Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

Leonyid Brezsnyev válasza (Folytatás az l. oldalról) szövetség mondhatni új élet­tel telítődött meg és új mi­nőségi szintet ért el. Mind­két nép létfontosságú ügyévé lett és ma szocialista állama­ink együttműködésének és barátságának számtalan meg­nyilvánulásában mutatkozik meg. És ezzel kapcsolatban hadd emlékeztessek arra, milyen nagy szerepe van együttmű­ködésünk fejlődésében azok­nak a nagyszerű elvtársi kapcsolatoknak, melyek köz­tünk, szovjet vezetők, kö­mmt a magyar vezetők kö­zött mindenekelőtt pedig köztünk és ön között alakul­tak ki Kádár elvtárs, akit kipróbált és bölcs forradal­márként ismerünk, olyan in­ternacionalistának, aki meg­érdemelten vívta ki magának a tekintélyt és a bizalmat pártja és népe, valamint a külföldi kommunisták ré­széről. A kitüntetés annak a zász­lónak a jelképe a szememben, mely alatt a forradalmi ma­gyar munkásosztály harcolt 1919-ben. Annak a lobogónak a jelképe, mely a reakció éveiben hőstettekre buzdí­totta az illegalitásban dolgo­zó kommunistákat és más hazafiakat. Végül annak a lobogónak a jelképe is, mely ma egy olyan szabad és vi­rágzó ország felett leng, mely­ben megvalósultak a dolgozó nép évszázados vágyai. Tiszta szívből kívánok új, nagy sikereket a testvéri ma­gyar népnek, a magyar kom­munisták pártjának és Köz­ponti Bizottságának a fejlett szocialista társadalom meg­teremtéséhez országunkban. Pártunk nagyra becsüli azt a tényt, hogy a szocialista és kommunista építés szerteága­zó kérdéseiben is, a szilárd békéért, a nemzetközi légkör javításáért vívott harcban is együtt menetelünk magyar harcostársainkkal és baráta­inkkal, kéz a kézben hala­dunk egymás mellett a test­véri szocialista országok ba­ráti és összeforrott csapatá­ban. Nem kétséges, hogy a szovjet és a magyar kommu­nisták harcos együttműködé­se, országaink sikeres együtt­működése még gazdagabb és szebb gyümölcsöket érlel a jövőben. A magam részéről ígérem önöknek, hogy mindent meg­teszek, ami csak erőmből te­lik, hogy elősegítsem e gyü­mölcsök érlelődését. Még egyszer köszönöm a magas kitüntetést. Leonyid Brezsnyev szavait is többször szakította félbe taps. A kitüntetés átadása után az SZKP Politikai Bi­zottsága fogadást adott Ká­dár János elvtárs tiszteletére. Szovjet részről az ebéden ott voltak a Politikai Bizottság tagjai, póttagjai, és titkárai. Magyar részről ott volt még Marjai József rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. X A Moszkvai Televízió esti híradója, a Vremja pénteken felvételről számolt be a Kreml Vlagyimir termében lezajlott ünnepségről, amelynek so­rán Kádár János átadta Leo­nyid Brezsnyevnek a Magyar Népköztársaság gyémántok­kal ékesített Zászlórendjét. A televízió teljes terjedelemben közvetítette a kitüntetés át­adása alkalmából elhangzott beszédeket is. (MTI) Púja Frigyes beszéde Nagy ax érdeklődé* Politikai vitakörök— az agitáció fórumai Az elmúlt évek gazdaságpolitikai, ideoló­giai feladataival összefüggésben új követel­mények fogalmazódtak meg a tömegpolitikai munkában is. Ebben a folyamatban jött lét­re a szóbeli agitáció i^j formája: a politikai vitakör. Az első vitakörök megszervezése és eltelt két-három év elégséges alapot biztosít a tapasztalatok elemzésére. Akkor is, ha sok jel arra mutat, hogy csak a kezdeti lépése­ket tettük meg a fórum kialakításában. Salgótarjánban 28 politikai vitakör műkö­dik. A vitakörök döntő többségét nagyüze­mekben szervezték, s többnyire jól képzett, a pártmunkában is járatos párttagok vezetik. S a foglalkozások iránt nagy az érdeklődés. A Volán 2. számú Vállalatnál például mind a kilenc alapszervezetben működik politikai vitakör. A lehetőségeket azonban korántsem használják ki egyformán a város alapszerve­zeteiben. Viszonylag kevés, az alapszerveze­tek alig több mint 15 százalékában szervez­ték meg ezt az agitációs fórumot. A vitakörök célja eddig elsősorban a tá­jékoztatás volt. A kül- és belpolitikai, vala­mint gazdaságpolitikai tárgyú témák fel­dolgozása során a résztvevők megerősítették, kiegészítették a propaganda és a tömegkom­munikáció más fórumain megszerzett isme­reteiket. A tájékoztatás hozzájárult a gazda­sági tervek, cselekvési programok megisme - réséhez. Segítette a konkrét termelési felada­tok végrehajtását is. A vitavezetők a gazda­sági és politikai kérdések kölcsönhatásainak bemutatására törekedtek. Magyarázták a tár­sadalompolitikai, életszínvonal-politikai kér­déseket. A tájékoztatás azonban nem szűkült le csak a gazdaságra. Segítette művelődéspo­litikai ismeretek bővítését, a szocialista köz- gondolkodás és életmód kérdéseinek helyes értelmezését. A különböző nézetek tisztázá­sa jól szolgálta a párt politikájának meg­értését, következetes képviseletét és terjesz­tését. A vitakörökön, jellegükből adódóan kie­melt jelentősége van az eszmecserének, az in­formációk megvitatásának. Különösen sokat foglalkoztak a résztvevők a helyi gazdasági kérdésekkel, a munkaverseny-mozgalommal. Az a tapasztalatunk, hogy a vitában felme­rült kérdések jól hasznosíthatók a helyi dön­tések előkészítésében, a határozatok végre­hajtásának megszervezésében is. Bár a fó­rumok vita jellégén még van bőven javítani­való. A megyei pártbizottság 1976. július 15-i határozatában megfogalmazta a gazdaság- politikai agitáció és propaganda fő feladata­it. Ennek értelmében a jövő év végéig az alapszervezetek döntő többségénél létre kell hozni politikai vitaköröket. A városi pártbi­zottság úgy értékelte, hogy a folyamat része­ként, az ipari üzemekben már ez évben nö­velni lehet a vitakörök számát. E feladat végrehajtása szemléletváltozást igényel. Mindenekelőtt az irányító pártszer­veknek szükséges felismerniük a vitakörök­nek ■— mint a szóbeli agitáció fontos esz­közeinek — hasznosságát a pártmunkában. A vitakörök szervezése fontos tömegpolitikai munka. Az összejöveteleken jó lehetőség kí­nálkozik a napi politika időszerű kérdései­nek megvitatására, értelmezésére. A vitakör­ben megteremtődik a politikai eszmecsere le­hetősége, s ez a párttagok politizáló készsé­gét erősíti. A politikai vitakör foglalkozásain a résztvevők véleményt formálhatnak a tö­megkommunikációs eszközök által szerzett ismereteikről is. így nem csupán passzív be­fogadói a híreknek, információknak, hanem mód nyílik azok aktív elsajátítására, az ösz- szefüggések mélyebb megismerésére. Nem független azonban a vitakör a párt­munka más területeitől sem. A vitatéma ugyanis jórészt attól függ, hogy milyen ak­tuális politikai feladatokat kell a helyi alap­szervezeti pártmunkában megoldani. Milyen kérdések várnak válaszra a tömegpropagan­dában, s az agitációs rendszer más fórumain, a termelési tanácskozáson, mivel foglalkozik az üzemi sajtó. A témakörök kiválasztását természetesen központi kiadvány is segíti. Ezért minden alapszervezetben arra kell tö­rekedni, hogy a pártirodákból ezek a kiad­ványok eljussanak az alapszervezetekhez. Nem kétséges, a vitakörvezető politikai és szakmai felkészültsége fontos feltétele az eredményes munkának. Mint ahogy az is, hogy helyi adatokkal, tényekkel, érvanya­gokkal segítse politika iránt érdeklődő em­berek tájékozódását, ismereteinek bővítését. Azért, hogy jól érzékeljék és értsék a szocia­lista építőmunka jelentős és aprónak tűnő kérdéseit, összefüggéseit. Ám egyetlen vita­vezetőtől sem várható, hogy a munka vala­mennyi területén egyformán tájékozott le­gyen. Ezért célszerű megosztani a tennivaló­kat. S a témafelelősök rendszerének kialakí­tásában az irányító pártszerveknek kell a kezdeményező szerepet' vállalniuk. A vitakör szervezésénél természetesen fi­gyelemmel kell kialakítani a résztvevők kö­rét. Nem a foglalkozás, munkahely, képzett­ség, hanem elsősorban a politikai célkitűzé­sek alapján lehet-és szükséges is kialakítani a csoportokat. A vitakör szervezése azonban nem „beiskolázást” jelent. Alkalmanként, ér­deklődési körének megfelelően bárki részt vehet a beszélgetéseken. A vitakörök ered­ményesebb munkáját'segíti, ha a pártszervek, az alapszervezetek tudatosabban és rendsze­resebben ellenőrzik a munkát, értékelik es hasznosítjuk a tapasztalatokat. Mészáros Attila a salgótarjáni városi pártbizottság politikai munkatársa. (Folytatás a 2. oldalról) tokon belül különös figyelmet szenteltünk és szentelünk a ben a legtöbb országgal széle- jövőben is a gazdasági kap- sedtek. A kétoldalú kapcsola- csőlátóknak. A Varsói Szerződés és a KGST szerepéről — A szocialista közösség országaival hazánk továbbra is a kapcsolatok mindenolda­lú fejlesztésére törekszik a testvéri együttműködés, a köl­csönös segítés, a szocialista internacionalizmus elve alap­ján. Közös politikai-katonai szervezetünk, a Varsói Szer­ződés eredményesen tölti be funkcióját. Védelmezi a tag­országok békéjét és biztonsá­gát, segíti a szocialista orszá­gok - egységének erősítését, egymás közötti kapcsolataik sokoldalú fejlesztését. — A Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy létrejött az euró­pai biztonsági értekezlet. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a politikai tanácskozó testü­let november 25—26-án Bu­karestben megtartott ülésé­nek, amely állást foglalt a nemzetközi élet időszerű kér­déseiben. — Különösen örvendetes, hogy a bukaresti ülés elfo­gadta a külügyminiszterek bi­zottságának létrehozására irá­nyuló javaslatot. Kormányunk szorgalmazója volt e bizott­ság megalakításának, abból kiindulva, hogy az élet a szo­cialista országok külpolitiká­jának még szorosabb össze­hangolását követeli meg. Az egyesített titkárság létreho­zása ugyancsak hozzájárul a Varsói Szerződés politikai tevékenységének tökéletesíté­séhez. — Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. A KGST keretében megvalósuló gazdasági együttműködés se­gíti a szocialista építőmun- kát valamennyi tagállamban. A KGST komplex programja helyesen jelölte meg a tagor­szágok együttműködésének fő irányait és hosszabb távon is megbízható alapul szolgál a szocialista integráció elmélyí­téséhez. Ebből a szempontból fontos esemény volt a KGST ez év júliusában, Berlinben megtartott XXX. tanácsülése, amely újabb impulzusokat adott a közös munkának. — A szocialista országokkal való együttműködésünkben a magyar—szovjet kapcsolatok­nak szenteljük a legnagyobb figyelmet. A Magyar Népköz- társaságnak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri viszonya telje­sen zavartalan. Jelentősen szé­lesedett együttműködésünk politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai területen egy­aránt. Az MSZMP XI. kong­resszusán, a Központi Bizott­ság ülésein és más alkal­makkor is kifejezésre jutott és jut, hogy külpolitikai kérdé­sekben is teljes az összhang a két ország között. — A Magyar Népköztársa­ság kormánya arra törekszik, hogy tovább szélesítse kap­csolatait a szocialista orszá­gokkal. Nagyban elősegíti ezt, hogv a szocialista építés és a nem­zetközi politika minden alap­kérdésében egyetértünk. Beszéd® befejező részében a külügyminiszter arról is szólt, hogy a Magyar Népköztársa­ság és más országok viszonyá­nak kedvező alakulását nagy­ban elősegíti az országgyűlés aktív tevékenysége, különösen a külföldi parlamenti kül­döttségek fogadása és más or­szágok parlamentjeinek meg­hívására történő magyar láto­gatások; s a kormány nevé­ben köszönetét mondott ezérl a munkáért. Púja Frigyes végül aláhúz­ta:^ — Külpolitikai tevékeny­ségünknek a jövőben minden jel szerint még cselekvőbbé kell válnia. Ezt az élet dik­tálja. Fel kell készülnünk ar­ra, hogy még több, még sok­rétűbb feladatot kell meg­oldanunk. A kormány tuda­tában van ennek, és erőfeszí­téseket tesz, hogy a pártunk XI. kongresszusán elfogadott külpolitikai irányvonal a gya­korlatbán megvalósuljon. — Mindig is hangsúlyoztuk: annak, hogy a nemzetközi színtéren kifejtett tevékenysé­günk gyümölcsöző és eredmé­nyes lehessen, a jó belpoliti­ka az alapja. Elsősorban en­nek köszönhető a Magyar Népköztársaság korábban soha nem tapasztalt nagy nemzet­közi tekintélye, jó hírünk a világban. Népgazdasági ter­veink teljesítése, a menet köz­ben felmerülő belső problé­mák zökkenő nélküli megol­dása tehát a legszorosabban összefügg a külpolitikával; ezek biztosítják a feltételeket ahhoz, hogy kormányunk jól teljesíthesse a pártunk és né­pünk által eléje állított nem­zetközi feladatokat. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az előter­jesztett beszámolót vitassa meg és fogadja el. Több felszólalás után dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter válaszolt egy inter­pellációra. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelynek máso­dik napján felváltva elnökölt Apró Antal, Inokai János, Pé­ter János és Raffai Sarolta — véget ért. Vietnami pártkongresszus A beszámoló vitájával folytatódott a tanácskozás MSZMP-küldöttség Ho Si Minh-városbau Kékesdi Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A > VDP IV. kongresszusa pénteken Van Tién Dung hadseregtábornoknak, a párt KB PB tagjának az elnökle­tével folytatta a KB beszá­molójának megvitatását. Elsőként Trouong Chinh, a VDP KB PB tagja, a nem­zetgyűlés állandó bizottságá­nak elnöke szólalt fel. Nagy érdeklődéssel kísért hozzá­szólásában sorra vette azokat a beszámoló által megjelölt tennivalókat, amelyeknek tel­jesítésével a ma még félfeu­dális viszonyokkal birkózó, elmaradott agrárország meg­teremtheti a szocializmus fel­építésének anyagi-technikai bázisait. Pham Hung, a VDP KB PB tagja, miniszterelnök-helyet­tes, a déli országrész felsza­badításáról szólva megálla­pította, hogy az 1975. évi ta­vaszi általános támadás a vi­etnami nép közös, nagy fel­szabadító harca volt a haza egyesítéséért, a teljes függet­lenség kivívásáért. Pham Hung a két országrész sajá­tosságainak felvázolása után KOZmOSZ­Pénteken a Szovjetunióba Kozmosz—885 jelzésű meste anyós berendezései folytatjá n Föld körüli pályára juttatták i-séges holdat, amelynek tudo- k a világűr kutatását. (MTI) elemezte az egységes népgaz­daság, a közös szemlélet és kultúra megteremtésének feltételeit. Nguyen Duy Trinh, a KB PB tagja, miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter a Központi Bizottság beszá­molójának a nemzetközi kér­désekkel, a VDP külpolitiká­jával foglalkozó fejezetéhez szólt hozzá. A kongresszus délelőtti ülé­se Vo Chi Cong miniszterel- nökhelyetes, tengergazdálko­dási miniszter felszólalásával fejeződött be. X A VDP IV. kongreszusán Biszku Béla vezetésével részt­vevő magyar pártküldöttség csütörtökön Ho Si Minh-va- rosba érkezett. Este a város pártbizottsága fogadást adott több testvérpártnak a VDP kongresszusáról a városba ér­kezett küldöttsége, köztük a magyar pártküldöttség tiszte­letére. Pénteken reggel a városi pártbizottság és a városi ta­nács székházában a testvér- pártok küldöttségeit tájé­koztatták Ho Si Minh-város jelenlegi helyzetéről. A Biszku Béla vezette kül­döttség ezután városnézésén vett részt, délután pedig fel­kereste a Nációnál Rádió- és Tévégyárat. A program szerint az MSZMP küldöttsége szomba­ton reggel barátsági nagy­gyűlésen vesz részt, majd visszatér Hanoiba. Vietnami—szovjet barátsá­gi nagygyűlést tartottak pén­teken Ho Si Minh-városban, az egységes szocialista Viet­nam déli részének legnagyobb városában. A nagygyűlésen melegen üdvözölték az SZKP küldött­ségének a VDP IV. kongresz- szusán résztvevő tagjait, akik Hanoiból érkeztek a városba. Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára a nagygyűlésen kö­szöntötte a város munkásai­nak és összes dolgozóinak kép­viselőit, tolmácsolta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának hozzájuk inté­zett testvéri kommunista üd­vözletét. Beszédében Katusev hang­súlyozta, hogy a szocialista országok minden sikerének biztos záloga a proletár szoci­alista internacionalizmus, az osztálytestvérek szolidaritása és kölcsönös segítsége. (MTI) NÓGRÁD — 1976. december 18., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom