Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
Képernyő előtt és felcsapódik az az ajtó. ßos Alleurs márki bocsá- Inatot kér a „szóbotlás- fertf' s, folytatná érveié- jsémpe hirtelen lárma ^Spamad odakünn ... Nagyságos fejedelem^ tA-nadból jöttem, hányszor mondjam I Nem vá- K rok tovább! Utat! líl MIT TUD? Fiatalok megyei kulturális vetélkedője Televíziósok és ív-nézők Kun Zsuzsa Kovács Márta Nagy Zalán Boden Katalin Bölcskei Zsuzsanna 1Í_ Btrnp Xt '"«ft BÚD ^ JgP éf Uf. ■ ., a Jttgif acor jr Jmé Schncberger Ferenc A KISZ Nógrád megyei bizottsága, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a József Attila Megyei Művelődési Központ vasárnap rendezte meg Salgótarjánban, a megye KISZ-es fiataljainak Ki mit tud? Kulturális seregszemléiét. Mint köztudott e vetélkedő egyik lépcsőfokát jelenti az időszakonként hagyományos, hasonló című televíziós vetélkedőnek, melyet az országos szervek hosszabb idő után 1977-ben rendeznek meg újra. A megyei versenyen az előzetes járási és városi vetélkedők legügyesebb, legjobb teljesítményt nyújtó csoportos és egyéni szereplői vettek részt. A közönség, amely csaknem teljességgel betöltötte a megyei művelődési központ 650 férőhelyes színháztermét, 65 — különböző műfajú — produkciót tekinthetett meg. Felléptek a műsorban a pillanatnyilag legszínvonalasabban működő néptánccsoportok, . beategyüttesek, irodalmi színpadok, versmondók és énekes szólisták, zenészek. A Ki mit tud? verseny az idén is, mint évekkel ezelőtt, mindannyiszor, ismételten lázba hozta a fiatalokat, bizonyítva, ennek a kulturális mozgalomnak a széles rétegekben munkálkodó igényét, életképességét. Joggal mondhatjuk, hogy nincs az országban még egy olyan művészeti rendezvény, amely ennyire, ilyen elementáris erővel hatna a fiatalokra. Vonzerejét — meggyőződésünk —, nemcsak a kivételesen nagy reményű tét, a televízió kamerái elé kerülés indokolja, hanem a minden tehetséges emberben benne élő szereplési vágy, a képességnek és tudásnak megmutató törekvése, a feltárni, megmutatni, kifejezni és használni akarás indulata. Ez a szándék, ez az érzés a fiatalságnak talán legtermészetesebb — s egyben nagyon őszinte — tulajdonsága. S ennek kifejezéséhez ad értékes teret a Ki mit tud? versenye. Kamarás Sándor A megyei vetélkedő délelőtt 10 órakor kezdődött, s kisebb, hosszabb szünetekkel, este fél nyolcig tartott. Olyan hosszú idő ez, ami bizony alaposan próbára teszi a t észtvevőket, f még hivatásos művészeknek is gondot okoz a szellemi, lelki és fizikai egyensúly fenntartása, vagyis a kondíció, a formaidőzítés szempontjából. A tapasztalatok szerint általában jól állták ki ezt az időpróbát a fiatalok, s a tudásuknak, képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtották. Egy általános érvényű bírálatot azonban nem érdemtelen megjegyeznünk, annál is inkább, mert a későbbiekben a felkészülés során mindenki hasznára válhat. Nevezetesen a bemutatott produkciók — főként a versek és az irodalmi színpadi produkciók vonatkozásában — tartalmi kérdéseiről és sajátos jellegéről, karakteréről van szó. M m- denképpen emelte volna a vetélkedő színvonalát, ha a szereplők valóban fiatalos műsort, vagyis fiatalokról szóló, fiatalokat érdeklő műveket mutatnak be, minél nagyobb számban, a „most és itt” követelményének megfelelően. A kritikai észrevétel második fele elsősorban a folklór, vagy folklórjellegű műsorokra vonatkozik. Ezen a napon ugyanis nagyon csekély számban láttunk olyan bemutatót, amelyik tudatos, határozott törekvéssel vállalta volna megyénk népművészetének bemutatását, a palóc irodalmi, néptánci, népzenei hagyományok feldolgozását. A sajátos ízek hiánya pedig mindenféleképpen egyfajta elszürkülés- hez és érdektelenséghez vezet. A kilenctagú szakmai zsűri, amelynek elnöke Harsányi László, a KISZ központi bizottsága kulturális osztályának munkatársa volt, 11 produkciót javasolt továbbjutásra. Néptánc-kategóriában a megyei művelődési központ és a kisterenyei ÁFÉSZ-gimnaziReviczky Zsuzsanna um együttese, énekkategóriában a Kun Zsuzsa—Bodor Katalin duó, Gyurcsik I,ászló, Schnéberger Ferenc salgótarjáni, Kamarás Sándor balassagyarmati énekes vesz részt a televízió — még nem képernyő előtti — elővetélkedőjén. A versmondók közül Nagy Zalán, Garai Gyöngyi, Bácskái Olga, Bazsó Erzsébet és Kovács Márta szereplését kísérte szerencse. Valamennyien előreláthatólag januárban versenyeznek a középdöntőbe jutásért. S az amatőr művészeti mozgalom megyei irányítói és szakemberei számára jelent fogódzót és feladatot: három kategóriában — irodalmi színpad, beatzene és egyéb — egyetlen csoport és szólista sem nyújtott olyan színvonalú teljesítményt, amely valamelyiket is érdemesítette volna a magasabb szintű továbbsze- replésre. (sulyok) — kép: kulcsár — Ünnepe volt az elmúlt héten a Magyar Televíziónak és nézőül borának. Méghozzá nem is akármilyen fontosságú esemény kapcsán. A budapesti egyes és kettes csatorna melleit megkezdte működését az ország két fontos gazdasági, szellemi centrumának stúdiója, a szegedi és a pécsi. Hosszú évek gondos előkészítő munkájának, anyagi erőfeszítésének eredménye e két stúdió létrejötte, első jelentkezése a képernyőn —melyeket hihetőleg a közeli években újabbak követnek majd. Győrött, Miskolcon, Debrecenben. Ha mindez már valósággá lesz, az ország öt nagy körzete hallathat többet és gyakrabban magáról; fontos politikai, gazdasági, kulturális történeteiről, a tévénézők országos érdeklődésére számottartóan. Egyelőre még a budapesti központi program keretében, de technikai fejlettsége növekedésével, a későbbiekben esetleg önálló csatornán is. Ez pedig lényegesen növelhetné a mű- sorválasztás lehetőségét. tágítaná a jelenlegi „szűk keresztmetszetet’'. De egyelőre maradjunk a jelen realitásánál. Erről a múlt heti eseményt megelőzően Megyeri Károly, a tv elnökhelyettese így nyilatkozott: — Konkrét feladatul szabtuk, hogy a jövő évben kéthetenként egy-egy harminc- perces műsort, illetve háromhárom önálló művészi produkciót hozzanak létre. 1978- ra pedig már hetenként jelentkezzenek 40—50 perces programmal és „fejenként” öt művészi műsorral. Az önálló fejlődés szinte korlátlan lehetőségeit már a oemutatkozo műsorok felvillantották. A szegediek bemutatkozásán — Antal Imre műsorvezető „vendégjátékával” — megismerhettük a körzet megyeinek: Békés, Bács-Kiskun es Csongrád politikai, gazdasági, tudományos, művészeti életének képviselőit. A ke- reaasztal-beszéígetések során kirajzolódott előttünk a délalföldi táj történelme, jelene, tervezett jövője; mindaz, amire a továbbiadban a műsorszerkesztők építkezni kívánnak: A lehetőségek minden téren gazdagon kínálkoznak. Számíthatnak a kecskeméti, a békéscsabai, a szegedi színház művészeire, a körzet népművészeire, irodalmáraira, zenészeire, képzőművészeire, s nem kevésbé a tudományok jeles művelőire, . párt-, állami, gazdasági irányítónak segítségére. Mindazokra, kikről és kiknek segítségével időről időre hírt adhatnak eredményeikről, törekvéseikről, remélhetően mindenkor a tájegység sajátos, érdekes vonásait is felvillantva. Mert ez utóbbi igényünk betöltése elmaradhatatlan ahhoz, hogy a születő vidéki stúdiók ne váljanak a budapesti, központi sugárzás színtelenszagtalan töltelékeivé. A szegedi stúdió bemutatkozója mindenesetre jó jelnek bizonyult arra, hogy saját, önálló útjukat keresik a munkatársak, s ha ehhez az idősebb, tapasztaltabb kollégák támogatását bírják, bizonyos, hogy törekvésük eredményre is vezet. A pécsi stúdiósok bemutatkozó estjükön Balogh Mária „beajánló” szavai után menten önálló életbe kezdtek. Amint műsorvezetőjük kedvesen megállapította: annyiban különböznek egy újszülöttől, hogy máris beszélnek es járnak. A Baranya, Somogy, Tolna adáskörzetű stúdió riporterei a rendelkezésükre álló 50 perc adásidőben elkalauzolták a tévénézőket tájegységük legfontosabb tudományos, ipari, mezőgazdasági központjaiba; „tetten érni” országos jelentőségű eredmények létrejöttét, vagy azok Ígéretes folyamatát. S hogy a körzeten belül nincs lokálsovinizmus, annak bizonyságát a kaposvári Csiky Gergely Színházban tett látogatás adta. Hogy a pécsi stúdiósok nem „üzemhelyük” színházát sorolták nyitó programjukba — ami ilyen esetben kézenfekvő volna. A Baranya, Somogy, Tolna megyei stúdiósok fejesugrása a „mély vízbe” imponáló biztonságúnak tetszett. A tévénézők sok milliós tábora csak őszintén örvendhet a műsorválaszték két országos körzettel való gazdagodásának. Remélve, hogy várakozásában az elkövetkező „hétköznapokon” sem fog csalatkozni, s az ígéretes bemutatkozást az ígéretek beváltása követi. A műsorhét másik jelentős eseménye pénteken a szovjet televízió estje volt, melyben különösen két műsor, Gladkov: Cement című világhírű regényének kétrészes filmváltozata és Turgenyev: Tavaszi vizek című kisregényének Fantázia című filmadaptációja nyújtott maradandó tartalmi és esztétikai élményt. (b. t.) Mai tévéajánlatunk 21.35: Művészeti Magazin. Budapest több mint száz éve jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből. Pest és Buda mellett — amelyek a város nevében is szerepelnek — Óbuda az a városrész, amely az utóbbi időben az érdeklődés előterébe került, lakótelepe, lendületes fejlődése miatt. A Művészeti Magazin most Óbuda múltját, képzőművészeti, művészeti emlékeit mutatja be a jelen tükrében. A műsor aktualitását az adja, hogy e hó 26-án adják át az újjáépített Zichy-kastélyt, ahonnan a közvetítés is történik. A műsor során betekintést kapnak a nézők Óbuda múltjába, a Táborvárosi múzeumon, a római mozaikokon, a Meggyfa utcai Múzeumon, a KiscelNÓGRÁD - 1976. november 30., kedd A francia kávét beleizzad, mire előadja mondanivalóját. Nehéz diplomáciai feladatra kényszerült. ö, aki éveken át harcra buzdította Rákóczit, most kénytelen megadást ajánlani, ■ ■ 1 111 —^ Sajnálom, felség, de a nemzetközi helyzet alakulása .. Uralkodóm többé nem nyújthat segítséget ... S ha egyszer a magyar felkelés ügye magára marad... Lám, q hadih^lyzet a szótárát is megváltoztatta, követ úr. Eddig hó borúról beszélt, most li templomon, a műszaki műemlék selyemgombolyítón, a klasszicista zsinagógán, a barokk városképen keresztül. Óbuda azonban nemcsak ezekben a műemlékekben, látnivalókban gazdag. Óbuda hangulatát Krúdy Gyula őrizte meg írásaiban az utókor számára híven; természetes, hogy az ő világa is helyet kap a műsorban, lánya, Krúdy Zsuzsa visz- szaemlékezései nyomán. Múzeumot is avat a műsor: a Zichy-kastélyhan kap helyet, itt lesz ezentúl látható a Kassák-emlékkiállítás. BARABAS TIBOR regénye nyomán irta CS HORVATH TIBOR. rajzolta: zűbad ESNO Tamás István: Káposztás-kő ki tanúja tatár vész török hordáknak cséphadaros kaszás vonulásnak kurucnak labancnak villám tekintetű ostoros betyárnak voltál s látója Görgei hadának vagy világtalanja vadonatúj busás gavallér csordáknak kikeresztelkedett hollóknak sáskáknak mohos lábaidnál megtisztulni nevetséges büntetlen bűnös ím gyors vizedbe állok kapás őr krisztusok sírjára települt agyafúrt kincstárnok ősök eltékozolt jussáért nyaldosnak térdemen mély sebet heréit szenvedélyek kimetszett pisztrángok
