbarát mozgalom támogatására általában 200 négyszögöles kiskerteket vá­sárolhattak az emberek. Töb­ben engedély nélkül, vagy at­tól eltérően, szabálytalanul építkeztek. A városkép őrzé­se és a többség érdekében a szabálysértőkkel szemben ez­után szigorúbban el kell jár­ni. A városi tanács törekszik arra, hogy a célra alkalmas, de nagyüzemi művelésre nem hasznosítható területeken 200 négyszögöles kiskerteket hosz- szú időre bérbe adjon a* újabb jelentkezőknek. Terveznek-e többszintes, központi garázsokat? Mikor építenek legalább salak-, vagy kövesutat a patakparti gará­zsokhoz? A város tanulmány- tervet és árajánlatot kért a központi garázs építésére. De több mint 100 ezer forinba ke­rülne egy-egy garázs. Ez a megoldás anyagi okok miatt nem lehetséges. Végleges en­gedélyek mellett adtak ki ga­rázs létesítésére ideiglenes en­gedélyeket is. A patakmeder­ben építőkkel olyan megál­lapodás történt, hogy amikor a városnak szüksége lesz a te­rületre, tartoznak az ideigle­nes garázsokat lebontani, másutt jelölnek ki helyet. A közeli napokban 80—90 ga- rázstulajdomos kap ilyen fel­szólítást. Ezért a lebontandó ideiglenes patakparti gará­zsokhoz nem épül út. F. L. (Folytatjuk) Mai kommentárunk Leltározás és ellenőrzés A MEZŐGAZDASÁGI üzemekben készülnek az év végi zárszámadásra. Ezt készíti elő a leltározás, amely a közel­múltban kezdődött. A tsz-ek gondosan felkészültek ennek a fontos murikának a lebonyolítására. A területi szövetség köz­reműködésével a főkönyvelők teljes részletességgel tanul­mányozhatták milyen munkát kell elvégezni ahhoz, hogy a leltár pontosan tükrözze a közös gazdaság teljes vagyoni helyzetét. A tsz-ekben is túlvannak a leltározásba bevont emberek eligazításával. Egyszóval: minden előkészület meg­történt. A leltározás, a mérlegkészítés nagy figyelmet, felelőssé­get igénylő, szertágazó munka. A tsz vagyoni helyzetének tükrözése mellett képet kell nyújtania az üzem egész évi ter­melési tevékenységéről. Régebben történt már, amikor még önállóan gazdálkodott Nagylócon a tsz, hogy a leltározás al­kalmával derült ki, több mint félmillió forint vesztesége van a közösnek. Ugyanis ennyi értékű gabona hiányzott a mag­tárból. Ez a példa is igazolja, hogy milyen nagy figyelmet kell fordítani a leltározásra, hiszen a pontatlan leltár első­sorban a tagság félrevezetését szolgálná. Nem kizárt dolog, hogy tévedhetnek az emberek, amikor dolgoznak. Következésképpen, a leltárt és mérleget készítők tévedése is lehetséges. Éppen ezért a leltározáskor fontos feladatot kell ellátnia az ellenőrző bizottságnak, amelynek tagjait többségében a leltározást végző bizottságba választa­nak. Külön szerepet lölt be [az ellenőrző bizottság elnöke az év végi leltár készítésekor. Neki kell ellenőriznie, miként fo­lyik a leltározás, a munkát végzők figyelme kiterjed-e min­denre, betartják-e az ütemet, munkamódszert, szabályokat, amelyet a leltározást megelőzőleg munkaprogramba fog­laltak össze. Az ellenőrző bizottság elnökének tehát minden­re kiterjedően figyelemmel kell kísérnie a leltározást. Nógrád megye közös gazdaságainak jelentős részében szokássá vált, hogy az ellenőrző bizottság elnökét felkérik a leltárt készítő bizottság vezetőjének, aki a főkönyvelő irá­nyításával gyakorlati végrehajtója is a feladatnak. Ilyen eset­tel találkoztunk például Cserhátsurányban. Nem arról van szó, hogy ez égbekiáltóan nagy hiba. Nem az, de ne feledjük, hogy az ellenőrzésnek milyen jelentősége van a végzett'munka során. Azt a bizonyos bölcsességet, hogy „több szem, többet lát” a leltár készítésekor érdemes megfogadni. Szerteágazó a munka, aprólékos, hiszen az utolsó szögig mindennek sze­repelnie kell a leltáríven. Tudni kell, hol van, és milyen ér­tékű a szalmakazal, hogyan állnak a készlettel, a magtárak­ban tárolt termésnek mi az értéke és így tovább. Nem vol­na szabad, de előfordulhat, hogy a leltározók figyelmét el­kerüli valami. Ha az ellenőrző bizottság elnöke feladatá­nak megfelelően nyomon követi a leltározókat, figyelmezteti őket, ha hiányosan végzik munkájukat, a hibát időben ki­javíthatják. AZ ELLENÖR.ZÖ bizottság elnökének tehát jelentős fe­lelőssége van abban, hogy milyen lesz a számadás. Ezért jobb, ha nem a bizottságban, hanem attól függetlenül végzi munkáját. Erről a tevékenységről neki .egyébként is számot kell adnia a zárszámadó közgyűlésen.- Ez a kötelessége vá­lasztóival, a tsz tagságával szemben. — B — Negyed évszázada, hogy Korin Gyuláné először átlépte a ZIM salgótarjáni gyárának kapuját. Azóta dolgozik ilt lel­kes törzsgárdatagként. Szorgalommal látja el feladatait, képünkön az elektromos es gáztűzhelyek sütőjébe való rá­csokat készíti. __ kj _ N ÓGRÁD — 1976. december 3., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom