Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-19 / 300. szám
A népgazdaság 1977. évi terve A Minisztertanács Tájékoz- lyet az V. ötéves terv gazda- tatási Hivatala közli: ságpolitikai céljaiból kiindulA Minisztertanács megtér- va és a népgazdaság 1976. évi gyalta és jóváhagyta az 1977. fejlődésének tapasztalatait felévi népgazdasági tervet, ame- használva dolgoztak ki. A népgazdaság 1976 évi fejlődése A Minisztertanács megálla- pítQita. hogy az 1976. évi gazdasági fejlődés megfelel az V. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának. Emelkedik a munka termelékenysége, fokozódik az energia- és anyagtakarékosság, összességében nő a termelés hatékonysága. Csökken a behozatali többlet, ezen belül a nem szocialista viszonyiatú külkereskedelmi mérleg passzívuma. A népgazdaság hatékonyságának növekedése azonban még nem eléggé erőteljes, és a fejlődést több kedvezőtlen körülmény nehezítette. Ennek következtében a tervezettnél lassúbb a gazdasági növekedés üteme. A nemzeti jövedelem mintegy 4 százalékkal nagyobb az 1975. évinél. A foglalkoztatottak száma nem nő, a nemzeti jövedelem növekedése így teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Az iparban és az építőiparban javul a fajlagos anyagfelhasználás is. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül az összes fogyasztás közel 3 százalékkal nő, a felhalmozás kisebb az 1975. évinél. Az ipari termelés 4,5—5 százalékkal múlja félül az 1975. évit, az élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése megközelíti a tervezett ütemet. A legdinamikusabban a vegyipar, a vil- lamosenergia-ipar és a gépipar fejlődik, a többi ipari ágazat termelése nem éri el a tervezettet. A termelés és értékesítés szerkezetének átalakítása még lassú, a vállalatok egy része — főleg a feldolgozóiparban — a belföldi kereslet mérséklődését nem tudta kellő mértékben a kivitel gyorsabb növelésével ellensúlyozni. Az iparban foglalkoztatottak száma alacsonyabb az elmúlt évinél, a termelés növekedése a termelékenység emelkedéséből származik. Sok vállalatnál azonban még nem halad megfelelően a munkaerő-megtakarítást eredményező műszaki, szervezési, intézkedések kidolgozása és végrehajtása. Az építési-szerelési teljesítmény 2—3 százalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye 4—5 százalékkal emelkedik. A legerőteljesebben a gyorsított ütemű beruházásokon végzett teljesítmény nő, a teljesítés kedvező. Az építőiparban foglalkoztatottak száma lényegében nem változik. A nagyobb teljesítmény az építőiparban is a termelékenység emelkedéséből származik. A mezőgazdaság termelése a tervezett 4 százalékos növekedéssel szemben várhatóan nem haladja meg az előző évit. A kedvezőtlen időjárás főleg a kukorica- és a zöldség-, gyümölcstermelésben okozott visszaesést. Búzából az előirányzottnál több termett, a termés a lakosság ellátása mellett kivitelre is lehetőséget nyújt. A kukorica- termés kevesebb a tervezettnél. de elegendő az állattenyésztés takarmányszükségletének kielégítéséhez. Zöldségfélékből, gyümölcsből és A népgazdaság 1977. A gazdasági fejlődésnek az 1977. évi népgazdasági tervben előirányzott üteme, a termelés és a felhasználás arányai az ötéves terv céljaihoz igazodnak. Továbbra is feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, amelyet fokozottan a hatékonyság javulására kell alapozni. A terv a gazdasági növekedésnek az 1976. évinél gyorsabb ütemét irányozza elő. Ehhez mindenekelőtt a termelés szerkezetének megváltoztatását kell meggyorsítani, növelve az exportképes, a tőkésországokban is gazdaságosan értékesíthető termékek részarányát. Az 1977. évi terv szerint a nemzeti jövedelem 6—6,5 száburgonyából a tervezettnél kevesebb termett. Emiatt ezeK kivitele csökkent, de — különösen az I. fél évben — a lakosság ellátása is hiányos voit, az árak emelkedtek. Az év második felében a lakosság ellátása javult. Az állattenyésztés termelése növekszik, a szarvasmarhatenyésztés azonban ez évben sem fejlődik kieleg,toen. A sertéstenyésztés a múlt év végi visszaesés után különösen a háztáji es kisegítő gazdaságokban fejlődik erőteljesen, a vágósertés-termelés az év egészében eléri a tervezettet. A közlekedés teljesítményei az igényeknek megfelelően növekedtek. Az év végén üzembe helyezik a metró észak—déli vonalának Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakaszát. A hírközlésben megkezdte próbaüzemeléséta sokti nagy teljesítményű középhullámú rádió-adóállomás. A távbeszélő hálózatba 29 ezer új állomást kapcsoltak be. A lakosság életszínvonala 1976-ban — a korábbinád szerényebb ütemben — tovább emelkedett. A lakosság összes pénzjövedelme mintegy 8 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5 százalékkal nő, az egy keresőre jutó reálbér is nagyobb az 1975. évinél. A reáljövedelmek növekedését fékezték a tervezettnél kisebb mezőgazdasági terméseredmények és a fogyasztói árszínvonalnak az évközi magas zöldség- es gyümölcsárak miatt a számítottat valamelyest meghaladó, 5 százalékos emelkedése. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron mintegy 8 százalékkal bővül, az áruellátás — az I. félévi hús- és zöldség-gyümölcsellátási nehézségek kivételével — kielégítő volt. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal múlja felül az 1975. évit. Év végéig 85 ezer, a tervezettnél 3 ezerrel több lakás készül el. A tervezett 28 ezer állami lakás felépül, a magánlakás-építés előirányzata túlteljesül. A szocialista szektor beruházásaira a tervezetthez közelálló összeget fordítanak. Az állami nagyberuházásokra fordított összeg az 1975. évinél közel 14 százalékkal nagyobb, a nagyberuházások többségénél a kivitelezés üteme megfelel a számítottnak. Ez évben befejeznek kilenc nagyberuházást. A tervben előirányzott három nagyberuházás megkezdődött (a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a TVK polipropiléngyára és a Zalaegerszegi Hűtőház) és terven felül megkezdődött Kábán a Hajdúsági Cukorgyár, Budapesten a szemétégetőmű építése. A vállalatok beruházásai valamelyest nagyobbak a tervezettnél. A szocialista országokkal folvtatott külkereskedelmi forgalom az államközi megállapodásoknak megfelelően fejlődik, a kivitel a behozatalnál gyorsabban nő. A nem szocialista országokba irányuló kivitel — főleg mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekből — nem éri el a tervezettet. Alacsonyabb a tervezettnél a behozatal is, így a külkereskedelmi mérleg egyenlege az 1975. évihez képest javul. évi Tervezett fejlődése zalékkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipari teljesítmények 5—6 százalékos és a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedésével jön létre. Mivel a termelőágazatokban foglalkoztatottak száma 1977- ben sem növelhető, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell elérni. Tovább kell csökkenteni a termelés fajlagos anyagfelhasználását és javítani a termelőberendezések kihasználását. A terv tehát a termelés hatékonyságának jelentős növekedésével számol. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése mellett a fogyasztás és felhalmozás együttesen 4—4,5 százalékkal növekedése mintegy 5 Szóza- emelkedhet. Ezen belül a la- lék lehet. A beruházások kosság fogyasztása mintegy 4 volumene 4—5 százalékkal százalékkal nő. A felhalmozás haladja meg az 1976. évit Ipar Az 1976. évinél gyorsabban növekvő belföldi felhasználás, a szocialista áruszállítási kötelezettségek teljesítése és az export gyorsabb növelésének követelménye 1977-ben az ipari termelésnek az éz évinél nagyobb, legalább 6 százalékos emelkedését teszi szükségessé. A terv szerint az ipari átlagot meghaladó ütemben növekszik a vegyipar (8 —9 százalék), a gépipar (8 százalék), valamint a villa- mosenergia-ipar (6—7 százalék) termelése. Az átlagosnál lassabban, de az ez évinél gyorsabban fejlődik a bányászat, a kohászat, az építőanyag-ipar és a könnyűipar. Az élelmiszeripar termelése mintegy 6 százalékkal nő. Az iparban jövőre is a legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának és szerkezetének olyan fejlesztése, amely a belföldi kereslet kielégítése mellett lehetővé teszi a kivitel, ezen belül a tőkéskivitel gyors ütemű bővítését. A tervezett fejlődés a termelési tényezők oldaláról megalapozott. Az ipar állóeszköz-állománya 1977-ben mintegy 8 százalékkal emelkedik. Az energia- és anyag- ellátás terén az ez évihez hasonló, lényegében kiegyensúlyozott helyzettel lehet számolni. Az anyag- és energiatakarékosság fokozása továbbra is alapvető követelmény, erre a terv nagy hangsúlyt helyez. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelésének forrása ezért csak a termelékenység emelkedése lehet. Éhhez javítani kell a munka- és üzemszervezést, általában a munkaerő-gazdálkodást, erősíteni a munkafegyelmet. A kereslet és kínálat viszonyának javítása, illetve a termelői érdekeltség növelése érdekében sor kerül néhány termék termelői árának megváltoztatására. Ezek azonban nem jelentenek nagyobb árszínvonal-változást, így 1977- re a terv 1,5 százalékos belföldi ipari termelői áremelkedéssel számol. Mező-, erdő-, vízgazdálkodás A terv szerint — átlagos időjárási feltételek esetén — a mezőgazdasági termelés 7— 8 százalékkal növekszik. Ezt elsősorban a nagyüzemek termelésének bővülése alapozza meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének is. A növénytermelés 10—12 százalékkal (1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat. A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betakarítását irányozza elő. A növénytermelésben a leggyorsabb (24 —25 százalékos) fejlődést a zöldség- és a gyümölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 százalékkal nő, és növelni kell a termésátlagokat Növekszik — lényegében változatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése is. A tervezett termelést az anyagi-műszaki ellátás javulása alapozza meg. Az előző évhez viszonyítva az egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó műtrágya hatóanyag-felhasználás 14 —15 százalékkal, a növényvé- dőszer-ellátás 4 százalékkal növekszik. Emelkedik az öntözőkapacitás és a talajjavítás területe. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya több mint 5 százalékkal, két év alatt 11 százalékkal bővül. Emelkedik a nagyobb teljesítményű gépek és traktorok aránya és ezáltal növekszik a géppark teljesítőképessége. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos féjlődését irányozza elő. Azzal számol, hogy a tehénállomány 2,5—3 százalékkal növekszik, a tejtermelés növekvő tej hozam mellett 3—4 százalékkal emelkedik A sertésállomány 7 százalékkal, a vágósertés-termelés 10 százalékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az előirányzatokat alátámasztják a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységének támogatására hozott kormány- határozatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás. Ep ílőipar A terv szerint az építésiszerelési teljesítmény az 1976. évihez képest 5—5,5 százalékkal, ezen belül a vállalatok és szövetkezetek termelése körülbelül 6 százalékkal növekszik. A növekedést gyakorlatilag létszámnövelés nélkül, a termelékenység emelkedésével, jobb munkaszervezéssel, új beruházásokkal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elérni. Az építőipar súlyponti feladata a nagyberuházások, ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésre kijelölt nagy- beruházások kivitelezése. A nagyberuházásokon végzendő építési munkák értéke 15 százalékkal emelkedik. Az eddiginél nagyobb erőket kell összpontosítani a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó létesítmények kivitelezésére. Növekednek az orenburgi gázvezeték építésével kapcsolatos feladatok is. SzáIli ás és hírközlés’ J A közlekedés személyszállítási teljesítmenye várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a légiközlekedés teljesítménye 2ü százalékkal, a közúti közlekedésé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye körülbelül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és a csővezetékes szállítás. A hazai és a nemzetközi szállítási igények következtében emelkedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátását a közlekedés és hírközlés állóalapjainak bővülése biztosítja. Az új beszerzések révén (villamos- és Dieselmozdonyok, személy- és teherkocsik) korszerűsödik a vasút járműparkja. A korszerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát növeli mintegy 320 km vonalszakasz felújítása és korszerűsítése, valamint további biztosító berendezések létesítése Növekszik a közúti és a városi közlekedési vállalatok járműállománya, ami a szállítási igények mennyiségi kielégítése mellett lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer személygépkocsi kerül fogalomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tulajdonába. Az év végére fele szélességében elkészül az M 1-es autópálya Komárom—Győt közötti szakasza. A tengerjáró-hajópark 2 beltengeri és 2 mélytengeri hajóval bővül. A lakosság életszínvonala, éle körülményei Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976 évinél gyorsabb emelkedését irányozza elő. A tervezett növekedés összhangban van gazdasági lehetőségeinkkel, eléri az ötéves tervben 1977-ré tervezett ütemét. A lakosság fogyasztása az 1976. évinél körülbelül 4 százalékkal lesz nagyobb. A? egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominálbére 6,5— 7 százalékkal, reálbére 2,5— 3 százalékkal növekedik. A mezőgazdasági termelés alapján hasonló ütemben nő a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete Is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsékeltebben, 3,8—4 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek tervezett növekedését a közgazdasági szabályozórendszer és az 1977. évi bér- és jövedelempolitikai intézkedések együttesen biztosítják. A jövedelemszabályozás keretei között kiáramló bérek a vállalatoknál és a nem mezőgazdasági szövetkezeteknél az ideihez közelálló ütemben (kb. 5 százalékkal) emelkednek, ezen belül a biztosított bérfejlesztés mértéke 1977-ben is 1,5 százalék. Emellett a terv a kereseti aránytalanságok mérséklése érdekében néhány területen központi bérintézkedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék emelése, illetve vezetése, az Ipar, az élelmiszer-kiskereskedelem és a vendéglátás területén, döntően a munkások és a közvetlen termelést irányítók körében. A műszakpótlék emelésével egyidejűleg a villamosenergia- és a ruházati iparban kereseti arányt Javító további alapbéremelés is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a korszerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egyidejűleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb bére havi 1000 forintról 1200 forintra emelkedik. Megvalósul néhány társadalmilag fontos szociálpolitikai intézkedés: januártól kezdődően a járadékra jelenleg nem Jogosult szakszövetkezeti tagok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban részesülnek; a szakszövetkezeti tagokra is kiterjed a gyermekgondozási segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési segély juttatásának a lehetősége, a vállalati jóléti alap keresőnkénti átlagot összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1-től a vasúti közlekedésben évi 4 menettérti utazásra vehetnek igénybe 50 százalékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom folyóáron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követelményként irányozza elő, hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruellátás. a nagyobb választék érdekében a kereskedelem belföldi beszerzései mellett a fogyasztási cikkek behozatala számottevően nő. A terv 1977-ben 88 ezer lakás felépítését irányozza elő, Ebből állami erőbőj mintegy 31 ezer lakás épül. A magánlakás-építésen belül növekszik a társasházakban telepszerűen épülő lakások aránya. Az egészségügyi és szociális ellátásban a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500- zal emelkedik. A járóbetegellátás várhatóan 80 általános és gyermekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra szervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson belül a továbbra is elsőbbséget élvező alsó- és felsőfokú oktatáson kívül jelentősen javulnak a közművelődés feltételei. Az óvodai helyek száma 14—15 ezerrel nő, az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában elhelyezhető. Az álta’ános iskolai fejlesztések lehetővé teszik a körzetiskola-háló- zat bővítését és az iskolaállomány minőségének javítását. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A szocialista szektor beruházásai 1977-bsn a nemzeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsabban, összehasonlító áron 4—5 százalékkal növekedhetnek. A beruházások folyóáron mintegy 164 milliárd forintot tehetnek ki. A beruházások 51 százaléka állami, 49 százaléka vállalati beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására és befejezésére kell összpontosítani. Az állami nagyberuházásokra fordítható összeg nagyobb részét a már kivitelezés alatt levő nagyberuházások veszik igénybe, ezért a terv 1977-ben is csak kisszámú új nagyberuházás: a Bitó II. bauxitbánya, a Már- kus-hegyi szénbánya, a Szekszárdi Húskombinát és a Szikra Lapnyomda kivitelezését irányozza elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem, a szovjet—magyar földgázvezeték III. üteme, a dunántúli gyűjtőerőmű, a Ferihegyi repülőtér-fejlesztés és a budapesti sportcsarnok kivitelezésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehetőségeket és állami támogatást biztosít. Előírja, hogy ezek jelentős részét a versenyképes exportárualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz használják fel. Az ilyen beruházások egyéb kedvezményekben Is részesülnek. Külkfre«k' delmi fora-lom A terv mind a szocialista, mind a nem szocialista országok tekintetében az áruforgalomnak az 1976 évinél dinamikusabb fejlődését, ezen belül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meghaladó növekedését irányozza elő. A szocialista áruforgalomban az államközi megállapodások maradéktalan tejesítése és a gazdaságos importlehetőségek maximális kihasználása a cél A terv szerint a szocialista országokba irányuló kivitel mennyisége 12 százalékkal, az onnan származó behozatal hét százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külkereskedelmi szervek, mind a felhasználó és értékesítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amely a kooperáció bővítését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a jobb belföldi áruellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi lehetővé. Ennek érdekében számol a nemzetközi együttműködés kiszélesítésével, a szocialista integráció elmélyítésével A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a népgazdaság számára feltétlenül szükséges behozatal biztosítása mellett a gazdaságos kivitel" gyors ütemű növelése és ezzel a v külkereskedelmi egyensúly! helyzet javítása a feladat. A terv szerint a kivitel 17—18 százalékkal, a behozatal 8 százalékkal emelkedik és a külkereskedelmi mérleg tovább javul. Az előirányzott kivitel teljesítése elsősorban a termelés összetételének gyorsabb megváltoztatását, a piaci lehetőségekhez és követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodását, a verseny- képes, gazdaságos, korszerű termékek arányának növelését, a nemzetközi kapcsolatok bővítését kívánja meg. Javítani kell ezen túlmenően a piackutató, az új értékesítési lehetőségek feltárására irányuló munkát, a termelők és a külkereskedelem együttműködését. Az 1977. évi népgazdasági terv — összhangban az V. ötéves tervvel — a népgazdaság dinamikus fejlődését és a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyiunk közös érdeke. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hazánk minden polgárát, hogv lelkes és fegyelmezett munkával biztosítsa a terv végrehajtását, és ezzel együtt V. ötéves tervünk sikeres megvalósítását. (MTI) NÓGRÁD — 1976. december 19., vasárnap 3
