Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
Tcinácskoztak a termeloszöuelkezetek IcüBdötSeí (Folytatás az 1. oldalról) például, hogy a termelés korszerűsítése nem csökkentette a termelés költségeit. Az eszközök hatékonysága is elmaradt a lehetőségektől. Ebben az anyagi ráfordítások mellett szerepet játszottak az időközben bekövetkezett árarányváltozások, valamint a költséggazdálkodás hiányosságai is. A továbbiakban az előadó az ellentmondások okait részletezte. Elmondta, a gondok jelentős részét az okozza, hogy a nehéz körülmények között is biztosítani kell a szövetkezetek fejlődését, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben állami segítség nélkül nem képzelhető el. Ezzel a segítséggel képesek ugyanis a termelés fejlesztését megvalósítani. Kérte, hogy a fejlesztési célokra biztosított pénzeszközök odaítélését tegyék rugalmasabbá, oly módon, hogy időben megkapják az üzemek. Arról is szólt, hogy a termelőszövetkezetek igénylik a vetőmagvak és szaporítóanyagok minőségének javítását, azok tervszerű felújítását, a magasabb teljesítményű fajták gyorsabb elterjesztését. Példának említette, hogy amióta a KGM foglalkozik a gépellátással, a gépek szállítása és a megrendelés között egy esztendő, vagy annál is több idő telik el. Rosz- szabbodott a helyzet az alkatrészellátásban. Hiányzik a megye adottságainak megfelelő középkategóriájú erőgép. Az előadó ezt követően az egyes üzemek és ágazatok termelési színvonalában lévő, és nem indokolható különbségekről szólt. Arról például, hogy a pásztói járás néhány termelőszövetkezetében, mint Pásztón, Kállón, Palotáson, Szurdokpüspökiben, Ecsegen, a búza termésátlaga 28 és 41 mázsa hektáronkénti eltérést mutat. A tejtermelésben még ennél is nagyobb a különbség, mivel 1975-ben volt 1500 liter körüli fejési átlag is, és 3250 literes is. — További eltérést mutat, ha .az. egy átlagdolgozóra jutó termelési értéket vesszük alapul. Szécsényben például 46,3 százalékkal jobb, mint a szomszédos Varsányban. Az üzemekben nagy színvonalbeli különbségek találhatók az üzem- és munkaszervezésben, a nagy értékű termelési eszközök kihasználásában. A nagy teljesítésű gépek még a csúcsmunkák idején sem dolgoznak kettős műszakban. A szálas és zöld takarmány fejlesztéséről elmondta, hogy öt év alatt sem sikerült beszö vetkezettekben tagok és alkalmazottak nagy többségét alkotják az egyéni paraszti múlt nélküli emberek. Ök a felszabadulás után felnőtt nemzedék, ők vesznek részt legnagyobb aktivitással a mezőgazdasági szövetkezetek munkájában. Endolgozó daságí dolgozók átlagkeresete megközelítette az állami iparban dolgozó fizikai munkásokét. Felhívta a figyelmet, hogy a személyi jövedelem elosztásában fennáll az egyenlősdi egy-egy üzemben és az nem ösztönöz a munka mennyiségi és minőPintér Ferenc számolt be a két kongresszus között végzett munkáról. hozni a több évtizedes lemaradást. Évről évre megismétlődik, hogy néhány tsz-nfek sem minőségben, sem mennyiségben nincs meg a szükséges takarmány. Ezen a téren jelentős tartalékok várnak feltárásra. Az ötödik ötéves terv célkitűzése (többek között), hogy a mezőgazdasági termelés mennyiségének és színvonalának emelése elsősorban a belső gazdasági erőforrások hatékonyabb kihasználása nyomán valósuljon meg. —• Növénytermesztésben fő feladatunk a hozamok további növelése — mondotta —, a műszaki-technológiai színvonal fokozása, a komplex gépesítés meggyorsítása. Sürgős az iparszerű termelési rendszerekben bevált technológiák bevezetése. Határozottabban előre kell lépni a takarmánynövények hozamának növelésével. Tizenegyezer hektáron intenzív gyepgazdálkodást kell kialakítani. Kiemelten kívánatos foglalkozni a szarvasmarha-tenyésztésben, a célkitűzések megvalósításával. Ragaszkodni szükséges a tehénállomány növelésének tervezett üteméhez, a tenyésztői munka színvonalának javításához, a szakosodáshoz, a tartástechnológiák korszerűsítéséhez, a meglévő férőhelyek maximális kihasználásához. nek megfelelően igénylik az ségi javítására. De található túlzott differenciáltság is a különböző területeken, a tájegységben levő szövetkezetek között. A jövedelem ilyen elosztása nem fejezi ki a Végzett munka közötti különbséget. Ezután beszélt a társadalombiztosításról. a szövetkezeti tagok nyugdíj- rendszeréről, s elmondta, hogy a termelőszövetkezetek munkája nyomán hogyan változott meg a közösségek képe, kulturális, kommunális ellátottsága. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. kongresszusa határozatának megvalósítása során a szövetkezeti demokráciában, a törvényesség betartásában, az érdekképviseletben jelentős f'őrehaladás van. Igaz — mondotta az előadó —, hogy nehézséget okoz a sok . jogszabály. A korszerűsítésre kerülő termelőszövetkezeti törvénytől azt várjuk, hogy legyen rugalmasabb, egyszerűbb, tükrözze a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyokat. iparszert! munkafeltételeket, a korszerű munkaszervezést, az egyéni érdekvédelmet, a megt'e'lelő jogokat. Feketefehér öltözőket, étkezdékeó személyszállító járműveket, ifjúsági klubokat könyvtárakat igényelnek. A szövetkezetek aktív dolgozóinak köze! 50 százaléka női munkaerő, akik lemaradtak a szakképzéssel. s idényjelleggel foglalkoztatják őket. Jövedelmük növekedési üteme alatta maradt az átlagosnak, mert például öt év -alatt mindössze 11 százalékos az átlag 38 százalékkal szemben. — Ismert gondok ezek, szükségessé teszik, hogy a tsz-vezetők áttekintsék munkaerőhelyzetüket és a helyes munkaerő-gazdálkodás érdekében lépéseket tegyenek. Négy esztendő múlva 800 fővel szükséges a jelenlegi szakmunkáslétszámot emelni. Ezt követően az életszínvonal emelkedéséről beszélt, kimutatva, hogy a rpezőgazA törvényesség jelentősége sítsák a termelési rendszerek bevált technodógáóit. Szólt a mozgatom fogyatékosságáról. ..feladatiként említette tartalékok feltárását, néhány Fontos a belső hatéiko- a takaA törvényességről szólva az előadó megállapította, hogy fokozatosan szilárdul, de még mindig előfordulnak szabálytalanságok, bűncselekmények, amelyek megakadályozására az ellenőrzésit nyabb igénybevételét, javítani kell. Különösen az vrákosabb gazdálkodást, a ellenőrző bizottságok és a munkafegyelem metgszülárdí- belső ellenőrök tevékenysé- fásat géről szólt részletesebben, a vitában felszólalt Dev- Fokozni kell a szövetkezeti csics Miklós, a megyei pártdemokráciát, az önkormány- bizottság titkára, zatot mert ez nem, mindenütt _ A mezóga.zdasáí,,; muru tart lépést az üzemi noveke- k|át _io0osan kíséri a ^.védéssel, a munka szervezett korszerűsödésével. Fokozni kell a kis kollektívák önkormányzati szerepét, a sokoldalú tájékoztatás javítását, a szocialista brigádmozgalomban bevált demokratikus módszereket kell általánossá tenni. Annál is inkább, mert jelenleg a termelőszövetkezetekben 275 brigád tevékenykedik közel 4000 taggal. Tevékenységük jelentősen hozzájárul a célkitűzések megvalósításához. Az idén. már 28 millió forint felajánlás teljesítéséért dolgoznak, biztató eredménnyel. .leimény fokozott figyelme, hiszen fontos szierepet tölt. be a népgazdaságban, a lakosság élelmisz®r-ellá'tásábain — mondotta elöljáróban’ maid így folytatta: — Annak ellenére, hogy Nógrád jellegét, az ipar határozza meg. a mezőgazdasági termeié* hagyományokkal rendelkezik. A termel őszöve Erezetekben a foglalkoztatottak húsz százaléka dolgozik, az éves termelési érték eléri a kétmilliárd forintot- A megye közös gazdaságai az elmúlt evekben bi-zcmyítottáik, tudnak élni a lehetőségiekkel, képesek a gazdaságos termeié* útjait keresik. Fontos feladatként jelölte meg a növénytermesztésben a termésátlagom közötti indokolatlan különbségek megszüntetését. Mert bár a megye tsz-ei az idén a búza- termelésben megelőztek más, kedvezőbb feltételek között levő megyéket, volt rá példa, hogy egymás melletti gazdaságok hozamai jelentősen különböztek egymástól, amit nem lehet objektív tényezőnkéi magyarázni. A burgonya-, kukorica- és cukorrépa-termesztésben hasonló a helyzet. A beruházásokról szólva javasolta, hogy a termelőszövetkezetek bátrabban ingjanak össze, egyesítsék, erőiket, ha a feladat meghaladja egy-egy termelőszövetkezet anyagi tehetőségen— A megye tsz-eiben az utóbbi években már fiatalabb, képzettebb vezetők irányítják a mezőgazdasági termelést. Az ő feladatút!, hogy a közigazdasági szabályozók, az adott lehetőségek és feltételek figyelembevételével, megtalálják' a leggy úrnő1 esd - zőbb megro'dást — mondotta többek között a megyei pártbizottság titkára. A területi szövetség munkájával kapcsolatban megjegyezte: a feltételek adottak ahhoz, hogy hatékonyabban, segítsék a mezőgazdádig előtt álló célkitűzések megvalósítását. A követelmények a szövetséggel szemben nőttek, s ennek csak akkor tudnak megfelelni, ha többet kezdeményeznek, segítik az üzemek közötti együttműködések kialakítását, s a népgazdaság érdékeit szem előtt xartva. javítják érdekképviseleti tevékenységüket— A területi szövetség sokat tehet a szövetkezeti demokrácia szélesítéséért is. ,A tagsági viszony az egyesülésekkel! bonyolultabbá vált,1 s a tagokat csak akikor lehet a feladatokra mozgósítani, ha maguk is érzik’ értik, milyen felelősség hárul rájuk — fejezte be felszólalását Dev- csics Miklós. Fent Lajos a szurdokpüspöki termelőszövetkezet • elnöke felszólalásában elmondotta. hogy az eredmények alakulásában nagymértékben, közrejátszott a kedvező társa- sadialmi, politikai légkör, a pánt következetes és helyes gazdaságpolitikája. Elemezte a beruházások területen időnként tapasztalható biesztendőben Karancslapu jtőn több mint nyolcmillió forintot. fordítottak szociális célokra. A nehéz fizikai munkát helyettesítő gépek sorát szerezték be. fürdőket, öltözőket építettek, üzemi konyhát létesítettek, gondoskodtak a dolgozók kulturált szállításáról. S mert az aktívan dolgozó tsz-tagok 33 százaléka harminc éven aluli, az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítaniuk a kulturális igények kielégítésére, a közművelődésre. A termelőszövetkezeti küldöttek megyei tanácskozásán először vettek részt a közös vállalatok képviselői. A szövetkezetek által alapított építővállalatok dolgozói nevében Máté Sándor, a szécsényi ÉPSZÖV igazgatója kért szót. A társulások alakulás óta végbement fejlődéséről beszélt. Elmondotta (többek között), hogy az ötödik ötéves terv megyei építési feladataiból az eddiginél jóval többet vállalnak magukra, fokozottan kapcsolódnak be a lakások kivitelezésébe, s továbbra is segítik kapacitásukkal a termelőszövetkezetek beruházásainak kivitelezését. Sótér István, a ceredi termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a mostoha természeti körülmények között gazdálkodó tsz-ek, ha adottságaikat ésszerűen használják ki, eredményesen gazdálkodhatnak. Hangsúlyozta • a szocialista brigádok mozgalma előreléndítője a termelésnek. Kiemelte a háztáji gazdaságok segítését. A ceredi termelőszövetkezetben külön vezetőt bíztak meg a kisgazdaságok ügyeinek intézésével,' s ez is közrejátszott, bogy a tervciklusban a szövetkezet által értékesített állatok harminc százaléka a háztájiból származott. Beszámolt arról, hogy a község sertésből, baromfiból, tejből és tojásból önellátó. Holma Miklós, a nézsai termelőszövetkezet elnöke a közgazdasági szabályozórendszer hatásairól beszélt. Részi letesen kifejtette, mennyire fontos a szabályozórendszer ösztönző elemeinek felismerése, s a takarékos gazdálkodás szükségességét hangsúlyozta. Boros Béla, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke javasolta a megyei küldöttgyűlésnek, hogy válasszon bizottságot, amely a tanácskozáson elhangzott javaslatokat kidolgozza, s eljuttatja a TermelözonytaLanságok okait s fel- szövetkezetek Országos Tanáhívta a figyelmet a gépesítés gyorsítására, mert mind ke- viesebbem választják a fiatalok közül élethivatásuknak a növénytermesztői, állattenyésztői munkál A tagság A háztáji gazdálkodás közös ügy A területi szövetség elnöke nagyüzemi keretekben való igénye is más mint korábban ezután a szövetség munkájáról adott számot, majd így fejezte be beszédét: — Az ötödik ötéves terv nagy feladatokat állított a mezőgazdasági szövetkezegazdálkodiásra, a párt agrárpolitikájának szellemében tevékenykednek. Ezt bizonyítják a negyedik ötéve* tervben elért eredmények is. Felszólalásában elismerésA küldöttközgyűlés nagy figyelmet fordított a háztáji gazdálkodásra. Az előadó elmondta, hogy megyénkben kö* zel 50 ezer háztáji és kisegítő gazdaság van. Az ágazat bruttó termeléséből több mint 800 millió forint értéket állítottak elő az elmúlt évben. Érthető, hiszen itt van a tehénállomány közel 20 százaléka, a sertésállomány több mint 64 százaléka, a baromfi 60 százaléka és teljes egészében a nyúl, a • méhészet jelentős mennyiségben a zöldség, gyümölcs, a burgonya. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejleszté- sére, a felvásárlás ösztönzésére többirányú intézkedés történt. Ennek hatására az idén kezdeti eredmények születtek. Mérséklődött a szarvarmarha-állomány csökkenése, emelkedett a, sertés- állomány, javult a háztáji területek megművelése. Biztosítják részükre a szükséges vetőmagvakat, több tsz-ben külön segítséget nyújtanak a háztáji zöldségtermesztéshez. — Szövetségünk úgy ítéli meg. hogy amit eddig tettünk a háztáji és kisegítő gazdaságok érdekében, azok csu- : pán kezdeti lépések. Sürgős feladatunk ezzel kapcsolatosan kialakítani egy egységes szemléletet, é" feltárni a háztájiban levő teijes tartalékokat. A nagyüzemnek ezzel kapcsolatban integrátori szerepet kell vállalni, mert csakis nagyüzemi támogatással lehet biztonságos termelést, értékesítést, hosz- szabb távon garantálni a háztáji gazdaságoknak. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére hosszabb távra kell berendezkedni, hogy az segítséget tudjon adni az árutermeléshez, a piaci áruellátáshoz, ami politikád feladat. Az előadó ezt követően a termelőszövetkezeti mozgalomban dolgozó emberek gondolkodásmódjáról, élet- és munkakörülményeiről beszélt. Elmondta: a mezőgazdasági technika fejlesztése milyen kedvező hatással van a szövetkezeti parasztság gondolkodására, előnyösen módosítja a munka jellegét, s annak minőségét. Nagyobb felkészültséget követel az embertől, magasabb keresetet biztosít. Ismertette hogyan alakult az iskolai végzettség, a szakmai színvonal. — Befejezéséhez közeledik a nemzedékváltás első ciklusa. Ma már a termelőiek elé. Az elkövetkező idő- sei szólt a tartmelőszövetkeze2 NÓGRÁD — 1976. november 11., csütörtök | ben egész gazdasági életünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelése. A tervek végrehajtása érdekében nélkülözhetetlen az egységes személet kialakítása és a hétköznapok során a feladatok megvalósításáért való szorgalmas tevékenység. Cjlélnatörő, átgondolt, következetes munkára van most szükség — fejezte be' beszédét Pintér Ferenc, a Nógrád- megyei termelőszövetkezetek területi szövetségének elnöke. A beszámolót követő vitában elsőnek dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke kért szót- Kiemelte, hogy a párt töretlen agrár- és szövetkezetpoliitiká- ja jól segítette Nógrád megye termelőszövetkezeteinek, stabilizálását, a sajátos megyei célkitűzések valóra váltását. Ezt követően az optimális üzemméretek kialakítását lehetővé tevő termelőszövetkezeti egyesüléseik tapasztalatait taglalta. A területi koncentráció jó alkalmat kínált rá, hogy megvalósuljon az ésszerű földhasználat, a gazdaságok nagy tábládat alakítsanak ki. s ezáltal javuljon a gépek kihasználtsága. A megnövekedett üzemméretek lehetővé tetteik, hogy a megye mezőgazdasági üzemel megnőnötök elmúlt tervciklusban végzett munkájáról. Elmondotta. hogy a szervezeti átalakulás, a területi koncentráció kedvező lehetőséget teremtett a gazdálkodás színvonalának, jövedelmezőségének emelésére. Fejlődött a gazdaságok- vezetése, több alkalmat ragadtak meg az együttműködésre, a kooperáció szélesítésére- Példaként említette a KARANCS Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalatot, amely a termelőszövetkezetek és ÁFÉSZ-ek ösz- szefogáisa eredményeként volt- Az újonnan belenő tagok az állami gazdaságokéhoz hasonló munkakörülményeket szeretnének. S mert a szociális jellegű beruházások gyakran háttérbe szorultak, nehezíti az utánpótlásról való gondoskodást. Ellenbach Istvánná, a ka- rancslapujtői termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára az élet- és munkakörülmények alakulásáról beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt öt csának. A küldöttek az indítványt elfogadták. Felszólalt Széli Ferenc, a TOT titkára. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek a társadalom egyik alapvető osztályát, a parasztságot tömörítik soraikba, s azon fáradoznak, hogy az MSZMP XI. kongresszusának határozatai, a programnyilatkozatban foglaltak megvalósuljanak. Szólt azokról az erőfeszítésekről, melyet a TOT tesz a szövetkezeti mozgalom fejlesztés érdekében, s elismerően emlékezett meg a Nógrád megyei termelőszövetkezetek eredményeiről, a kongresszusra való készülődésről. kezdte meg Hangsúlyozta: a megye tér- ben, a megyei tanácskozás melőszövetkezetei csökkenő szellemében tevékenykedjenek, létszám mellett fejlődtek, az tolmácsolják megbízóiknak az Kongresszusi küldőiteket választottak A vitában elhangzottakat nómusa, Kun Ákos, az őrhal- Pintér Ferenc foglalta ^ össze, mi tsz üzemegység-vezetője, Kérte, a küldötteket, hogy ha- Máté Sándor, a szécsényi ÉPüzemelését. zatérve, a termelőszövetkezet- SZÖV igazgatója, Faggyas János, a nógrádi tsz vontató- vezetője és Zachar Kázmér, eredményeket a hatékonyság növelésével érték el. Ezt követőem az ötödik ötéves terv legfontosabb tennivalóiról szólt. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági üzemek előtt tennivalók sokasodnak, emelkednek a követelmények az üzemekkel szemben. Ezeknek csak úgy lehet eleget tenni, h.a minden erőt mozgósítanak a tervciklus célkitűzéseinek teljesítése érdekében- A magasabb követelményeknek a termelőszövetkezetek úgy tehetnek eleget, ha a természeti és közgazdasáoi környezet adottságait minél jobban kihasználják, törekednek komplex a mezőgazdasag. fejlesztésére, a elhangzottakat, hogy az ötödik ötéves terv célkitűzései minél sikeresebben valósuljanak meg. Ezt követően került sor a kongresszusi küldöttel! megválasztására. Nógrád megyet a termelőszövetkezetek III. kongresszusán Pintér Ferenc érsekvadkerti, dr. Bencze Barna pásztói, Sótér István eeredi, Uhlár László nagybáto- nyi, Fent Lajos szurdokpüspöki, Tamási János nógrád- kövesdi, Törnek Jenő romhá- nyi, Hanzélik Ferenc karancs- ságl, Boros Béla, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke, Kuncz Tihamérné, a karancs- lapujtői tsz növénytermesztési brigád vezető je, Váradi vetkezeti munkáért emlékér Jánosné, a palotási tsz agio- met adományozta. nézsai tsz ágazatvezetője képviseli. A megyei küldöttgyűlés a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjává választotta Pintér Ferencet, Kuncz Tihamérnét és dr. Bencze Barnát. A tanácskozás végén Széli Ferenc. Deák Pálnak, a területi szövetség csoportvezetőjének a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Bucsok Barnabásnak, a Ceredi tsz háztáji ágazatvezetőjének, Gecse Lászlónak, a területi szövetség titkárhelyettesének és Virágh Bélának, a területi szövetség revizori irodája vezetőjének a TOT elnöksége Kiváló sző-
