Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

Czinhe Ferenc műtermében A tarisznya soha nem lehet tele... RtrizoT egy tarisznyát. — Ez a tarisznya soha nem lehet tele — jegyzi meg. — Azt érzem. hogy mindaz, amit teszek ebben a jelenle- g élénk közművelődési mun­kában, s művészetemben. Ke­vés. Mindennap új álmokkal, új feladatokkal kell ébredni. S tenni kell a napi feladatot. Ügy hiszem, amit eddig tet­tem, a dolgozó emberért tet­tem. Üj esztétikai jelképrend­szert kell megteremtenünk, ez mindig is a művészetek feladata volt, ma is az. Kom­munista művészként, a ma­gam eszközeivel, én is ezért tevékenykedem. 1944 óta ve­szek részt a munkásmozga­lomban, amint ez párttag­könyvemben is áll. Czinke Ferenc, Munkácsy- és SZOT-díjas érdemes mű­vésszel beszélgetünk salgó­tarjáni műtermében. — Szinte hihetetlennek tű­nik számomra, hogy — mint mondani szokták — fél év­század szállt el a fejem fö­lött, ötvenéves vagyok — mondja a művész. Cigarettá­ra gyújt, úgy folytatja: — Természetes, hogy ez elkö­vetkezett. Ez az élet rendje. Elmúlik az idő, az emberek ideje csakúgy, mint a fáké. egy etnikailag hozzám közel- ahol a szocialista brigádok Most a férfikor delén úgy Iá- álló világba, ahol a népmű- ismerkednek a képzőmű vé­tóm. számvetésre is jó alka- vészét hagyományai még ele- szettel. A salgótarjáni Bolyai lom lehet ez a dátum. Ér'- vénén élnek, ugyanakkor a János Gimnáziumban tanít, zem, hogy teremtő hevületéi teremtő erő európai rangú az itteni iskolagaléria létre- bennem. Életem továbhi ré- ipari termékek egész sorát hozása is az ő nevéhez fűző­szében gazdagítani szeretném állítja elő a gyárakban, üze- dák. mindazt, amit eddig elértem, mekben. Megismerkedhettem Minden ember valahonnan el- a bányászkodás, az ipar kü ,w _ __________ ^ ^ ^ — Ezek a legédesebb gyer­i ndul és tart valahová lönböző munkahelyeivel, s a TT,€^eim — mondja. Czinke Ferenc honnan in- helytálló munkássággal. Ah- Legutóbb a XXXVTI. velen dúlt? — Zsellérszülőktől szár­mazom, a Bodrog-közi ta­hoz a fellendüléshez, amely ce' biennálén szerepeltek mű­különösen 1956 után követke- ve>- Több kiállításra készül, zett be a megye képzőművé- Részt vesz — többi között — nvoT «éti életében, én is hozzáiá- az észak-,magyaromzági kép- 1ha« tultam. A képzőművészeti zőművészek kiállításán, ame­Nncrvro^áttvon ^ indulásom sz-öve,lség egyik funkcionáriu- •vet a közeljövőben rendez- Nagyrozvagyon. Indulásom saként korábbajl ^ m is ki_ nek a Magyar Nemzeti Ga­Indulásom k-anvíífrovI veszem részemet a művészet- lériában. Jövő tavasszal a , .’ .. .j?u_„ szervező és közművelődési te- Magyar Nemzeti Galéria Mű­z3 utsiriät is. yfJo időben szil* lettem, az ország felszabadu­vékenységből. Ez rengeteg el- hely-sorozatában mutatkozik , • . j„,. foglaltsággal jár, s bizony né- he- Ugyancsak 1977-ben a íVHín «wrint 110 még olyanokkal is össze- Csők Galériában lesz kiállítá­i J művészi olíndnláttf vúen ütközésbe kerülhet az ember, s®- Hazai és külföldi tárlato­*. ri akikkel usyanaa a gondja, k'"' rendszeresen szerepel. Kí­vállamon a képletes tarisz­swsriS; «*«• «•**« * •»**• mindig találni tlgyelmeaetdt, ta társadalom nyújt mmden , . , 7 érni hpr Vialomanmn rrmvocT elemózsiát. szeretném, ha azon lehetősé­T. E. Ism eret térj esz tés magosabb Napjainkban, a tudómé- tett. így például a televízió TIT-ben is a divatok, a rósz. nyos-technikai forradalom mindenhatóságáról és egyed- szui értelmezett korszerűsi. kiteljesedésének időszaKában uralmáról valló nézet, ám ki- tés nemtörődömség. a vUag- e.gymas után születnek, s derült, hogy miközben a te- ... 7 hunynak ki a különböző di- levízió valami újat, többié- nézeti nevelés lebecsülésé- vatos burzsoá jóslatok' aggó- tét ad a művelődés eddigi nek jegyében jelentkező ídeo- dalmak, amelyek megjővén- formáihoz, ugyanakkor nö- lógiai következetlenségek el­dőlték már a tudományos és véli az érdeklődést más lene- ^e,n- Itt elsősorban szemléleti humán kultúra kibékíthetet- tőségek, így az ismeretier.iesz- kérdésről van szó, ami azt len ellentétét. A civilizációs tés egyéb formái iránt is. Leg- jelenti, hogy az ismeretter- pesszimizmusnak a gyökere: följebb olyan helyzetet te. jesztés ügyét jobban be iceU társadalom- és természettu- remt, amelyben a közműve- kapcsolni a szocializmus ep:- domámyos szemlélet egységé- lődés ’.hagyományos” intéz- tesének szolgálatába, nek fölbomlása, a társadalmi menyei és formációi arra motivációkat figyelmen kívül kényszerülnek, hogy tevé- hagyó' egyoldalúvá torzult vi- kenységüket megújítva, az lágkép' eddiginél gozzanak­LEHET-E NÉPSZERŰSÍTENI A TUDOMÁNYT Ugyanakkor a társulat el­nöksége megállapította, hogy eddiginél d«i- „it dig; túlzott - arányban szeze- Jelesen vonatkozik ez — pelnek a mai problémáink- többek között — a Tudomá- ^61 és korunktól^ távol eső té- nyos Ismeretterjesztő Tár- m®k' _ Fontosságához képest sulatra. A közművelődésben nem széles körű a koz­tudóS^elviséc Mór* betöltött szerepét jelzi, hogy gazdasági, jogi és történemi Colrilmnh * Firit tCT az elmúlt 20 évben a társulat ismeretbenesztes, s nem kielé- mámméD^erűsítő frók Eave- évente 80—100 ezer előadást f}°. a természettudományi SS" 5SÄSTÄ í *•. szerusitesenek. az ismeretter- ....... í ’ , követelményeihez a műszaki jesztésnek létjogosultságát, k°[° Működtetett ° któmtóso" és agrárismeretek terjeszté- lehetőségét vonta kétségbe. orszáS se sem' Nem foglalkozik sú­Ime nézeteinek summázata: túrákat vezetett’s esvéb úlabb jelentőségének meg­„Napjainkban le kell monda- művelődési fo^mákfT hívott felel° arányban és szín von a- nunik a tudomány népszerű- életre Ion az ipar távlati terveiben sítésének még a fogalmáról kiemelt termelési területek­is... Nincs miért népszerűsí- Mégis _ különösen a köz- kel, például a vegyipar, a f eni a tudományt olyan vi— művelődési párthatározat fé— híradástechnikai, illetve 1 ágban, ahol az vezető nelyet nyében _ szüksé" van az is- olyan átfogó műszaki fejlesz­f oglal el. Hiszen csupán a meretterjesztő társulat mun— tesi célkitűzésekkel, mint a- kozmikus technika látvány a kajának további tökéletesíté- gépesítés, az automatizálás, többet nyújt a tudományos gére, hatékonyságának nőve- kemizálás. megismerésben mint a sza- lésére. Ezt ismerte fel a tár­vak milliói. .A mai tudomány sulat országos katasztrofális hatalma, mind- amely megtárgyalta az nyájunkat morális problé- MSZMP KB közművelődési mák elé állít.” határozatából a TIT-re há­SzoeiaLista társadalmunk- ruló feladatokat és kidolgoz­elnöksége E tartalmii fogyatékossá^ +„ 7,1 gokhoz kapcsolódnak a for­mai hiányosságok. Bár a tár­sulat tevékenységén belül az utóbbi két évben egyre több az élet kívánta és alakította ÍLSá:r^iÄja na- tanfolyamszerű foglalkozás- a bár egyéb új formák is ki- al akul tak — nem sikerült még a párthatározat célkitű­zéseinek megfelelő előrehau ladást elérni a klub és szaic- köri keretekben folyó, a SZÉLESÍTENI A SZERVEZETI KERETEKET E hiányosságok felismerés* már önmagában is biztató* magában hordja a kiküszó­ember és valamennyi művész ... számára, mind jobban ki- Mt ez az elemózsia. használnánk, mind több szo- — Nekem a népművészet cialista eszmeiségű, magas Művészetem táplálója, jelle- művészi rangú alkotás szület- gének meghatározója. A nép ne Nógrádban is. Szép ered- ma a politikában, gazdaság- ményeket értünk el, ame- ban stb. birtokon belül van, Ivekre joggal büszkék lehe- a művészetben is mindinkább tünk, de nem állhatunk meg. birtokon belül kell lennie. Tovább kell lépni. Én a népművészetből nemcsak _ . , ... , a motívumkincs egy részét, ny^JzoIte tovabb a tarisz' hanem inkább az általa su- y gallt magatartást igyekeztem Czinke Ferenc szocialista megtanulni. Szerencsémnek szerződést kötött a LAMP ART tartom azt is, hogy 1953-ban ZIm salgótarjáni gyárával, itt Nógrád megyébe kerültem, megalapította a ZIM-galériat, A JaroszlavncT baleh Franciaországban Az avignoni balettfesztivá­lom fellépett a Leningrad! Opera és Balettszínház: ba­lettegyüttese­A francia közönség először láthatta Tyiscsenko zeneszer­ző és Vinogradov koreográfus művét, a „Jaroszlavnát"- Ezt a nemrég készült alkotást a XI. sasízadlból származó „Ének Igor hadáról” című költe­mény motívumai alapján ké­szítették. A Louvre udvara a lenin- grádiak másik produkciójának színhelye volt- Itt mutatták be szabad téren a „Rómeó és Júlia” című balettet. A szov­jet balett-társulat repertoárján szerepel még a „Giselle” és Marius Petipa mániatűrje, a ,-Lovasság rohama” is. Mai tévéajánlatunk 20.05: Optimista tragédia. Tévéjáték Vszevolod Vis- nyevszkij drámájából. Vis- nyevszkij szinte már klasszi­kusnak számító színpadi mű­ve a szovjet állam első évei­nek harcát idézi. A mű tévé­változata, amely külső hely­zetet, élő, hiteles világot te­remtett a mű köré, azokat a gondolatokat hangsúlyozza, amelyek a ma embere számá­ra a legfontosabbak. A darab egyik híressé vált mondata: „Vigyázzatok a flotta becsü­letére”, különös hangsúlyt kap, sia forradalom örökösei­nek felelősségére figyelmez­tet. Főszereplők: Kútvölgyi Erzsébet, Kern András, Lu­kacs Sándor, Garas Dezső. Közben a borong mind riasztóbban, lázitóbban veri a magáét Aligha veri már sokáig BABABAS TIBOR regénye nyomán írta CS HORVATH TIBOR, rajzolta: ZÖKAD ERNŐ somLó nézeteknek- Ugyartak- tásfokámak növelésére- kor valljuk, s életünkben ta­pasztaljuk, hogy a tóbontako- KÖZELEBB A zo tudiomanyos-teehnikai for­radaloim a szocializmus félté- SZOCIALIZMUS telei között megköveteli az ÉPÍTÉSÉHEZ m^őÍSeld^^f^kölcsöm A párthatározat különös hatásban a széles horizontú, jelentőséget tulajdonít annak seben. 81 k j • állampolgári, közösségi, nem- ideológiai követelménynek, zetközj és nemzeti öntudatot, hogy a közművelődés eszkö- s ennek megfelelő életvitelt, zeivel nem egyszerűen csak erkölcsöket, magatartást, műveltséget kell teremteni? kultúrát is. hanem szocialista műveltsé­giért. Ez nemcsak kö-zreműkö- TOVÁBB NÖVELNI A ü«3* i©ényel a részvevőktől, HATÉKONYSÁGOT hanem határozott ideológiai ^ __ a . item, szocialista né- bölésük lehetőségét Ámnem- Egy és más a kéteegefc kő- zetek, jelenségek, maradva- ceak tártaim; ^ formai 'a--,. zui persze hozzánk is elju- nyok eüen- Fel kell lepni a tamivaió van a TIT munká­jában; tovább kell fejleszteni a szervezeti feltételeket is. Ä szervezésnek az a formája, amelyben a szervezet legalsó szerve a járás és a város, már nem felel meg a mai igé­nyeknek. Bár 1975. végéig létrejött 130 helyi — üzemi, hivatali, egyetemi, területi —• TIT-szervezet és 350 TIT- csoport' a városokon és já­rási székhelyeken kívül lakó tagság aránya azonban még mindig kedvezőtlen. Ez a helyzet akadályozza, hogy a társulat a közművelődési szempontból legelhanyagol­tabb kisközségekben, fal­vakban és egyéb lakóhelye­ken szélesíthesse tevékeny­ségét. Ezért jelölte meg feladati ként a TIT elnöksége, hogy 1976—77-ben az ország egész területén, a TIT_szerveze1ek számát 500-ra, a csoportokét pedig 1000-re kell emelni* Csak így oldható meg az is­meretterjesztés konkrét ter­vezése, szervezése és a helyi értelmiség mozgósítása. Természetesen a társulatnak tovább kell erősítenie munka- kapcsolatát, együttműködé­sét a többi közművelődési in­tézménnyel és a művelődési feladatokat is ellátó társadal­mi szervezetekkel. Ponto­sabban: ez kétoldalú erő feszi, téseket igényel- A sikeres elő­relépés biztosítéka, hogy a különböző pártszervek ma már nemcsak határozottab­ban ösztönzik, hanem sokol­dalúan segítik is a társulatot munkakapcsolatainak, együtt­működésének erősítésében. Az ismeretterjesztésben sincs megállás, nincsenek végleges formáik, módszerek» szervezeti keretek — mind. egyiket állandóan az élet kö­vetelményeihez kell igazítani. Havas Érvük l I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom