Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVF. 298. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976 DECEMBER 17., PÉNTEK MAI S/A MUNKBAM Pártkongresszus Viet nambau o Elfojtott robbanások Eiry hét a rádióban és a tv-ben Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről; 3. interpelláció. Ezt követően a napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluuegi Lajos expozéja Szerényebben, de javultak az életkörülmények f Tisztelt országgyűlés! Az idén korábban kezdtük meg a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozását. Ez lehetővé tette, hogy a vállalatokat és szövetkezeteket a szokásosnál jóval előbb tájékoztassuk a terv kialakuló irányvonaláról. A szabályozórendszerben nem hajtottunk végre lényeges módosítást, s a változások a jogszabályokban ősszel megjelentek; így idejében rendelkezésre állt minden szükséges információ. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december elején megállapította az 1977. évi terv és költségvetés irányelveit. Ebből kiindulva a Minisztertanács véglegesítette az előirányzatokat és meghatározta a végrehajtás feladatait. Előnyös számunkra, hogy a szocialista országok többségével — elsősorban a Szovjetunióval — már aláírtuk a jövő évi árucsere-forgalmi megállapodásokat, ezekben behozatalunk és kivitelünk nagyobbik részét biztosítottuk. Nehézségek ellenére is Közismert, hogy az ötödik ötéves terv megvalósításához milyen nehéz külgazdasági feltételek között kezdtünk hozzá. Most arról számolhatunk be, hogy népgazdaságunk az első esztendőben ilyen feltételek mellett is fejlődött: a termelés és az áruforgalom bővült, a lakosság életszínvonala — ha szerény mértékben is — emelkedett, javultak az életkörülmények. A termelés, a belföldi és a külkereskedelmi áruforgalom csak mérsékeltebben nő a tervezettnél, és ezzel több szempontból nem lehetünk elégedettek. De a hatékonyságot alakító egyesi tényezőkben biztató változások is tapasztalhatók. Az anyagi termelés ágazataiban a foglalkoztatottak száma némileg csökkent, a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. A tervezettnél alacsonyabb termelés következtében 1976- ban a nemzeti jövedelem is lassabban, mintegy 4 százalékkal gyarapszik; s ez természetesen érezteti hatását a lakossági és a költségvetési jövedelmiekben is. Bár a lakosság jövedelme bővül, de a korábbi évekhez képest mérsékeltebben. A fogyasztói árak a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben. mintegy 5 százalékkal emelkednek, elsősorban a magas zöldség- és gyümölcsárak miatt. A lakosság áruellátása sem volt egyenletes. A pénzbeli társadalmi juttatások viszont tovább bővültek. 4ÖS/.- szességében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az előirányzott 3 százalékkal szemben csupán 1—1,5 százalékkal emelkedik, s ez bizony azt jelenti, hogy egyes családoké némileg csökken is. A jövő évi terv összeállításakor és annak végrehajtása során erre figyelemmel voltunk és leszünk. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy 1976-ban megkezdődött az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósítása. Az eredmények az adott körülmények figyelem- bevételével kielégítőnek mondhatók, de elmaradnak attól, ami a hosszabb távon is elfogadható, egyenletes társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges. Kedves képviselő elvtársnők és elvtársak! Az 1077. évi népgazdasági terv — az előbbieket figyelembe véve — feszítettebb feladatokat irányoz elő, de ezek teljesítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy — az ez évi elmaradást pótolva — biztonságosabbá váljon az V. ötéves tervben előirányzott célok elérése. Elgondolásaink szerint a nemzeti jövedelemnek és a termelés növekedésének minden népgazdasági ágban meg kell haladnia az ideit. Az iparban 6, az építőiparban 5,5, a mezőgazdaságban 7—8 százalékos termelésnövekedést tervezünk. Ütemesebben kell növekednie az ipari termékek termelésének és különösen kivitelének, a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari cikkekben. Ez csak akkor valósulhat meg, ha gyorsabban változik a termelés szerkezete. ha számottevően javul a műszaki színvonal és a minőség, ha lényegesen több gazdaságosan értékesíthető versenyképes exportáruval rendelkezünk. Ennek az is feltétele, hogy mielőbb működésbe helyezzék azokat a beruházásokat, amelyek eredményeképpen a jövő évben bővül — többek között — a timföld, a bauxit, a villamos energia, az acél termelése, a műanyagszál, a hullámdoboz, a síkkötött termékeket gyártó üzemek teljesítőképessége. A mező- gazdaságról A mezőgazdasági termelés kétségtelenül magas előirányzata átlagos időjárással számol, ezért őszintén szólva tartalmaz némi bizonytalanságot, de az anyagi, technikai és személyi feltételek oldaláról megalapozott. A következő esztendőkben a mezőgazdaságra váró nagy feladatok elvégzését — az ár- és pénzügyi intézkedéseken felül — elősegíti, hogy számottevően gyarapodik a nagyüzemekben a sertés-, a szarvasmarha- és a juhférőhelyek száma, új öntözőtelepek épülnek. Kiegészül a géppark traktorokkal, kombájnokkal, tehergépkocsikkal, pótkocsikkal, traktor(Folytatás a 2. oldalon)• Leonyid Brezsnyev lengyel kitüntetése Leonyid Brezsnyrev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön találkozott Edward Gierekkel, a LEMP Központi Bizottságának első titkárával, aki baráti látogatáson tartózkodik Moszkvában. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek elégedettséggel állapította meg, hogy a lengyel párt- és állami küldöttség szovjetunióbeli látogatásának idején elért megállapodások megvalósítása eredményesen folyik. Nagyra értékelték a sokoldalú szovjet—lengyel együttműködés további fejlesztésének távlatait. Érintették ezenkívül a két testvér- i---------------------------------------------------------párt nemzetközi együttműködésével összefüggő kérdéseket is. (MTI) Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Kremlben átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a Lengyelország Újjászületése Érdemrendet a nagykereszttel. Leonyid Brezsnyev ezt a magas kitüntetést a Lengyel- ország felszabadításában való tevékeny részvételéért, a Szovjetunió és Lengyelország közötti barátság, testvériség és együttműködés fejlesztésében és erősítésében szerzett érdemeiért, a béke és a szocializmus szilárdításához való kiemelkedő hozzájárulásáért kapta. Edward Gierek a kitüntetés átnyújtasakor hangsúlyozta többek között, hogy Lengyel- ország jelenlegi előrehaladásához, mint minden más sikeréhez is megbízható támaszt nyújtanak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatok. Leonyid Brezsnyev válaszában kifejezte köszönetét a LEMP Központi Bizottságának és a Lengyel Államtanácsnak a magas kitüntetéséért. ★ Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtökön vacsorát adott Edward Gierek tiszteletére. Megújult erővel Több hónapos sokoldalú, felmérő, értékelő munka méltó befejezése volt a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Az 500 küldött olyan írásos beszámolót és határozattervezetet kapott kézhez és olyan szóbeli kiegészítést hallhatott, amely hűségesen tükrözte a szövetkezeti mozgalom helyzetét, a szövetkezeti tagság véleményét és megfelelt a XI. pártkongresz- szus szövetkezeti célkitűzéseinek. Megérlelt problémák kerültek a küldöttek elé, megoldási javaslatokkal együtt. Az ország valamennyi megyéjéből, különböző tájairól, eltérő adottságú tsz-ekből érkeztek a küldöttek és mégis hamar szót értettek. A szövetkezetpolitika alapvető kérdéseiben teljes egyetértés mutatkozott meg. Érezhető volt a tettvágy, az alkotókedv. A felszólalók kifejezték azt a nagy erőt, melyet hazánkban a mezőgazdasági szövetkezetek gazdaságilag és társadalmilag jelentenek. Az MSZMP következetes, elvhű agrárpolitikája nyomán ment végbe a magyar mezőgazdaság szocialista átalakulása. A párt útmutatása segítette a szövetkezetek viszonylag gyors megszilárdulását és fejlődését. És a szövetkezeti parasztság ma is mindennap érezheti a párt figyelmét, gondoskodását. Ezt fejezte ki az is, hogy Kádár János, az MSZMP KB első titkára is részt vett a kongresszuson és tevékenyen bekapcsolódott a munkájába. Felszólalása elsőrendű belpolitikai eseménnyé avatta és emlékezetessé tette ezt a kongresszust. Szavai teljes bizalommal tölthetik el nem csak a tsz-ek tagjait és vezetőit, hanem egész társadalmunkat. A tsz-ek jól sáfárkodnak az állam segítségével, dicséretre méltóan teljesítik feladatukat a belső ellátásban és az exporttervek teljesítésében. Következetesen végrehajtjuk a XI. pártkqngresszus szövetkezeti határozatait és folytatjuk bevált agrárpolitikánkat — jelentette ki Kádár János és hozzátette: „a magyar mezőgazdaságnak, a termelő- szövetkezeteknek nem csak hősi múltjuk, biztató jelenük, hanem biztos jövőjük is van.” Nagy elismerés az a megállapítás is, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság Fajuvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját mondja rendszerünk szilárd bázisa falun. A III. kongresszus előkészítése, lefolyása, az elfogadott határozat sok lényeges és több fontos részletkérdést is tisztázott. Nem csak a szövetkezetek látják tisztábban mozgósítható tartalékaikat, hanem központi irányító szervek is tapasztalhatták, hogy milyen intézkedésekkel segíthetik elő a tsz-ek gazdálkodását. Véletlen egybeesése az eseményeknek, de azért sok mindent kifejez, hogy a Minisztertanács épp a kongresszus második napján, szerdán fogadta el a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a szarvasmarhatenyésztés feltételeinek a javításáról. Ezt megelőzőleg pedig — mint ismeretes — a zöldségtermesztés fejlesztéséről, valamint a gyümölcs- és szőlőtermelés fellendítéséről hozott a kormány határozatokat. Jogos tehát a remény, hogy ezekben a kritikus ágazatokban is előbbreléphetünk. A gazdálkodásban a legfontosabb feladatuk a tsz-ek- nek az, hogy a nagyüzemi adottságok és a háztájk lehetőségek hasznosításával maradéktalanul teljesítsék az V. ötéves terv szövetkezeti előirányzatait. Ennek érdekében minden tsz-ben javítani kell a hatékonyságot. A mezőgazdasági szövetkezeteknek törekedniük kell arra, hogy eszközeiket jól kihasználják, elkerüljék a párhuzamos és a gazdaságtalan fejlesztéseket, fokozzák a vezetés, a munka szervezettségét. Helyes, ha az eddiginél jobban élnek az együttműködésben rejlő előnyökkel. Fontos feladat a szövetkezeti demokráciának, a termelőszövetkezeti parasztság gondolkodásának és életmódjának szocialista fejlesztése, a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítése, a törvényesség szilárdítása, az ellen - ői'zés fejlesztése. A téli időszak jó alkalmat kínál arra, hogy minden közös gazdaságban szervezett formában alaposan megvitassák a mezőgazdasági terme- iőszövetkeztek III. kongresz- szusának határozatait, a téeszek működésének és gazdálkodásának legjobb tapasztalatait. Ez sokat segíthet abban, hogy még eredményesebb legyen valamennyi szövetkezet, valamennyi ágazatában a munka.
