Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
Időszerű beszélgetések Kondor Béla Munkácsy-dtjas művész grafikai munkásságát bemutató kiállítás nyílt Balassagyarmaton. A kiállítást — a Magyar Nemzeti Galéria segítségével — a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ rendezte és a Horváth Endre Galériában november 30-ig tekinthető meg. (Fodor Tamás felvétele) Menetrend szerint A vasutak fejlesztési programjából Mindenkinek volt már alkalma. utazás közben, pályaudvaron járva, szemügyre venni a vasutasok munkáját. Teendőik közül, az utazó, a í,kívülről” szemlélődő számára alighanem a kocsirendezés munkája a leglátványosabb: az ide-oda lóduló vagonokkal, csattanó ütközőkkel, a kocsik között hajladozó kapcsolókkal, a gépek és emberek összehangolt mozgásával. A szerelvények szétszedése, ösz- szerakása egyben a legveszélyesebb — hiszen az ütközők között a másodpercre kiszámított mozdulatokban nem lehet tévedni —, és a legnehezebb munka is. Már a század első harmadában műszakiak serege foglalkozott azzal, miképp is lehetne ember nélkül, valamilyen géppel, szerkezettel elvégeztetni ezt a munkát. Így születtek meg a 30-as években az első önműködő vagonkapcsoló készülékek a Szovjetunióban és Amerikában. A Szovjetunióban 1935-től 1957- ig a teljes vagon- és mozdonyparkot felszerelték ezzel a szerkezettel. Ma az USÁ-ban és a Szovjetunióban lényegében a teljes kocsipark önműködő kapcsolószerkezettel közlekedik. Európában az önműködő kocsikapcsoló általános bevezetésének terve körülbelül 20 esztendeje készült el. A terv lényege az volt, hogy egész Európában — idesorolva még a Szovjetunió szibériai részét is — valamennyi ország nemzeti vasútjának egyugyanazon készülék alkalmazására kellene áttérni, hiszen az ebből származó előnyök, kézenfekvőén csakis így aknázhatók ki maradéktalanul. E gondolat jegyében a 60- as évek elejétől a Szocialista Országok Nemzetközi Együttműködési Szervezete és az Európai Vasutak Nemzetközi Szövetsége, közös bizottság keretében látott hozzá az európai vasutak egységes, ösz- szekapcsolható (tipizált), önműködő kapcsolószerkezetének kifejlesztéséhez, a már korábban elkészült szocialista és nyugati konstrukciók és dokumentációk felhasználásával, illetve összehangolásával. Nem kevés műszaki probléma várt megoldásra, hiszen ennek az új készüléknek az előző évtizedekben elkészült amerikai és szovjet változatnál korszerűbbnek kellett lennie, figyelembe véve a fejlődés azóta elért eredményeit, Illetve ma már pontosan felvázolható űj követelményeit. A 70-es évek derekára végül is elkészült, kipróbálva, «tapasztalatok alapján korrigálva két korszerű készülék, egy szocialista és egy nyugati változat. A közös érdekek és előnyök alapján, a két készülékben megtestesülő szabadalmakat a szakemberek díjtalanul bocsátották egymás rendelkezésére. Európa tehát az önműködő kapcsolókészülékek elterjesztésének időszakához érkezett, a fejlesztés befejeződött. Erre a szakaszra több ország nemzeti vasútja — így a MÁV is — már korábban megkezdte a felkészülést. A régebbi kocsikat az új szerkezet felszerelésére alkalmassá tették, illetve az új vagonokat már így készítette az ipar. A MÁV 1965-től végzi ezt az előkészítő munkát. Ami hátravan, az átállás érdekében elvégzendő feladat, az sem kevés még. A nyugati országoknak például 2,5 millió, a szocialista országoknak 1,5 millió készülék szükséges az átálláshoz. Ezt az iparnak még el kell készítenie. A KGST-tagországok gyártás- szakosítás keretében szervezik, meg a kocsikapcsoló készülékek termelését is — a feladat azonban így is jelentős. Az áttérés például a magyar népgazdaságnak legalább 15 —20 milliárd forintba kerül. A szocialista országok szeretnék a következő 8—10 évben — az eredeti ipenetrend szerint, a számottevő költségek dacára is — általánosan bevezetni a készülék használatát A nyugati országok viszont, egyelőre, a nagy ráfordításigényre hivatkozva — 1985 utáni időpontot javasolnak. Mérlegelés dolga, mindenképpen meg kell-e várni a nyugati országokat, nincs-e mód meggyorsítani a bevezetést a szocialista vasutakon. Hiszen az kézenfekvő, hogy ez a készülék jelentősen bővítené a rendező-pályaudvarok teljesítőképességét a kocsirendezés átfutási idejének számottevő csökkentésével. Különböző számítások szerint 20—40 százalékos időmegtakarítás érhető el a gépesített kocsirendezéssel a kézi kapcsolással szemben. Nem beszélve arról, hogy emberek ezreit szabadíthatnák fel az egyik legnehezebb és legveszélyesebb fizikai munka alólG. F. Jobb félni mint megijedni Tisztelem a tanár űr módszerét. Testnevelést tanít az egyik nagyobb vidéki iskolában, s az első tornaórán azzal a mondattal vezeti be a gyerekeket a tornaterembe: „Ez veszélyes üzem’’. Nem riaszt a tanár — csupán figyelmeztet. Sorra, rendre elmagyarázza virgonc kisfiúknak, kislányoknak, miért kell óvatosnak lenniük, bizonyos gyakorlatokat tanári segítséggel végezni olyan remek helyen is, mint a szépen felszerelt tornaterem. A balesetekről is szól ilyenkor a tanár — nem félelem- keltés, vagy az ügyesség fékezése céljából. Másért. Az óvatosság, a körültekintés a pedagógia elve: az, hogy értelmes óvatossággal, biztonságra törekedve akadályozzon meg egy fájdalmas ficamot, hetekre komoly bajt okozó törést; hogy általános legyen az elővigyázatosság, és ő felelősséggel végezhesse a gyerekek körében a munkáját. Az Állami Biztosító és a pedagógusok szakszervezetének jó néhány szakembere a megmondhatója, menynyire nem felesleges akadékoskodás az ilyen óvatosság: „jobb félni, mint — elkésve — megijedni”! Sok ugyanis a gyermekbaleset. Az iskolák sok helyütt betonos udvarai, a tornatermek, a kövezett folyosók, megannyi kisebb és nagyobb baleseti veszély forrásai. Gyermekek százait kell törésekkel és ficamokkal, zúzó- dásokkal kezelni, egy-egy meggondolatlan játék, vagy — ez is előfordul — a kellő pedagógiai figyelem hiánya miatt. A gyerekek mozgásigénye rendkívül nagy. Veszélyérzete, óvatossága viszont — életkori sajátosság ez — még nem elegendő- Vigyázni kell rá. figyelmeztetni és fékezni, még akkor is, ha ellenszenves tiltásnak érzi a tanári szót. Más gond, de itt kell róla szólanunk: a gyermekek közlekedési baleseteinek sokasodása. Nem lehet erről eleget szólni — és nem lehet elégszer utalni a felnőttek felelősségére. Kezdjük mindjárt a kerékpárral. Szokványos közlekedési eszköz iskolások körében, ezrével akadnak kisebb-nagyobb gyerekek, akik ezzel az egyszerű, könnyen kezelhető járművel rövidítik meg az iskolához vezető utat. Az. országút azonban súlyos veszélyek forrása. Betakarítás idején sarat hord a betonra a traktor, a dömper, a vágtató személygépkoNemcsak az utókor érdekében MEGLEHETŐSEN hoszSZŰ ideje beszélgetünk már — igaz egyoldalú az ilyen megfogalmazás, hiszen iósze- r.ve) csak Kollár József, a Nógrád megyei Tanács erdészeti, vadászati és természetvédelmi szakfelügyelőié viszi a szót. de nem unom. Mert olyan lelkesedéssel, elvan belülről jövő hévvel ecseteli mondanivalójának !eu\ egét. hogy egyszerűen nem lehet rá nem odafigyelni Miről is váltjuk a szót? Nem kisebb és nem nagyobb feladatról, mint a természetvédelemről. A megye csodálatos ligeteiről, tájképi, hidrológiai, botanikai és geológiai érdekességeiről. S azon teendők, tervek megvalósítása vetődik fel közöttünk rendkívüli mélységben, amelyeket nemcsak az utókor érdekében kell tenni... Hiszen m' is a természetben élünk, ki benne, ki távolabb annál. Tényeket sorol Kollár József. Említi: 1974-ig mindössze 12, közöttük két, országos hatóság ellenőrzése alatt álló, természetvédelmi — így nevezik hivatalosan — objektum volt a megyében. Mindenki tudta, kevés, s ez késztette arra a szakembereket, hogy a következő évben már teljes részletességében felmérjék meglevő, s megóvandó természeti értékeinket. Ennek alapján találták úgy, hogy Nógrádban nem kevesebb, mint 69 tájképi érték — magyarán: erdei források, szép látványt nyújtó részletek, parkok — 14 biológiai és 11 geológiai, a természetvédelemre mindenképpen szamot tartó szikla, vár, várrom,, és barlang van, aminek felügyeletéről gondoskodni kell. Mindezek mellett, itt található még Hollókő, Salgó vára, Ipolytarnóc és a Börzsöny. ami négyezer hektárnyi területével csatlakozik a Pest vidéki természetvédelmi kői zethez, amelyek az országos hatóság felügyelete alatt alinak. AZ ORSZÁGOS VISZONYLATBAN is szinte egyedülálló intenzitású munkáról bestéi aztán Kollár József, minek eredményeként még ugyanebben az évben — 1975- ben — újabb 17 objektumot helyeztek védelem alá. Közöltük a több m'nt 100 hektáros kiterjedésű ipolyszögi éger- lspot, a kisterenyei kastélyparkot, a bárnai Nagy közel 10 hektáros környékét, a csesztvei múzeum parkját, valamint a tart arborétumot Az idén űiabb 28 terület került a „védetté nyilvánítás sorsára”, s ezzel a megyei érdekeltségű természetvédelmi területek száma 57-re emelkedett. * Tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága is szeptember 31-i ülésén a terme- szetvédelem helyzetét, minek eredménye a fentebb már említett újabb területek védetté nyilvánítása. Így került az előkelő listára a Ceberna- vblgy, a Kercseglapos, a tu- dányhalászi szociális otthon parkja, a mátranováki bá- nyakiaszinó jelegzetes épülete, az övező díszfákkal, a Ncgrádszakál közelében található Páris-patak völgye — ahol az ipolytarnócihoz hasonló ősleletek találhatók —, valamint a tari felső csevice- forrás, hogy csak egy-kettőt említsünk a sok közül. Mindezek mellett dédelgetett álma — vagy fogalmazhatunk így álmuk is van a természetvédelmi szakembereknek. Mégpedig: a Mátra- novák melletti Nyírmed-pusz- tai tó környékén kialakítani egy több mint 300 hektáros tájképi egységet, ezáltal ' a megye legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe ler.ne. Az indok? Beleesik a megyeszékhely vonzási körzetébe. könnyen megközelíthető. a leggazdagabb egység forrásokban, vizekben, s csodálatos a környezete. A Bükk- tető nevét viselő magaslatról gyönyörű kilátás nyílik a Mátrára és tiszta időben a Bükkre is. Ide kilátót terveznek. s szándékukban áll p: - henőövezetté kialakítani a völgyben fekvő halastó környékét is. Ezekről a tennivalókról szólt hosszan Kollár József. * csak aztán kezdett el magyarázni. Mégpedig arról, hogy 1978-ig az űj természetvédelmi területek jogi, extenzív védelmére képesek csak, s ezt követően lesz mód a tájegységek intenzív védelmére. Nem, nem pénzbeli nehézség, hanem kivitelezői kapacitás- hiány miatt. Mert a megyei objektumok kezelésével megbízott Egri Állami Erdőrendezőség egyszerűen képtele" ekkora mérvű feladat azonnali megoldására. így hát idő — ha nem is sok — kell arra, hogy ne csak táblák hirdessék a tájegységek hovatartozását. Mert a számtalan fórrá« kibetonozása, környezetének rendezése, az esőbeállók „kivitelezése”, szalonnasütésre alkalmas helyek létesítése és ahol lehetőség van rá — a sportolási lehetőség biztosítása nem megy egyik napról a másikra. FONTOS. HOGY úgy maradjon meg számunkra, s az utókornak, megyénk megannyi csodálatos, ritkaságszómba menő természeti értéke, mint ahogy a természet adta. Önmaguk valóságában, érintetlenül tetszelegjenek szemnek. léleknek egyaránt szép tájaink, vizeink, fáink. Karácsony György Köszönik A salgótarjáni Ságvári Endre bölcsőde a Csizmadia úton nagyüzemek közelében helyezkedik el. Elsősorban a ZIM-ben, az öblösüveggyárban és más környékbeli intézményekben dolgozó szülők gyermekeit fogadja. Jó kapcsolata van az üzemi kollektívákkal, melyek — különösen a gyárak szocialista brigádjai — sok segítséget nyújtanak a bölcsődének. Legutóbb a Salgótarjáni városi Tanács mélyépítő üzeme 23 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, mely során a bölcsőde udvarát burkolták. A bölcsőde vezetői köszönik a támogatást. csík, megrakott teherautók járnak mindenütt. Az ingadozó gyermekjárműveken sokszor hiányos a világítás, bizonytalan a pedálozás, netán még utast is visz a kisdiák. Szülők gondja, autósok felelőssége : lehetőleg veszélytelenebb útviszonyokra vezetni a gyerekeket, illetve fokozott körültekintéssel autózni, motorozni. S, mivel a tanév átvitel a télbe, nem korai a szánkózás, a korcsolyázás néhány — számtalan gyermekbalesetet okozó — veszedelmére is felhívni a figyelmet. Minden jó törekvés arra buzdít: teremtsünk az iskolák udvarán kor- csolyázási lehetőséget! Roppant egyszerű módszerek kínálkoznak erre Ne vándoroljanak majd a diákok csapatostól a tavakhoz, halastavakhoz, félig befagyott bányagödrökhöz. Igen sok kisebb-nagyobb település mellett ma is kerítetlenek, őrizetlenek a vízzel teli bányatavak, halastavak. sőt még a tűzoltómedencék is. Minden esztendőNégymilliárd forint értékű importáru Az év utolsó két hónapjában valóságos csúcsforgalmat bonyolít le a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat. Az egész évi importáruk 20—25 százalékát novemberben és decemberben hozzák be, hogy minél bőségesebb és zavartalanabb legyen az ellátás a téli fogyasztási és ruházati cikkekből, a karácsonyi ajándékáruból. E két hónap alatt mintegy négymilliárd forint értékben importálnak háztartási berendezéseket, konyhafelszereléseket, bútorokaC ruházati cikkeket és ajándék- tárgyakat. Az igények jobb kielégítése érdekében az idén. s így az év végére is, 10—15 százalékkal több árut hoznak be, mint a korábbi években a ben szedik a gyermekáldozatokat, szörnyű csapást zúdítva a szülőkre' Pedig nem elkerülhetetlen sorscsapás a gyermekbaleset, a közlekedési és más gyermektragédia. Mindegyiket el lehet kerülni —, ha a mainál sokkal nagyobb a szülői, a pedagógusi és általános társadalmi felelősségérzet. Nem a tiltó táblák szaporítására gondolunk, hanem arra, hogy a legforgalmasabb kereszteződéseknél legyen úttörő, vagy KISZ közlekedési irányító —, mint Salgótarjánban —, netán önkéntes rendőr; hogy minden szülő érezzen felelősséget a gyermek szórakozásáért, sportjáért, szabad idejének ellenőrzött eltöltéséért és az iskola is tegyen meg minden óvintézkedést. Közösek a tennivalóink. A legdrágább kincsről — gyermekeink életéről, testi épségéről kell gondoskodnunk. V. M. szocialista országokból, a tőkéspiacról és a fejlődő államokból. A Konsumex legnagyobb kereskedelmi partnerétől, az NDK-ból egyebek között 1500 automata mosógépet vásárolt, s újdonság lesz a hazai boltokban az NDK gyártmányú, nagy teljesítményű, szilárd tüzelésű kályha. amelyikből 10 000-et rendeltek. Emellett folyamatosan lehet kapni a román és a csehszlovák típusokat is. Csehszlovák partnerüktől most első ízben vettek Simax nevű tűzálló üvegedényeket. Hagyományos importcikk a szovjet rozsda- mentes evőeszköz, most az új mintázatúakbói i^ bőséges lesz az ellátás. Rövidesen a kirakatokba kerülnek az újabb szovjet, japán és svájci órák, ezekből az idén összesen 600 000- et importáltak. A korábbi évekénél szélesebb lesz a választék öngyújtókból és bizsufélékből, s ami ennél fontosabb: némileg bővül a játék- választék; a Konsumex a karácsonyi ünnepekre többek között szovjet játékautóka* és gyermekkerékpárokat, NDK vasútmodelleket. ' orgonákat és gitárokat, lengyel piani- nókat vett. A sportboltok készleteit lengyel fém sílécekkel és korcsolyacioőkkel, csehszlovák és NDK szánkókkal, korcsolyákkal gazdagítják. Ebben az időszakban sokan vesznek bútorokat, szőnyegeket, az ő vásárlásukat köny- nyíti. hogy a Konsumex újabb román rusztikus és jugoszláv modern bútorszállítmánvokat, szovjet, jugoszláv. NDK és kínai szőnyegeket és világító- testeket vár a közeljövőben. Kisebb mennyiségben a tiizo- mánvi áruházakban kanható lesz pakisztáni szőnyeg is. NÓGRAD 19?ú. november 10., szerda 5
