Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

BURGONYAFRONT ütközet nélkül A párttagsági könyvek cseréje Balassagyarmaton is befejezéshez közeledik az a nagy munka, amely a párttagsági köny­vek cseréjét megelőzi. Az egyéni beszélgeté­sek, az értékelő taggyűlések lezajlottak. Né­hány nap múlva pedig megkezdődnek a tag­gyűlések, amelyeken átveszik új tagsági köny­vüket a párttagok. A tapasztalatok politikai összegzése, a javaslatok megvalósítása azon­ban még hosszú időre munkát ad a párt­szerveknek, az a'apszervezeteknek. A tagkönyvcsere politikai célját egyértel­műen megfogalmazta a XI. pártkongresszus. A párttagok munkaaktivitásának fokozása, a párttagsággal járó követelmények növelése világossá tette, hogy a tagkönyvcsere nem tagfelülvizsgálat, nem párttisztítás. A politi­ka gyakorlati végrehajtásában, megvalósításá­ban a párttagságé a kulcsszerep. Ez azt je­lenti, hogy minden párttagnak képességei és adottságai szerint szükséges munkálkodnia a XI. kongresszus határozatainak megvalósítá­sáért. Hiszen a jobb munka, az erőfeszítések reális céljaink megvalósulását szolgálják. Fej­lődésünk, előrehaladásunk folyamata azonban egyre összetettebbé válik. A párt joggal vár­ja el tagjaitól, hogy lépést tartsanak a fejlő­déssel, javítsák tovább munkájukat. A poli­tikai cselekvőerő legfőbb biztosítéka az elvi szilárdság, az ideológiai tisztánlátás, tudatos­ság. A párttagsággal járó személyes követel­mények növelése, a kommunista példamuta­tás, magatartás, felelősségvállalás fokozása egy cél érdekében történik: a politika egysé­ges értelmezése, fegyelmezett és következetes végrehajtása miatt. Balassagyarmaton a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések középpontjában az időszerű tennivalók álltak. A párttagság több­sége felkészült a beszélgetésekre, őszintén nyilvánított véleményt, élt a bírálat és az ön­bírálat jogával. A beszélgetések tapasztalatait összegző taggyűléseken azt is elmondották, hogy a tagsággal folytatott beszélgetések egyenrangú párttagok tartalmas, elvtársi esz­mecseréje volt, a kommunista felelősségvál­lalás, tenniakarás szellemében. Párttagságunk kifejezésre juttatta, hogy egyetért pártunk po­litikájával. kész cselekvőén támogatni. A tagkönyvcserét megelőző munka jelentős állomásai voltak a beszélgetések tapasztalatait összegző taggyűlések. A tanácskozások sok­rétű, gazdag tapasztalatainak rendszerezése, a következtetések levonása, a szükséges intéz­kedések, a pártszervezetek felkészültségének erőpróbája volt. Néhány alapszervezetnél a pártmunka mindennapi gyakorlatában meg­mutatkozó gondok a beszélgetések során, az összegző taggyűlések megszervezésében, le­bonyolításában is jeléntkeztek. Ezért az alap- szervezetek mindenekelőtt önmaguk számára fogalmazták meg a tennivalókat. A párttagok - több helyen is hangsúlyozták: ahhoz, hogy a pártszervezet politizáló közösséggé váljon, hogy a pártirányítás és pártellenőrzés az al­sóbb szinteken is következetesen érvényesül­jön, nem elégséges a szándék, a jog és hatás­kör gyakorlása. A pártmunka hivatali mód­szerei helyett erősíteni szükséges annak moz­galmi jellegét. A pártélet mozgalmi jellegének, politikai tartalmának kibontakoztatása elválaszthatat­lan a demokratikus centralizmus elvétől. Mindennek ma még jelentős tartalékát képe­zi a pártcsoportok tevékenysége, a pártmeg­bízatások. A személyes beszélgetések, de az összegző taggyűlések is megerősítettek ben­nünket abban, hogy a város párttagságának egy része — a politikai célkitűzésekkel alapve­tően egyetértve — még nem érzi eléggé sze­mélyes részvételének jelentőségét a határo­zatok végrehajtásában. Párttagságunk nagy többsége azonban azt hangsúlyozta: ma már nem elegendő elvileg és általában egyetérteni a politikával, a határozatokkal. A párttagok alapvető kötelessége, hogy képviseljék a po­litikát, kiálljanak érte, ha szükséges, s pél­damutatóan vegyenek részt a határozatok megvalósításában. A beszélgetéseken és az összegző taggyűlé­seken sokan szóltak a párt gazdaságpolitiká­járól és annak helyi megvalósításáról. Az eredmények mellett szó esett több, a folya­matos termelést nehezítő körülményről: a szervezés fogyatékosságairól, az anyaghiány­ról, a termelés folyamatosságáról, a munkafe­gyelemről, a munkahelyi légkörről. Az aiap- szervezetek döntő többségében a kommunis­ták szervezettéből jobb munkát várnak a gazdasági vezetőktől. Sürgették a fegyelem­sértők és mulasztók határozottabb fe'elősség- re vonását. Figyelemre méltó az a tapasztalat, hogy a beszélgetések során viszonylag keve­sebb szó esett a tömegszervezetek, mozgalmak munkájáról. Ezek jó része is leszűkült az iit dolgozó kommunisták felelősségére. A párt tömegpolitikai munkája, a pártonkívüliekkel v.aló kapcsolat, az ifjúságpolitikai munka fon­tos kérdés volt mindig és az marad a jövő­ben is. Hiszen politikánk — így gazdaságpo­litikánk — sikere nagymértékben azon mú­lik, mennyire sikerül megnyerni a tömegek aktív, cselekvő együttműködését. A párttagok elismeréssel szóltak arról, is, hogv az a'nőszervezetek többségében érdeklő­dést, segítőkészséget tanúsítottak személyes sorsak, gondjaik iránt. Mindez azt erősíti, hogy a pártszervek, az alapszervezetek mun­kájában a közösség ügyei mellett még több időt kell szakítani az egyénre. A pártmunka nem lehet jó, ha személytelen. Társadal­munkban minden ember személyes célja az egész közösség előrehaladásától függ. A kö­zösség célját viszont a személyes célok, ma­gatartások tömege segíti. A közös célok meg­valósítása egyben a személyes boldogulást is jelenti. S a közösségért végzett munka — ha az esetenként lemondást, áldozatvállalást is jelent — értelmesebbé, teljesebbé teszi az emberi életet. Magával hordja a közösséghez tartozás szép érzését, tudatát, az ember tisz­teletét és szeretetét, a munka becsületét. Nem véletlen tehát, hogy párttagságunk Igényli a hasonló jellegű beszélgetéseket. Töb­ben elmondották azt is — a városi pártbizott­ságnak fontolóra kell vennie —, hogy ezek a beszélgetések azért voltak ilyen jelentősek, mert a párttagok minden észrevételre vá­laszt kaptak. A kérdés most már az, hogy máskor — KB-batározat nélkül — nem köte­lessége-e ez a tisztségviselőknek, testületek­nek, felelős vezetőknek? Mindenképpen az! Ezért a városi pártbizottság arra ösztönzi a pártalapszervezeteket, hogy az év végi beszá­moló taggyűlések előtt a pártcsoport-megbe- széléseket használja fel további személyes eszmecserére a párttagsággal. November—decemberben kerül sor az alap­szervezetekben az új tagsági könyvek átadá­sára. A párttagsági könyv a párthoz való tar­tozás szimbóluma és bizonjútéka. A beszélge­tések során mérlegre tettük közösségünket, gondolkodásunkat, magatartásunkat. Átgon­doltuk, mennyire tudunk megfelelni önként vállalt kötelezettségünknek. A tettek ideje, következik! Együtt gondolkodva és cseleked­ve, kommunista fegyelemmel a mindennapok munkájában váltsuk valóra elhatározásain­kat, segítsük a fejlett szocialista társadalom építését. Kith Lajosné a balassagyarmati városi partbizottság titkára Fiatalok, barátok Pásztón A közérdekű kérdések , között szerepel a lakosság burgonyával való ellátása- De ezt is megelőzi annak a vetőgumónak a biztosítása, amelyből az elkövetkező esztendőben lesz burgonya. Ftögtön elöljáróban leszö­gezhetjük: megyénkben a lakosság burgonyával való ellátása biztosított. Még arra is marad, hogy a fő­város és más iparvidék burgonyaigényének kielé­gítéséhez hozzájáruljunk- Mindezek mellett biztosított a burgonyavetőmag- még­hozzá kiváló minőségben. Ahol dúl a spekuláció Az emberben akaratlanul I Is felvetődik a kérdés: egész Európában gond a burgonyaellátás — elsősor­ban az egész kontinenst érintő szárazság miatt —, hogyan tudtuk mi ezt a gon­dot megoldani. Ehhez terv­szerű gazdálkodásra, soe. kulációmentes kereskede­lemre és nem utolsósor­ban piaci fegyelemre volt szükség. krumplifogyasztó országok­ban a gyenge termést arra használták fel. hogy meg­teremtsék a burgonyakon­junktúrát. Különböző tu­dományos intézetek — ép­pen akkor, amikor a legki­sebb termést takarították be — hirtelen kimutatták- például, hogy semmi más növény nem tartalmaz any- nyi vitaminkészletet, mint a krumpli- Amikor a köz­leményt ^ lakosságba jól betáplálták. színtérre lé­pett a kereskedelem. Hite­les szemtanúk vallomásá­ból közismert, hogy Párizs­ban a krumplit (mint ná­lunk a citromot) darabon­ként árulják. Elképzelhető, micsoda árak alakultak ki! Szilárd árak Az igazsághoz tartozik, hogy a szárazság a mi vi­dékünket js éppen olyan mértékben érintette- pon­tosan a burgonya vegetácU ójának legkritikusabb idő­szakában, akár Európa más országait. Az is igazság- hogy néhány kereskedelmi érzékkel megáldott termelő felfedezte a burgonya ad­ta nagy kereseti lehetősé­get. Csak az a különbség, hogy ezzel nem tudott élni- A kormányzat idejében in­tézkedett és maximálta az árakat, az őstermelők kivé­telével. Ez utóbbi azért ér­demel említést, mert vár­ható, hogy a háztáji gazda­ságok áruikkal megje­lennek a piacon és megpró­bálják az árakat felverni- Megjósolható: ez nem jár sikerrel, mert az állami és szövetkezeti kereskedelem áruval ellátva, szilárdan tartja a burgonya árát. Nógréd megye az ország egyik legjobb adottságok­kal rendelkezik a burgo- nyatermesztéshez. Ezért mint vetőmagtermesztő is nagy szerepet játszik az or­szág gazdálkodásában­Emellett természetesen ét­kezési árut is termeszt. Egy kedvező évben megter­mett már a, hektáronkénti 280—300 mázsa is. Ennek a lehetőségnek maximális kihasználására az állam tá­mogatása mellett- az egyéb­ként is burgonyát hagyo­mányosan termesztő tsz-ek társulásba tömörültek. Ez­zel lehetővé vált a ter­mesztés magas technológi­ájának bevezetése. Ennek eredményeként születtek a termesztési sikerek- Erre az esztendőre is pontosan megtervezve 220—240 má­zsa hektáronkénti termésre készültek fel. Az időjárás beleszólt a dologba. A leg­utóbbi számítások szerint 180—200 mázsa termett hektáronként. A hiányzó mennyiség tehát nem is kevés. Kudarcba fulladt híresztelés Az elmúlt hónap közepén olyan hírek keltek szárny­ra, hogy a MEK-nek — mint a burgonyatermesztő társulat egyik teljes jogú tagjának — az igényét nem tudják teljesíteni a termelő­üzemek. Ebből alaptalan hí­resztelések is szárnyra kel­tek, mint például: nem lesz télre étkezési burgonya; emelkedik a burgonya ára; kivisznek a megyéből min­den termést és így tovább- Kiderült, alaptalan a híresz­telés. A társulás varsányi ülésén megállapodtak: a vetőmag biztosítása mel­lett, minden körülmények között legfontosabb a la­kossági igény kielégítése- A MÉK 665 vagon szükség­letéből már eddig 500—550 vagont kielégítettek a ter­melőszövetkezetek. A hát­ralevő mennyiséget is biz­tosítják, hiszen éppen a na­pokban fejezték be a bur­gonyaszedést, olyan jelen­tős tsz-ben. .mint a varsá­nyi és a szécsényi, ahol az utolsó burgonyatáblákat ásták ki. A ludányhalászi tsz a szerződött 50 vagon burgonya helyett 93 va­gonnal bocsátott a MÉK rendelkezésére. Számolnak a háztájival Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a burgo­nyamennyiséget, ami a háztáji gazdaságokban ter­mett meg- Sok fogyasztó a háztáji gazdaságból szer­zi be burgonyaszükségie- tét. Nagy szerepe van most az ÁFÉSZ-eknek- Ha méltányosan, a termelői számítást is kielégítve vá­sárolják fel a burgonyát, jó) cselekednek. Megold­ják a termelők tárolási gondjait, a várható piaci bizonytalanságot- bizton­sággal válthatják fel. Nem engedjük meg konjunktu­rális helyzet spekulációs kihasználását: tervszerű gazdálkodással igyekszünk megelőzni az ellátás zava­rát­Bobál Gyula „Sírnak” a fűrészek, csat­tognak a kalapácsok, zúgnak a gépek, fúrók, csiszolók hang­jától zajos a csai'nok. Az Üvegipari Művek szerszám­éi készülékgyárában Pásztón hét ifjúsági szocialista bri­gád dolgozik. Közülük is a leg­fiatalabb a Gagarin lakatos- brigád. Az átlagéletkor alig éri el a húsz évet. A fiatal szakmunkások már nem egy­szer felhívták magukra a fi­gyelmet jó munkájukkal. Hár­man elnyerték a vállalat kiváló dolgozója címet. Ju­hász László alapító tag há­romszoros ezüstkoszorús bri­gádból került a csoport élé­re. — Kisgépeket, berendezé­seket, vezetekre[lőszereket ké­szítünk, állítunk össze. Eze­ket a megrendelő gyárakban mi szereljük fel. Megfordul­tunk már Orosházától Nagy­kanizsáig, szinte az ország összes üveggyárában. A szere­lési napló bizonyítja jó mun­kánkat. Számos elismerő, di­csérő bejegyzést tartalmaz. Igaz, fiatal a brigád, de jól összeszoktunk, megértjük egy­mást — mondta Juhász Lász­ló brigádvezető, műhelytitkár. A beszélgetésből és a nap­lókból kiderült, hogy egyre több fiatal szakmunkás vá­laszt és tanul társszakmát, így a lakatosvizsga mellé megszerzik a hegesztői, daru­kezelői, targoncavezetői és bádogos oklevelet is>. A gyár támogatja ezeket az akciókat. Többen középiskolába járnak és érettségire készülnek. — A mi munkánk elég ösz- szetett. Sok mindenhez kell érteni — kezdte Balta Mik’ós, a brigád egyik alapító tagja. — Az összmunkát is jobban tudjuk értékelni, ha mindent mi végzünk el. — Én nem régen kerültem a csoporthoz — szólt közbe Sütő Lajos. — A fiúk szíve­sen fogadtak és így a beillesz­kedés nem jelentett gondot. Figyelemmel kísérték mun­kámat, és hasznos tanácsok­kal, ötletekkel láttak el. Jól megértjük egymást, hiszen egy korosztályhoz tartozunk. Örö­meink, munkahelyi gondja­ink hasonlóak, és mindenki­ve'. lehet ezekről beszélni. — Targoncás tanfolyamot kezdtem, ezzel az anyagmoz­gatást gyorsabbá, rugalma­sabbá tehetjük csoportunk­ban. Nem kell mindig arra várni, hogy szabad legyen egy szállítómunkás. A társadalmi munkából is kivette részét a brigád. Két kommunista műszakon a cso­port minden tagja részt vett és serényen dolgozott. — Közel kétszáz óra -társa­dalmi munkát vállaltunk — vette át a szót ismét a bri­gádvezető. Az egy nap az óvodáért mozgalomban, és a község fejlesztésére hirdetett akcióban becsületté’, helytáll­tak a tagok, A magánéletben is barátok vagyunk. Szívesen segédke­zünk egymás építkezésein, közösen kirándulunk és szó­rakozunk. Többen igényeltek színházbérletet és a látott elő­adásokat közösen megbeszél­jük. A különböző 'sportvetél­kedőkön, különösen a labda­rúgásban a legjobbak között tartják számon a brigádot — mondta. — Mik a tervei a brigád­nak? — Célunk, hogy rpég jobb szakmai felkészüléssel, tanu­lással, képzéssel, kifogástalan minőségű berendezéseket, gé­peket készítsünk, és az év ele­jén tett vállalásainkat mara­déktalanul teljesítsük. A nyugat-európai nagy Űj gyártmány, EXPORT RA Exportra készülnek a forrólevegős sütőkarrirák a Zo­máncipari Művek salgótarjáni gyáregységében. A grillsü- tésre különösen alkalmas berendezések gyártását! szeptem­berben kezdték, s december végéig 1900 darabot} kívánnak szállítani a megrendelőnek. tz előszerelési munkák 12 műveletet jelentenek. Elvégző­ére összesen 20 perc áll rendelkezésre. Nagy Erzsébet és inkó Róbert a 12 művelet egyikét, a fűtőmotor szerelését égzi. szerelési munka gyors, pontos végrehajtása nagy hozzá- tést igényel. Lakatos Nándor művezető már 41 éve doi- izjk a gyárban, az ő irányítása mellett Longaver Antal- : az utolsó munkafázisokat végzi. FYilri- TT nrlm­— békési — NOGRÁD — 1976. november 2., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom