Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

Mór úgy látszik, vissza- kerül a helyére az utol­só csorba korsó is, ami­kor ... Megálljotok, hól'N [ V u |~7^~‘ Az a jószág^’ ííüi f Ró se ránts áml Megoltolmoz- fxVS^izuk a falut, s még egy rossz bornyú sem jár' eL^rVyxfi érte, hogy teletömjük a bendónket?^ Kamut! Demeter és Su- hojda István. Inezédi ür udvari hajdúi voltok. S lóm, urosógi lelkűk van még kuruc mundérban isi / János érzi, hogy Suhoj- da vágyó tekintete el­kíséri őket, míg csak el nem rejtik őket a fák. Nem törődik vele. Anna tűnik fel Bornem­issza oldalán. Suhajdá- nak véres lesz a szeme a vad indulattól. De meaértik ezek egymóstl Pedig ö maga is a lyá­nyért vállalta az ostoba, portyát. fi nyen a húzás-vonás, még mi is tetézzük? Ad­játok vissza őzt a bor- nyút I _^ * Mo stantól o mátkám^ vagy, Anna, Isten és a ^ ember előtt. J Film a barátság szolgálatában A szovjet filmek fesztivál­jának művészeti rendezvény­sorozata az évek során poli­tikai tartalmú kulturális ha­gyománnyá vált. Az idén országszerte november 4-től 17-ig tartanak az események. Nógrád megyében november 8-an az ú.i salgótarjáni No­vember 7. Filmszínházban ren­dezték meg a szovjet filmek fesztiváljának ünnepi meg­nyitóját Az ünnepség részt­vevői elsőként 'ekinthelték meg Andrej M'halkov-Kon- csalovszkij Szerelmesek ro­mánca című kétrészes film­jét, melyet két esztendővel ez­előtt Karlovy Vary bin & nem­zetközi filmfesztivá’on nagy­díjjal jutalmaztak. Mihalkov-Koncsa’ovszkij filmje tiszta érzelmű. lírai vallomás a szerelemről, a bol­dogságról, a fiatalok érzel­meiről. A műben olyan ne­mes fogalmak tartalmát igyek­szik tisztázni a rendező, mint az anya, a haza, a kötelesség, és a tisztesség fogalma, ame­lyekkel minden társadalom generációja megkísérel őszin­te hittel és meggyőződéssel szembenézni. Többek között erre utalt dr. Gordos János, a megyei tanács elnökhelyette­se abban a megnyitó beszéd­ben, melyet az ünnepi alka­lomból a díszbemutatón tar­tott. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­nek napja, november 7. az el­telt 59 év alatt a fe'szabadu- lás és a szabadság szimbólu­mává vált nemcsak a szovjet emberek számára, nanem a világ munkásai, az egész ha­ladó emberiség számára — mondotta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­A szovjet filmek fesztiváljá­nak Nógrád megyei megnyi­tóján a szovjet filmdelegáció egyik tagjaként részt vett \a- Icntyina Tyclicssina, aki fő­szerepet játszik Gajdaj Nő­sülni tudni kell című vígjá­tékában. zelmének ereje és emléke for­ró érzelmekkel él a magyar nép tudatában. Mi magyarok is azoknak a népeknek a so­rába tartozunk, akik igaz ba­rátra és segítő szövetségesre találtak a Szovjetunióban. A felszabadító harcok emléke és a három évtizedes sokol­dalú kapcsolat a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan kapcsolatát alakította ki. E kapcsolatok egyik fontos megnyilvánulása a mértéké­ben és jellegében egyre gaz­dagodó kulturális együttmű­ködés. Sokféle formában ju­tott ez kifejezésre felszaba­dult hazánk három évtizede alatt. Irodalmi és képzőmű­vészeti alkotások ezrei jutot­tak el a magyar emberek­hez, színházi és zenei életünk kiváló képviselői, együttesei szerepeltek kölcsönösen egy­más országaiban. Népeink barátságának ápo­lásában fontos szerepet tölt be a film is. -VIagyason;zágon évente 35—40 szovjet nagy- játékfilmet mutatnak be a filmszínházak. E művek őszin­tén és hitelesen mutatják be a szovjet emberek minden­napi életét, munkáját, számot adnak elért sikereikről, a tár­sadalom építésében jelentke­ző új feladatokról, gondok­ról, jelen vannak kulturális életünkben, nemzeti tudatunk fejlődésében. A magyar tro- zilátogatók előtt nem ismét el­len Mihail Romín, Szergej Bondarcsuk, Csuhraj, Tar- kovszkij és még jő néhány szovjet filmrendező neve, akik­nek munkái maradandó él­ményt nyújtottak számunk­ra. Elég, ha csak Csuhraj Ballada a katonáról, Bondar­csuk Emberi sors című mű­veire utalunk, hogy igazolva lássuk, az elmondottakat. Az idei fesztivál ünnepi bemutatói között az említett Szerelmesek románca, Szergej Mikaeljan Prémium és Gaj­daj Nősülni tudni kel', című alkotása szerepel. Valamenv- nyi rendkívül kedvező fogad­tatásra talált a Szovjetunió­ban, s joggal számíthat s'ker- re Magyarországon is. E mű­vek minden bizonnyal ered­ményes lendítői lesznek a ha­gyományoknak. pezsdítőleg hatnak szellemi életünkre és tovább erősítik. mé'yícik a két testvéri nép barátságát. <ck) űj könyv: A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg Szentes Tamás széles körű érdeklődésre számottartó köz- gazdasági könyvét; címe;. Az elmaradottság és fejlettség dialektikája a tőkés világgaz­daságban. Földes Mihály for­dulatos regénye, A szöke­vény. A Gondolat Könyvkiadónál jelent meg a Nobel-díjas Ey- vind Johnson: Odüsszeusz hazatér című modern regé­nye. A világhírű magyar szár­mazású Lánczos Kornél rend­kívül érdekes tudományos munkája A geometriai tér­fogalom fejlődése, amely át­tekintést ad a geometriai fo­galmak fejlődéséről Püthago- rasztól Hilbertig és Einstei­nig; a könyvet a fejezetek vé­gén bibliográfia egészíti ki. Sokakat érdekelhet a Nagy vállalkozások, Horváth Árpád tollából. Katona Ferenc mun­kája A színjáték, alcíme: Változatok egy művészet ter­mészetrajzához. Az Élet és Irodalomban megjelent érde­kes interjúkból ad gondos vá­logatást Mezei András: Meg­kérdeztük című kötete. A te­levíziós jelenség tanulmány- kötet; gazdag anyagát Szecs- kő Tamás válogatta és ő lát­ta el bevezetővel is. Napvilá­got látott egy érdekes Proust életrajzi regény, Adré Mau- rois, a világhírű francia író tollából. A Világjárók sorozat 104. kötete, Az én Ausztrá­liám, Nagy Kázmér útleírásá­val. Üjabb kiadásban látott napvilágot Ádám György: Érzékelés, tudat, emlékezés- biológus szemmel című mun­kája. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó újdonságai kö­zül említsük meg a Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok című vaskos kft- • tetet, 'amely a Magyar Nép- köztársaság Legfe'sőbb Bíró­ságának irányelveit, elvi dön­téseit és állásfoglalásait tar­talmazza. A kötetet a Leg­felsőbb Bíróság tette közzé, szerkesztette Görgey Mihály és Zoltán Ödön. A gyűjte­mény anyagát 1975. decem­ber 31.-ével zárták le. Az Időszerű közgazdasági kérdések sorozatban jelent meg a Komplex népgazdasá­gi tervezés című tanulmány- gyűjtemény. Tanácsi ügyirat­kezelők sok haszonnal forgat­ható kézikönyve Kováts Lász­ló és Vágó László közös mun­kája. Megjelent a Szervezés és irányítás a tanácsi ipar- vállalatokban című könyv, szerkesztője Varga Sándor. Üjabb javított kiadásban lá­tott napvilágot az Orosz tár­salgási és külkereskedelmi nyelvkönyv a középfokon nyel­vet tanulók számára; ez Suara Róbert, Bokor Rezsőné és Horváth Géza közös munká­ja. Ugyancsak az oroszul ta­nulók munkáját segíti Suara Róbert és Bokor Rezsőné: Fel­sőfokú orosz társalgási és kül­kereskedelmi nyelvkönyv cí­mű kötete. A Műszaki Könyvkiadónál jelent meg a Magnósok év­könyve (összeáll.: Csabai Dá­niel). Üjabb kiadásban látott napvilágot A logikai tervezés módszerei, Janovics Sándor és Tóth Mihály közös mun­kája, valamint Pallai Sán­dor: Fémdíszmű című köny­ve, amely a lakásdíszekről és a divatékszerekről ad sok ér­dekes szakmai információt Horváth Márton, Bilitzky László és Hüttner Jenő köny­ve Az ózon. Településfejlesz­tés és Infrastruktúra a címe Kőszegfalvi György sokakat érdeklő, rendkívül sok hasz­nos adatot is tartalmazó mun­kájának. Mai tévéajánlatunk 20.90: A SZÁZADUNK. Dokumentumsorozat. I. „A meghívás”. 1944. március 15-én este az Operaház — a kormányzó jelenlétében — díszelőadáson mutatja be a „Petőfi” című daljátékot. A budapesti német követ az előadás szünetében közli Horthyva'., nogy a „Führer” sürgős tárgyalásra Salzburgba kéreti. — Buda­pest „illetékes köreiben” ek­kor már tudják, hogy a hatá­rok közelében német csapat) gyülekezés folyik. Vajon Hit­ler elszánta volna magát a megszállásra? Vajon elfelej­tette, hogy 1941-ben y Horthy milyen lelkesen csatlakozott a SzcK’jetunió elleni támadás­hoz? — A film a német— magyar kapcsolalok alakulá­sát ismerteti, abban az idő­ben, amikor Bá.’dossy László Je|enet a dokumentumsorozatból, állt a magyar királyi kormány ’ am-'tor a Szovjet- £s kormánya, s amikor ez sabb tanácsadói már számf- unió feletti villámháboms győ- a remény szertefoszlott. Ami- tásba vették Hitler veresegét zelemben reménykedett Hor- kor Horthy és legbizalma- es — bűnbakot kerestek. Jubileumra aranykoszorú Vallomások egy negyedszázadról A balassagyarmati szövet­kezeti vegyeskórus az idén, június 7-én ünnepi hangver­senyen emlékezett meg mű­ködése negyedszázados év­fordulójáról. A kórus valóságos történe­te mégsem 1951-ben kezdődik. Ekkor tulajdonképpen csak újjáalakult, a sok évtizedes múlttal rendelkező iparos­dalárda jogutódjaként. Megsárgult fényképet bön­gészgetünk Mi3kolczi Tibor, a balassagyarmati Ruhaipa­ri Szövetkezet egyik vezető­jének szobájában. A képet egy helyi fényképészmester készítette 1907-ben az iparos­dalárdák augusztusi egri kó­rustalálkozóján. BAHABAS TIBOR regény* nyomál írt* CS. HORVATH TIBOR, rajzolta: ZÖRAd ERNŐ — Varga Laci bácsitól kap­tam — mondja Miskolczi Ti­bor —, aki tagja volt a da­lárdának, s nyugdíjas peda­gógus korában nálunk dolgo­zott rövid ideig. Ünnepi díszbe öltözött fér­fiakat látunk a képen, amint a fényképész lencséjébe mo­solyognak. Mellé állítva a jubileumi, a kapuvári orszá­gos minősítő hangversenyen készült felvételeket, szem­betűnő a változás. Igaz, a résztvevők mosolya azonos a régiekével, viszont — termé­szetesen — egészen más, mo­dern a ruha, és megsokaso­dott a hölgyek száma. A kó­rus felét ma nők alkotják: szövetkezeti dolgozók, ház­tartásbeliek, pedagógusok, alkalmazottak. Ruháikat a szövetkezet — korábban sza­bó ktsz — dolgozói készítet­ték. A levéltári források szerint a balassagyarmati iparos da­lárda 1863-ban már a nyilvá­nosság előtt szerepelt. Tagjai énekelni szerető mesterembe­rek voltak- Folyamatos, több­szöri megújulással 1947-ig létezett a kórus. 1951-ben szervezte újjá Réti Zoltán, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola jelenlegi Igazgatója, miután sikerült a kórus támogatójá­nak megnyerni a szabó ktsz-t S, minthogy a szereplések jelentős anyagi ráfordítással járnak, mintegy másfél évti­zeddel ezelőtt a KISZÖV, majd a hetvenes évek elején a Balassagyarmati városi Ta­nács is a támogatók sorába lépett. Ily módon ma már nincs semmiféle anyagi gond­ja az együttesnek, fellépései­hez, országjárásaihoz bizto­sított a pénzügyi fedezet. Horváth János szabó a ne­gyedszázada éneklők közül való. Az első évek mindenna­pi munkájáról, gondjairól ma is elevenen élő, soha nem halványodó emlékezettel be­szél. — Akkor még helyiségünk sem volt, ahol próbálhattunk volna. így hát az üzemben, a gépek mellett énekeltünk. — Másik gondunk volt — fűzi tovább a szót —, hogy a feleségemmel együtt énekel­tünk és a gyerekeket nem tudtuk senkire hagyni. Hoz­tuk hát magunkkal őket. Amikor már az iskolában próbáltunk leültettük őket a legutolsó sorba, hadd figyelje­nek­— Na és figyeltek? — Annyira, hogy mind a ketten zenei pályára készül­nek. Az idősebb már főisko­lás, fagottos lesz­Nem Horváthék az egyet­len házaspár, amelyik a kó­rusban énekel. Legalább ti­zen vannak. S nem ritkaság a kórusházasság sem: többen itt ismerkedtek meg életük párjával, s ma is erős ka­pocsként köti össze őket a közös szenvedély, a dal, a zene szeretete. A kórus az ország számos városában megfordult, éven­ként rendszeresen szerepelt a szövetkezeti dalostalálkozó­kon. Különösen szívesen em­lékezik vissza a tagság a te­levíziós fellépésre, a Zene- művészeti Főiskolán adott hangversenyre. Október utol­só napján a kapuvári orszá­gos minősítő hangversenyen remekeltek. Ekkor régi vá­gyuk teljesült: sok-sok év után végre „Aranykoszom diplomával” minősítést sze­reztek. A kitartó, a céltudatos munka meghozta gyümölcsét. — Milyen érzés ennyi év után együtt lenni? — kérde­zem Réti Zoltán kórusvezetó karnagytól. — Csodálatos. Mert nagy­szerű. nagyon kedves embe­rekkel hozott össze a sors. Sokan 30—40 év óta énekel­nek együtt, hogy csak néhá­nyat említsek hirtelenjében: Mészáros Ilonka. Böjtbe Lász- lóné, dr. Daróczi Gusztávné, Fdntányi János, a Lothari- desz házaspár- Köszönet Il­leti valamennyiüket, azokat is, akiknek nevét most nem említettem, mert nagyon ne­héz körülmények között kezd­tük el 25 évvel ezelőtt a munkát. De örömmel és lel­kesedéssel végezték, együtt maradtunk , — Milyen műiteket énekel a kórus? — Madrigálokat, népdal­csokrot, klasszikus és ze­nei kiséretes műveket. Ezek közül a népdalfeldolgozások állnak hozzájuk legközelebb. Második éve Ember Csaba személyében másodkarnagya is van az amatőr művészeti együttesnek. A kapuvári siker neki is köszönhető. Éppen úgy, mint a többi fiatalnak, akik az utóbbi hónapokban kapcsolódtak az együttes mun­kájába, s kiválóan kamatoz­tatják az idősebbek sok évti­zedes tapasztalatát A kórus tehát erősebb, mint valaha is volt, s minden bizonnyal most új fejezet nyílik több mint egy évszázados történe­tében. Sulyok László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom