Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ekékkel és más speciális gé­pekkel. A most lezajlott szö­vetkezeti kongresszus állás- foglalásai azzal biztatnak, hogy a nagyüzemek megbe­csülik az államtól kapott sok­oldalú támogatást és jól fog­nak élni lehetőségeikkel. Gazdasági fejlődésünk elő­irányzott gyorsulása esetén az ideinél nagyobb mértékben bővülhet a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználása. Az összes anyagi fogyasztás és a lakosság fogyasztása is mintegy 4 százalékkal, a beruházások — szintén összehasonlítható áron számítva — 4—5 száza­lékkal haladhatják meg az 1976. évit. Minthogy a termelés és a nemzeti jövedelem gyor­sabban emelkedik, mint a belföldi felhasználás, a nép­gazdaság egyensúlya kedve­zőbb lesz. Ezekkel számo1 va az állami költségvetés előirányzott be­vételei 1977-ben kereken 359 milliárd forintot, kiadásai 362 milliárd forintot tesznek ki. Így a költségvetés hiánya 3 milliárd forint lesz, amit hi­telforrásokból fedezünk. A pénzügyminiszter a to­vábbiakban rámutatott: Az elmúlt években végre­hajtott termelői áremelések már ösztönzik a vállalatokat a takarékosabb anyaggazdál­kodásra. 1977-ben a belföldi termelői árakban további ki­igazítások érvényesülnek, igaz csak szűk körben. Többek között emelkedik a vegyipari benzin és a vegyipari gáz, to­vábbá a gördülőcsapágy ter­melő; ára Kisebb jelentőségű árkiigazításokra is sor kerül például a könnyűiparban és egyes nem kielégítő jövedel­mezőségű termékeknél más ágazatokban is. Több gyárban volna lehe­tőség az első műszak teljes kihasználása mellett a máso­dik, esetleg a harmadik mű­szakban is a termelésre, mint ahány helyen élnek vele. Érthető, hogy mindenki szí­vesebben dolgozik az első, a dé'előtti műszakban. Ellen­ben, ha növeljük a több mű­szakban dolgozók jövedelmét, valószínűleg többen vállalják a változó munkabeosztást. Ezért az iparban, az élelmi­szer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban 1977 folyamán emeljük a második és harma­dik műszakban, valamint a folyamatos üzemekben dolgo­zók bérét. Ez az intézkedés több mint 600 ezer dolgozót érint. A helyes bérpolitikát és a munkaerő-gazdálkodás javí­tását segíti elő, hogy korsze­rűsítjük a vállalati dolgozók munkaköri és besorolási rend­jét, módosítjuk a bértarifákat. Ezt a vállalatok fokozatosan — az eredmények alakulásá­val összhangban — alkal­mazhatják. Az alsó és a felső bérhatárokat az átlagosnál jobban emeljük a nehéz fizi­kai munkát végzőknél, a ked­vezőtlen körülmények között dolgozóknál, valamint a ma­gas képzettséget igénylő: un­kakörökben. A bérek folyamatos emelé­se gazdaságilag akkor meg­alapozott, ha együtt jár a jobb munkaszervezéssel, a vállala­ti belső létszámtartalékok fel­tárásával, a munkafegyelem megszilárdításával. Az új bértarifák alkalmazását ezért össze kell kötni a vállalati munkanormák korszerűsíté­sével és a teljesítményekhez jobban igazodó bérek megál­lapításával. Faluvégi Lajos megjegyezte, hogy a fegyelmet illetően most már — szavak helyett — az szükséges: olyan feltéte­lek legyenek, amelyek fegyel­mezett munkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek — a kö­zösségi és az egyéni érdekek összekapcsolásának józan be­látása alapján. Ezt azért kell ilyen határozottan kiemelni, mert a vállalatok ötéves ter­veit áttekintve azt tapasztal­tuk, hogy létszámbővülésre számítanak, holott arra ál­talában nem lesz lehetőségük — folytatta. Csak azok a vál­lalatok tudják a tevékenysé­güket bővíteni, amelyek a munka jobb megszervezésével és a munkaigényes tevékeny­ségek gépesítésével újra és újra felszabadítják az ala­csonyabb hatékonyságú, terü­letekről a munkaerőt. Ez évben a jobb munkaerő­gazdálkodást szigorúbb köz­ponti intézkedésekkel is elő­segítettük. Ennek kedvező ha­tásai mutatkoztak is: a túl­zott munkaerőmozgás, és az indokolatlan másodállások lényegesen csökkentek, az ad­minisztratív létszám növeke­dését sikerült megállítani. A felvételi zárlatnak azonban, nem kívánatos hatásai is je­lentkeztek: megnehezítette a fiatal szakemberek munkába- állítását és a dolgozók egész­séges munkahelyváltoztatá­sát, nehéz helyzetbe hozta a kis létszámú szervezeteket. Most az alapelgondolást meg­tartva, rugalmasabb és tartó- sabb megoldásra térünk át a létszám zárlatot létszámnöve­lési tilalommal váltjuk fel, ami továbbra is takarékos' lét­számgazdálkodást kíván, gá­tolja a létszámbővítést, de le­hetővé teszi a minőségi cse­réket, az eltávozok pótlását. A kormány az igazgatási területen szigorúbb feladatot határozott meg. Ügy döntött, hogy az igazgatási és az úgy­nevezett gazdasági középirá­nyító szervezetek létszámát 1980-ig 5 százalékkal csökken­teni kell, amit a munka ész- szerűsítésével, egyszerűsíté­sével fogunk végrehajtani. bauxitbánya, a Szikra Lap- népgazdaság erőforrásai is le- vetkezeti tag jogosult a tér- nyomda és a Szekszárdi Hús- hetővé teszik. meiőszövetkezetl járadékkal kombinát beruházásainak Kedves képviselő elvtársnők azonos ellátásra, megkezdését már elhatároz- és elvtársak! Az egészségügyi intézmé­tuk, a beruházási javaslatu- A tervnek .az életszínvona- nyék közül a kórházak befo­kat jóváhagytuk. Elkészült lat meghatározó előirányzatai gadóképessége úiabb 1500 ezek kiviteli terveinek nagy kedvezőnek mondhatók. A hellyel bővül. Az országos része, sőt többnyire már a te- keresetek az ideinél gyorsad- kardiológiai intézet uj epule­reprendezést, a felvonulási és ban, a fogyasztói árak pedig -h® a közművesítési munkákat is mémék^tebben emelkedne^ Az at­megkezdték. Ezek együttes hatásara az egv . .. naavobb mértékben További 4-5 nagyberuhá- főre jutó reáljövedelem 3,5-4 az anva- a zásról egyenként dönt a kor- százalékkal lesz magasabb, mány. s megkezdésükre ak- mint ez évben, s eléri az öt­kor ad engedélyt, ha azokat éves tervben 1977-re terve- kiadásokat megfelelően előkészítik és a zett ütemet. kívánjuk növelni az anya-, a csecsemő- es a gyermek­egészségügyi ellátásra fordított Szigorúan ellenőrzik az árakat Központi fogyasztói árintéz- meghaladja a 300 ezret, kedésre az ideinél jóval szű- gyermekgondozási segélyre Az egészségügyi, szociális, oktatás; és közművelődési fel­adatok jó részét a tanácsok és intézményeik oldják meg s ehhez a középtávú tervben jóváhagyott pénzügyi forrá­sokkal rendelkeznek, amit eb­ben a költségvetésben is meg­erősítünk. A tanácsok költ- A ségvetése 6,5 százalékkal, fej- a lesztési alapja 9 százalékkal szakszövetkezeti tagok is jo- bővül, de a társadalom ré- kebb körben kerül sor. K.on- gosuitak lesznek. A nyugdíja- széről felmerülő jogos Jgé- ségvetési támogatással és a j^at — csakúgy, mint idén — nyéknek csak úgy tudnak termelés ösztönzésével, árelle- 2 százalékkal, de legalább megfelelni, ha a városokban nőrzéssel szabályozzuk, hogy a bavj 50 forinttal kiegészítjük, és a községekben gazdasági fogyasztói árak emelkedése Szélesebb köpű intézkedésre szervezetek és a társadalmi összesen a 3,8—4 százalékot ne most sincs mód, de néhány erők támogatása kíséri mun- haladja meg. Hozzátehetjük: szociális juttatásra és kiegé- kájukat. ebből több mint 1 százalékot szítésre itt is gondolunk. A Tisztelt országgyűlés! az idén évközben végrehajtott nyugdíjasok eddig a szakszer- Az V. ötéves tervben meg­húsáremelésnek most már Vea?ti tagság alapján kaptak határozott társadalompolitikai egész évre számított hatása evenként egyszer 50 százaié- célok és gazdasági feladatok tesz ki, amit a bérben, a nyug- kos vasúti utazási kedvez- megvalósítása a jövő évben díjban, és a családi pótlékban ményt. Most ezt kiterjesztjük lendületesebb és következete- reszesülóknél külön ellensu- minden nyugdíjasra, s évente sebb munkát kíván minden lyoztunk. négyszeri utazásra. A jövő év- gazdasági szervezettől. Erre A fogyasztás növekedésének tői kezdve minden szakszó- megvan a készség és lehető­megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom fo­Sí“ BÄz •tSSZSSSZ BiémetH Karoly bős: folyamatos és zavartalan áru­ellátással lehet számolni. A téli-tavaszi burgonyaellátást — részben importból ugyan —, de biztosítjuk, bővül a dé- ligyümölcs-behozatal. Javul a kínálat a ruházati és egyéb iparcikkekből. A belkereske­delem a jobb áruellátás és a gazdagabb választék érdeké­ben bővíti a fogyasztási ipar­cikkek behozatalát ség, ezt idei eredményeink is bizonyítják. Gazdaságpolitikánk kulcs­kérdései — a hatékonyabb termelőmunka, a gazdaságo­sabb, exportképesebb terme­lési szerkezet, az ésszerű ta­karékosság és a színvonala­sabb irányítás — világosak. Ezeket a kulcskérdéseket kell megragadnunk és ezeket az alapfeladatokat kell megolda­nunk abban a szellemben, ahogyan ezt a XI. kongresszus és a Központi Bizottság leg­utóbbi határozatai megjelöl­ték. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak annyit, hogy a vállalatok, a szövetke­zetek és az intézmények ve­zetői jobban értsék a népgaz­daság helyzetét, bátran élje­nek a lehetőségekkel, legye­nek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelmé­nyekhez és segítsék a kollek­tívákban meglevő tenniakarás, tehetség kibontakozását. A jövő évi terv és költség- vetés ebben bízva határoz meg szocialista jövendőnkhöz méltó bátor, előrevivő célo­kat, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk megértéséra és támogatására számítunk! Fáluvégi Lajos expozéja után többen kértek szót. Fel­szólalt Németh Károly. az MSZMP Politikái Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. cede Alapvetően a kijelölt irányban haladunk 4 beruházásokról és a hitelekről Tisztelt országgyűlés! I A szocialista szektor beru­házásai folyóáron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint összesen 164 mil­liárd forintot fordítunk beru­házásokra, 13—14 milliárddal többet, mint ebben az évben. A költségvetés beruházási ki­adásai 15 százalékkal nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. A vállalati és szövetkezeti beruházásokhoz mintegy 3,5 milliárddal több állami támo­gatást adunk. Ebből nagy ösz- szegeket fordítunk — mint már említettük — a mezőgaz­dasági gépek beszerzésére, az építőanyag-gyártó kapacitások fejlesztésére, továbbá a ruhá­zati ipar általános felújításá­ra. A vállalati ötéves tervekből az is megállapítható, hogy — különösen az iparban — a vállalatok lényegesen több be­ruházást kívánnak megvaló­sítani, mint amennyire saját erejük, az azt kiegészítő ál­lami támogatás és a bank­hitel együttesen Tehetőséget ad. Mivel szabályozni kell, hogy ne keletkezzen túlzottan sok beruházási vásárlóerő, a vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a fejlesztési tá­mogatás és a bankhitel oda­ítélésében határozottabb ki­választás fog érvényesülni. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a kor­szerű, versenyképes és több piacon gazdaságosan értéke­síthető termékek termelését gyorsan — 3—5 éven belül megtérülő beruházással —, magas technikai színvonalon valósítják meg és viszonylag kevesebb építést igényelnek. Ehhez hozzákapcsoljuk a vál­lalatoknak azt az érdekeltsé­gét, hogy minél olcsóbban im­portáljanak, s exportterméke­ikkel minél kedvezőbb árakat érjenek el. A Magyar Nemzeti Bank a gazdaságos export fokozására — csaknem 260 fejlesztéshez — kereken 30 milliárd forint­ra kötött szerződést. De vár­juk a további javaslatokat is, mert erre a célra megfelelő hitelkeret áll rendelkezésre. A jövő évre négy új nagy- beruházás a Márkus-hegyi barnaszénbánya, a Bittó II. NÓGRÁD — 1976. december 17., péntek A teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak legalacsonyabb — úgynevezett „minimális” — bérét a jövő évtől 200 fo­rinttal emeljük. Tennivalóink kozott tartjuk számon, hogy enyhítsünk az oktatás, a nép­művelés és az egészségügy te­rületén meglevő bérarányta­lanságokon. A termelőszövetkezeti dol­gozók reálkeresetének terve­zett 2,5—3 százalékos növeke­dése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés nö­velésében. Külön adómentes­seggel segítjük a zöldségter­melés növelését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábban nem művelt földek után. A terme­lési biztonság erősítését szol­gálja, hogy a tanácsok a jö­vőben a földterület után az adót több évre előre állapít­ják meg valamennyi kisterme­lőnél. A kisközségekben és a vá­rosok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet foly­tató kisiparosok és kereske- aők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős vagy csökkent munkaké­pességű kisiparosok és keres­kedők adója is. A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrtl több — la­kás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakás-építés­hez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munkáslakás-épl- téshez. A kormány rendszere­sen foglalkozik a lakásépítés helyzetével, legutóbb a buda­pesti lakásépítés áttekintése szerepelt napirendjén. Ér­tékelte a tervekben megha­tározott feladatok végrehajtá­sát és határozatokat hozott a beruházások előkészítésének és lebonyolításának javításá­ra, a lakásépítkezések műsza­ki, munkaerő- és pénzügyi fel­tételeinek rendezésére. Hasz­nos volna, ha e határozatok tanulságait az egyes megyék­ben és megyei városokban már levonnák. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes csalá­dok száma, így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósí­tunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen ve­szik igénybe a gyermekgondo­zási segélyt, számuk ezzel Tisztelt országgyűlési Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Kemény munkával végig­dolgozott esztendő vége felé közeledünk. December elején a párt Központi Bizottsága át­tekintette ezt a munkát, ér­tékelte idei gazdálkodásunk tapasztalatait, és meghatároz­ta a jövő évi négazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagyta az 1977. évi népgazdasági ter­vet. Az országgyűlésnek most az a feladata, hogy a benyújtott és a jövő évi tervvel össz­hangban álló állami költség- vetés tervezetét megvitassa, és törvényerőre emelje. Elő­re bocsátom, hogy a törvény­tervezettel és Faluvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom, és tisztelt kép­viselőtársaimnak is elfogadás­ra ajánlom. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén átfogóan vizs­gálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a XI. kongresz- szus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán. Gazdasági fej­lődésünk fő tendenciái megfe­lelnek gazdaságpolitikai cél­jainknak. Alapvetően a kije- a tervezettet, az 1976. évi terv lölt irányban haladunk, de a fő előirányzataitól elmara- növekedés üteme nem éri el dunk. Mérsékeltebb fejlődés Kedves elvtársak! Előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem az idén négy százalékkal emelkedik. Ez elmarad ugyan a tervezet­től, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülménye­ket, elfogadható eredménynek tekinthető. A terv előírásának megfelelően — összhangban a kiegyensúlyozottabb fejlődés­re irányuló törekvésünkkel — a belső felhasználás a nem­zeti jövedelemnél kisebb mér­tékben növekszik. Mérsékel­tebben nő a lakosság élet- színvonala, mind a reálbér, mind a reáljövedelem növe­kedése kisebb az előirányzott­nál. Alapvetően kiegyensúlyo­zott az anyag- és energiael­látás, lényegében zavartalan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is — de emelkedett a lakosság életszínvonala, javultak az életkörülmények. A gazdasági egyensúly javításában is kez­deti eredményekről adhatunk szamot. Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlő­désünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elér­nünk. Akadt azonban — és nem is kevés — o'yan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a végrehaj­tó munka színvonala, fegyel­me még gyakran elmarad a követelményektől, és ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőt­len körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változ­tatni. Az viszont rajtunk mú­lik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezzel csökkentsük az ár­arányok megváltozásából szár­mazó hátrányokat. Meggyőző­désem, hogy erre képesek va­gyunk. Tisztelt országgyűlés! Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meg­határozásakor figyelembe vet­tük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért színvonalát, adottságainkat, anyagi és szel­lemi erőforrásainkat, a terv teljesítésének hazai és nem­zetközi feltételeit. A terv elő­irányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazda­sági fejlődés ütemét és ezzel összhangban nagyobb mérték­ben kell növelni a felhalmo­zást és az életszínvonalat. Az a feladatunk, hogy a jö­vő év végéig* időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két évére jutó fe'adatokat Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elma­radást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. A terv a nemzeti jövedelem növekedését 6—6,5, a belföldi falhasználásét 4—5 százalék­ban határozza meg. Ez lénye­gesen meghaladja az idei várható teljesítést, de össz­hangban van gazdaságunk anyagi-műszaki lehetőségeivel és társadalmunk szellemi erő­forrásaival és teljesítőképessé­gével. Az ipari termelés növelésé­nek átlagos ütemét a terv 8 százalékban írja elő. Hangsú­lyozni kívánom, hogy az ipar­ban továbbra sem lehet cé­lunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely fi­gyelmen kívül hagyja a ha­tékonyság, a minőség köve­telményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, mű­szaki színvonalának, a termé­kek minőségének, a gazdálko­dásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé te­(Folytatás a 3. oldalon4 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom