Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

Bondor József fehzólfllásn (Folytatás az 1. oldalról) Ezt az összeget a terv rögzíti, megjelölve a felhasználási te­rületeket és az ütemet is. Ezen — különösen a jelenlegi hely­zetben — újabb igények fel­merülése esetén sem lehet érdemben változtatni. A munkaerőhelyzet nem biztató. A tervezett létszámot valószínűleg nem lehet bizto­sítani. Különösen súlyos a fővárosi építőipari vállalatok helyzete: náluk évek óta csökken a létszám. Fontos feladat, hogy meg­nézzük: a kielégítetlen igé­nyek mennyire reálisak, ho­gyan illeszkednek a népgaz­dasági tervbe, van-e rájuk anyagi fedezet, a népgazda­ság és a lakosság szempont­jából, milyen fontossági sor­rendet kell megvalósításuk­ban tartanunk. A fővárosban az V. ötéves tervben a fel­mért igény mintegy 170 mil­liárd forint. A kapacitásle­hetőség ennél 5—6 milliárd forinttal kisebb. Hasonló a helyzet vidéken is. Mindebből következik, hogy az igényeket -sorolni kell. 1977. első hónapjaiban — az eddigi gyakorlatnak meg­felelően — megkeressük a megyék vezetőit, hogy egyez­tessük a feladatokat, és a megyében levő kapacitásokat, összehangoljuk az építőipar .lehetőségeivel. Nagyberuhá­zások esetében ezt tesszük az érdekelt tárcákkal is, hogy a rendelkezésre álló erőkkel minél több igényt ki tudjunk elégíteni. . Egyértelmű tehát, hogy a fő feladat a rendelkezésre álló lehetőségek minél jobb ki­használása. a meglevő tarta­lékok felkutatása. Hogy a fejlesztésre milyen további lehetőségek állnak rendelke­zésre, az nagyrészt a vállala­tok jobb munkájától is függ. Gondolok itt elsősorban a munkaerő, a berendezések, a gépek minél racionálisabb felhasználására, a korszerű szerelő jellegű, élő munkát megtakarító módszerek beve­zetésére. A munkaerőt megfelelően csak úgy lehet kihasználni, ha a munka feltételei folya­matosan biztosítottak. Az általánosságokban moz­gó, vagy megalapozatlan in­tézkedések esetén a munka­erő jobb kihasználása csak óhaj marad. A lógósok és a munkakerülők elleni harcban, — a munka jó megszervezése mellett — támaszkodni kell a döntő többséget képviselő be­csületes, jól dolgozó munká­sokra. Tőlük azt kérjük, hogy ne tűrjék el a munkahelyen a lazaságokat, ne tűrjék, hogy a munkafegyelem lazításá­val, munka nélkül bért lehes­sen kapni, A munkájukat nem megfelelően v^fező dolgozók­kal szemben a vállalatoknak szigorúan kell fellépniük. A fegyelmet megfelelő szankci­ók alkalmazásával — végső soron — akár az ilyen dolgo­zók elbocsátásával is — meg kell teremteni. A tervteljesítés mutatói azt igazolják, hogy az építésügyi ágazat egyes szektoraiban alacsony a termelékenység. Ha ezen a helyzeten változta­tunk, nagy tartalékot aknáz­hatunk, ki, mert becslések sze­rint ez az építőipari kapaci­tás mintegy 20—30 százalékát teszi ki. A miniszter ezután arról szólt, hogy az építőiparban felhasznált anyag körülbelül PÚJA FRIGYES: 40 százaléka készül a klasz- szikus értelemben vett szili- kátalapú építőanyag-iparban, 60 százalékát egyéb gépészeti, kohászati, vegyi üzemek ad­ják. Tehát az igények kielégí­tése mind szélesebb körű együttműködést igényel. Az 1977. évi feladatok tel­jesítése döntő az egész öt­éves terv további alakulása szempontjából. Ennek a fele­lősségnek tudatában az építő­iparban minden területen ja­vítani kell a munkát. Maga­sabb színvonalon, fegyelme­zetten kell dolgozni a célok eléréséért — mondta Bondor József, s beszéde végén kö­szöntötte mindazokat az épí­tőket, munkásokat, műszakia­kat, adminisztratív és egyéb munkavállalókat, akik nehéz körülmények között becsüle­tesen teljesítették feladatu­kat, s akikre bízvást számít­hatunk ezután is. ★ A vitában még^többen fel­szólaltak, majd az elnöklő Péter János a vitát bezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhang­zottakat. Végül Faluvégi Lajos kérte, hogy az országgyűlés változ­tatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről be­terjesztett törvényjavaslatot. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, az erede­tileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután következett a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány kül­politikai tevékenységéről. Pú­ja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. Külpolitikai tevékenységünknek még cselckvőbbé kell válnia Tisztelt országgyűlés! Tisztéit képviselőtársaim! — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyze­tet. A kongresszus határoza­ta többek között hangsúlyoz­ta: „a békés egymás mellett élés jegyében napjainkban fordulat megy végbe a nem­zetközi helyzetben, a hideghá­ború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönö­sen előnyös gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturá­lis együttműködése felé”. Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irány­zata továbbra is az enyhülés. — Az enyhülési folyamatot jelentősen elősegítik azok a kiemelkedő sikerek, amelye­ket a szocializmus és a hala­dás erői az utóbbi időben el­értek. A szocialista országok gazdasága és kultúrája fo­lyamatosan fejlődik, erejük tovább gyarapodik. A szocia­lista közösség befolyása, te­kintélye a nemzetközi politi­kában soha nem volt ilyen nagy mint most Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben megtartott értekezlete hozzá­járult a kommunista mozga­lom egységének erősödéséhez, s új lendületet adott a béké­ért és a biztonságért folyó küzdelemnek. — Mindezek és más fontos események jelzik, hogy az utóbbi években számottevően erősödött a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés alapja. Ezen a té­ren a helyzet sokkal jobb, mint néhány esztendővel ez­előtt volt. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a tőkésországok — A Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek ez év novemberében Bu­karestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezve a nemzetközi élet és különö­sen az európai helyzet ala­kulását, hasonló következteté­sekre jutott. „Az ülés rész­vevői megelégedéssel állapít­ják meg — olvasható a tag­államok nyilatkozatában —, hogy az utóbbi években lé­nyeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban: elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhü­lésének folyamata, megerősö­dik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése. uralkodó köreiben is terjed a realitások felismerése, levon­hatjuk a következtetést: a békés egymás mellett élés, az enyhülés folyamata — ha elő is fordulhat átmeneti meg­torpanás — tartósan nem ál­lítható meg többé. — Sok múlik azon, miképp alakul a jövőben két jelentős tőkésország, az Egyesült Álla­mok és a Német Szövetségi Köztársaság politikája. A bé­ke és a biztonság hasznára lenne, ha az Egyesült Államok új elnöke és az új ad­minisztráció a realitásokból kiindulva folytatná a békés egymás mellett élés politiká­ját, amely az európai szocia­lista országok és az Egyesült Államok viszonyát az elmúlt években általában jellemezte. Reméljük, hogy a bonni kor­mánykoalíció — a reakciós, konzervatív nyomás fokozó­dása ellenére — tovább ha­lad a szocialista országokkal való termékeny együttműkö­dés útján. Ezt egyértelműen bizonyítják, gyakorlati lépéseink, megtett, intézkedéseink. az országok kétoldalú együttműködésének elmélyítését célzó javaslata­ink, nemzetközi tárgyalása­ink. — A Magyar Népköztársa­ság kormánya egyetért a zá­róokmány végrehajtását cél­zó, sokoldalú kezdeményezé­sekkel, így azzal is, hogy az európai kontinensen bonta­koztassunk ki hatékony együttműködést, az energia- gazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem terén. — A béke és a biztonság szempontjából nagy jelentő­sége van az európai államok széles körű gazdasági együtt­működésének. E téren na­gyobb szerepet kellene bizto­sítaniuk a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdssági Közösség rendezett kapcsolatainak. Mint ismeretes, a KGST ki­lenc hónappal ezelőtt a kap­csolatok intézményesítését előirányzó, átfogó szerződés­A helsinki záróokmáuy éleiképes Tisztelt országgyűlés! ta közösség országainak kor­_ — Az európai biztonsági és mányaival együtt kezdettől együttműködési értekezlet óta fogva síkraszállt a Helsinki- eltelt 16 hónap igazolja a ben vállalt erkölcsi és politi- záróokmány elveinek és ren- kai kötelezettségek, a záróok- delkezéseinek életképességét, mányban foglaltak egészének, — Kormányunk a szociális- kölcsönös végrehajtásáért. 2 NÓGRÁD — 1976. december 18., szombat J A szocializmus és a haladás erőinek sikeréről tervezetet adott át a Közös Piacnak. Néhány héttel ez­előtt a KGST megkapta a Kö­zös Piac vezető szerveinek válaszát, amely nem elégíti ki a várakozást. A Közös Piac vezető szervei csak a gazda­sági együttműködés részkér­déseinek szentelnek figyel­met, igazi problémáit nem érintik, s elutasítják a KGST javaslatának lényegét jelentő, kereskedelempolitikai kérdé­sek megvitatását. Láthatóan, ragaszkodnak a békés egymás mellett élés elvének ellent­mondó diszkriminatív gya­korlatukhoz. Reméljük, hogy az Európai Gazdasági Közös­ség tagállamainak felelős- ve­zetői átértékelik majd túlha- ladott álláspontjukat, s konstruktívabban közelítik meg az ügyet, szem előtt tart­va az összeurópai gazdasági együttműködés távlatait. Vannak azonban másféle, tapasztalataink is. Nem min­den nyugati partnerünk tö­rekszik a helsinki értekezleten vállalt összes kötelezettség valóra váltására. — A biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát aláíró országokban, folyamatban van az 1977. nya­rán sorra kerülő, belgrádi ta­lálkozó előkészítése. A ma­gyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő- szellemben összegezze a záró­okmány végrehajtásának ta­pasztalatait és felvázolja az elkövetkező évek .munkájának irányait, erősítse a résztvevő országbk kölcsönös megérté­sét, jó viszonyát. A fegyverkezési verseny megállítása központi probléma Tisztelt országgyűlés! — A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetkö­zi élet egyik központi prob­lémája. — Teljesen alaptalanok a Szovjetunió és a szocialista országok részéről fenyegető állítólagos veszélyekre való, hivatkozások; egyes tőkésor­szágok szélsőséges katonai és gazdasági körei ennek ürü­gyén akarják elfogadtatni kormányaikkal a katonai ki­adások szüntelen növelését. A szocialista országok senkit, sem fenyegetnek, ellenkező­leg, minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek azért, hogy gátat vessenek a fegyverkezési versenynek. Be­szédes bizonyítéka ennek az a memorandum is. amelyet a Szovjetunió kormánya a fegy­verkezési verseny és a lesze­relés kérdéseiről az EN3Z- közgyűlés ez évi ülésszaka elé terjesztett. A szocialista országok mellett sok más ál­lam képviselőinek is az a ha­tározott véleménye, hogy a memorandumban foglaltak megvalósítása fontos előrelé­pés lenne a leszerelés terén. — A leszerelés probléma­körének egyik legidőszerűbb kérdése a közép-európai had­erőcsökkentés. A Varsói Szer­ződés országainak javaslatai az egyenlő biztonság elvén alapszanak; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsága se károsodhat, egyik fél se juthat egyoldalú katonai elő­nyökhöz. Ez becsületes, kor­rekt álláspont. A NATO-cr- ezágok némelyike ennek az ellenkezőjéból indul ki, egy­oldalú katonai előnyökre spe­kulál. Ez azonban nem jár­ható út, ez a katonai egyen­súly megbomlásához vezetne, s nem növelné, hanem csök­kentené a biztonságot. — Mint ismeretes, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé — mint ismeretes — ez év november végén Buka­restben tartott ü’ésének részt­vevői felhívással fordultak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát aláíró államok kor­mányaihoz és javasolták: vál­laljanak kölcsönösen kötele­zettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás el­len nukleáris fegyvert. Saj­nos, a NATO miniszteri taná­csa december 10-én véget ért brüsszeli ülésén máris eluta­sította ezt az indítványt, pe­dig a javaslat elfogadása nagyban csökkentené a nuk­leáris háború kockázatát az európai térségben. — Erősítené a nemzetközi bizalmat, ha a környezeti hadviselés betiltását célzó, az ENSZ-közgyűlés által a na­pokban elfogadott szerződést ez államok kormányai mi­előbb aláírnák, továbbá az is, ha konkrét előrehaladás tör­ténne a vegyi fegyverek be­tiltására vonatkozó egyezmény ügyében. — Kedvező jelnek tartjuk, hogy növekszik az érdeklődés a szovjet szerződéstervezet iránt, amely az új típusú tö­megpusztító fegyverek és fegy­verrendszerek kifejlesztésének és gyártásának tilalmát fog­lalja magában. Sík rászállunk a leszerelési világkonferenciáért — A Magyar Népköztársa- az arab országok közé, s el- ság kormánya változatlanul odázzák a válság igazságos síkraszáll a leszerelési világ- rendezését, a tartós békemeg- konferencia mielőbbi összehí- teremtését, vásáért. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a leszerelés problémáinak megvitatására közbeeső állomásokat — így az ENSZ-közgyűlés ezzel fog­lalkozó rendkívüli ülésszakát — A libanoni események la ezt igazolják. Az imperializ­mus egyes köreinek és Izrael­nek a mesterkedései nem ve­zettek volna ilyen tragikus következményekhez Libanon­ban, ha sor került volna a közel-keleti válság igazságos rendezésére. Mi változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy Libanon ügyeit maguk­nak a libanoniaknak kell rendezniük. — Európa népeit aggoda­lommal tölti el hogy a cip­rusi probléma továbbra is megoldatlan. Be kell szüntet­ni a Ciprussal kapcsolatos huzavonát, maradéktalanul biztosítani kell Ciprus szu­verenitását és területi egysé­gét, s meg kell szüntetni min­den külföldi beavatkozást. A problémákat a ciprusi görög és török közösség érdekeinek megfelelően kell rendezni. — A térség határain túl is növeli a feszültséget, ösztön­zi a szélsőséges reakciós erő­ket az imperialisták aktivizá­lódása Ázsiában. A puccsal hatalomra került thaiföldi mi­litaristák külföldi támogató­ik segítségével újabb akadá­lyokat gördíthetnek az indo­kínai térségben kibontakozó békés, rendezett viszonyok ki­alakulása elé. — Sokat árt. a béke ügyé­nek az az amerikai magatar­tás, amely mondvacsinált ürügyekkel meggátolja a Vi­etnami Szocialista Köztár­saság felvételét az ENSZ-be. — A magyar kormány to­vábbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságnak a térség békéje megszilárdítására, Korea békés, demokratikus egyesíté­sére irányuló törekvéseit. Az Egyesült Nemzetek Szervezete idevonatkozó — az elmúlt évben hozott — határozatá­nak végrehajtása, az ameri­kai csapatok kivonása Dél- Koreából nagyban hozzájá­rulna a béke és a biztonság megszilárdításához mind a koreai félsziget térségében, mind az egész ázsiai konti­nensen. — Népünk nagy figyelem-' mel kíséri az Afrika déli ré­szén kibontakozó történelmi jelentőségű eseményeket. — A latin-amerikai föld­részen is szívós küzdelmet vívnak a haladó erők a nem­zeti függetlenségért, a kül­földi gazdasági függés fel­számolásáért, az egyre job­ban éleződő társadalmi fe­szültségek, ellentmondások megoldásáért. A Magyar Nép- köztársaság támogatja a la­tin-amerikai népek igazságos ügyét és szolidáris nehéz küz­delmükkel. Elítéljük a nem­zetközi imperializmus a he­lyi reakció, az újfasiszta irányzatok támadásait a nemzeti érzelmű tömegek és a haladó erők ellen. Di*zk rí rrr nációtól ta dasáei kaue* mentes nemzetközi ólatokat akarunk A külügyminiszter fontos tényként szólt arról, hogy a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé bukaresti ülésének résztvevői újból ki­nyilatkoztatták: készek a Var­sói Szerződés és az Észak- Atlanti Szövetség egyidejű fel­oszlatására, s első lépésként ezek katonai szervezetének megszüntetésére. A Varsói Szerződés tagállamai javasol­ták a NATO-országoknak: egyezzenek meg, hogy kato­nai-politika szervezetükbe nem vesznek fel új államokat. A NATO miniszteri tanácsának decemberben Brüsszelben tar­tott ülése sietett elutasítani ezt a javaslatot is, nem is ta­gadva, hogy a NATO új álla­mok felvételére készül. Ez ár­tana az európai béke és biz­tonság ügyének. Púja Frigyes a továbbiak­ban arról szólt, hogy különö­sen fontos számunkra az eu­rópai békére és biztonságra közvetlenül ható közel-keleti és ciprusi probléma rendezé­se. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy nem történt előre­haladás a közel-keleti válság megoldásában. A helyzet ma bonyolultabb mint korábban volt. — Nyilvánvalóbbá vált a válság fenntartásában érde­kelt imperialista körök, Izra­el, valamint az arab reakció együttes törekvése, hogy gyen­gítsék és megosszák a haladó erőket, felszámolják a nem­zeti felszabadító mozgalmakat, éket verjenek a szocialista és Tisztelt országgyűlés! — A mai nemzetközi vi­szonyok egyik fontos problé­mája egyenjogú, diszkrimi­nációtól mentes nemzetközi gazdasági kapcsolatok létre­hozása. Mi megértjük és tá­mogatjuk a fejlődő országok erre irányuló törekvéseit. Az „új nemzetközi gazdasági rend”-re vonatkozó magyar álláspontot már több alka­lommal részletesen kifejtet­tük, legutóbb az, UNCTAD májusi konferenciáján, az ott ismertetett közös szocialista nyilatkozatban is. — A magyar kormány rend­kívül eredményesnek értéke­li az ez év októberében Bu­dapesten megtartott nem­zetközi fejlődési konferenciát. Meggyőződésünk, hogy a fej­lődő országok kedvező nem­zetközi légkörben, a szilárd béke és biztonság körülmé­nyei között nagyobb eredmé­nyeket érhetnek el, mint egyébként. ‘ Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a fejlődő világban is erősödik az enyhülés, a leszerelés és az egyes országok gazdasági felemelkedése közötti össze­függések felismerése. Egyet­értünk a fejlődő országokkal abban, hogy fokozni kell a számukra nyújtandó nemzet­közi segítséget. Országunk erejéhez és lehetőségeihez mérten igyekszünk hozzájá­rulni fejlesztési programja­ikhoz. Mi azonban azt is valljuk, hogy a fejlődő orszá­gok gazdasági problémáinak a megoldásához elkerülhetet­lenek a haladó jellegű társa­dalmi-gazdasági reformok. Arról is meg vagyunk győ­ződve, hogy az igazságos nemzetközi gazdasági kapcso­latok nem valósíthatók meg csupán a fejlődő és a fejlett tőkésországok megegyezésé* vei, tartós alapokra csak a szocialista országok közre­működésével helyezhetők. Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! _— A Magyar Népköztársa­ság is a szocializmusért, a békéért és a biztonságért küzdő erőkhöz tartozik. Kül­politikai törekvéseink, nem­zetközi kötelezettségeink: nö­vekvő erőfeszítéseket ige­nyelnek pártunktól, az or- szágyűléstől, az Elnöki Ta­nácstól, a Minisztertanácstól, társadalmi és tömegszerveze­teinktől. — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának közép­pontjában a tartós béke és a szilárd biztonság áll. — A béke és a biztonság megszilárdítása szempontjá­ból kiemelkedő fontosságú a kétoldalú kapcsolatok szün­telen fejlesztése. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai az utóbbi évek­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom