Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) szí a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozását. Kart okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az készlethalmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért elsőrendű a mennyiség növelését is megelőző követelmény, a minőség javítása. DönlŐ a lerniplekenység Gazdasági fejlődésünk döntően a munka termelékfónysé- ge növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosíts a rendelkezésünkre álló anyagi' és szellemi erőforrásodat. * Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkpdunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval, riem lehetünk elégedettek a mozgósítható tartalékok feltárásával. Mindenki tudja, nogy anyagban, energiában szűkösek a hazai lehetőségein k. s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Hiszen elegendő, ha az ember egy-egy építkezést körüljár — tisztesség a kivételnek — hogy lássa. milyen pazarló módon bánnak az import fával, cementtel, szöggel és más anyagokkal. Tisztelt országgyűlés! A szervező munka, az üzem- és ( munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának igen fontos eszköze. Sajnos, még sok vállalat és gyakran az irányító szervek sem tulajdonítanak kellő jelentőséget a szervezésnek, a jó példák követésének és elterjesztésének. Ezekért a példákért gyakran nem is kelj külföldre, csak a szomszédba menni. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szervezési szakemberek képzésére, e tevékenység anyagi és erkölcsi ösztönzésére. Közös akarattal, összehangolt és konkrét intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a foglalkoztatottak ott dolgozzanak, ahol erre a népgazdaságnak leginkább szüksége van. Abból kell kiindulnunk, hogy sem rövidébb, sem hosszabb távon nincs lehetőségünk a munkaerőforrások számottevő bővítésére. Gyökeres változás szükséges a munkerő-gazdálkodással kapcsolatos szemléletben és gyakorlatban. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglevő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladatkör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Meggyőződésem, hogy ha így változtatjuk a sorrendet, kiderül: van még mozgósítható tartalékunk ebben is. Tisztelt országgyűlés! Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és technológiai feltételek oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg, hogy a mezőgazdasági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy mondjam: benne volt ez a mezőgazdaságban. Ha ez megvalósul és erre emelnénk most további 3— 4 százalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket követelne. Éljünk az adottságokkal A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetés- szerkezet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcs- termesztésben. Az állattenyésztésben. különösen a sertéstenyésztésben, kedvezőek az idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg kell őriznünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarha-tenyésztés. bővüljön a tehénállomány, növekedjék a tejtermelés. Természetesen a teljesítés fontod tényezője, hogy minden érdekelt — -az irányítóktól a végrehajtókig — megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fejlesztését szolgáló társulásokat és vállalkozásokat. Gondoskodni kell arról, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddiginél hatékonyabban használják ki a termelési adottságaikat. Fokozottabban gondoskodni kell a megtermelt értékek megőrzéséről. a termékek ütemes átvételéről, tárolásáról és feldolgozásáról. Általában jobb, színvonalasabb felvásárlási múnkára, az értékesítés jobb megszervezésére van szükség. A teljesítés feltételei között kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a korábbinál szervezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. termékeik értékesítését. Ez teljes mértékben megfelel pártunk agrárpolitikájának. Kedves elvtársak! A beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy növekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a tervezett kapacitással, az előirányzott költségkeretek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több nagy beruházás fejeződik be és mód nyílik arra, hogy az ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai. még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. A körelőkészítés, a kivitelezés hiányosságai továbbra is gondot okoznak. A körülményes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koordinált munkája: az, hogy még mindig a beruházási pénzforrások megszerzésében mutatkozik a nagyobb aktivitás, nem pedig a tervszerű kivitelezésben — fékezi a fejlődést. Előre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az érvényesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és felelőssége az ésszerű és kevésbé költséges beruházási megoldásokban. Tisztelt országgyűlés! Népgazdasági tervünk teljesítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Erőfeszítéseinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensúlyozott növelése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubelelszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír elő. Különösen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelében, az ipari- ezen belül a gép- és vegyipari cikkek exportjában kell előrelépnünk. A terv a lakosság fogyasztásának 3,7—4 százalékos növekedését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az életszínvonal ideinél gyorsabb emelkedésével számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gazdasági fejlődés és a személyi jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá sor kerül központi bérpolitikai és szőkébb körben központi szociálpolitikai intézkedésekre és az ideinél mérsékeltebben növekszik a fogyasztói árszínvonal. A termelő vállalatoknál a bérpolitikai intézkedések alapvető formája a műszakpótlék emelése lesz. Az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátó- iparban 1977. július 1-től sor kerül — éppen a termelés hatékonyságát ösztönözve — a műszakpótlék egységesítésére, bevezetésére és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egyidőben a villamos- energia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. Irányítás és önállóság A lakosság jövedelme a jövő Évben az ideinél erőteljesebben, bár a korábbi évekénél még mindig szerényebb mértékben emelkedik. Iiyen körülmények között még inkább alapvető követelmény, hogy a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott legyen. A kormánynak az a legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze a gazdasági élet főbb folyamatait és ha szükséges, időben intézkedjék, hogy az éves terv teljesítésének fő arányai megfeleljenek a számításainknak. Ez az államirányításnak is fontos feladata. A minisztériumok a vállalati hatáskörbe tartozó ügyekbe szükségtelenül ne avatkozzanak be. de gondoskodjanak arról, hogy a vállalati terveket a népgazdasági tervben foglalt követelményekkel összhangban hajtsak végre. Kedves elvtársak! A XI. kongresszus megállapította, hogy gazdaságirányítási rendszerünk jól szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását. A nehezebbé vált gazdasági feltételek közepette még inkább az a feladat, hogy érvényt szerezzünk bevált alap- elveinek. Ezért a tervszerűség javítása érdekében, egyidejűleg erősítjük a központi irányítást és a helyi önállóságot, felelősséget. Népünk becsüli, nagyra értékeli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseinket. amelyekért érdemes odaadással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssége, a , jövő évben sikerrel megoldjuk feladatainkat. Az országgyűlés első napján szólalt fel megyénk képviselője: Dancsák Lászlóhé is. Dancsák Lásslóné JSógrád megyei képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! rtnogyan az ország egészében, úgy ezűkebb hazámban, Nógrád megyében is, még közelebbről a pásztói járás 4-es számú választókörzetében — az ott élő emberek, választók — nagy érdeklődést tanúsítanak ötödik ötéves tervünk első évének eredményei és a második év, 1977 gazdasági fejlődésének lehetőségei iránt — kezdte felszólalását Dancsák Lászlóné országgyűlési képviselő. Ezután arról szólt, hogy a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság ülése után az élet minden területén sok szó esik társadalmunk, gazdasági életünk, életszínvonalunk alakulásáról. Folyik a jó értelemben vett politizálás az eredményekről, gondokról, a kitűzhető feladatokról, azok megvalósításának lehetőségeiről és az ehhez szükséges teendők, módszerek, formák alkalmazásáról, Ügy gondolom — mint mondotta, — hogy ezt jó dolognak, pozitív ténynek kell tekinteni. Az tehát a véleményem, hogy pártunk, az országgyűlés, a kormány bizton számíthat a többet, jobbat akaró, alkotni vágyó dolgozókra. Ehhez a jó politikai légkör adott. A törvényjavaslatról hangsúlyozta: a végrehajtásáért 1977-ben folytatandó sokoldalú tevékenységnek, sikerének különösen kiemelkedő jelentősége van az egész ötéves tervünk teljesítéséibe. A munkások a gondok és eredmények láttán részesei akarnak lenni a feladatok meghatározásúnak. Kijelentette: — Világosan látják, hogy csak a termelés dinamikusabb növekedése, a jobb minőség, a minden piacon értékesíthető termék vezethet az 1977. évi feladatok maradéktalan megoldásához. A tervben kitűzött feladatok megoldásához a munkát jól kell előkészíteni. Legyen mindig anyag, ne álljon a szalag, jó legyen a termék, lehessen bárhol értékesíteni, szívből dolgozzon a munkás, jól szervezzen a vezető, legyen rend az egész üzemben. Másként úgy is szoktuk ezt mondani, hogy üzem- és munkaszervezés! Erről az utóbbi időbei) ugyan sokat beszélünk, de azt hiszem, hogy Korántsem tettünk még eleget. Megyénk országgyűlési képviselő asszonya hozzászólása további részében a szervezettségről, átcsoportosításokról beszélt, és saját üzemének példáját említette: — Ha az átcsoportosítás szervezetten, jól átgondoltan találkozik az előnyösebb, termelékenyebb gyártmányszer- kezet-változtatással, ahogyan ez nálunk történt, a Váci Kötöttárugyár pásztói üzemében, akkor az többszörös előnnyel jár mind a dolgozók, mind a népgazdaság javára. 1975. második felétől ez év közepéig mintegy 200 dolgozót irányítottunk át az üzem szempontjából fontosabb, termelékenyebb területre. Az eredmény: a termelés volumene 80 százalékkal nőtt, a dolgozók keresetének havi átlaga 300 forinttal magasabb Iptt. Sőt 1976. július 1. óta a második műszakban 10 százaléknak megfelelő műszakpótlékot is fizetünk. — Meggyőződésem, hogy ösztönzési rendszerünk további tökéletesítése a műszak- pótlék intézményes rendezése, általánossá tétele, az üzemeken belüli további előnyös átcsoportosításokat jól szolgálja. — Az üzemen belüli tartalékok feltárásának másik fontos területe lehet a megfelelő teljesítmény-követelmények kidolgozása, az eddigiek pontosítása, kiterjesztve, szélesítve a különböző munkafajtákra. Üzemünkben ma már a fizikai dolgozók 76 százaléka viszonylag jól mérhető teljesítménybérben dolgozik. Nagy figyelmet fordítunk a normák rendszeres karbantartására, nem a mindenáron való emelésére, hanem arra, hogy a dolgozók bevonásával történő ellenőrző mérések alapján, ha szükséges, hajtsuk végre a korrekciót velük egyetértésben. Gyárunkban a közelmúltban lezajlott ifjúsági parlamenten a munkafegyelem kapcsán nagyon okos, jól érvelő vita kerekedett a munkateljesítményekről. a követelményekről, a lehetőségekről. A fiatalok nem a munkanorma ténye és nagysága ellen szóltak, hanem annak mérhetőségét, reális értékviszonyítását firtatták. Meg kell jegyeznem, hogy a mi üzemünkben az ifjúsági parlamenten szinte mindenki érdekelve volt, hisz’ nálunk az átlagéletkor 27 év. A dolgozók 90 százaléka nő. Az a tapasztalatunk, hogy a teljesítménykövetelmények reális meghatározásánál nagy segítséget jelent a szocialista munkaverseny, az újító- és a Dll- mozgalom bekapcsolása. A munkások érzik, értik, hogy jobban, eredményesebben kell dolgozniuk. Várják is a vezetéstől a termelés feltételeinek folyamatos biztosítását, a' munkafolyamatok jobb megszervezését. Mivel a munkaerőforrás növelésének igen szerény lehetőségei vannak, nagyon fontosnak tartom a meglevők okosabb, ésszerűbb felhasználását, megtartását, munkakörülményeik javítását. Gyái’unk még nagyon fiatal, erős anyagi bázissal nem rendelkezik, de a törvényben előírt szociális juttatásokat biztosítja. Dolgozóink lakásgondjainak enyhítésére kamatmentes kölcsönt nyújtunk. Üzemi étkezés, munkásszállítás megoldott. Társadalmi összefogással műve’ődési, sportolási lehetőségek adottak. Ha mindezeket minden munkahelyen tovább szélesítjük és tökéletesítjük, mint ahogyan az élő, eleven munka hatásfokát növelni kívánjuk, úgy gondolom, az 1977. évre a tervekben és a költségvetésben kitűzött feladatok megoldása biztosított lesz. Dancsák Lászlóné ezután az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadta, s azt elfogadásra ajánlotta. Számos felszólaló mellett az országgyűlés meghallgatta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter beszédét. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Péter János, Raffai Sarolta és Inokai János —. véget ért. A tanácskozás pénteken a költségvetésről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. (MTI) Vietnami pártkongresszus a második ötéves terv előterjesztése szerepelt napirenden A Vietnami Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa csütörtökön reggel folytatta munkáját. Pham Van Dong, a VDP KB PB tagja, miniszterelnök ismertette a második ötéves tervről szóló előterjesztést. A Pham Van Dong előterjesztette második vietnami ötéves terv előirányozza a háború okozta súlyos pusztítások helyreállítását és az imperialisták neokolonial ista politikája következményeinek felszámolását. Ezzel egyidejűleg a terv célul tűzi ki az ország gyenge és elmaradott gazdaságának újjászervezését. A miniszterelnök referátumában rámutatott annak fontosságára, hogy az egész országban létre kell hozni a szocialista nagyipari termelést. Mint Pham Van Dong hangsúlyozta, a nemzeti jövedelem a következő ötéves időszakban évente 13—14 százalékkal emelkedik majd, a mezőgazdasági termelés bruttó volumene 8—10 százalékkal, az ipari termelésé pedig 16—18 százalékkal, a munka társadalmi termelékenysége 7-5—8 százalékkal nő. A terv előirányozza a szocialista átalakítások általában vett befejezését az ország déli részén a következő öt évben. A tervidőszakban a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 30—35 százalékkal emelkedik majd. A parasztok reáljövedelme 15—20 százalékkal lesz magasabb. 1980-ra az egész országban létrehozzák az általános iskolák, a felső- és szakoktatási intézmények széles körű hálózatát. Az elkövetkezendő években a VDP nagy figyelmet fordít külföldi gazdasági kapcsolatinak fejlesztésére. Az új szakaszban — hangsúlyozta Pham Van Dong — minden módon erősítenünk és fejlesztenünk kell gazdasági es műszaki-tudományos együttműködésünket a testvéri szocialista országokkal a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára csütörtökön délelőtt átadta Pham Hangnak, a VDP PB tagjának az MSZMP KB ajándékát: egy zászlót és egy fényképalbumot, amelynek sarkán piros, fehér, zöld csíkokkal szegélyezett vörös zászló, közepén Ho Si Minh elnök arcképe látható. Felette és alatta magyar és vietnami nyelven ez olvasható: „A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Vietnami Dolgozók Pártjának.” A díszes népművészeti hímzéssel borított album Ho Si Minh, 1957-es magyarországi látogatásakor készült fényképeket tartalmaz. A szívélyes hangulatú, baráti találkozón Biszku tíé_la tolmácsolta a Központi Bizottság és Kádár János üdvözletét, jókívánságait, elismerő szavakkal méltatta a kongresszus példás szervezettségét, a nagy munkát, amely a vietnami kommunisták kitűnő hangulatú tanácskozását előkészítette. Pham Hung meleg szavakkal mondott köszönetét az MSZMP - ajándékáért, amely kifejezi a két testvérpárt harci szolidaritását. A vietnami nép az amerikai agi'esszióellen vívott harcában érezte és nagyra értékeli Magyarország politikai, erkölcsi és anyagi támogatását. A VDP negyedik kongresz- szusán résztvevő magyar partküldöttség Biszku Béla vezetésével csütörtökön Ho Si Mirlh-városba repült. A delegáció szombaton tér vissza Hanoiba. (MTI) T anácsfltozás §zóíiában Temesi dános, az MTI tudósítója jelenti: Szófiában csütörtökön szekcióüléseken folytatta munkáját a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak legutóbbi kongresszusairól rendezett nemzetközi tanácskozást. A szerdai plenáris ülésen és a csütörtöki szekcióüléseken elhangzott felszólalások hangsúlyozták, hogy a szocialista országok legutóbbi pártkongresszusai mindenekelőtt a reális szocializmus problémáival és folyamataival foglalkoztak, mivel ez utóbbi napjainkban a marxista—leninista elmélet kulcsfontosságú kategóriájává lépett elő. A korunkban végbemenő nemzetközi forradalmi folyamat másik lényeges tendenciájaként a résztvevők a proletár internacionalizmus szerepének és jelentőségének megnövekedését emelik ki. A plenáris ülésen elhangzott magyar felszólalás után, amelyet Lakos Sándor, a magyar küldöttség vezetője tartott az ötödik ötéves terv feladatairól és az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok gyakorlati megvalósításáról — a magyar küldöttség tagjai csütörtökön a három szekció munkájában vettek részt. Mindhárom szekcióülésen magyar referátumok is elhangzottak.
